Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

Városkép és néhány észrevétel Üli lesac a víztoronnyal? Am újjászülető, modern Nyíregyháza egyik jelképe a karcsú testű víztorony. Két­százötven lépcső visz fel a teraszára, ahonnan impo­záns a város képe, s sejte­ni vétí az ember a megye- székhely jövőjét is. Uj, szí­nes épületek, utcasorok bon­takoznak ki, s a földön já­ró ember nem is láthatja, csak innen a szédítő ma- gasságból, mily szép is Sza>- bolcsország fővárosa. Ro- man tikéból ennyi is elegen­dő, hisz a víztoronynak nem ez a legfontosabb ren­deltetése. Valamit mégis meg keß jegyeznie az embernek er­ről a víztoronyról. Magas­sága negyvenöt méter, át­mérője tizenhét méter húsz centi, víztároló térfogata nyolcszáz köbméter. Ponto­san száztizenegy tízméteres vasbeton cölöpön nyugszik. Elkészítéséhez ezer köbmé­ter betont és nyolcszázötven mázsa nagy szilárdságú va- sat használtak fel. A víztorony átadására 1963 augusztus 20-án került vol­na sor, És két esztendő óta sok a ha, mert még a mad na­pig sem tadta megfelelő ál­lapotban átvenni és üzemel­tetni a '»íz és Csatornamű Vállalat. De tartsunk sort. Akkor a mélyépítők jelentették, hogy elkészültek. Csakhogy amikor a nyolcszáz köb­méteres medencét megtöl­tötték vízzel, — hogy a víz- zarósági próbát és a torony áteresztő képességét ellen­őrizzék — jelentkezett a hiba. A nagy és szép mun­ka gondatlanság miatt nem hozott sikert. Kitűnt, hogy még a hatalmas vízmeden­cék hét wen centiméter vas­tagságig vasbetonból ké­szült íenóklemezei is átszi- var-ognak több helyen. A me­dence oldalfalának egyes részein is erőteljes az átszi- várgás. Ezek valóságos cseppkőfcépződményekei al­kotnak A genera! kivitelező elis­merte a hibát Az É. M. Szaibolcs-Szatmár megyei Építőipart Vállalat meg­kezdte a belső csővezetékek szerelését. Nem így a mély­építők, Semmit sem tettek^ hogy a vízfolyásokat meg­szüntessék. Ekkor a beru­házó fet megyei tanács terv­osztálya) felszólította az il­letékeseket a hibák megja­vítására. s a víztorony át­adásának határidejét 1963 december 1-5-re jelölte meg. Nem sok foganatja volt. A MÉLYÉPTEKV válaszá­ban azt írta, hogy a vízto­ronynál észlelt szivárgás­nak nem más az oka,, mint az, hogy festéséhez mű­anyagot használtak. Meg­szüntetéséhez egy ÉKIN ne­vezetű (bitumenes kátrá- nyos kivonat) vizelzáró anyagot alkalmazták is az egyik vízmedencénél. A KÖ­JÁL közegészségügyi szem­pontból leállította. Döntését megerősítette az Országos Közegészségügyi Intézet is. Levelükben közölték, hogy . . . amíg az ÉKIN neveze- tő. vízzáró anyag használa­ta közegészségügyi szem­pontból nem nyer kivizsgá­lást, csak annak a meden- cének az ideiglenes üzemel­tetése engedhető meg... amely ezzel az anyaggal szigetelve nincs.” Ebből az ötszáz köbméter űrtartalmú medencéből kap­ja jelenleg a város és a konzervgyár a vizet. A je- lenlegi igényt még tudják biztosítani. De mi lesz ké- sobb? Hogy jogtalanul — nem vette át! — üzemel­teti a Víz és Csatornamű? Hivatalosan a víztorony átvétele még nem történt meg. Az É. M. Szabolcs- Szatmár megyei Építőipari Vállalat és az alvállalkozó mélyépítők között a vita fo­lyik. Már É. M. döntőbizott­sági tárgyalás is volt több ízben a nyíregyházi vízto­rony ügyében. Két eszten­deje folyik a labdázás a fe- lelősséggel, aminek a város látja kárát. Mert, a közeíjövőben szá­mítani kell arra, hogy a vá­ros napi vízfogyasztása nyolcezer köbméter lesz, s ha idejében nem á® ren­delkezésre a víztorony tel­jes kapacitással, akkor a város egy része víz nélkül marad. A jelenlegi üzemelés mel­lett a Víz és Csatornamű Vállalat elektromos áram- ból többet kényszerül fo­gyasztania Ez viszont drá­gábbá teszi a tűznek a fo­gyasztókhoz való jutását. Kénytelen a vállalat na­gyobb energiafelhasználás­sal korlátozott időben is üzemelni. Szép, impozáns a vízto­rony. Képletesen szólva azonban a víz „visszafelé” folyik benne. Baj, hogy ez nem zavarja azok nyugal­mát, akik felelősek érte. Farkas Kálmán HgyrlreituM»! Userjäl. a esfütgcri kezdeményezést A veszteség felét pótolják a mátészalkai járásban A mátészalkai járásban a esengeri k ezdemérry eziés előtt, májusban — a talaj­víztől legjobban szoronga­tott községekben — végez­tek bizonyos kárfelmérést. Tárgyaltak erről a felsőbb szervekkel, intézkedést tet­tek nyári vetőmagvak be­szerzésére. Társadalmi mé­reteket öltve, mindenki ügyévé azonban csak a csen­ged kezdeményezés nyomán lett az elemi csapás okozta károk csökkentése. Erről, az azóta tett intéz­kedése’ rrőí és a %olnap te­endőiről beszélgettünk a já­rás néhány vezetőjével: ár. Szabó József járási tanács- elnökkel, Meleg Gábor el­nökhelyettessel és Zakor Istvánnal, a járási pártbi­zottság osztályvezetőjével. A csengeri kezdeménye­zéshez elsőként az ököritó- fülpösí termelőszövetkezet csatlakozott és az ott dol­gozó szocialista brigádok külön versenyre hívták a járás termelőszövetkezetei­ben lévő brigádokat. Né­hány nap alatt az egész já­rásban élő mozgalommá fej­lődött a kezdeményezés. A járás vezetői figyelem­mel kísérték mind a 23 ter­melőszövetkezet ténykedé­sét, konkrét felmérési, ter­vezési, valamint vetőmag és egyéb segítséget azonban csak a tíz erősen vízkáro­sult községnek nyújtottak. Helyesen tették, hogy nem forgácsolták el erejüket és az anyagi bázist olyan he- lyekre, ahol saját erőből is pótolni tudják a vesztesé­get. Sajnos, a tíz község a leg­nagyobb területű és a leg” jobb termőföldű helységek bői tevődik össze. A legsú­lyosabban károsultak listá­ján olyan községek szere­pelnek, mint Nagyecsed. Ököritó, Kocsord, Mérk és a többi környező szövetke­zetiek. Az összes kárnak Rtfenc- tízede a növénytermelésre esik. Itt kellett hat a leg- nagyob erőfeszítést tenni. Ami csak felkutatható volt vetőmag, és valami remény volt rá, hogy termést hoz, mindent számba vettek. Ál­lami és saját készletből származó vetőmaggal együtt tizenhét féle növénnyel ipar­kodnak ‘'csökkenteni a ki­esést Eddig elvetetitek _ csak a nagybb tételeket so­rolva — 600 hold kölest, 195 hold silókukoricát, rö­vid tenyészidejű kukoricát 740 holdat, csemege kuko­ricát 100 holdat, 100 hold tarlórépát és 70 hold ta­karmánykáposztát. Kiemelkedően dolgoz­tak ö/cőrítőw és Nyírcsa- Uoiyban. A nyír csa ho lyia k például csak a 100 hold cse- megekukoricával egymilliót akarnak pótolni, de terven télül még ló hold dohányt *s ültettek. Két súlyosan károsult község, Nagyecsed és Mérk lakói — a járás vezetői szerint — többet is tehettek volna a károk csökkentésére. Általában óriási erőfeszítéssel végzik mindenütt a betakarítást, a másodvetést és a kikelt nö­vények ápolását. A tarlóba vetett uborkát, zöldbabot már kapálják. Különösen emlékezetes marad ez az aratás Fábiánházán, ahol közel 300 hold kalászos ter­mését kellett vízből aratni. A takarmánygondokon próbáinak úgy is enyhíteni, hogy a be nem vetett, vagy meg nem kapált területek­ről silóba gyűjtik, szénává szárítják a derékig érő mu­hart, gyomot. Kocsordon az ilyen elgyomosodott terüle­tek fűtermését felében vág­ják a tagok, így a háztáji takarmányozást, is segítik. A gyümölcstermelésben gokat nem lehet pótolni. Nem volt annyi permetező­gép, hogy a gyakori esők között a védekezést elvé­gezzék. Néhol védekezőszer hiány is akadt. Itt legfőbb dolognak tartják a további védekezést, valamint a be­ért gyümölcs csomagolásá­val, feldolgozásával próbál­nak több bevételre szert tenni. A nyírkátaiak pél­dául 2000 mázsa almájukat szárcsípetten akarják eladni, amit a kereskedelem job­ban fizet és keresett cikk. Az állattenyésztésben el­sősorban pótszerződésekkel növelik a bevételt. Ököritón terven felül 66 szarvasmar­hát hizlalnak. Mátészalkán 20 darabot. Fábiánháza 220, Mátészalka 267. Mérk 70. Győrtelek 50 darab sertés­sel szállít többet, mint a tervezett volt. A baromfi szerződését különösen Nyir­kát a és Kocsord emelte meg. Eredményes az állatte- nyésztésben a takarmány­nyal való fokozott takaré­kosság. A szakszerűbb ete­téssel elérték, hogy a ko- rábbi egy kiló hús termelé­sére feletetett abrak 5—6 kilóról körülbelül 4,5 kilóra csökkent. A járás vezetőinek meg- ítélése szerint, ha a továb­bi növényápolást, betakarí­tást lelki ismertesen végzik, a felülvizsgáláskor előírt költség megtakarításokat végrehajtják, akkor a tíz erősen sújtott községben a károsodás mintegy felét pó­tolni tudják. Augusztus 18-i, szerdal lapunkban arról számo­lunk be, hogy a vásáros- naményi járásán milyen in­tézkedéseket tettek a csen­geri kezdeményezés nyomán. M egjegyzés: Baleset Kisebb közlekedési bal­eset történt Nyíregyházán a Debreceni utcában. Egy te­hergépkocsi elütött egy ke­rékpárost. A sofőr azonnal megállt, felsegítette áldoza­tát, s miután látta, hogy semmi baja nincs, a kerék- párt vették szemügyre. Csak a lánc esett le róla. Miután mindent rendbe­hoztak, kezet ráztak és ment mindegyik a maga dolgára. Nem történt sem­mi, mondogatták, — kár be­lőle. ügyet csinálni. A kerékpárosnak később fájni kezdet a háta, egy hétre kiírták. Most a rend­őrség segítségét kéri a gép­kocsivezető kézrekeritésé- ben. Ki tudja hány nappal a baleset után! Viszont sem­miféle adatot, személyle­írást, szolgáltatni nem tu­dott, semmire nem emléke­zett határozottan. Hasonló eset történt Nyír- lúgoson is. Az áldozat itt egy kisgyermek volt. A szemta­núk, — lehettek hatan- nyolcan — szintén nem je- gyeztek fel semmit a gázo­ló motoros személyére, vagy a gépjármű rendszámára vonatkozóan. A rendőrség­hez is csak egy hét múlva fordultak, de sikeres nyo­mozást várnak tőlük. Ha minden ember tisztá­ban lenne a balesetelhárí­tás fontosságával és őzt tenné, ami ilyen esetben a kötelessége, kevesebb lenne a baj. fbf) Mivel tölti szabadságát? S*en vedéi y ük a világjárás — Szabolcsiak Asszuánban, Moszkvában és Bejrutban Vannak, akik rendezge­tek bélyeggyűjteményüket, mások szenvedélye a ker­tészkedés, az olvasás, stran­dolás és ezer másféle tevé­kenység. Egyre növekszik azoknak a szabolcsiaknak a száma, akik világjárással töltik el szabadságukat év­ről évse. 8 ér, hot nyelv, 11 ország Dr. Vargha István gyer­mekszakorvos nyolc év alatt fi országot járt be, nagy­részt az IBUSZ társasuta- zásaival­Vargha doktor nyelvtanu- ISssal kezdte. 1957-ben már tökéletesen beszél fran­ciául, németül, angolul, „ßecsii Be feseti eBfariont...** „ .. .Én, Helli Jánosné, lánynevemen Pilling Anna, Borbánya. Lászlócsere dűlői lakos, férjemmel együtt vállalom, hogy édes szüléi­mét, Pilling István édesapá­mat, és Pilling Istvánné édesanyámat harmincezer forintjukért és három ka- tasztrális hold földjükért életük végéig becsületesen eltartom.. Ez még 1957-ben volt. Férjem már ekkor is kő- műveskedett, mint maszek. Régi, rozoga házunkban él­degéltünk az öregekkel. Fő­úri életet biztosítottam ne­kik. öreg koromban örül­nék, ha tizedrésznyi jólé­tem lenne. Hófehér párnák közé ágyaztam nekik. Mi sem feküdtünk olyanba az uram­mal. Ruháztam, etettem őket. A kapott pénz felét adó­ba fizettük, a többiből fel­ruháztam az öregeket. Meg élelemre ment. Tudják, mi­iven drága az ennivaló? Rá-, adásul, ugye, két ember­nek ... Ne higgyék, hogy a pénzt másra költöttük. Jő tett volna akkoriban bármelyik maszek kőművesnek egy olyan summa, de hát női nem akartuk. A szervezéskor apám be­lépett a Dózsába, de hama­rosan ott is hagyta. Mond­tam neki, olyan mint a ti­zenhat évesek, meggondolat­lan. Milyen jó lett volna, ugye, az a kétszázhatvan forint öregségi. Ekkor kezdődtek közöt­tünk az összezördülések. Apám napjában ötször is kért enni. Felét a moslék­ba öntötte, s abból egy ma­lackát hízialt. A drága en­nivalót a moslékba... — most mondják! Lopás ez. Igv vettem ész­re, hogy meglopott. Aztán a malacot megvet­tem tőle. Pénzért. Az apám­tól. Másik évben mondtuk neki, szükségünk van az. ólra, ne tartson disznót. Megsértődött. Emellett összeférhetetlen is volt. Valami veszekedés közben a hetvenéves ember kést fogott a fiamra. Húsz­éves unokájára. Kenyértörés tett a vége. Higgyék el, nem azért ala­kult így, mert elment a föld is, a pénz is. Nem egyeztünk, azért. Nem mondhatott az eltar­tásra semmit. Megkapta, főúrin. Jó gyerek vagyok én, nem kívántam a halá­lát, mint mások, hasonló esetben. Jártarri az ügyvédet. Ö is. Bíróságra kerültünk. Havon­ta ötszáz forint .járadékot ítéltek meg. ötszáz forin­tot. Rettenetes nagy pénz ez nekünk. És életük vé­géig fizetnünk kell. Aztán itt volt ez a ház­építés. A fiam is kőműves, a régi rozogát ő alakította újjá. Most már az ő nevén van. Rögtön megmondom, miért. Fél évig Kanadában vol­tam, a másik fiamnál, meg az apámról is hallottuk, hogy dolgozik, — nem fi­zettük a járadékot. Higy- gyék meg, nem is volt ar­ra szüksége. Mi jobban rá­szorultunk volna. összegyűlt tizen vahv­memtyi ezer forint hátralé­kunk. Úgy voltam vele, az ántikrisztusát! — tartsa őket a másik két gyerek is. Csak nekem kötelességem? Csak egyet kell megnyúzni, tönkretenni. Jött a végrehajtó. Lefog­lalt mindent, cipőimet, ket­tő kivételével ruháimat, még a falvédőt is tíz fo­rintba. Fizetnem kellett. A ház a fiú nevén van. Amíg mi, gyerekek élünk, az unoka nem köteles el­tartani a szülőket. Olyan törvény nincs, tudom én. És most? Fizetjük, ahogy bírjuk. Márciusban. vagy áprilisban is küldtem há- roszázat, egy hónapja pe­dig kilencszázat. Negyvennyolc éves. Érnyi vagyok. Hogy én is meg­öregszem? Az biztos, nem fogom lenyúzni a gyere­kemről a bőrt. Az uram nem volt bolond, fizette a nyugdíjjárulékot. Szociális otthonba akar­nak menni? Most hallom, hogy kérték a felvételüket. Kilencszáz forintot kell két emberért fizetni? Nem fizetek. Szó sem le­het róla. Nem. Kun István olaszul, spanyolul és oro­szul. Az első útja Cseh­szlovákiába vezetett, s az évek során további 10 or­szág városai sorakoztak fel az útinapló lapjain. A Szovjetunióban a Fekete­tenger partján járt, az NDK-ban Lipcsével, Wei- marral, Drezdával, Meissea- nel és Wartburg várával is­merkedett meg', ott volt az 1960-as római olimpián, lát­ta Párizst, Bécset, utaz­gatott Hollandia városai­ban. Azután repülővel Kai­róig, onnan vonatta! Asszu­ánba. majd autóbusszal Alexandriába. Lengyelor­szágban saját Skodájával járt, de Angliába ismét az IBUSZ-szal utazott el. Volt Londonban. Windsorban, Oxfordon és Shakespeare szülővárosában, Stradtford on Avon-ban. Nemrég Ro­mániával ismerkedett. Az idén még nem volt sehol, de őszei családostól Len­gyelországba utazik. „Egy kezdő*4 világjáró Bőhm György gyógysze­rész szakfelügyelő elve- mi­nél többet látni, ismerkedni a világgal, más országok embereivel. Az ismerkedést évekkel ezelőtt kezdte el, amikor részt vett a Karlovy Vary-i gyógyszerészkoníe- repcián. A múlt évben megelevenedett az Olaszor­szágról szóló könyvek vilá­ga: Bőhm György Rómába repült. Az idén augusztus­ban jugoszláv—olasz útra indul: IBUSZ társasutazás­sal Rijekába és Velencébe. Szenvedélyes utazó lelt, útipoggyászából neki sem hiányzik a világjárás 'eg- fontosabb kelléke: a nyelv­tudás. Mégegyszer Kubába... Szakolyi Pál nyugdíjas pedagógus, rajztanár. 40 év­vel ezelőtt indult első út­jára: Amerikába. Bejárta az észak-amerikai államo­kat, s két hónap alatt meg­tanulta az angol nyelv alapjait. Hazatérte után hosszú, fáradtságos mun­ka — nyelvtanulás követke­zett, majd újabb külföldi út Angliába, később Íror­szágba, Skóciába, Wales-be. Japánban is járt, egy ki­csik később pedig Kubában. Szakolyi Pál most 62 éves, de utazókedve még ma is a 20—22 éves ifjú embereké. Csaknem min­den évben elutazik valaho­vá. Volt Csehszlovákiában, Bulgáriában, Lengyelor­szágban és a Szovjetunió­ban. Nagy tervet dédelget magában: szeretné megis­merni a fiatal Kubai Köz­társaságot is. Kaland a tengeren Hajós Ferenc nyíregyhá­zi tisztviselő öt évvel ez­előtt még a fővárosban la­kott. Éveken át vágyakozva nézegette a dunai hajókat, és a néha-néha Pestig is feiúszó tengerjárókat. Egy nyári iskolai szünidőben aztán felcsapott hajóinas­nak a „Debrecen” tengerjá­ró hajóra. Az első igazi nagy élmény a Földközi­tenger volt. A Duna ala­csony vízállása miatt lehe­tetlen volt visszahajózni Budapestre. így aztán a nyá­ri szünidei hajóséletből egy­éves hivatásos matróz- munka lett. Az útirány ér­dekes volt: Isztambul, majd a görög szigetek. Megismer­kedett a híres nagy kikö­tőkkel. A hajó árut szplllí- tott a közel-keleti államok­ba: Beirutba. Izmirbe. Port Szaidba, Port Szuezbe. 1961- ben Hajós Ferenc vissza­utazott Pestre, leérettségi­zett és szárazföldi pályát választott. A volt hajó­inas, fedélközi és kormá­nyos matróz azóta gyakorta beszél munkatársainak a hajóséletről, amely csak a regényekben és a partról nézve tűnik olyan nagyon romantikusnak. Szilágyi Szabolcs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents