Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
Technika * Tudomány * Technika * Tudomány Az elmúlt öt évben a magyar tv előfizetők száma gyors ütemben emelkedett és 1965 június végéig . elérte a 755 600-at. Érdemes megfigyelnünk a számok emelkedését. Míg 1960-ban mindössze 103 651 előfizetőt tartottak nyilván, 1961-ben számuk már meghaladta a 205 ezret. 1963-ban ugrásszerű emelkedés következett és egy év alatt közel 150 ezer új előfizetővel elérte a 470 ezret, 1964-ben pedig már 675 ezren nézték saját készülékeik előtt a tv műsorát. Az adásidő növekedésén, a tv műsorpolitikájának változásán túlmenően a technikai feltételek fejlődése indokolja elsősorban a számszerűség ily nagymértékű növekedését. Magyarországon jelenleg 11 tv-adóállomás működik, s ezzel az ország területének mintegy 7C %-án biztosított a műsor technikailag kielégítő vétele. Térképünk az ország belső közvetítőhálózatát, valamint az egyes területek vétellehetőségeit mutatja be. A Széchenyi hegyi mikrohullámú központ három irányban továbbítja a tv-műsort. Az egyik keleti irányban az Észak-, Északkelet-Magyarország vétellehetőségeit biztosító tv-adókhoz, valamint Kijeven keresztül a Szovjetunióval biztosít kapcsolatot. Kékesen az egyik antenna Martfűre néz, ahonnan Szentesre továbbítják a képet, a másik a kelet-nyugati irány, melynek segítségével Győrön és Sopronon keresztül az Euróvízióval lehetséges az összeköttetés. Ugyancsak Győr közbeiktatásával van kapcsolatunk Pozsonnyal, illetve a szocialista országokat összefogó Intervízióval. A harmadik a Kabhegyen át Pécsen keresztül a Belgráddal történő összeköttetést teszi lehetővé. Intézkedések történtek, hogy a jelenleg gyengébben ellátott északkelet-magyarországi területek vétellehetőségeit a közeljövőben számottevően megjavítsák. Hogyan „készül“ a hideg ? Hűtőszekrények a háztartásban Kit terhel a kocsiáliásnénz? Gombatermesztés — nehézségekkel — a lóistálló bérlete Döntött a Legfelsőbb Bíróság Földrengések előrejelzése A földrengések megbízható előrejelzése elsősorban ennek a természeti csapásnak gyakorta kitett államok tudósait foglalkoztatják. A közelmúltban két japán geológus, Yati és dr. Shiaya, a földkéreg törési rezgéseinek mérésére alkalmas szeizmográfot szerkesztett. A speciális műszert, amelyet kábelen süllyesztenek le nagyobb mélységekbe, a föld felszínén erősítő berendezésekkel kötik össze. A jelekből ily módon az érintett pontokon fel lehet ismerni a kezdődő földren- | gés veszélyét. A műszer természetesen annál hatékonyabb, minél mélyebbre lehet lebocsátani a földbe. Amennyiben sikerül 9000 meter mélységbe leereszteni a rengés-jelző szondát, az előrejelzés szempontjából ez igen nagy eredmény lesz, mert itt van az a kritikus réteg, ahol a törésrezgéseket a szonda közvetlenül mérheti. Kisebb mélységben a jelek eltompulnak és nehezen értékelhetők. A szakkörök világszerte érdeklődéssel figyelik a két japán kutató Tokió környékén végzett kísérleteit. Pneumatikus metszőolló A mezőgazdaságban kézierővel végzett munkák megkönnyítésére az utóbbi időben egyre fokozottabban kerül sor a különböző vágó szerkezetek, elsősorban ollók gépesítésére. Hazánkban a mezőgazdaság igényeit figyelembe véve nemrég kezdtek pneumatikus működtetésű ollók fejlesztésével foglalkozni. Ezek az eszközök a szőlő- és gyümölcstermesztő, valamint az erdőgazdaságokban az élő növények — fák, bokrok, cserjék, sövények, szőlő, oltványok, dugványok, csemeték — fás részeinek metszésére alkalmasak. A pneumatikus olló három fő részből áll: a fogantyúból, ollószerkezetből és a vezérlőtolattyút is magában foglaló munkahen- gerböl. Az emeltyű behúzásával nyílik a vezérlőszelep, mire a sűrített levegő a hengertérbe áramlik, melynek hatására a gumigyűrűvel tömített dugattyú elmozdul, s a dugattyúszárhoz csuklósán csatlakozó mozgókést az állókés melle beforgatja, s megtörténik a metszés. Az emeltyűt elengedve, rugó hatására a dugattyú, s ezáltal a mozgókés is visszatér alaphelyzetbe, miközben a hengerből a sűrített levegő — a szintén alaphelyzetbe került vezérlöszelepen keresztül — a szabadba távozik. A vágható ág átmérője 20 mm lehet, a pneumatikus metszőolló alkalmazásával nemcsak az igen fárasztó fizikai munka válik köny- nyebbé, hanem jelentős teljesítménynövekedés is elérhető. További előnye a nagy vágóerő. Olyan ágak is üzembiztosán lemetszhetek, melyek a kézi működtetésű ollóknál elképzelhetetlenek, így általában külön fűrészt nem kell használni. A pneumatikus metszőolló késeinek él tartalma igen nagy, mintegy tízszerese a kézi ollókénak. 1965, augusztus 15. Ha a hideget csupán az élelmiszertartósitásban hasznosíthatnánk, akkor is elegendő lenne, hogy elismerjük óriási jelentőségét. Ití* más területen ugyancsak sok hasznot hajt az embernek például az iparban, a gyógyászatban, a tudományos kutatásokban. A háztartásokba napról- napra nagyobb számban bevonuló hűtőszekrények egy közös fizikai jelenség alapján, de kétféle szerkezeti megoldás szerint működnek. A fizikai jelenség lényege: a folyadékok elpárolgásakor (forrásakor) a környezetükből hő vonódik el. Vannak folyadékok (cseppfolyósított gázok), amelyek már a szabad levegőn nyomban forrni kezdenek, hirtelen elpárolognak. Ezek alkalmasak a mesterséges hideg előállítására. A gőzök nyomás hatására újra cseppfolyósíthatok, így a folyamat a végtelenségig ismételhető. Leggyakrabban használt két hűtőanyag: az ammónia gáz és a freon. A hűtőfolyadékot természetesen nem hagyjuk elpárologni a környezetbe, hanem zárt rendszerben ke- ringettetjük. Az ún. kompresszoros hűtőgépekben a szívó-nyomó hatást egyaránt kifejtő légsűrítő teszi gyorsabbá és intenzívebbé a körfolyamat lejátszódását. Ha a kompresszor megindul, szívó hatást fejt ki az elgőzölögtető feletti térben (lásd a mellékelt rajzot). A nyomás csökkenésével a hűtőfolyadék párologni (forrni) kezd és elvonja a meleget a hűtőszekrényből. Az elszívott gázt a kompresszor összenyomja és a kondenzátorba továbbítja, ahol az ismét folyékony halmazállapotba kerül. A kapilláris csövön át megtett , út után ismét az elgőzölög- tetőbe kerül, hogy végtelen i körforgását folytathassa. Lényegében hasonló elven működik az un. abszorpciós hűtőszekrény is, amelyben nincs kompresz- szor és motor, hanem melegítéssel gyorsítják a hűtő- folyadék párolgását, a hőelvonás folyamatát. A hűtőfolyadék ennél rendszerint ammóniagáz vizes oldata. A két hűtőrendszert ösz- szehasonlítva megállapítható: az utóbbiban nincs mozgó-forgó alkatrész, így élettartama elméletileg korlátlan. Másik előnye, hogy zajtalan a működése. Viszont, — a kompresszoros hűtőszekrénnyel szemben — az áramfogyasztása valamivel nagyobb. Az abszorpciós hűtőszekrény Ott is üzemeltethető, ahol nincs elektromos áram, hiszen a hőfejlesztéshez petróleum vagy butángáz éppúgy használható, mint akár a napenergia, vagy a föld alatti vizek hője. Az ipari és kereskedelmi hűtő-mélyhűtő berendezések ugyanilyen elvek alapján működnek, legfeljebb teljesítményük sokszorozó- dik meg a konstrukció szerint. Az igen alacsony hő- fokok előállítására több fokozatú kompresszor-rendszereket használnak, a háztartási hűtőszekrényekhez ké- pest szokatlanul nagy mértékben. A már említett rendkívüli sokrétű hidegigény között most csak egyet emelnénk ki: az utóbbi évtizedekben nagy jelentőségre szert tett levegő kondicionálást. A „mesterséges éghajlat” az ipari (finommechanikai ipar, textilipar, robbanóanyagipar, stb.) üzemekben ma már éppúgy követelmény, mint ahogy forró éghajlatú vidéken elviselhetőbbé teszi az életet a kapcsolóval beállítható hőfok. Ehhez és még sok más célra, egyre több hidegre van szüksége a világnak. A tsz-ekkel kapcsolatban az utóbbi időben több jelentős ítélet, illetve törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Ha késik a távirat Egy tsz-t a MÁV táviratban értesített, hogy részére a közeli állomásra két vasúti kocsiban áru érkezett és felhívta: a vagonokat aznap éjszakáig ürítse ki. A ■ táviratot délután fél ötkor adták fel, s tekintve, hogy a községi postahivatal már négy órakor bezárt, nem volt, aki felvegye. így a tsz csak másnap kapta meg az értesítést, és azután intézkedhetett a kirakásról. A késedelem miatt a MÁV kocsiálláspénzt számított fel, amelynek megfizetéséért pert indított. Az alsófokű bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasította. A határozat indoklása szerint az értesítésnek elsősorban telefonon kell történnie, mert ez a legbiztosabb és leggyorsabb módja annak, hogy a címzett a küldemény megérkezéséről nyomban tudomást szerezhessen. Ha nincs telefon, küldönccel, vagy táviratban köteles a vasút az áru tulajdonosát értesíteni. Nyilvánvaló, hogy a MÁV a közlésnek csak azt a módját választhatja. amellyel az értesítés kellő időben ténylegesen meg is történhet. Ebben az esetben a vasútnak tudnia kellett, hogy a falusi postahivatalokban négy óra után nincs szolgálat, táviratot nem fogadnak el és nem kézbesítenek. Ezért teljesen feleslegesen adta fel a sürgönyt olyankor, amikor kizárt volt, hogy azt a címzett kellő időben átveheti. Az értesítés-adási kötelezettségnek olyan módját választották, amelyről eleve biztosak lehettek, hogy eredménytelen lesz. Ilyen körülmények között a kirakásra köteles tsz nem viselheti a késedelemmel járó hátrányos következményeket. Jó volt-e a csira? Egy tsz 388 ezer forint kártérítés fizetéséért pert indított az egyik termelő vállalat ellen. Keresetében előadta, hogy a vállalattól gombatermesztéshez szükséges csirákat vásárolt. A csirák azonban a rendeltetésnek nem feleltek meg, mert a szokásosnál négyzetméterenként 3 kilogrammal kevesebb termett. Ennek okát abban látták, hogy a csirát kiöregedett törzsből állították elő. A megyei bíróság a keresetet elutasította, mert nem látta igazoltnak, hogy a gombacsira hibás volt és a terméskiesés erre vezethető vissza. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely egyetemi tanár szakértőt hallgatott meg. A professzor több kiváló szakemberrel tanácskozott, majd kijelentette: a tudomány mai állása alapján utólagosan teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a terméshiány azért következett-e be, mert a vállalat c'#jene- rált, azaz csökkent termőképességű csirát adott el, vagy pedig a szövetkezet termelői eljárása során olyan mulasztást követett el, ami terméskiesést eredményezett. A szakértő rámutatott arra is, hogy a gombatermelés rendkívül érzékeny folyamat, mert a technológia legkisebb megsértése igen káros hatással járhat. Hangoztatta, hogy a termelés feltételeit gyakorlati tapasztalatok alapjan állapították meg, de a kísérletezések tudományos értékelése még hiányzik. így különösen ismeretlenek a ter- mőtest-képzést befolyásoló tényezők. Amíg ezek az alapvető biológiai tényezők nem ismeretesek, csak a gyakorlati megfigyelések alapján kidolgozott módszerek esetlegessége, befolyásolhatja a termelést. Hangsúlyozta azt is, hogy a terméshozam valóban összefüggésben áll a csira genetikai tulajdonságaival, a degenerált csirából kevesebb gomba termelhető. Ezt az utóbbi tulajdonságot azonban csak magából a csirából lehet kimutatni. Megtörténhet ugyan is, hogy hibátlan törzsből csökkent termőképességű csirát állítanak elő, ugyanakkor az előállítás további folyamatában ismét teljes értékű csirák képződhetnek. A szakértő véleményét a Legfelsőbb Bíróság elfogadta, ennek alapján a megyei bíróság elutasító ítéletét jogerőre emelte. A bíróság az illetékes Egy tsz-tag a haza mellett lévő tíz férőhelyes lóistállót a szövetkezetnék bérbe adta. Később a szerződést azon a címen támadta meg, hogy a szövetkezet megtévesztette, mert hasonló lóistállókért másutt sokkal nagyobb bérösszeget fizetnek. Kérte a bíróságot, hogy a szövetkezet magasabb bérleti díj fizetésére kötelezze. A keresettel szemben a tsz arra hivatkozott, hogy tagjának bérleti díj tulajdonképpen egyáltalán nem járna, mert amikor belépett, köteles lett volna az istállót is bevinni a szövetkezetbe, A jái'ásbíróság és a megyei bíróság az ügyet érdemben nem tárgyalta, hanem a keresetet határózat- hozatal végett áttette a szövetkezet közgyűléséhéz. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokű bíróság végzését megsemmisítette és az ügyet tárgyalás és határozathozatal céljából a járásbírósághoz utalta. — A termelőszövetkezetnek és tagjának kapcsolatát a tagsági viszony határozza meg — hangzik a döntés. A tag és a tsz azonban számos olyan jogügyletet is köthet, amely a tagsági viszonytól független. Ezeknek feltételeit a termelőszövetkezeti jog nem szabályozza, rájuk a polgári jog általános intézkedései irányadók. Földművelésügyi miniszteri rendelét szerint a háztáji gazdaság területén lévő és a háztáji gazdálkodás szükségletét meghaladó gazdasági épületet a tsz — a taggal való megegyezés alapján — bérbe vehet. A jogszabály sem azt nem írja elő, hogy a tag köteles bérbe adni, sem azt, hogy a tsz-nek joga van a gazdasági épületet bérbe venni, hanem csak arra utal, hogy a felek bérleti megállapodást köthetnek. A bérjeti jogviszony tehát nem kapcsolódik a tagsági viszonyhoz. Ezért nem helytálló az alsófokú bíróságok megállapítása, hogy az ügy a tsz közgyűlésének hatáskörébe tartozik. <H. R* — A villamos hűtőszekrény egyszerűsített elrendezése.,
