Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 1?2. SZÁM ARA: SO fillér 1Ä6S. AUGUSZTUS IS, VAS ABN AP A gépek becsülete (S. A.) Körai lenne ma még számvetést készítem az idei aratásról: á nyírségi gabónaföldeken tízezrével állnak kint a keresztek, a csépi és jobbadéra most bontakozik ki, és néhány körzetben javában dolgoznak a kombájnok. Annyit mindenesetre meg lehet már állapítani, hogy az aratás — a nagyüzemi aratás — szervezettsége nem értp el a kívánt szintet. És ennek nem az időjárás volt az Igazi oka! A megszokottnál bőségesebb csapadék csak elmélyítette, uralkodóvá tette igen számos közös gazdaságban a tagok befelé forduló szemléletét; a tsz-vezetőket túlzottan hatalmába kerítette a nyugtalanság. Ezek hatására csorbát szenvedett az előrelátó, körültekintő irányítás, amelynek következménye az lett, hogy á kombájnaratási tervet sehogy sem, vagy csak töredékeiben teljesítették. Az indokolatlanul túlzott kézi aratásnak számos kedvezőtlen hatására több gazdasági vezető már rájött — de elég későn. Az aratási időszakban hiányolták a kapások a növényápolást; a gabona levágása. keresztbe rakása nem oldotta meg a kenyérnek való betakarításának gondját, inkább megnyújtotta annak az idejét; nem csak a földeken összerakott termény hátráltatta a tarlómunkát, hanem az is, hogy még a traktorosok is kézi kaszát fogtak, s a gépek kihasználatlan álltak; a másodvetésekre rendkívül kedvező időjárást nem állították jelentőségének megfelelő mértékben a termelés, a többlethozam szolgálatába; az idő nem kedvezőbb most a kévésgabona' rséplésére, mint a kombájnaratásra volt. Ez a kép — szerencsére — nem jellemző sok gazdaságra. de tanulságát most, ep- pén a gondok közepette, nagyon érdemes megszívlelni ntt. ahol már egy-két hete dicsekedtek a tsz-vezet ők; kézi erővel befejezték az aratást. Az aratási, a nyári munkák elemzése során a komoly hang megpendítésére nem valami mondvacsinált, szemellenzős, a reális gön- dókat figyelmen kívül hagyó szemlélet indíthat, hanem azok a tények, amelyek méltó igazolását adják a nyugodt, jól szervezett betakarítás sikerének. Erre szétszórtan is számos példa volt, de mégis a legjellemzőbb éppen két olyan járás esete, ahol a természeti és a talajadottságok a legkedvezőtlenebbek közé tartoznak. Az egyik ilyen járás b tiszalöki. másik a vásáros- naményi, ahol nem rettentek meg az időjárástól — bár nagyon sokszor átkozták! —, és embertelenül nehéz körülmények között, de teljesítik kombájnaratási előirányzatukat. Nem afféle fogadalomból teszik ezt, hanem azért, hogy ha legkésőbb is aratnak le, — legkorábban elcsépelnek; s míg a gépek a gabonaföldeken dolgoztak, addig a tsz-ek tagjai végezték a többi nélkülözhetetlen munkát. A vásárosnaményi járásban a 18 ezer holdból kétezrét vágtak le kézi kaszával, inkább rozsot. Még több mint 4 ezer höld aratatlan. Amellett, hogy nehéz a kombájnolás — legutóbb három napig nem dolgoztak az eső miatt —, egyéb gondjuk nincs az aratással. Elsősorban azért, mert jól előkészíteti talajba már két éve intenzív búzával vetették be a terület kétharmadát, az idei aratni valóból még többet ■— most, ősszel 85 százalékban nagy hozamú fajta kerül földbe — s az intenzív búza nem pereg, „megvárja” a kombájnt. Emellett az sem mellékes, hogy tavaly három, az idén ugyanennyi mázsával fizetett többet holdanként az intenzív fajta a koraitól. A kombájnaratást azért is oldhatták rneg a naményi járás közös gazdaságai, mert nem féltek a termelékeny gépi munkában részt vevő traktorosok megfelelő céljutalmazásától. Például teljesítményhez szabták a jutalmazást: kombájnonként napi 100 mázsa után 5, de 150 fölött már 15 kiló volt a prémium. Ahol aztán tapasztalták a tsz-vezetők, hogy a rendkívüli időjárási adottságok között, a kom- bájnos messzemenő igyekezete sem hózhatta meg gyorsabban az eredményt, emiatt a traktoros keresete js alacsony maradt, ott nem kialakítására, amelyek megfelelően igazodnak a talaj- és termelési adottságokhoz, közgazdasági viszonyokhoz, különösen pedig a munkaerő ellátottsághoz. Ennek megfelelően némileg csökkentik az Olyan növények vetésterületét, amelynek termesztése a legjobb eljárások mellett sem gazdaságos. A mély fekvésű területeket rétnek és legelőnek használják, az olyan futóhomokot pedig, amely még gyümölcs- és szőlósajnálták, további biztatásként, az elmúlt hónapi munka után az 1'5—2 mázsa búzát a kombájnon ülőtől. Ez a serkentés hozta azt, hogy aratás kezdetétől nem volt vasárnap, csak kényszerpihenés eső miatt. Ahol a kombájnból leeresztett csomók nedvessége nem akadályozta. ott a szalmát leta- karitották, kazalba rakták, így nyújtott, vagy kettős műszakban lévő traktorokkal ötezer holdon megszántották a tarlót. Legtöbb tsz a tarlómunkánál is előbbre néz. Sok vetemény későn érik majd. területén bizonytalan lenne az őszi vetés iedjében történő elvégzése. Ezért az arra kijelölt tarlókat úgy szántják, hogy a talajba bedolgozzák a kalászosoknak szükséges alapműtrágyákat. Egynémely járásban vonakodnak a műtrágya átvételétől a tsz-ek. a vásáros- naményiban keveslik amit kaptak. A naményi járás közős gazdaságaiban most nőtt meg igazán a gépek becsülete. fokozódott az érdeklődés a gazdaságosabb módszerek alkalmazása iránt, amikor sok más helyen a gyakorlatban inkább az ellenkező megoldásokat választották. A beregi tájon — mint több tsz-vezető és szakember mondja — ez az esztendő volt az, amely a sok aszályos év után, egy másik szélsőségbe átcsapva, megtanította az embereket: körültekintő szervezéssel, a tagság odaadó munkájával, és a gépek segítségével legyőzhetik a nehézségeket. Az ülésen felhívták a járási tanácsok végrehajtó bizottságait: a termelőszövetkezetekkel egyetértésben a tervek végrehajtásánál törekedjenek annak elérésére, hogy a javasolt intézkedések a népgazdaság érdekeinek megfeleljenek és az érintett közös gazdaságokban a legjobb termelési szerkezetek alakuljanak ki. A beruházási keretek elosztásánál ezeknek a szövetkezeteknek igényeit — a lehetőségeken belül — elsődlegesen vegyék figyelembe. A tsz-ek gazdálkodásának megjavításáról tárgyalt a megyei tanács vb. A mostoha adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítására vonatkozó intézkedésekről tárgyalt pénteki ülésén többek között a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai az érintett közös gazdaságokkal együtt 124 termelőszövetkezetben végeztek vizsgálatot, s a tapasztalatok felhasználásával készítették el a tervet a gazdálkodás javítására. A tervek összeállításakor törekedtek olyan termelési szerkezetek termesztésre sem alkalmas, erdőnek telepítik be. Növelik a takarmánygabona és pillangós takarmány- növények vetésterületét. Ennek következményeként gyorsabban fejlesztik az állatállományt. így például a 124 termelőszövetkezetben a szarvasmarha-állományt körülbelül nyolcezer darabbal, a juhállományt 14 ezer darabbal, a törzsbaromfit mintegy százezer darabbal növelik a jelenlegihez képest. Készülődés nz alkotmány ünnepére Benkel András belügyminiszter beszél az augusztus 20-f nyíregyházi nagygyűlésen Ünnepi nagygyűlést tart a Hazafias Népfront nyíregyházi városi bizottsága és a Nyíregyházi Városi Tanács az alkotmány ünnepe tiszteletére augusztus 20-án délelőtt fél M)-kor, a szabadtéri színpadon, rossz idő esetén a Móricz Zsig- mond Színházban. A nagygyűlés ünnepi szónoka Benkei András belügyminiszter, megyénk országgyűlési képviselője lesz. Az ünnepnap délutánién kulturális és sportrendezvényekre kérül sor a stadionban és a Sóstón felállítandó szabadtéri színpadon. Népdal- és táncdal- énekesek, valamint népi tánccsoportok adnak műsort 15 órakor a Sóstón, majd 16 órakor úszóbajnokság kezdődik a tavon. A stadionban az Alkotmány Kupa kézilabda és röplabda-mérkőzéseit bonyolítják le. Ugyanekkor rendezik a teniszversenyt 18. Az ünnepnap nyíregyházi eseménysorozata az esti órákban lampionos csónak- felvonulással ér végek Megyei tanácskozás a tervezés új rendszeréről A jáfásl tanácsok vb elnökhelyettesei, a pártbizottságok és tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, a termeltető vállalatok képviselői előtt dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnök- helyettese ismertette a szombaton a tsz-tervezés új rendszerét, amely már a jövő évi termelés szerkezetének a kialakításánál érvénybe lép. A tervezés új rendszerének a termelőszövetkezetek gazdálkodási, termelési önállóságának a fokozása nem más. mint az ilyen irányú, korábban körvonalazott elveknek a realizálása a kedvezőbb adottságok között. A termelés gazdaságpolitikai befolyásolása sokkal körültekintőbb munkát és fokozott felelősséget kíván a termeltető vállalatoktól. A járási vezetők a tanácskozás további részében a megyei mezőgazdasági operatívbizottság határozataival ismerkedtek meg. Az operatív bizottság megállapította, hogy az elmúlt napokban javult a cséplőgépek kihasználtsága, de még csak elvétve alkalmazzák a keresztoől történő kombájncséplést. Szükséges meggyorsítani a hordást, mert az összes gabonának fele még keresztekben van a földeken. A talajmunka igen kevés — mindössze 44 000 holdon végezték el a tarlóhántást, a szántást —. a szántógépeknek több mint fele kihasználatlan. Arra kell törekedni — hívta fel a bizottság a figyelmet *—, hogy augusztus végéig a termény a raktárba, a szalma kazalba kerüljön. s a tarlómunkát is elvégezzék. Ennek érdekében a termelőszövetkezetekben használják ki megfelelően munkával az arra alkalmas ünnep- és munkaszüneti napokat is. hogy szeptember elején zavartalanul kezdhessék az őszi vetések előkészítését. Fotózik a Szonda- 3 A jullus 18-afi lei bocsátott Szonda—3 szovjet automatikus űrállomás lefényképezte a Hold túlsó oldalát. Először készültek fényképfelvételek a Hold Földről nem látható felének arról a részéről, amelyet 1959 októberében, a szovjet űrállomás által elsőnek készített felvételek során nem sikerült lefényképezni. Az első felvételek a Hold Földön láthasd részének jelentős hányadáról készültek A további filmkockákra fi Hold felülete olyan megvilágításban került, amely a Nap felöl (.Idáiról érte az égitestet. Ekkor a Hold felszínén lévő emelkedések jól látható árnyékot vetettek. A Szonda—3 a Hold felületéről készítőit képeket 1100 sornyi pontossággal közvetíti. Biztosítva van az égi lest körülbelül ötmillió négyzetkilométer felületéről készült fényképek vétele. A fényképeken jól latható a Hold felületének számos, nagy érdeklődést keltő részlete. A képek elemzésére es a rajtuk látható kráterek, hegyvonulatok elnevezésére külön bizottság alakult. A Szonda—3 Nap körüli pályán tovább folytatja útját a világűrben. A Hold túlsó Oldaláról felvett képeket továbbra is adni fogja, valahányszor kapcsolatot létesítenek az űrállomással, mindaddig, míg bizonyos távolságba nem kerül a Földtől. Eddig 38-szor létesítettek kapcsolatot az űrállomással. idő szerint tf* órakor a Szonda—3 5 340 000 kilométerre volt a Földtől. Munkás-paraszt találkozó 1965 Mészáros András rajza
