Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Koreai NDK nemzeti ünnepe alkalmából Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökének, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsa elnökének, Coj Jen Gén elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlése elnöksége elnökének Pbenjan Kedves Elvtársak! Korea felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forra­dalmi munkás—paraszt kormány és az egész magyar nép nevében baráti üdvözletünket, elvtársi jókívánságainkat küldjük önöknek, s a testvéri koreai nepnek. A felszabadulás óta eltelt időszak alatt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói, a Koreai Munkapárt vezetésével lerakták a szocialista társadalom alapjait, s a haza északi részében fejlett szocialista ipart, virágzó kol­lektív mezőgazdaságot hoztak létre, nagy sikereket értek el a kulturális forradalom terén. Ezzel nagymértékban hozzá­járulnak a szocialista világrendszer erejének növeléséhez és lelkesítő példát nyújtanak az amerikai imperializmus igája alatt sínylődő déli testvéreiknek. A magyar dolgozók a népeink közötti barátság érzé­sétől áthatva nagy figyelemmel kísérik az önök munkáját és őszinte örömüket fejezik ki a szocializmus építésében elért sikereik felett. Nemzeti ünnepük alkalmából újabb sikereket kívánunk önöknek és a testvéri koreai népnek a szocializmus teljes felépítéséért, hazájuk békés egyesítéséért, a béke és szo­cializmus erőinek növeléséért vívott harcukhoz. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KÁLLAI GYULA, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. Tömegtüntetések Ha Si Mirths 0 vietnami nép elszántan küzd az agresszerok feletti győzelemén © Johnson—Nkrumah levélváltás # Partizán siker Tan An térségében Egy hét a világpolitikában Önállósult a négyarcú város — Mélyül a görög válság Athén, (MTI): A Papandreut támogató gyűlések és tüntetések or­szágszerte folytatódnak. Athénban az értelmiségiek tartottak háromezres tömeg­gyűlést, amelynek részve­vői később a demokráciát éltető kiáltásokkal vonul­tak fel a főváros utcáin Szalonikiben az EDA ren­dezett nagygyűlést, ahol a résztvevők Fréderika anya- királynő távozását követel­ték és halált kiáltottak az amerikai gengszterek fejére. A krétai Herakleionban egy királyellenes gyűlésen 1500 személy jelent meg. akik szavalókórusokban kiáltoz­ták, hogy a palota megsér­tette az alkotmányt, és kö­Los Angeles, (MTI): Los Angeles négernegye­dében pénteken éjszaka — jelentik a hírügynökségek — elszabadult a pokol. A „fe­kete gettóból” kitörő né­gerek elkeseredett kézitusát vívtak a kivezényelt rend­őrséggel. áruházakat gyúj­tottak fel és feffordították a gépkocsikat az u1>*án. A heves összetűzésekben száznál többen megsebesül­tek. közöttük Dick Gregory néger színész. Dick Gregory és Mervyn Dymalie, a kaliforniai kép­viselőház néger tagja újság­íróknak nyilatkozott a zen­dülésről. Gregory kijelentet­te, nem csodálkozik, hogy a megsértett négerek harcba szálltak, hiszen a kivezé­nyelt rendőrök megpillantá­sa a végletekig ingerli őket. „A rendőri egyenruha a né­ger számára az igazságtalan­ságot jelképezi. A városi rendőrség egyenruhája ugyanolyan érzést kelt a né­gerekben. mint egykoron az angol egyenruha az ameriKal telepesekben” — mondotta. C?iicags> néger negyedében is heves összetűzések vol­tak este. Erre az adott okot, hogy az immár második napja tüntető négerek röp­cédulákat osztogattak az utcán és egy polgári ruhás rendőr goromba szavak kí­séretében megtagadta a ne­ki nyújtott röpcédulák átvé­telét. Ekkor az egyik tün­tető megütötte, a rendőr visszaütött és elkezdődött a harc. A csaknem háromszáz vetelték a királyi udvar ter­veinek meghiúsítását. Az AP egy szombati kommentárjában kiszámítot­ta, hogy a centrum uniónak a Novász-kormány mellé állt tagjai és a pénteken különvált csoport összesen a pártnak már 51 képviselő­jét foglalja magában és ezek az ERE 99 képviselő­jével és a haladó párt nyolc képviselőjével meg tudnák szerezni a többséget a par­lamentben. A jelek arra mutatnak, hogy a király nem siet az új miniszterelnök kijelölé­sével, valószínűleg arra épít, hogy az ellentétek el­mélyülnek Papandreu párt­jában. főnyi tömeget 150 rendőr tá­madta meg. A tüntetők tég­lát ragadtak, azzal dobálták a fogdmegeket. A kézitusá- ban huszonnégyen megsebe­sültek a rendőrök hetven tüntCMt letartóztattak. e. Pikó ismét esak ezt kér­dezte: — Ki ölte meg Faragó honvédet? — H — Joós száján fur­csa kis orrhang szökött ki, majd váratlanul kijelentet­te: — Én. Pikó föl se nézett a ka­tonára, arca torz mosolyra fintorodott. Joós is elmosolyodott, majd akaratlanul is nevetni kezdett. — Mit tetszik gondolni, ha tudnám, hogy ki volt, nem mindjárt azzal kezd­tem volna? Fogalmam sincs róla... — komolyodott el a katona. — Joós honvéd — kapta fel a fejét Pikó. — Mit csinált ön, mielőtt a la­borba mentek? De a szelle­mességeire nem vagyok ki­váncsi — tette hozzá. Washington, (MTI): A texasi Johnson City­ben. az amerikai elnök bir­tokán hivatalosan közölték, hogy újabb levélváltás tör­tént Johnson és Nkrumah között Vietnam kérdésében. Mint Bill D. Moyers, a Fehér Ház sajtötit- kára bejelentette, a le­velek tartalma, amelyet a ghanai államfő kéré­sére nem hoznak nyil­vánosságra, „nem változ­tatja meg a közeli kilá­tásokat Dél-Vietnam- ban”. Csupán az álláspontok tisztázásáról van szó — mondotta Moyers. Sekóu Töuré guineai el­nök is jelezte, hogy hajlan­dó közvetíteni a Vietnam­ban szembenálló felek kozott. Az AFP hírügynökség je­lentése szerint a Guineai Forradalmi Tanács megnyi­tó ülésén kijelentett^: „Gui­nea nem elégszik meg a vietnami háború egyszerű elítélésével, hanem köteles­ségének tartja, hogy a viet­nami kérdésben érdekelt kormányoknál közvetítsen a válság békés és gyors meg­oldása érdekében.” Az elnök beszédében ki­emelte a genfi egyez­mények tiszteletben tar­tásának fontosságát és megbélyegezte a VDK ellen irányuló amerikai bombatámadásokat. Ho Si Minh. a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke nyilatkozott a Le Monde című párizsi lap tu­dósítójának. Az újság szom­bati számában megjelent interjúban a VDK vezetője kijelentette, hogy a dél-viet­nami probléma rendezésének joga a vietnami népet Illeti meg. Szknferopol, (TAiSZSZ): Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, aki jelen­leg szabadságát tölti a Krim félszigeten, szombaton Szim- feropolban vendégül látta Ürgüplü török miniszterel­nököt. Megbeszélésre került sor, amelyben török részről a miniszterelnök mellett — A KISZ-klubban vol­tunk. Rexeztünk, én levelet írtam, meg a Néphadsere­get olvasgattam — vála­szolta készséggel a katona. — Hol helyezkedett el a laborban? — Faragó jobboldalán ültem. Én adagoltam volna a fotópapírt. — A többiek? — Ketten a hátunk mö­gött álltak, valaki meg a másik oldalon ült a ho­kedlin. — Ki volt az? — ... Ki is lehetett az? — bizonytalankodott Joós — ... nem merném biztosan állítani ... lehet, hogy Lábas volt... én nem figyeltem meg ezt ponto­san. — Milyen szagot érzett Ön a laboratóriumban ? — Hát — húzta el a szót a katona — a szokásosakat. Fixir, hívó, ilyesmi. Elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy az Egyesült Álla­mok haladéktalanul szün­tesse meg a VDK elleni lé­gitámadásokat. azonnal ves­sen véget az ország déli ré­szében folyó agressziónak és vonja ki onnan katonai egy­ségeit és fegyvereit. Az elnök véeíil hangoztat­ta: „Egész népünk elszán­tan küzd az agresszorok fe­letti győzelemért, a VDK megvédéséért, a déli ország­rész felszabadításáért és a békés újraegyesítésért”. — A harmincmilliós vietnami nép — hangzik a nyilatkozat — egysége­sen küzd azért, hogy ve­reséget mérjen az ame­rikai agresszorokra, még ha ez a küzdelem öt, tíz. húsz évig, vagy még ennél is tovább tart. A dél-vietnami kormány- csapatok szombaton ameri­kai B—52-es bombázók tá­mogatásával nagyszabású offenzívát kezdtek a parti­zánok vélt állásai ellen Da Nang-tól északnyugatra, Az első jelentések szerint „a saigoni katonáknak nem" si­került harci érintkezésbe kerülniük a Vietcong erők­kel”. * Felszabadulás hírügy­nökség közli: a Dél- Vietnamban tevékeny­kedő gerillák Tan An és Tan Tru térségében egybehangolt támadást hajtottak végre a saigoni bábkormány egységeinek hét megerősített állása ellen. A sikeres támadás során négy őrhelyet földig lerom­boltak és az ellenség bárom szakasznyi katonáját meg­semmisítették Ragyogó fegy­vertény volt ezenkívül a Tan Tru-i vashíd felrobban­tása. részt veft Vahit Halefoglu moszkvai nagykövet és Per­ien Subasi, a töi'ök külügy­minisztérium egyik magas rangú tisztviselője. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev mellett Mihail Zimjanyin külügyminiszter­helyettes és Nyikita Rizsov, a Szovjetunió ankarai nagy­követe vett részt a tárgya­lásokon. — Más illatot nem érzett? Gondolkozzon csak, amikor számolták a másodperceket! — Nem. Miért, milyen szagot kellett volna érez- nem? — Például italszagot. — Italszagot? — Nem, azt nem éreztem. — Mit gondol Joós elv­társ — hajolt előre Pikó — Lábas honvéd olyan ember, aki egy veszekedés hatására képes valakit megölni?! A katona arcvonásai meg­merevedtek. Hosszan nézett a nyomozóra, majd halk. nyugodt hangon szólt. — Tudom, hogy a körül­mények elfogadhatóvá teszik ezt a felvetést, de nekem valahogy. . . szóval valami az súgja, hogy ez nem lehet igaz. Meg lehetne nézni a A „hét eseménye”: Singa­pore városállam kiválása a Malaysiái Államszövetségből. A brit imperializmus leg­fontosabb távol-keleti tá­maszpontja, a Gibraltár— Mátla—Ciprus—Aden—Sin­gapore—Auszrália stratégiai lánc erős láncszeme közel két éven át egy mestersé­gesen összetákolt államszö­vetség része volt. 1963 szeptemberében, amikor ezt a föderációt a zöld aszta­lon létrehozták, London­ban láthatólag kettős célt akartak elérni azzal, hogy az addigi külön „korona- gyarmatot”, Singapore! is beillesztették a Malaysiái Államszövetségbe Annak egyrészt nagyobb katonai súlyt kívántak adni, (hi­szen Singapore ad kikötőt őfelsége hadihajóinak, re­pülőtereket a V típusú, atomfegyverekkel is fel­szerelhető bombázóknak), másrészt a városállam kínai többségű lakosságának eset­leges szeparatív törekvéseit az államszövetség maláj vezetésével akarták lesze­relni. Éppen fordítva történt: Singaporeban az elmúlt két évben csak erősödtek az antiimperialista irányzatok, a függetlenségi követelé­sek. A „négyarcú város­ban” (kínaiak, indiaiak, malájok és európaiak lak­ják) a kínaiak vannak többségben. A városállam gazdasági helyzetét megron­totta, hogy a Malaysiái Ál­lamszövetség és Indonézia szembenállása az indonéz szomszéddal való kereske­delmet megszüntette, elad­dig pedig éppen Singapore kikötőjén keresztül bonyo­lították le az élénk árucse­reforgalmat. A Malaysia! Államszövetség malái ”eze- tői viszont éppen a minap 150 millió dolláros hozzájáru­lást követeltek Sineapore- tól, hogy gyorssegélyt ad­janak a föderáció egyik tagjának, Sarawaknak. A hét eleién aztán Li Kuang-ju Singapore! minisz­terelnök egy sajtókonferen­cián sírástól remegő han­gon jelentette be a szakí­tást. A városállam kiválása a Malaysiái Államszövet­ségből ország-világ előtt bebizonyította az 1963-ban összeeszkábált föderáció életképtelenségét és meg­mutatta, hogy az imperi­tőrön az ujjlenyomatokat. . . — Ezt bízza ránk, mordult fel dühösen Pikó, aztán va­lamivel enyhébb hangnem­ben hozzátette: — Nyugod­jon meg, hogy megnézzük. Maga kiáltott Lábasra, hogy ne huzza ki a tőrt? — Igen. Egyszer olvastam egy könyvben effélét. De elkéstem . . Pikó nagy érdeklődéssel szemlélte a szoba falának mintázatát, — Felesleges volt az aggo­dalom, mert az a tény, hogy Lábas kihúzta a tőrt, még nem tüntette el a markolat­ról a régebbi ujjnyomokat — villámgyorsan Joós hon­védre kapta a tekintetét. A katona megkönnyebbül­ten fellélegzett. Mosolyogva jegyezte meg: — Még szerencse... El­képzelheti százados elvtárs, hogy nem valami kényelmes az embernek ilyen helyzet­ben lenni. Nem voltunk olyan sokan abban a szobá­ban . . — Milyen természetű em­bernek ismeri Lábast? alisták népellenes mester­kedései kudarcra vannak kárhoztatva ebben a tér­ségben is. Washingtonban is nyugta­lanul figyelik a délkelet­ázsiai helyzetben történt fordulatot. Az amerikai ve­zetők hírhedt „doiminó- elémele” szerint ugyanis, ha egy „dominó” eldől az egymás mögé rakott „do­minók” közül, estében ma­gával ránthat másokat is ... Johnson és hadügvmi- 'nisztere, McNamara Dél- Vietnamot tekinti a . domi­nók” sorában az elsőnek. Hogy ezt megtarthassák áll­tában, újabb és úiabb ame­rikai csapaterősítéseket küldenek oda, folytat;ák a támaszpontok építését csak­úgy. mint a terrorborrbúzá­sokat. A héten már laoszi területek fölé is elrepültek bombaterhükkel az ameri­kai légikalózok. A dél-vitnami hadihely­zet azonban korántsem ala­kul kedvezően a Pentagon számára. Due Co városka mellett heves ütközetekre került sor, a felszabadítás! front harcosai körülzárták az amerikaiak és saigoni zsoldosaik Dúc Co-i hely­őrségét. A fővárosban, Sai­gonban, fel-feltünnek már az FNL vörös zászlai... Európában a görögországi politikai válság köti le az érdeklődést. A harc a kirá­lyi udvar, a körülötte tö­mörülő jobboldal és a Pa­pandreu minisztei elnök visszatérését követelő töme­gek között még nem dőlt el, bár a hét elején egv királyi kísérlet kudarca a népi erők sikerét jelezte. Konstantin király Sztefano- puloszt bízta meg kor­mányalakítással, Papandreu pártjának második emberét, abban reménykedve, hogy a hajlékony, középutas po­litikus kormányát elfogad­ja a centrum unió és ez­zel a parlament. Sztefanopulosz azonban visszaadta megbízatását. Pártja, a centrum unió óriási többséggel, 120:18 arányban elutasította a gondolatot, hogy egy Pa­pandreu nélküli kormányt támogasson. Az aulikus jobboldal azonban még erre sem hát­rált meg. Konstantin király nem hajlandó eleget tenni a népi követelésnek és Pa­pandreut nevezni ki újra a kormány fejének, s a je­lek szerint az elől is elzár­kózik, ami pedig a görög kormánynak megfelelően a válságból való kijutás má­sik módja lenne: a parla­mentet nem akarja felosz­latni, hallani sem akar új választások kiírásáról. Európában még Genf fe­lé irányul a figyelem, ahol a tizennyolchatalmi (Fran­ciaország nélkül gyakorla­tilag tizenhéthatalmi) le­szerelési értekezlet ülése­zik. A diplomaták túljutot­tak már 222. ülésükön. Eredményről mégsem szá­molhatunk be. Ennek oka egyrészt az. hogy a lesze­relési részmegegvezésekhez is mindenekelőtt a minimá­lis bizalom légköre szüksé­ges, ez pedig nem alakul­hat ki mindaddig, míg a* Egyesült Államok Vietnam­ban véres-bűnös agresszió­ját folytatja. Másrészt a nyugati küldöttségek Géni­ben olyan tervekkel hoza­kodnak elő, amelyek a NATO sokoldalú atomhad­erejének megteremtését — mekkora logikai bukfenc ez! — éppen leszerelési meg­állapodások révén próbál­ják lehetővé tenni. Pálfy Jómét Véres összetűzések Los Angeles és Chicago négernegyedében Orosz Mihéty: •A vJUdeAÁ fníú/dd ßrejEsnyev találkozott Ürgüplü vei

Next

/
Thumbnails
Contents