Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

XTIL ÉVFOLYAM, 188. SZÁM ÄRA: 50 miér 1965. AUGUSZTUS 11, SZERDA A világ változó térképe NÉHÁNY HETE ritka eseménynek lehetett tanúja a világ. Izland partjaitól nem messze új sziget emel­kedett ki az óceánból. Ki­lencvenhat óra sem telt el, a térképészek mégcsak nem is rögzíthették atla­szaikra, — újra visszasülv­lyed a hullámok közé. Ritkának mondtuk a pilla­natot, mert a térkép által rögzített hegyvonulatok, al­földek, folyamok és tenge­rek kialakulása nehezen mérhető emberöltőkkel. A Balaton nem is a legidő­sebbje a tavaknak, korát mégis félmillió esztendőre becsülik. És ha századunk­ban nem kis sikereket ér­tünk el a természet átala­kításában, ennek a nagy- munkának csupán a kezde­tén vagyunk. Annál több a változás a világ politikai térképén. Ha akárcsak a néhány évtized­del ezelőtti helyzetet vet­jük össze a mai állapotok­kal, rá sem ismerünk föld- golyónkra. Módosultak a határok is, de legtöbbször maguk a területek nem igen változtak, néha az el­nevezések is maradtak; vi­szont más minőséget rejte­nek, más tartalmat kaptak. A két leglátványosabb s egyben legalapvetőbb válto­zás a szocialista világrend- szer létrejötte, s a gyar­mati rendszer felbomlása. A sorrend nem véletlen: a szocialista országok kiala­kulása biztosította a felté­teleket, a megfelelő nem­zetközi körülményeket A f- rika, Ázsia és Latin-Ame- rika népeinek a gyarmati iga lerázásához A hatás ugyanakkor kölcsönhatás: az imperializmus befolyási területének összeszűkülése új, kedvezőbb lehetősége­ket tárt fel a béke és a szocializmus ügye számára. Milyen sokatmondóak is a látszólag szürke számok. 1917-ben a szocializmushoz a Szovjetunió akkori 131 millió lakosát számíthattuk, 1939-ben a Szovejtunió és a Mongol Népköztársaság 192 millióját. Ma tizennégy szocialista ország egymilli- árdnál több lakossal rendel­kezik, világunk szárazföld­jének egynegyede, lakossá­gának egyharmada tartozik ide. A szocializmus gazda- SÚ gi felkészültségének fej­lődését jól illusztrálja az adat, hogy 1920-ban a Szov­jetunió az acél-, nyersvas-, vagy kőszén termelésben még alig érte el a világter­melés egy százalékát. Még viszonylagosan a nyersolai- bányászatban állt legjob­ban, a világtermelés 3,8 százalékával. Ma a szo­cialista országok adják a világ ipari termelésének több mint 35 százalékát. UGYANILYEN SZEMBE­TŰNŐÉIT Afrika, Ázsia és Ér tin-Amerika változásai. A- első világháború idején még az európai gyarmato­sító hatalmak színeivel — pé'dául a brit kirá'vi ró­zsaszínnel, vagy a francia kékeslilával — festették be ezeket a kontinenseket a térképen. Anglia minden egyes lakosára egy négy- zetkilométernyi gyarmati te­rület jutott. A föld terüle­tének 71, lakosságának 62 százaléka élt akkor a kolo- nializmus rabságában. Az­óta — s ez a folyamat kü­lönösen jellemző az elmúlt két évtizedre — mintegy hatvan ország nyerte el szabadságát. Ma már a Föld lakosságának alig más­fél százaléka, nem tóbb, mint 45 millió ember, él gyarmati területeken. Ez viszonylag már kevés, de még mindig rettenetesen sok. Karinthy Frigyes írta egy alkalommal döbbene­tes erejű írásában, az első világháború hadi jelentéseit véve bonckés alá, hogy a közlemény szerint a fron­ton minden csendes volt, s csak egy katona vesztette életét. Hogy örülhet tehát az az ember, hiszen egye­dül ő halt meg. Ez a ,,csak másfél százalék” érthető mó­don minden erővel folytat­ja harcát a függetlenség­ért. S nem elhamarkodott következtetés, hogy Angola, Mocambique, Portugál-Gui- nea, Dél-Arábia, a Fran­cia Szomáliföld, Brit- Guayana, s a többi gyar­mati területek függetlensé­gének kivívása is küszöbön áll, amint Dél-Afrikában, vagy Rhodesiában sem tart­hatják magukat időtlen időkig a gyarmatosítók, az ország túlnyomó többségét fajgyűlölő terror és elnyo­más alá kényszerítve. Mit jelentenek összefüg­gésben ezek a változások, hadd érzékeltessük egyetlen példán. 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság leverésé­re az Antant-imperialis­ták felvonultathatták a Ti- sza-partra saját gyarmati segédcsapataikat is. Akko­riban Afrikának ezek a te­rületei a nyugati nagyha­talmak korlátlan tartalékát jelentették. Nem is olyan régen viszont magasszintű magyar kormányküldöttség járt ezekben a volt gyar­mati országokban, sokdalú és kedvező kapcsolatot épí­tünk ki velük, népeink, ál­lamaink kölcsönös haszná­ra. A fejlődés természetesen nem minden vonatkozás­ban egyenes vonalú a har­madik világban. Előfordul­hatnak átmeneti visszaesé­sek, az egykori gyarmato­sítók neokolonializmusa lát­szólag finomabb, de lénye­gében a régi célokat szolr gáló módszerével igyekez­nek állásaikat visszaszerez­ni. A dolgok lényegét te­kintve azonban mégiscsak utóvédharcot folytatnak. Egyre több olyan ország, amely korábban támasz­pontja, szövetségese volt az egykori gyarmatosítóknak, a valódi függetlenség út­jára lép. A POLITIKAI TÉRKÉP a nyugati táborban is vál­tozik, mert ha a határvona­lak nem is módosultak más­fél évtized alatt, sok min­II Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata az indokinai térségben főivé amerikai agresszió kiterjesztéséről A Magyar Népköztársaság kormánya, népünk aggoda­lommal és növekvő felháborodással figyeli az amerikai imperialisták mesterkedéseit Indokína térségében. Johnson amerikai elnök 1965. július 28-i nyilatkoza- tában újabb kalandor kihívást intézett a vietnami nép szabadsága, függetlensége, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság szuverénitása, a világ békéje ellen. Bejelentette, hogy újabb csapatok küldésével, a hadi kiadások növelé­sével az Egyesült Államok kormánya tovább szélesíti a hős dél-vietnami nép elleni fegyveres intervencióját, fo­kozza a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni kalóz- támadásait. Az agresszió kiterjesztése a kudarcra kárhoztatott amerikai politika újabb bűnös kísérlete a függetlensé­gükért harcoló népek leigázására. A vietnami nép ellen elkövetett szégyenletes akciók az egész világ színe előtt ismételten leleplezik az Egyesült Államok vezetőinek „a béke, a szabadság és az igazság védelméről” hangozta­tott képmutató állításait. Az amerikai imperialistáknak be kell látniuk — hiszen a mindennapok tényei kénysze­rítik őket erre —, hogy hiábavaló minden kísérletük a vietnami nép igazságos harcának megtörésére. A Magyar Népköztársaság kormánya, népünk, a többi szocialista országgal, az egész haladó emberiséggel együtt felháborodással. ítéli el az Egyesült Államok háborús pro­vokációit, felemeli tiltakozó szavát az indokínai térség­ben folyó bűnös agresszió ellen és testvéri szolidaritásáról biztosítja a kettészakított hazájában szabadságáért, függet­lenségéért elszántan küzdő vietnami népet. A Magyar Népköztársaság kormánya és az egész ma­gyar nép támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak, mint a harcoló vietnami nép tényleges képvise­lőinek javaslatait a vietnami kérdés rendezésére. Az Egyesült Államok haladéktalanul szüntesse be agresszióját a vietnami nép ellen, vessen véget a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni terrorbombázásainak, vonja ki csapatait és fegyverzetét Dél-Vietnamból. Az 1954. évi genfi egyezmények szigorú betartása megfelelő alapot te­remt arra, hogy a vietnami nép a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditásl Front ismert programjának megvalósításával maga dönt­sön sorsáról. A Magyar Népköztársaság kormánya, népünk, inter­nacionalista kötelességét teljesítve, minden erkölcsi, anya­gi és egyéb segítséget megad továbbra is a vietnami nép- nek. Az amerikai agresszió kiszélesedése arra kötelez ben­nünket, hogy még határozottabban, még aktívabban tá­mogassuk Vietnam igazságos harcát az amerikai imperia­lizmus ellen. Egyek vagyunk vietnami testvéreinkkel. A vietnami nép igaz ügye győzni fog! Közleményt adtak ki a szovjet—törők tárgyalásokról Koszigin pohár köszöntője Moszkva (TASZSZ) Kedden Moszkvában hi­vatalos közleményt adtak ki Ürgüplü török miniszter­elnök és Alekszej Koszigin szovjet kormányfő megbe­széléseiről. A közlemény hangsúlyoz­za, hogy az őszinte és ba­ráti légkörű megbeszélések során a szovjet—török kap­csolatok kérdéseit, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzetet vitatták meg. Ürgüplü villásreggelit adott a moszkvai török nagykövetségen. Szovjet részről a villás­reggelin megjelent Alekszej Koszigin és több más hiva­talos személyiség. Alekszej Koszigin pohár­köszöntő j ében ki j elentette; Az az óhajunk, hogy sok­oldalú együttműködést te­den más már korántsem ugyanaz. Az Egyesült Álla­mok 1948-ban például szin­te korlátlan elsőséggel ren­delkezett; az atommonopó­lium mellett a tőkés világ termelésének 55 százaléka jutott rá. Nyugat-Európa ipara mindössze 31 százalék­kal következett utána. A je­lenlegi helyzetet tekintve az Egyesült Államok 44 száza­lékával szemben Nyugat- Európa 36 százalékkal ve­szi ki részét a kapitalista világrendszer termeléséből. Ezek a gazdasági és kato­nai erőviszony-módosulások adhatták meg az alapot egy olyan sajátos hatalmi politikához, mint amilyet De Gaulle Franciaországa folytat, nem kevés borsot törve az amerikai imperi­remtsünk Törökországgal. Ez minden tekintetben meg­felel a szovjet külpolitika alapelveinek és az egész szovjet nép törekvéseinek. Az országaink közötti fe­szültség sem nekünk, sem önöknek nem hasznos, leg­feljebb egy harmadik erő hasznára válnék. A jó vi­szony fejlesztése viszont az önök érdekeit és a mi ér­dekeinket egyaránt szolgál­ja és egyben a világbéke érdekeivel összhangban áll. Törökország és a Szovjet­unió egyaránt érdekelt ab­ban, hogy diadalmaskodjék a tartós béke és az egyete­mes biztonság. Mindkét or­szág számára fontos, hogy olyan inézkedéseket te­gyünk, amelyek elősegíthe­tik a nemzetközi helyzet enyhülését — fejezte be po­hárköszöntőjét Koszigin. alizmus orra alá. Termé­szetesen a legerősebb tőkés hatalom még mindig az Egyesült Államok, Vietnam­tól Dominikáig számos pél­da bizonyíthatja, milyen dúrva és agresszív lépések­kel próbálja elnyomni a népek szabadságát és rá­kényszeríteni másokra az akaratát, de ugyanezek a példák azt is mutatják; a változó világban mind ne­hezebb a változatlan ame­rikai politika végrehajtá­sa ... AKÁRCSAK NÉHÁNY ÉV távlatában is, így ta­pintható ki, hogyan halad előre — természetesen ke­mény küzdelmek árán — a szocializmus, a béke ügye, és változik a változatlan­nak tűnő térkép is. Az AGROKER tájékoztatója 268 millió értékű gép, műtrágya, növényvédészer Szabolcs mező­gazdaságának az első Sél évben Értékelték az első fél évi munkáját a Szabolcs-Szat- már megyei AGROKER Vállalatnál. Balogh Berta­lan igazgató tájékoztatójá­ban elmondta, hogy az első hat hónap sikeres volt. A megye termelőszövetkezetei és gépjavító állomásai több mint 260 millió forint értékben kaptak erő- és munkagépeket, alkatrészeket, a terme­lő üzemek műtrágya­féléket, növényvédősze­reket és egyébb fontos anyagokat. Az AGROKER Vállalattól 221 MTZ-t, 68 UE 28-ast, 30 Szuper Zetort, 42 külön­böző erőgépet — D-4 K/B, Zetor 3001-est, RS—09-est — kaptak a tsz-ek és gép­javítók. Ezenkívül már az aratást segíti újabb 398 pótkocsi, s a tarlószántást 180 eke és 196 tárcsa. Nagy segítséget ad a nö­vényvédelemhez a már el­szállított 80 Rapidtox per­metező. Javult az erőgépek pótal­katrész ellátása is. Különö­sen tapasztalható ez az MTZ és az UTOS trakto­roknál. Általában a kielégl- tettség mintegy kilencven százalékos. Érthetetlen vi­szont, hogy a hazai gyártmányú UE 28-as és D—4—K erőgé­peink pótalkatrész ellá­tásában nincs lénj eges javulás. Ez viszont megyénket szá­mottevően érinti, mert 800 UE 28-as és 100 D—4—K traktorunk van. Az aratási és cséplési munkákhoz ele­gendő akkumulátor és ék­szíj áll rendelkezésre ter­melőszövetkezeteinknek és gépállomásainknak. Az említett hiányok elle­nére a tervezett 35 millió forinttal szemben 38 millió forint értékben biztosított alkatrészeket mezőgazdasági -üzemeinknek a vállalat. Nincs baj a zsífkellátassal sem. Ebből összesen 120 000 darabot kaptak a szövetke­zetek az AGROKER-től. Van elegendő ponyva, fólia. Eb­ben a fél évben a megyében építésre kerülő dohánypaj- takhoz több mint 4 millió forint értékben biztosítottak nádpallót. Termelőszövetkezeteink az év első hat hónapjá­ban csaknem 86 millió forint értékű műtrágyát kaptak. Ezek között szerepei 45 700 mázsa petisó, 20 000 mázsa szuperfoszfát és 7800 mázsa kálisó. Az AGROKER Vállalat már a második félévi szükségletek kielégítésére is gondolt. Raktáron van már 32 000 tonna foszfor, 19 000 tonna nitrogén és 8200 ton­na kálisó. Különösen előrelátás tapasztalható a vásá- rosnaményi járás tsz-eí részéről, amelyek több­sége terven felül is ren­delt műtrágyát, A baktalórántházi járásban ellenben a biztosított 3410 tonna szuperfoszfáttal szem­ben 2015 tonnát, a csengeri járásban csaknem 800 ton­nával míg a kisvárdaiban 1000 tonnával, a nyíregyhá­ziban pedig több mint 1000 tonnával rendeltek keve­sebbet a közös gazdaságok

Next

/
Thumbnails
Contents