Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
KÖZELSZOMSZÉDSÁGUNKBAN Várja az üdülőket Hajdúszoboszló Negyven esztendeje, hogy Hajdúszoboszlón — olaj' után kutatva — a fúrás nyomán több mint ezer méter mélységből földgáz, s a földgázzal együtt percenként 1660 liter ’<3 Celsius fokos meleg víz tört fel. A feltört vizet hasznos ásványi anyagokban gazdagnak találták. Ekkor merült fel egy fürdő létesítésének a gondolata. Az építést megkezdték, s a harmincas évek eleje óta Hajdúszoboszlót fürdőhelyként kezdték emlegetni. Ma már alig lehet az egykori kis fürdőtelep környékére ráismerni. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb beruházása volt az 1963- ban átadott, több mint 100 millió forintos költséggel épült SZOT Béke gyógyüdülő, Az üdülő azóta nemcsak Hajdúszoboszló. de Hajdú megye nevezetessége is lett. Hire már külföldre is eljutott. A Héke üdülő azonban elsősorban nem idegenforgalmi nevezetesség, hanem a szervezett dolgozók üdülőhelye, ahol egy turnusban 382 dolgozót fogadhatnak, té- len-nyáron egyaránt. A Béke gyógyüdülőn kívül — bár ez a legnagyobb — még további 36 különböző üdülő, két szállód#, egy 300 személyes, I. osztályú camping nyújt kényelmes üdülési lehetőséget. Sokan veszik igénybe a fizetővendég-szolgáiatot is. A város főidényben naponta 4350 üdülő vendégnek tud szervezett elhelyezést biztosítani. Évente 4—5 ezer külföldi fordul meg Hajdúszoboszlón. Hét végén sokan látogatják a fürdőt Budapestről is, hiszen a közlekedési viszonyok igen jók. (A Hajdúexpress Budapestről Hajdúszoboszlóig sehol sem áll meg!) Az egyre növekvő vendégsereg ellátása nem kis gondot okoz a város vezetőinek. Nemrégiben elkészítették a fürdő fejlesztési tervét, amelynek fokozatos megvalósításával az ország egyik legkorszerűbb, minden igényt kielégítő fürdőhelyévé válik Hajdúszoboszló. A Balatonnál általában 100 üdülési napot lehet évente számolni, Hajdúszoboszló viszont télen- nyáron „nyitva van.” Ma még ugyan nem minden üdülő alkalmas téli üdülésre, de a probléma viszonylag nem nagy beruházással megoldható. A gyógyfürdő korszerűsítése évek óta tervszerűen folyik, és a jövő év végére teljesen befejeződik. Pallas Imre A hajdúszoboszlói SZOT Béke gyógyszálló és fürdő. A fürdő egyik medencéje. (Kalmár István felvételei) A repülősárkány ok szigete Repülősárkány rekonstruált képe Több, mint 180 évvel ezélőtt jó állapotban megmaradt kisebb csontvázra bukkantak az egyik mészkőfejtőben a németországi Eich- sádt városka határában. A mészkő a földtörténeti jura időszakban rakódott le a tenger vizéből és finom lemezekre hasadó rétegeiben számtalan ősvilági tengeri élőlény maradványa rejtőzött. A csontváz egy repülő őshüllőtől eredt. Az állat valószínűleg a szárazföldén pusztult el és dagály idején sodorták a hullámok a parti övezetből a mélyebb vizekbe. A csontvázat a francia Cuvier, kora kiváló ősállat- kutatója írta le a múlt század elején, s kimutatta, hogy az egy repülő őshüllő. repülősárkány váza. Ennek a repülő őshüllőnek egyik ujja az elülső végtagján rendkívül megnyúlt, hosszabb lett, mint az állat egész teste és az erős és hosszú ujj és a test között erős bőrszárnyat feszített ki. amellyel az állat kitűnően repült. Később hasonló csontvázakat találtak Angliában, Amerikában, s újabban a Szovjetunió területén, Kazahsztánban. Ezek a repülősárkányok tehát jóformán az egész földön elterjedtek és otthon érezték magukat. A sok lelet lehetővé tette, hogy a szakemberek az elmúlt évszázad alatt alaposan tanulmányozhassák az érdekes állatokat. Különösen Abel, a bécsi egyetem tudós professzora kutatta életmódjukat. A repülősárkányok rovarokkal, vagy halakkal táplálkoztak. Úgy repültek a tenger sima tükre felett, mint ma a tengeri halászmadarak, s csőrükkel ki-ki- kapták a felvetődő halat. Angliában olyan maradványokra bukkantak, amelyeken a szárnyak hegye egymástól 7 méterre esett. Hét méteres fesztávolsag élő állaton! Egy másiké, maradványaiból kiszámíthatóan, még ennél is nagyobb. Szárnyfelületük legalább 25 négyzetméter! Valóságos eleven vitorlázógépek voltak ezek az állatok. Az ilyen óriások maradványa persze ritkaságszámba megy. Üvegvékony méteres csontjaikat is nehez feladat egyvégtében kifejteni a kőből. Pedig van néhány lelőhely, például Amerikában, ahol a repülősárkányok eldorádója lehetett hatvan-hetven millió évvel ezelőtt. Legalábbis ezt bizonyítja az a nagy tömeg repülősárkány csont, kisebb és nagyobb állatok egymásra halmozódott maradványa, amikre a szakemberek ráakadtak. Hasonlóan a napjainkban is híres madárszigetekhez, ahol tízezrével tanyáznak a halászó tengeri madarak, Ábel véleménye szerint voltak repülősárkány-szigetek is, ahol ezek az állatok tojásaikat lerakták, kikeltésüket a nap melegére bíztak. Olyan óriások is éltek közöttük, amelyeknek a koponyája elérte a háromnegyed métert! Ezek az állatok népesítették be időnként az ősóceán girbe-görbe homokhátait, élénkséggel töltve meg az egyébként elhagyatott, kopár parti homokvonulatokat. Jellegzetes kép volt ez a kréta időszak ősvilágában. A hatalmas szárny lehetővé tette, hogy órák hosz- szat, sőt napokon át vitorlázhassanak a nyílt óceán felett, felhasználva az áramlatokat a végtelen légitérben. Olyan remekül alkalmazkodott egész szervezetük a repüléshez a hosszú évmilliók alatt, hogy később csak a ma élő madarak jutnak előbbre ezen az úton. De bármennyire alkalmazkodott is a repülősárkányok szervezete a repülő életmódhoz, kihaltak és helyüket átadták a színes tollú, énekes szavú, fészket rakó, költő és vándorló igazi madaraknak. Jövőre újra Négyen, akiknek nem sikerült a felvételi Négyen, a több ezer idén érettségizett fiatal közül. Vattner László, Tóth László, Tóbiás Béla és Kelemen Endre régi ismerősök —, bár Nyíregyháza másmás iskoláiban töltötték el a négy diákévet. Közülük hárman egyetemre, egyikőjük pedig szakmunkásnak jelentkezett. Tervük nem sikerült, s most újra kell választaniok. A két László együtt felvételizett a jogon. Együtt tanultak érettségi után, s egy napon kapták meg az elutasító választ az egyetemről. Mindegy lett volna .. . — Minden reménységem a továbbtanulás volt — mondja a korlátnak támaszkodó Tóth László. — Nekem mindegy lett volna, hogy mit tanulok, csak felvegyenek. Most már sajnálom, hogy ide jelentkeztem. A jogon óriási túljelentkezés volt. Most új terveket sző: talán képesítés nélküli pedagógus lesz... de ez nem könnyű, úgy hallotta, erre már kevés az esélye, meg különben sincs nagy kedve a tanításhoz. Egy évre inkább valami alkalmi munkát keres. — Jövőre újra próbálkozom. Vagy a joggal, vagy a közgazdasági egyetemmel... Megalapozottabban, kitűnő érettségi bizonyítvánnyal és jó felkészültséggel állt a felvételi bizottság elé Vattner László. A tsz-munka sem ismeretlen — Mindig érdekelt az emberek egyénisége, szerettem a pszichológiát és a legkedvesebb tárgyam a történelem volt. Rátermettséget éreztem magamban a jogászi hivatásra. Hogy nem sikerült mégsem? Úgy érzem a helyhiány volt az oka. Az értesítésben is ez volt. Ha a fellebbezésre is elutasító választ kap, jövőre újra próbálkozik. v — Az egy évet otthon, a tsz-ben töltőm el. Nyaranként apámnak segítettem, míg diák voltam, így aztán ez a munka sem idegen nekem. Egy évig még tanulok. A téli esték a legalkalmasabbak a tanulásra, olvasásra. Most vettem meg a kétkötetes Magyarország történetet. A történelem egyes részeiből alaposabban fel kell készülnöm jövőre. Nehéz volt a fizika Béla műszaki egyetemre készült. Kevés pontot ért el a felvételin. — Bátyám két éve gépész- mérnök Dunaújvárosban. Itthon volt három hétig betegszabadságon, épp akkor, amikor a vizsgára készültem. Sokat éjszakázott velem. Tanítgatott, de már az első hét után le akart beszélni A televízió „veszélye“ Az emberek túlnyomó többsége minden káros következmény nélkül élvezheti a televízió adásait. A képernyő előtt eltöltött idő rendszerint nemcsak élvezetes, de tanulságos is. A Deutsche Medizinische Woohenschrift című orvosi szaklap ezzel szemben nem kevesebb, mint 60 olyan esetről számol be, amikor a televízióadások epilepsziás rohamokat váltottak ki. A német orvosok szerint az úgynevezett „fotoszenzi- bilis” egyének vannak elsősorban kitéve ilyen veszélynek, tehát olyanok, akik rosszul bírják a hirtelen fényváltozásokat, t az egyetemről. „Nem megy neked a fizika, öcskös” — mondogatta. Nem hittem el, hogy nem fognak felvenni. Igaz, az érettségin is csak közepesem volt fizikából, de a matematika mindig erős oldalam volt. Nem keserít el a kudarc. Villanyszerelés, mint józan szakma Tóbiás Béla együtt tervezgeti a jövőt Kelemen Endrével. Endrének sem sikerült az autóvillamossági szakmában elhelyezkednie, ö pesten akart szakmát tanulni. — Itthon próbálkozunk mindketten. Egyelőre segédmunkát akarunk vállalni — mondja Endre, csöppet sem kedvtelenül. — Jövőre meg A Tihanyi-félszigeten a földcsuszamlástól veszélyeztetett körzetben dr. Papp Ferenc, a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem ásvány- és föld- tani tanszékének professzora tüzetes vizsgálatot tartott. Az első vizsgálatot a közeli napokban még geológiai fu- rások követik, amelyek alapján eldöntik a földcsuszamlás elleni védekezés módját. A szakemberek annyit máris megállapítottak, hogy a hegy oldalán csőtörés történt a vízhálózati berendezésnél és mintegy négy atmoszféra nyomással számottevő víz kerülhetett a felső földtömeg és az alsó agyagréteg közé. Ezen a sikamlós agyagrétegen kezdődött meg a föld lassú csu- szamlása, ami nagyobb reA strandolok, miközben barnára süttetik bőrüket, nem is gondolnak arra, hogy tulajdonképpen a napban lejátszódó magreakció óriási energiatermelésének haszonélvezői. Ez az energiatermelés — amint dr. Szabó János docens elmondotta — valóban elképesztően nagy. Másodpercenkénti mennyisége tlzmilliószorosa az egész emberiség egy évi villamos- energia-termelésének. Ennek az energiatermelésnek alapanyaga a hidrogén, amely jelenleg a világegyetem 93%-Jcót teszi ki. Valamikor azonban feltehetőleg ez volt az egyetlen anyag, s mivel mindeddig csak körülbelül 7 százalék alakult át, s az is túlnyomó nagy részben héliummá, vagyis a magfuziós átalakulás első lépcsőjének termékévé, nyilvánvaló, hogy jó időre fuíjrt még az üzemanyagból. Annál is inkább mert még a hélium sem „végterméke” ennek a természetes atomreaktornak. Ez az átalakulás ugyanis sok fokozaton megy keresztül. Azzal kezdődik, hogy valahol a térben az anyag hőmérséklete valamilyen okból eléri a körülbelül 1 millió Celsius fokot. Ekkor ugyanis az úgynevezett erős kölcsönhatás már legyőzheti az azonos elektromos töltésű hidrogén atommagok _ a protonok — eredeti taszító hatását. így előbb a protonok, majd a belőlük kialakuló deutériummagok és végül a hélium 3 izotópjai egyesüléséből létrejön a hélium 4, a közönséges héújra megostromoljuk as iparitanuló-iskolát, de akkor már itthon, Nyíregyházán. Béla is velem tart, nem megy egyetemre. — Apám azt tanácsolta, hogy válasszak valami „józan” szakmát — teszi hozzá Tóbiás Béla. — Azt mondják, hogy jó műszaki érzék kell a villanyszereléshez is. Megpróbálom. ★ A négy IS éves fiatal túl van az élet első nagy erőpróbáján. Igaz, sikertelenül vették az első akadályt. Egyikőjük egy kicsit elkeseredett, de hárman túltették magukat a kudarcon, újra próbálkoznak. Megalapozottabban, önmaguk erejét. felkészültségét jobban mérlegelve vágnak bele a reálisabb második pályaválasztásba. Szilágyi Szabolcs pedést okozott. Mindehhez hozzájárult az is. hogy a nagyobb mennyiségben lezúdult csapadék jórésze befolyt a repedéseden. A hegycsuszamlástól veszélyeztetett területről már minden lakót kitelepítettek. A hegyoldalon, a felső nagy repedések felett rőzsefonatból kisebb gátat emelnek. Ezzel megakadályozzák, hogy esőzés esetén a víz a repedéseken befolyhasson és újabb csuszamlást Idézzen elő. A Tihanyi-félszigetnek ezen a veszélyeztetett szakaszán egyelőre építési tilalmat rendeltek el. A soron következő geológiai vizsgálatok döntik majd el, hogy építkezéseket kezdhetnek-e a halászteleptől keletre fekvő hegyoldalon. lium. És mindezek az átalakulások hatalmas energiafelszabadulással járnak. Mikor aztán a csillagok belsejében fogyni kezd ez az „üzemanyag” lassan megszűnik az átalakulás, csökken a hőmérséklet és a hülő anyag zsugorodni kezd. A külső réteg ekkor beroppan, belezuhan az égitest belsejébe, bekövetkezik a gravitációs kontrakció. Ekkior viszont a gravitációs energia alakul át hővé, mégpedig olyan mértékben, hogy most már megkezdődhetik az újabb magfolyamat is: a hélium átalakulása még nehezebb elemekké. Mindezt a tudomány eddig cisupán a Nap és a többi csillagok felszínén megfigyelt jelenségekből állapíthatta meg, hiszen belsejüket a külső rétegek elrejtik szemünk elől. Van azonban a magfúziónak egy olyan terméke Is — a neutrino nevű elemi részecske — amelynek számára az anyag még fényévnyi vastagságban sem jelent akadályt. A neutrínó tehát hírt hozhat a csillagok belsejében lejátszódó folyamatokról. Ezeknek az üzeneteknek a léolvasásához eddig nem volt megfelelő berendezésünk, most azonban épül már az első neutrino teleszkóp és ha majd ezzel bepillantást nyer az ember a csillagok és a Nap belső életébe, tulajdonképpen csak akkoi lesz módja minden részletében megismerni az egész életet fenntartó energiák keletkezésének folyamatát is. * Mi okozta a tihanyi hegycsuszamlást ? Pillantás az életfenntartó energiákba Tudóst, n l\ap üzemanyagáról
