Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-07 / 185. szám

t j szempontok Három 13x16 méteres munka szint építenek több mint 350 000 forintos költséggel az anarcsi MÉK felvásárlóhe­lyén. Foto: Elek Fél év alatt 71 millió megyénk községié jiesztésl szám I áfán y Ut, híd, villany, auióbuszváró — Soli új létesítményt adnak át augusztusban Egyoldalúdé a kritika ? Beszélgetés Gégényben, az Ady Tsz portáján Az alábbi cikket a Bra- tislavaban megjeleníí Üj Sző című napilapból vet­tük át. Ez a cikk tömör összefoglalója a gazdasági életben bevezetésre kerülő rendszer célkitűzéseinek. Az új irányítási rend­szer célkitűzése az, hogy az anyagi érdekeltség el­vének gyakorlati meg­valósításával a dol­gozókat hatékonyabb termelésre serkentse. Az új rendszerre való áttérés jelentékeny időszaka az ekonómiai kísérletezés, amikor is az új irányítás elveit egyes vállalatoknál gyakorlatilag igyekszünk megvalósítani. E kísérletek fő célja az, hogy az új irányítási rendszert ne csu­pán mint globális egységet ismerhessük meg, hanem egyes szakaszait is, és ez­által lehetőség nyíljon to­vábbi megoldásokra. A ta­pasztalatok alapján 1966. január elsejétől kezdve az új Irányítási rendszert be­vezethetjük az iparban, az építkezésben és a kereske­delemben. Jelenleg az ország terüle­tén 111 ipari, építkezési, közlekedési vállalatban és több mint 80 közszol­gáltatási üzemben, valamint kisipari termelőszövetkezet­ben és kereskedelmi léte­sítményben folytatunk kí­sérleteket. A kísérlet nagy­ságát bizonyítja, hogy a kísérletező üzemekben 536 ezer személy dolgozik és az országos ipari termelés 19 százalékát produkálják. Szlovákiában az új irányí­tási rendszerrel 25 ipar- vállalatnál, 2 építkezési vál­lalatnál, 11 közszolgáltatási üzemnél és 8 kisipari szö­vetkezetben kísérletezünk. A .szlovákiai ipari terme­lés 13 százalékát ezek az üzemek szolgáltatják. A vállalatok nagyobb része a bruttó jövedelemben való érdekeltséget tartja fő szempontnak, csupán a trencini megmunkáló gépe­ket gyártó vállalatnál kí­sérleteznek a haszonérde­keltség módszerével. Megállapíthatjuk, hogy a kísérletek eddig sokat ígé­rőnek mutatkoznak. Azon­ban elhibázott lenne ilyen rövid idő után az elért eredményeket csupán az új irányítási rendszernek tu­lajdonítani, hiszen kedve­zően fejlődnek azok a Vál­lalatok is, amelyeknél ilyen irányú kísérleteket nem folytatnak. Viszont bizo­nyos, hogy az új irányítási rendszer teherpróbáját vég­ző vállalatoknál kedvező el­sődleges jelenségeket lát­hatunk. Tagadhatatlan, hogy ed­Folyik a jéghideg víz a csapból. Az arcokon öröm. Vödör víz áll a iaonyhában. — Talán az utolsó volt mondja reménykedve a há­ziasszony, Bogdányi Ferenc- né a Rákóczi út 33-ban. Nyíregyházán ezekben a napokban talán a legnép­szerűbbek a vizes emberek, Barsi Lajos művezető és brigádja. A Víz és Csator­namű Vállalat emberei jár­ják a várost, s a megadott program szerint ' végzik a munkát. Mind megannyi ünnepi pillanat egy-egy be­kötés. Évtizedek óta várta ezt a nyíregyházi ember. Megindul a már felsze­relt csap, éppen vízhiány miatt nem üzemeltetett fürdőszoba kádjában is a viz. Felugrunk, nézzük, s dig igen sok vállalat nyu­godtan tűrte, hogy csupán raktárra termel, gyarapod­nak elfekvő készletei, nem teljesíti sem a terméklista, sem a minőség mutatóit, tehát termelése nem kor­szerű és nem hatékony. Ma már ezek a vállalatok lát­hatóan igyekeznek felszá­molni a múlt hibáit, s eb­be a folyamatba bekap­csolják az egyes dolgozó­kat is. Végleg szakítottak azzal a gyakorlattal, amely sze­rint „a keletkezett kárt valaki majd csak megfize­ti.” Dolgozóink megértet­ték, hogy a hanyag, fe­gyelmezetlen munkára mindnyájan ráfizetnek. De megértik azt a különbsé­get is, ami a múlttal szem­ben társadalmi többletet je­lent: ugyanis míg a múlt­ban, ha valaki megkárosí­totta a népgazdaságot, nem kellett félnie a következ­ményektől, mert a kárt az állam vagyonából fedezték, ma, az új irányítási rend­szer értelmében az oko­zott kárért felelősségre vonják a vállalatot, an­nak keretében pedig a kárt okozó csoportot, vagy személyt. Teljesen érthető ez, ugyanis miért veszítse el például egy egész mű­hely a prémiumát, ha Já­nos vagy Ferenc, a mes­ter, vagy valaki más hibát csinál. És éppen az új irányítási rendszernek köszönhető, hogy például a ruzombere- ki V. 1. Lenin Gyapjúfel­dolgozó Üzemben az első fél évben a késedelmi és egyéb büntetések összege a tervhez viszonyítva több mint félmillió koronával csökkent. Amíg az elmúlt eszten­dőben a minőségreklamá­ciók értéke 3 millió koro­nát — addig ebben az év­ben csak 1 349 000 koronát tett ki. Dolgozóink az új irányí­tási rendszerrel kísérletező vállalatoknál valóban új szempontból közelednek a munkához, a termeléssel kapcsolatos problémákhoz. Bebizonyítható, hogy ez az anyagi érdekeltség gyakor­lati következménye, amely serkentőleg hat a termelés színvonalára. Ha ezt az el­vét sikerül összekapcsolni a dolgozók kezdeményező szándékával, akkor a gaz­dasági élet fejlődési iránya felfelé vezet. A kísérlete­zés egy nagyon hosszú út­szakasz kezdete. Igyekez­zünk tehát úgy beosztani energiánkat, hogy ez az út a győzelem útja legyen! a háziasszony gyorsan meg­mossa a kezét. Koccannak a poharak. Borral ünnepük a vizet. — Ebben az évben ez volt a százötvenedik bekö­tésünk — magyarázza Barsi. Szabó Andrásnak még izzadt a homloka. Va­lamit igazit a csapokon. Bellus László az aknában van, a nyomásmérőt vizs­gálja, jól működik-e. Fel­tekint, s mosolyog. Rend­ben van minden. — így van ez tavaly jú­nius óta — fordul hozzám a művezető. — Sokszor még a szemüknek sem hisz­nek az emberek. Annyira örülnek, mint a gyerekek. A múlt évben elsőnek a Nyíregyháza Konzervgyárat kötöttük rá a fővezetékre, A bejárati — amolyan műhelyféle — épület előtt cigarettázó férfiak álldogál­nak. Az iroda végében is kisebb csapat ember be­szélget, míg a tornácon né­gyen ülnek az egyik pádon, keresztbe tett lábbal. Az egész kép úgy fest, mintha január lenne, csak valami csoda folytán az idő eny­hült meg kellemesre. Mikor a pádon ülőknek mondom: valaki vezetővel szeretnék beszélni, egyikő­jük feláll. — Molnár Sándor, elnök — mutatkozik be. Nem „csak“ az időjárás A szobában, amelyen ke­resztül megyünk, sarokba szorított asztal mellett két férfi írogat. Az elnöki aj­tón nincs kilincs, deszka­véggel lehet erre-arra moz­gatni. ■— Nem jó benyomást keltett a Kelet-Magyaror- szág vasárnapi számában a minket ért bírálat. Név szerint is kihozta, hogy a gégényi Ady Tsz is a né­hány közé tartozna a kis­majd a Sóstót, a stadiont, a tbc-szanatóriumot, s jöt­tek az emberek, a lakások. — Azt nem merem mon­dani, hogy még csókot is kaptam, mert az asszony­pajtás megharagudna, ha megtudná — jegyzi meg. — Boroséknál a Szarvas ut­cán rúd szalámival vendé­geltek meg bennünket, mi­kor a víz megérkezett. Fe- renciéknél a Szarvas utcá­ban hasonlóan. Szabályos? Nem? Nem is tud ilyenkor az ember mérlegelni. Víz, éltető * víz. Jelentő­ségét valójában csak ak­kor érzik az emberek, ha nincs. Szedelőzködlk a vízibri­gád. Várják őket másutt Vizet fakasztani. Farkas Kálmán várdai járásban, amelyek­nél az aratással, csépléssel, meg egyéb munkákkal kap­csolatban megnyugvás van. Szerintünk egyoldalú a kri­tika. Ami tőlünk telik, igyekszünk megtenni. De­liét, az időjárás... Arra le­het mondani az igazi pa­naszt. —Július derekán szépen megírt levelet küldtek a csengeri csatlakozásról. Azt írták: legfontosabb felada­ta a tsz-nek a kenyérgabo­na gyors betakarítása; az egymillióhétszázezres vízkár pótlása. — Igen, a levelet elküld­tük, ahogy akkor megta- nácskoztuk a dolgot. Elő­re azonban nem láthattunk. Azt hittük, végre helyre áll az idő. Dehát... A tsz idei kalászosa 606 hold volt. Az eredetileg kért két kombájn helyett négyet küldött a Kisvár- dai Gépjavító Állomás. Az őszi árpa kombájnolása után engedték, hogy két kombájnt máshová vigyenek. Nem is kértek helyettük semmi­lyen más aratógépet. Üjabb legyintés. — Minek. Ügyis úgy lát­szik, kézzel kell learatnunk azt, ami még van. Kopogtat az ősz — Csak az a baj, más munkák is egyre jobban szorítanak bennünket. Au­gusztus harmadika, és még csak ötszáz hold van le­aratva. Több mint három­száz holdon kinn a renge­teg kereszt. — Miért nem kezdik már a hordást? — A kocsisok is aratnak. A lovak munka nélkül fogyasztják a drága takar­mányt. Kilenc híjával öt­száz munkaképes tagja van a tsz-nek. — Lehetne több kaszás­sal rendre vágatni a gabo­nát, amit a kombájnok fel­szednének. — Egy munkából ket­tőt? Húzni lefelé a szál­nyit is? — Akkor meg... hordani kellene a kereszteket, egye­nesen kombájnokra, csé- peltetni. Hamarabb kerül magtárba a termény. Ahol a szükség hozza, így csinál­ják. Év elején 92 millió 689 ezer forintban rögzítették Szabolcs-Szatmár megye idei községfejlesztési kere­tét. Ezenbelül több, mint 9,5 millió forint társadalmi munkát és 1 millió 36 ezer forint saját anyag felhasz­nálását tervezték. Érdeklőd­tünk : fél év alatt mi valósult meg a községfejlesztési ter­vekből. Megyénk községei a bevé­teli tervüket hat hónap alatt 77,3 százalékra teljesítették éves szinten, ami azt jelenti, hogy 71 millió 490 ezer forin­tot biztosítottak a fej­lesztési tervek megvaló­sítására. Több év viszonylatában ez jó eredménynek számít, s kü­lön figyelmet érdemel, hogy a társadalmi munka értél/: megyei viszonylatban meg­közelíti a 6,5 millió forintot. Része van ebben annak, hogy a megye termelőszö­vetkezetei minden eddigi­nél aktívabban vesznek részt a társadalmi munkavégzés­ben fogataikkal, gépjármű­veikkel, ami meggyorsítja a létesítmények elkészítését. Tanácsi utak, hidak építésére 6 millió 639 ezer, villanyhálózat bő­vítésére, a közvilágítás javítására, autóbuszvá­— Drága. Kombájnért, hordásért, szalmalehúzásért fizetni. Furcsán hangzik ez a „kalkuláció”. Mintha az amúgyis szükséges hordás, kazlazás, cséplőgépkiszol­gálás, szalma, törekasztag- rakás Ingyen történne. Érv, nyugodt mélázás minden ellen, ami előbbre segítene. Mintha nem is a kertek alatt kopogtatna már az ősz, és nem jönne utá­na tél... Elsikkad a legfontosabb Ahogy számítják, ez a hónap teljesen kell arra, hogy befejezze a tsz a cséplést. Optimista számítás. Hiszen a tsz-ben tudják a legjob­ban, hogy pár nap múlva szedni kell az 50 hold szár- talanított burgonyát, sürget 60 hold szokvány gül bur­gonya szedése is. De már nyomban következik 80 hold sárgarépa, 20 hold gyökérzöldség, 70 hold cu­korrépa ásása és vetni kell jövőre Is!... S hol van még az egyéb tennivaló. Brigádvezetők tanácsko­zására kerül sor. Bőven hangzik a szó ar­ról, hogy az aratásban részt nem vevők kaszálják le a burgonyában elhatalmaso­dott gyomot. A mezőőröket jobban kell ellenőrizni. És így tovább. A sorrend leg- fontosabbjára ennyi jut: valahogy meg kell oldani, hogy a fogatosok két nap múlva hozzáláthassanak a hordáshoz. De még így sem marad semmi írásos nyo­ma a megbeszélésnek, a felelősök kijelölésének. A féléves banki felmé­rés a tervezett 56 forintos munkaegységértéket nem találta biztosítottnak. A rövid gyűlés után még er­re kérek választ. — Véleményem szerint még a csökkenéssel is ma­gas. Nem igen lesz meg — válaszolja az elnök. Nem lett volna nehéz előre eltalálni a választ. Mii más is lehetne, amikor hi­ányzik a tervszerűség, a lázas sürgés-forgás, ame­lyet a mostani időjárás va­lóban diktál. Asztalos Bálint rók és új parkok létesí­tésére 7 millió, vízgaz­dálkodásra 2 millió 815 ezer forintot költöttek. Óvodák, óvodai tantermek építésére 1 674 000, általános iskolákra 2 millió 117 ezer, művelődési házakra 1 mil­lió 900 ezer forintot költöt­tek községfejlesztésből, több, mint 1 millió 200 ezer forint­tal a körzeti orvosi ellátás javítását segítették, s 98 ezer forintért vásároltak könyve­ket a községi könyvtárak­nak. Mintegy 5 kilométer hosszú szilárd burkolatú jár­da, 12 kilométer villanyhá­lózat, 13,5 ezer négyzetméter új park, 4 óvodai tanterem, egy új általános iskola és 4 új iskolai tanterem, 3 tűz­oltószertár, két művelődési ház, egy sportpálya, egy or­vosi és egy műszaki dolgozó számára épült szolgálati la­kás készült el június utolsó napjáig. Természetesen ez csak egy része az idei léte­sítményeknek, hiszen több építmény készült­ségi foka a fél év fordu­lóján előrehaladott álla­potban volt, augusztus­ban és szeptemberben számos új létesítmény átadására kerül sor. December végéig — terv szerint — 24 280 folyóméter szilárd burkolatú utat, har­minc és fél kilométer jár­dát kell megépíteni, 38 kilo­méterrel bővíteni a villany- hálózatot, 45 000 négyzetmé­terrel kell gyarapítani a megye parkjainak területét. Kitűnik a tervösszesítőből, hogy 1935-ben megyénkben 8 orvosi és 5 pedagógusla­kás, tíz fúrott kút, 5 törpe vízmű, 2 orvosi rendelő, 30 általános iskolai tanterem, 15 művelődési ház, gimná­zium és diákotthon, 9 sport­pálya. 12 óvodai tanterem készítését irányozták elő a községek. Emellett jócskán találni az elgondolások kö­zött kisebb munkákat is. Annak ellenére, hogy jól halad a bevételi terv telje­sítése, néhány létesítmény át­adása, megépítése elma­rad. Egyfelől a kivitelezői kapa­citás okozza, másrészt csak rendkívüli esetben, egyedi elbírálás nyomán juthat je­lenleg egy-egy község a bankhitelhez, amely koráb­ban előrehaladott építkezés teljes befejezését segíti elő. Üj építésű létesítményeknél most már alapvető követel­mény, hogy a pénzfedezet és a műszaki kapacitás a munka megkezdése előtt minimum 80 száza­lékban biztosított legyen. Megtudtuk: azok a falvak; községek, amelyek nem kap­ják meg az igényelt bank­hitelt, meglévő pénzükből tartalékot képeznek, hogy egy-két év múlva — a szük­séges feltételek megteremté­se után — nyugodt körülmé­nyek között valósítsák meg a tervezett szociális, kultu­rális, kommunális, vagy égés», ségügyi létesítményüket. (as> 18 millió tojás a városnak Központi ellátásra terv szerint 2i millió 800 ezer tojást kell idén a megye földművesszövetkezeteinek felvásárolni. A terv teljesí­tése az első fél évben ked­vezően alakult: több mint 18 millió tojást vásároltak fel a megyében. A tojóállo- mány jóval több, mint ta­valy volt, s az egész évi előirányzat teljesítése és a bolti ellátottság biztosított­nak látszik. Egyes földművesszövetke­zetnél a felvásárlók most már nem várják, hanem maguk mennek az áru után, rendszeresen bejárva a falu utcáit. Különösen jó ered­ményt érnek így el Tiszado- bon, Tiszanagyfaluban, Porosaimén, Tyúkodon. Víz, a csapból

Next

/
Thumbnails
Contents