Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-07 / 185. szám
Lelkesedés A washingtoni képviselőház már kénytelen égy olyan törvényjavaslattal foglalkozni, amely drákói büntetést helyez kilátásba azok számára, akik elégetik a katonai behívókat. Ez a tiltakozó akció az utóbbi időkben Washingtonban tömegessé vált. Rivers demokratapárti szenátor csütörtökön törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, amely I szerint öt évi börtön- büntetéssel és (vagy) 5000 dollár pénzbírság- I gal sújtanák mindazokat, akik tudatosan megsemmisítik, vagy megrongálják a katonai be- | hívó cédulákat. E&emémjek sorokban A caracasi börtön épülete előtt — ahonnan éppen Jimenez volt venezuelai diktátort kísérték sikkasztási pe rének tárgyalására — egy járókelő csomagot talált a járdaszélen. Lehajolt érte, a csomag — valójában pokolgép — felrobbant és a robbanás letépte a járókelő karját. Mohammed Mahgub szu- dáni miniszterelnök kenyai hivatalos látogatásáról Szudán!—kenyai közös közleményt adtak ki. A közös közlemény rámutat, hogy a két ország vezetői az afrikai Országok területi épségének tiszteletben tartását lépésnek tekintik a majdani egységes Afrika megteremtése felé. Sekou Touré guinea! elnök befejezte látogatását az EAK-ban és pénteken Kairóból Conakryba utazott. A vendéget Nasszer elnök búcsúztatta a repülőtéren. A guineai elnök kairói tartózkodása idején több ízbe» folytatott tárgyalásokat Nasszer elnökkel. E tárgyalások a vietnami konfliktusra, az accrai és ázsiai értekezletek előkészítésére vonatkoztak. Höcherl bonni belügyminiszter, „Kommunista tevékenység 1964-ben" címmel jelentést hozott nyilvánosságra, amely megállapítja, hogy Nyugat-Németország- ban 1964-ben összesen 9289 nyomozási eljárást indítottak „államvédelmi” ügyekben. »■■■■■'■■ w-- ----íz amerikai agresszió nem marad büntetlen 74 SZSZ-N YIL A TKOZ A T Moszkva, TASZSZ): A TASZSZ nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikai kormány további ötvenezer katona Dél-Vietnamba küldését határozta el. A nyilatkozat utalva a Vietngpai _ Demokratikus Köztársaság kormányának augusztus 2-4n kiadott nyilatkozatára hangsúlyozza, hogy a szovjet nép támogatja a VDK kormányának nyilatkozatát és határozottan elítéli az Egyesült Államok kormánya részéről a vietnami nép ellen tett újabb agresz- sziós lépést. A Szovjetunió megad és a jövőben is meg fog adni minden szükséges segítséget a szocialista testvérország, a Vietnami Demokratikus Köztársaság védelmi képességének erősítéséhez, az amerikai agresszió visszaverése céljából. Észak- és Dél-Vletnam népének bátor harca meggyőzően bizonyítja az egész világnak, hogy nem lehet leigázni egy olyan népet, amely igazságos ügyért küzd. — Az amerikai agrcsz- szorok a konfliktus elmélyítése felé viszik a dolgokat, olyan lépésekhez folyamodnak, amelyek semmiképpen sem visznek közelebb a vietnami béke helyreállításához. Az Egyesült Államok agresszív irányvonalának folytatását bizonyítja az amerikai kormánynak az a legutóbbi követelése is, hogy a kongresszus 1,7 milliárd dollárral emelje fel a viet- nami háború folytatására előirányzott összegeket. A vietnami kérdést az ott élő nép és az egész világ érdekében csak úgy lehet megoldani, ha szigorúan betartják az 19-54 es genfi egyezményeket cs a megoldás azon a programon alapszik, amelyet a VDK kormánya ez év április 8-án, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási From pedig ez év március 22-én ismertetett. Az Egyesült Államoknak be kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus j Köztársaság területének barbár bombázását, be kell szüntetnie a dél-vietnami agresszív háborút és ki j kell vonnia onnan csapa- 1 tait és fegyverzetét. A vietnami népnek magának kell j döntenie sorsáról. A TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a Szovjetunió vezető köreiben az Egyesült Államok kormányának újabb lépéseit a vietnami háború kiterjedésére vezető agresszív cselekményekként értékelik. Az Egyesült Állomok poli-. tikáját meghatározó államférfiaknak nej! szabad abba a tévedésbe esniök, hogy j az amerikai agresszió bűn-1 teilen marad. Az amerikai i agresszió kétségtelenül egyre növekvő visszautasításban fog részesülni &» végű/ if szégyenletes vereséget fog szenvedni. A vietnami nép igazságos ügye diadalmaskodni fog. A királyi udvar politikai manőverei Görögországban . Athén, (MTI): Konstantin görög király, aki csütörtökön Papandreu- val és más politikusokkal tárgyalt, pénteken fogadta Passzalidiszt, az egységes demokratikus baloldali párt vezetőjét. A Reuter tudósí- tója kiemeli: Görögország történelmében ez az első eset, hogy a király egy baloldali politikai vezetőt fo- gad. A Pravda athéni tudósítója rámutat, hogy a No- v asz-kormány bukása súlyos csapá-s volt a görög nép demokratikus vívmányai ellen irányuló összeesküvésre, amelynek célja az volt, hogy bevonják az országot a vietnami szeny- rvyes háborúban és megvalósítsák a Ciprus szabadsága elleni NATO-terveket. A ciprusi kérdés A Biztonsági Tanács csütörtökön este folytatta a ciprusi kérdés vitáját. Amint a TASZSZ jelenti, Platon Morozov ismét kifejtette a Szovjetunió ál- láispontját a már másfél éve húzódó kérdésben. A Ciprusi Köztársaság szuverén állam, az ENSZ tagja, függetlenségét és területi épségét tiszteletben kell tartani. Evégett minden külföldi katonát haza kell vezényelni Ciprus területéről, meg kell szüntetni a szigetországban lévő katonai támaszpontokat. Johnson aláírta az iij| választójogi törvényt Papandreu a csütörtöki kihallgatás után kijelentette: ha "nem kapja meg a kormányalakítási megbízást, 45 napón belül ki kell tűzni a választások napját — jelenti az AFP. Ugyancsak az AFP tudósítója szerint a centrum unión belül kialakult bizonyos ellenzék Papandreu „túlságosan nagy tekintélye” ellen, s a megfigyelők nem tartják bizonyosnak, hogy Papandreut bízzák meg a kormány megalakításával. Lehetséges, hogy egy másik centrista politikus kapja meg a megbízást. Johnson elnök pénteken aláírta az új választójogi törvényt, amely a nagyszabású kjórá tavaszi polgárjogi tüntetések hatására született meg. Az új törvény azokra az államokra vonatkozik, amelyekben a választásra jogosult lakosságnak kevesebb mint felét vették fel a választói névjegyzékbe. A törvény eltörli, illetve módosítja az úgynevezett intelligencia-vizsgálatot, amelynek segítségével a néger lakosság nagy részét kirekesztették a választásokból. Büntetendő cselekménynek minősíti, ha a hatóságok erőszakkal, megfélemlítéssel, vagy adminisztratív eszközökkel gátolják meg a választásra jogosultak felvételét a jegyzékbe és a szövetségi hatóságok közbelépését helyezi kilátásba ilyen esetekben. Kohol mán vök m Az Egyesült Államok sajtójának az a része, amely dühödten uszít a vietnami hadüzenet nélküli hivatalos jenki háborúban a vietnami nép ellen, különféle hazugságokhoz folyamodik ..igazának” bizonyítása céljából. Legfőbb „érve” — amelyet természetesen a Johnson adminisztráció különféle fórumai rágnak a szájába — a „kommunista veszed ;l?mr színezése. így érvelnek: „A kommunizmus előretörését akarjuk megakadályozni, magának a vietnami népnek érdekében”. Ezt a koholmányt, s a mögötte bujkáló hazugságot Ybih Alro, a Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ál- elnöke teljes joggal és méltóságteljesen cáfolta egyik legutóbbi nyilatkozatában. A nyilvánvaló tényekre hivatkozva mondotta: „A Nemzeti Felszabadítási Front olyan független népi mozgalom, amelyben kömmunis* ták és nem kommunisták fognak össze. Ebben a mozgalomban valamennyi párt képviselői jelen vannak: szocialisták, demokraták, radikálisok: minden árnyalat. És részt vesznek benne va- lamennyi hitíelekezet hívei: katolikusok, protestánsok, buddhisták. Egyetlen ügy, egyetlen eszme kapcsot össze bennünket, az, hogy kiűzzük hazánkból az amerikaiakat.” Ez világos beszéd. És igaz. Tényeken alapszik. És a tényeket a Pentagon igen jól ismeri. A kezére jutott szabadságharcosok vallomásai kétségtelenné tették már számtalan esetben: a szabadságharcosok védekezése a betolakodó jenki hódítók ellen — népi háború, nemzeti, függetlenségi küzdelem. Es ilyen körülmények között nyilvánvaló: 'az amerikai imperializmus vietnami vérengzése közön séges agresszió, valódi célja az imperialisták uralmának ki- terjesztése. Ez ellen azonban nemcsak a kommunisták tiltakoznak, hanem minden tisztességes ember szerte a világon. Egy másik kedvenc hazugsága a jenkik propagandájának: az USA népe teljes egészében támogatja a Fehér Ház imperialista politikáját. Egy bizonyos; ezt a kérdést semmiképpen nem szabad feketében-fehérben szemlélni, önmagunk becsapása lenne bármiféle illúzió táplálása az amerikai tömegek egészének általános magatartását illetően. Azok a mozgalmak azonban, amelyek a legnagyobb amerikai egyetemeken — 36 ilyen intézményről van szó — kibontakoztak a johnsoni doktrína ellen: igen beszédesek És nem lehet megjegyzés nélkül hagyni, högy New Yorkban egész sor jelentős tiltakozó tüntetés zajlott le a vietnami háború ellen. Az Associated Press jelentése szerint e tüntetések során a sorozó bizottságok épülete előtt a fiatalok egy része elégette katonai behívóját és folyamatosan erősödnek az amerikai békemozgalom különféle csoportjainak tiltakozásai. A jelenségek eltúlzasa nélkül megállapítható: magában az Egyesült Államokban sem mindenki lel- kaseölV a „háborús párt” előretöréséért, esztelen politikájának következményeiért, tehát az ellenáramlat létezik, s munkál. A harmadik legújabb keletű hazugság szerint az Egyesült Államok politikai feltételek nélkül kész segíteni minden országot gazdasági építő munkájában. Különösen az ázsiai omágok- ’••»i'jsolatban szeretik ismételgetni ezeket a szirénhangokat, De a valóság minduntalan reájuk cáfol, amint ezt Pakisztán esete is fényesen igazolja, Pakisztán függetlll állam akar maradni. Ezt a függetlenségi törekvést Washington <*zzal honorálta, hogy lehetetlenné tette Ayub Khan amerikai látogatását. A Fehér Házban képtelenek lenyelni azt, hogy Pakisztán határozottan és világosan állást foglalt a vietnami amerikai vérontás ellen. Ráadásul — jelentős ellenvetéseket hangoztatott a SEATO legutóbbi ülésén a záróközlemény egyik-másik tendenciája ellen. Végképpen feldühödött azután a Johnson-féle adminisztráció Ayub Khan moszkvai látogatásán. Mindezek után Pakisztánra előbb politikailag, majd ezt követően gazdaságilag próbálnak nyomást gyakorolni A L« Monde közlése szerint Washington igyekszik lehetetlenné tenni, hogy Pakisztán nyugati forrásokból anyagi támogatást szerezhessen. A francia tőke — a jelek szerint — nem sokat törődik Washington szándékaival, s nem zárkózik el a segélynyújtástól. Ámde a népek felismerik és megvetik a hazugságókat. A népek szabadok akarnak lenni, bár ezt egyelőre még lehet támadni — ám de a folyamat vége csak a világ gyökeres változása lehet a népek testvérisége, egyenjogúsága és békéje alapján. (—> Ä fekete hadsereg II. Itralimínok, boncok, muftik 1541-ben lett Loyolai Ignác a Jézus Társaság első „générális”-a és ekkor fogalmazta meg azt a törvényt, amely a Fekete Hadsereg törvényei között talán a legfontosabb: „Engedelmesség az elöljárónak, mintha az ember halott test lenne, vagy bot egy öreg embsr kezében.” A legfőbb elöljáró személyét „Szent Péter utódjáéban, a pápában jelölte meg, de már a tridenti zsinat is azt mutatta, hogy nem any-, nyira a jezsuiták voltak a pápa „bot”-jai, hanem a pápák is eszközök voltak a Jézus Társaság generálisának és más vezetőinek kezében. De — mint a Loyolai leszögezte — „csak az várhat el engedelmességet, aki maga is engedelmes’, s ezért a katonai szempontok alapján építette fel a társaság szervezetet. Az 1965. augusztus 7. engedelmesség három fokát különbözteti meg a társaság máig érvényben lévő szabályzata: „1. A parancsok puszta végrehajtása. 2. Saját akaratunkat a parancsoló akaratával cseréljük fel és így hajtjuk végre a parancsokat. 3. A legmagasabb rendű, a legkívánatosabb fok: végleg felhagyni az önálló gondolkodással.” Loyolai szerint „a meggyőződés feláldozásáig terjedő korlátlan engedelmesség a legnagyobb öröm”, s a társaság első generálisa szerint „ezt érezhette Ábrahám is, amikor Isten azt parancsolta neki, hogy áldozza fel fiát, Izsákot.” Mit „parancsolt Isten” a jezsuitáknak? Hogy szánjanak szembe a feltartóztathatatlannak látszó reformációval, de ne olyan hatás- latanul mint a dominikánusok és a ferencesek, hanem részben úgy, hogy látszólagos engedményekét tegyenek — mint a már idézett tridenti zsinaton — részben pedig úgy, hógy a megfélemlítés, a lelki terror, s a „befolyásotok befolyásolása” új és új módszereit találják ki és alkalmazzák. 200 korbácsütés Még élt a Loyolai, amikor legkedvesebb tanítványa, Xavieri Ferenc Indiába utazott, hogy — mint „térítő” — kiterjessze a portugál gyarmatbirodalmat, amelynek legnagyobb szorgalmazója és haszonélvezője VI. Sándor pápa volt. S ugyancsak a Loyolai küldte Kínába Ricci atyát, aki ott eleinte Buddhát imádta, hogy tgy rafinált módon megvesse egy jezsuita gyarmatosító közösség alapjait. „Kereskedő a kereskedővel, katona a katonával” — volt a jezsuiták második nemzedékének híressé vált jelszava. A XVII. század elejére a jezsuiták mindenütt kiépítették támaszpontjaikat Délkelet-Ázsióban, brahminnak, boncnak, és muftinak öltöztek, messzemenően alkalmazkodtak a helyi szokásokhoz. Mexikóban viszont, ahol a spanyol konklsztádorok — és a ferencesek — megalapozták már a „keresztény” uralmat, nem sokat törődtek azzal, hogy alkalmazkodjanak a „bennszülött” tradíciókhoz, szokásokhoz. Ea Landa nevű jezsuita Yucatánban leromboltatta az ősi azték templomokat, elégette a régi kéziratokat. A „nemes atya” rendszerint 200 korbácsütést méretett a hitetlenséggel gyanúsított Indiánra, és ha az indián ezután is „renitens” volt, forró viasszal öntötte le a szerencsétlen hátát. A jezsuiták buzgalmának köszönhető, hogy a római egyház a gyarmati kor végén megkaparintotta Mexikó, Peru, Columbia és Ecuador nemzeti vagyonának több, mint a felét. Az Üj-Spanyolországnak nevezett közép és dél- amerikai spanyol gyarmatbirodalomból a Jézus Társaság kincstárába a XVII. század végén több mint 20 millió pezo folyt be évenként. A korona jövedelme ennek alig húsz százaléka volt. Nem csoda hát, hogy a jezsuiták neveztették ki Üj- Spanyolország és Mexikó al- királyát. Guarani indiánok között Az „atyák” igen nagy szerepet játszották a rabszOlga- kereskedélemben Is. Évről évre rabszolgahajókat küldtek az afrikai Angolába. (Angola és Goa, ez a két jezsuita segítséggel meghó- dított portugál gyarmat különben a mai napig is fontos bázisa a jezsuita misz- sziós munkának, s a „spanyol vonal” híveinek a spanyolországi, olaszországi és pajáni „provincia” mellett legjelentősebb székhelye.) A spanyoh jezsuiták a XVII. és XVIII. században külön államot szerveztek meg Pa- raguayban. A jezsuiták szeretik hangsúlyozni, hogy lám, ők az „igazi kommunisták”, hiszen ők annak idején Bolívia és Brazília között, az őserdőkben — „kommunista államot alapítottak”. Paraguay azonban valójában rabszolga r tó állam volt, ahol az indiánok általános munkakötelezettség alapján dolgoztak és szolgáltatásokra voltak kötelezve a jezsuitákkal szemben. A terület őslakóinak, a guarani indiánoknak száma három emberöltő során majdnem kétszázezerről 74 ezerre apadt. Ha a spanyol korona — persze nem az indiánok iránti részvét, hanem a maga anyagi érdekei miatt — nem vet véget, szabályos háborúban, a jezsuita államnak, az indiánok végképp kipusztultak volna. A függetlenné váló közép- és dél-amerikai államok mindegyikének első intézkedése a jezsuiták kiűzése volt. S a jezsuiták a XVIII. század végén már annyira népszerűtlenek vóltak Európában is, hogy XIV. Kelemen pápa kénytelen volt „elítélni”, sőt „kiátkozni” a társaságot. De éppen mert — többek között — a spanyol gyarmatbirodalom bom- ladozni kezdett, mert valamennyi spanyol szabadságharc antiklerikális jelleget öltött, a pápa és a spanyol korona századunk elejére nagyon is megbékélt a feketeköpenyes atyákkal. A Jezsuiták befolyása alatt lévő egyházi körök nem sokkai előtte még „szocialistá”-nak, sőt — ami még rosszabb — „eretnekének bélyegezték XIII. Leó pápát, a munkáskérdéssel — természetesen nagyonis felszínesen, s az igazi problémákat mi gkerülve — foglalkozó „Rerum novarum” enciklika szerzőjét. De aztán megszületett a spanyol atyák és a Vatikán új barátsága, a Spanyol Köztársaság ellen lázadó Franco leghívebb — és legravaszabb — támogatói kezdettől fogva a jezsuiták voltak, s ők hívták fel a pópa figyelmét is Fráncóra. A Fekete Hadsereg spanyol osztaga — de egész nemzetközi hadserege is — rögtön felismerte Francisco Franco generálisban azt az embert, akinek érdemes engedelmeskedni, hogy „elvárhat^ legyen az ő engedelmesség« is...” Lovag Antal Következik: Aki nem hiti a pokolban.
