Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-07 / 185. szám

XXn. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM ÄRA: 50 fiHér 065. AUGUSZTUS SZOMBAT A mérce Rend kívüli állapot Szudánban Soteoo csengésű, tartal­milag viszont ég és föld tá­volságú ez a két fogalom: anyagi érdekeltség és anya­giasság. Mindkettő külön és összefüggő kölcsönhatásai­ban gyakran szerepel ma­napság a közélet szótárá­ban* Gyakran élesen, tisztán megrajzolható a határ. Lép­jünk mindjárt a téma kö­zepébe — egy szélsőségesen kirívó példával. Az irányí­tó hatóság egyik munkatár­sát a közelmúltban felelős­ségre vonták jelentős ösz- szegű újítási visszaélésért. Megpróbált a törvény adta kereteken belül lavírozva, de morálisan mégis messze túl a jogszabályi határokon, anyagi előnyökhöz jutni oly módon, hogy a hatóság irányítása alá tartozó vál­lalatnál egy új, korsze­rűbb anyag alkalmazását szorgalmazta, s mikor a vállalat erre hajlandónak mutatkozott — benyújtotta a számlát, újítóként je­lentkezett. Pontos adatok­kal kimutatta ugyan a két­ségkívül adódó népgazda­sági megtakarítást, de az ügynek mégis volt némi szépséghibája. Nevezetesen: a korszerűbb anyag beveze­tését hivatalból — vagyis a fizetéséért — is szorgal­maznia kellett volna. A hétköznapi gyakorlat­ban az anyagi érdekeltség és az anyagiasság határvo­nala ennél általában elmo- sódóbb, az esetek java ré­szében nem könnyű külön­választásuk. összekeveré­sük pedig súlyos károkat okozhat. Vannak olyan, alapjaiban, elvi megfogalmazásukban vitatható nézetek, amelyek az anyagi érdekeltséget ál­talában helytelenítik. Köz­ismert, hogy ez az állás­pont a szocializmus anyagi alapjainak erősödésétől, pontosabban: az életszínvo­nal emelésétől félti a szo­cialista tudat fejlődését, más szóval: az „elanyagia- sodás” veszélyét látja ab­ban, ha a dolgozók jobban élnek. Tegyük hozzá: ez ko­rántsem csupán nézetbeli torzulás, gyakoriak az élet­be átültetett következmé­nyei is. Ide sorolható olyan tünet, mint például a ki­emelkedő munkáért, telje­sítményért törvényesen ad­ható úgynevezett kie­melt fizetések indokolat­lanul szűkmarkú „adagolá­sa”. A helytelen nézet tük­röződése az is, hogy az újí­tásokért fizethető díjazás a törvényben rögzített díj­kulcs átlagának országosan csak mintegy a fele, a vál­lalatok tehát nem élnek a jogszabály előírta díjazási lehetőségekkel. A kiemelkedő újítások, találmányok esetében — amelyek pedig különösen nagy hasznot hajtanak az országnak — gyakorta meg­történik, hogy az érdekel­teknél: per útján kell jo­gos követeléseiket érvénye­síteniük, mert a magas já­randóság kifizetésétől, bár jogos, mégis visszariadnak a vállalatok. Az anyagi ér­dekeltség hatósugarát szű­kítő, meglehetősen széles kö­rű gyakorlat, jellegzetes pél­dája a „mindenki egyfor­mán kapjon” elv szerint el­osztott prémium. Végül még egy tapasztalat a leg­újabbak közül: a közel­múltban hozott rendelkezé­sek lehetővé teszik, hogy a létszámmegtakarítással el­ért béralapmegtakarítás egy részét a vállalatok sa­ját dolgozóik béremelésére fordíthatják, s meglepő mó­don: nem élnek mindenütt ezziel a lehetőséggel Folytassuk a tapasztala­tok összegezését most már a határvonal ellenke­ző előjelű eltolódásának, és olykor jogtalan érvénye­sítésének bemutatásá­val. Ismeretes, az iménti torzulás negatív tükörképe­ként sokan eltúlozzák az anyagi érdekeltség funkció­ját, lehetőségeit társadal­munk fejlődésében, úgy értelmezve azt, hogy csak anyagiakkal, csak pénzzel voltaképpen minden feladat megoldható. Ügy vélik e nézetek hirdetői, hogy ha a gazdasági alap, az anya­gi-technikai bázis bővül, ha az életszínvonal emel­kedik, az automatikusan is szocialista tudatot teremt, következésképp: a szocializ­mus építéséhez elegendő mindössze az anyagi javak mind bőségesebb előállítá­sa és azok szocialista elosz­tása. E merev s a másik irányban eltúlzott vélemény káros következményeit vi­szont éppen az anyagiasság kórtiünetei bizonyítják, az a nálunk társadalomellenes, immorális álláspont, hogy „mindent csak pénzért”... Hol van hát végül Is a mérce, amely jelzi ezt a többször említett határvo­nalat, tehát az anyagi ér­dekeltség és az anyagiasság éles különbségeit? Van ilyen „műszer”, bár „skálatáblá­ját” olykor nem könnyű leolvasni! Az anyagi elis­merésnek nálunk egyetlen jogos és erkölcsös módja: a a társadalomnak nyújtott ellenérték. Ez elvi értelem­ben is következik abból, hogy nálunk a javak el­osztásának mércéje a „mindenki munkája szerint” elv érvényesítése. A szoci­alista etika ezt a feltételt állítja a javak elosztásának mértékegységéül: aki töb­bet ad a társadalomnak _ többre is tarthat igényt! A „több” pontosabb meg­határozását a munka, illet­ve a jogos ellenérték mér­legeléséhez egyaránt a sok­ezernyi változatra vonat­kozó törvényes előírások rendezik, s a döntés joga a munkahelyi hivatali veze­tőket illeti. De sem parag­rafus, sem a vezetői dön­tés nem csalhatatlan, ezért a „több munkáért — több ellenérték” érvényesítéséhez a közvélemény, a munka­helyi kollektíva értékítéle­te nyújthat szilárd támpon­tot. Kétségtelen, ma még nem élünk eléggé az anya­gi érdekeltség ösztönző ere­jével. Ez negative is érvé­nyes, hiszen az átlag fölé emelkedő munka híján jut­tatott anyagiak is társadal­munk elosztási alapelvét, a közvélemény erkölcsi érzé­két sérti, következésképp: ez is az anyagi érdekeltség ösztönző hatását tompítja. T. A. Khartoum, (MTJV Szudánban feszültebbé vált a légkör annak következté­ben, hogy eredménytelen maradt a fegyverbeszolgál­tatásra meghirdetett ulti­mátum. A Reuter szerint mindössze öt személy adta meg magát a két hét óta, ami az ultimátum közzé­tétele óta eltelt. Mohamed Mahgub minisz­terelnök visszatért kelet­afrikai körútjáról, hogy a helyzetről tárgyaljon a po­litikai vezetőkkel. Már Nai­robiban megtartott sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy a legutóbb lubanál le­zajlott incidenseknek 60 —80 áldozata volt. A miniszterelnök a zavar­gásokat az imperialista beavatkozások következ­ményének tartja. Hangoztatta: A béke híve vagyok és gyűlölöm az erő­szakot, de hazám egységé­nek védeimében kénytelen leszek erőt alkalmazni. Minden lehetőségre felké­szülve az országban kihir­dették a rendkívüli állapo­tot, a hadsereg alakulatait riadókészültségbe helyezték, a főváros fontosabb épüle­teit fegyveresek őrzik. A MEN hírügynökség Is­merteti a Szudáni Kommu­nista Párt felhívását, amely az alkotmányozó nemzetgyű­lés haladéktalan összehívá­sát sürgeti, továbbá javasol­ja a diplomáciai és gazda­sági kapcsolatok megszakítá­sát mindazokkal a külföldi országokkal, amelyek a bel­ső szudáni nyugtalanság leg­főbb mozgatói és előidézői. Az MTI kairói tudósítója jelenti: Khalifa, az EAK szudáni nagykövete khartou- mi nyilatkozatában kijelen­tette: A kairói kormány nagy fontosságot tulajdonít A Zala folyón már levo­nult az árhullám. A torko­lat Közelében, Zalaapátinál is egy méterrel apadt a víz. A Rába árhulláma pedig pénteken Árpás és Győr kö­zött, tehát lényegében a torkolati szakaszon tetőzött. A Mura vízszintje Ausztriá­ban a felső szakaszon G raznai már majdnem három mé­terrel csökkent. Magyar te­rületen is megkezdődött az apadás, de az árhullám le­vonulását meglassítja visz- szatartja az erősen megduz­zadt Dráva. A Dráva Barcsnál pén­tek délelőtt már 17 centimé- temyire megközelítette az 1B61. évi maximumot, az 587 centiméteres vízállást. Szudán területi épségének és iüggetlensége megóvásánál. „Az EAK különös érdek­lődést tanúsít a Dél- Szudánban lezajló ese­mények iránt. Az or­szág területi egységé­nek megvéd címezése — fűzte hozzá, — a kon­tinens védelmezése a* imperialisták beavatko­zása ellen.” Az MTI kairói tudósító­jának értesülése szerint a A MÁV az ipar folyama­tos termeléséhez szükséges nyersanyagot kellő időben rendeltetési helyére juttat­ja, gyorsan szállítja a köny- nyen romló mezőgazdasági termékeket is, azonban né­hány vonalon késnek a személyvonatok, s lelassult a teherforgalom is. Ennek az a magyarázata. hogy a MÁV-nak rendkívül nehéz problémákkal kell megküz­denie és nagyon sokszor csak a vasutasok valóban emberfeletti áldozatvállalá­sával tudják áthidalni a nehézségeket. A tavaszi és a kora nyári hónapokban a vasút kénytelen volt a szokásos pályafenn­tartási halogatni, mert az erők nagy részét szinte heteken, hónapo­kon át, megszakítás nél­kül az árvíz okozta pá­lyarongálódások javítá­sára kellett összpontosí­tani. Most viszont ezeket a fel­adatokat sürgősen el kell vé­gezni. Épül a balatoni autópá­lya törökbálinti szakaszán a vasúti felüljáró és ez is las­sítja a közlekedést. Gyakor­latilag a Dunántúlról Buda­1 pestre érkező és a Buda­pestről a Dunántúlra hala­dó szerelvények jó néhány A jelenlegi árhullám való­színűleg péntek este vagy szombat reggelre tetőzik. A folyó Somogy megyei sza­kaszán a víz több helyen ki­lépett a medréből és a hul­lámtéren réteket, legelőt ön­tött el. Budapesten pénteken reg­gel 6 órakor 604 centimé­teres vízállást mértek a Vigadó-téri vízmércén. S ez a vízszint egész éíeielött stagnált, délben is 604 cen­timéter magas volt a Duna. Újabb nagyobb utánpótlást azonban nem kap a folyó, ezért megkezdődik az apa­dás és . ma előre lát­hatólag 600 centiméterre csökken a víz szintje. szudáni kormány bizalmas kérdést intézett az EAK-hoz: szükség esetén tudna-e se­gíteni a Csombe-féle zsol­dosok által támogatott déli lázadók elleni harcban? Az EAK válasza nem is­meretes, de a kairói sajtó élesen támadja a déli sze- paratistákat es a Kongóból beszivárgó imperialista zsol­dosokat. szakaszon nem haladhatnak a szokott sebességgel. Nem jobb a helyzet az ország más részén sem, hiszen például Salgótarján— Somoskőújfalu, Sze­rencs—Mczözombor, Ho- dász—Mátészalka között cserélik a pályát, Tokaj —Rakamaz között telje­sen fel kell újítani a vasúti töltést, itt el kell terelni a forgalmat. Szükségessé vált Rákos ál­lomás felújítása, s még na­gyon sok helyen kénytelen a MÁV sürgősen vágányt cserélni, pályát erősíteni. Ugyanakkor a meg-megúju- ló zivatarok, viharok szint« naponta okoznak forgalmi zavarokat, fák dőlnek a sí­nekre, villám csap be a felső vezetékbe, megrongáló­dik a tblefon- és táviróveze- ték. Ha csak 1—2 óráig kénytelen a vasút egy-egy fiz Országos Béhetanács távirala Az Országos Béketanacs a Hirosima elleni amerikai atpmbombatámadás 20. év­fordulója alkalmából táv­iratot küldött a japán atom és hidrogénbomba-ellenes mozgalmaknak. — Evek távlatából i* megrendít bennünket Hiro­sima és Nagaszaki pusztu­lása. Az Amerikai Egyesült Államok Vietnam népe el­leni imperialista háborúja magában hordja egy ter­monukleáris háború veszé­lyét. A magyar békemozga­lom, a magyar nép önök­kel együtt küzd. vonalon leállítani a forgal­mat, máris egész országré­szekben lelassul a közieke. dés, késnek a vonatok. Sürgős intézkedésre van szükség. A MÁV a maga részéről megtesz mindent, a nehézségek áthidalásara. Szorgalmazza a legfontosabb és legforgalmasabb vona­lakon a pályák korszerűsí­tését, a fenntartási munkák mielőbbi elvégzését, hogy a nagy forgalom idején a szokott sebességgel halad­hassanak a személy- és te­hervonatok. Gyorsítja a pá­lyafenntartást, hogy minél kevesebb sebességkorlátozó jelzés legyen a pályákon. Hatásosan azonban csak ak­kor tud intézkedni a forga­lom meggyorsítására, ha az üzemek sürgősen megoldják az éjszakai és a hétvégi, vasárnapi bn- és kirakodás megszervezését. 600 vagon zöldség a községek ellátására Az fmsz-ek téli tárolásra is felkészülnek Gyakori jelenség volt ed­dig, hogy különösen télen, tavasszal a megye távoli falvai bői Is tömegesen utaz­tak Nyíregyházára pár kiló hagymáért, káposztáért és egyéb zöldségféléért. Zava­róan hatott ez a város zöld­ségellátására, s az utazók is pénzt és időt vesztettek. Idén változás várható. A megye tsz-ei és föld- müvesszövetkezetei — a he­lyi lakosság kívánságát fi­gyelembe véve — már az év elején elhatározták saját körzeteik zöldségellátásának javítását. Az fmsz-ek mintegy 1000 holdra kötöttek terme­lési szerződést a tsz-ek- kel, közel 30 féle zöld­ségfélére. Üzlethálózatukat zöldség­gyümölcs boltok nyitásával bővítették. Jelenleg csaknem 40 fmsz-i szakzöldségboit van a megyében és százon felüli azoknak az élelmiszer- boltoknak a száma, amelyek gyümölcs-zöldségfélék áru­sításával is foglalkoznak. Minden járási székhely leg­alább két zöldségbolttal rendelkezik, de Kisvárdán például négy, Mátészalkán három is van. Az eddigi­nél jóval több tsz foglalko­zik az idén kertészettel s a nagyobb községekben ma­guk is tartanak fenn állan­dó gyümölcs és zöldség stan­dot. A megye fmsz-ei által lekötött kertészeti terü­letek — a helyi fogyasz­tás számára — mintegy 600 vagon zöldségfélét adnak. Már az első fel évben 30 vagonnyi árut vásároltak fel és hoztak a körzetükben forgalomba. Egész sor tsz és fmsz megkezdte a téli táro­lásra való felkészülést. Ezeken kívül, a MÉK is segíti a jelentős kezdemé­nyezést. Központi alapból — a lehetőségeken belül — árut juttat az fmsz-eknek. így társmegyékből szerzett primőr árukkal együtt, már közel 200 vagon zöldség­félét szállított az idén * megye vidéki körzeteibe. a. a Apad a Mura — Budapestnél tetőzött a Duna Miért késnek egyes vonalakon a személyvonatok?

Next

/
Thumbnails
Contents