Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-25 / 199. szám

A legjobbak kiválasztása Nyíregyháza „kapuja" A városunkba érkező utasok számára kellemes látványt jelentenek az egymás után épülő, Petőfi Sándor utcai modern lakóházak. Bézi L. felvétele A mezőgazdasági tervezés új rendszeréről Nyilatkozik tír, R. Szabó Gyula, a megyei tanács vb* Általános 1 tapasztalat, hogy a legjobb esetben is tévedésnek minősítik a döntést, akik nem kerültek be a kívánt felsőoktatási intézménybe — ellenében a lehető legjobbnak, a leg­igazságosabbnak tartják mindazok, akik bejutottak. Ez emberileg érthető, de a tapasztalatok elemzőit még­is arra inti, hogy vigyáz­zanak, mert a felvételi vizsgák megítélésében na­gyon sok a szubjektív elem. Bírálni való azonban így is éppen elég akad, mind a pályaválasztásban és a kö­zépiskolák munkájában, mind pedig a felvételi rend­szerben. És a következte­téseket mindenekelőtt a té­nyekre, nem pedig a be­nyomásokra kell alapozni. Az idén a felsőoktatási intézmények nappali tago­zatának 13 300 férőhelyére 33 400 fiatal pályázott — négyezerrel többen, mint tavaly. így a felvételi le­hetőségekhez mérten 251,3 százalékos volt a jelentke­zők aránya _ ez pedig azt jelenti, hogy országos át­lagban öt pályázóból ketten juthattak be. Ám az egyes intézmények között igen nagy volt az eltérés. Aránytalanul sokan kérték felvételüket a bölcsészet­tudományi és a jogi karok­ra, a művészeti és a ta­nárképző főiskolákra, vala­mint egyes orvostudományi karokra, viszont más intéz­mények — elsősorban né­hány felsőfokú technikum — pótfelvételit kényszerül­tek hirdetni, mert az első nekifutásban nem sikerült betölteniök a férőhelyeket. Mindez a pályaválasztási propaganda fogyatékossá­gaira utal. Többek között arra, hogy nem tudták meg­szerettetni kellően néhány felsőoktatási intézményt, s nem tudták megértetni a fiatalokkal, hogy más egye­temeken pedig teljesen hiá­bavaló a próbálkozás gyen­gébb, esetleg még jó ren­dű felkészültséggel is. Fo­kozza a pályaválasztási irá­nyítás, tanácsadás hibáit, hogy a propaganda hatásá­ra elért eredmények sem mindig „ültek” a legjobb helyen. Néhány felsőoktatá­si intézmény ugyanis a fizi­kai munkások gyermekei közül viszonylag keveset tudott felvenni — mégpedig nem azért, mintha általá­ban gyengébben szerepel­tek volna a vizsgán, hanem azért, mert eleve keveseb­ben jelentkeztek, keveseb­ben voltak „versenyben”. Ilyen helyzet adódott pél­Az EM. Szabolcs-Szat- »nár megyei Építőipari Vál­lalat párt-végrehajtóbizott- ságá a vállalat féléves munkáját, valamint a té- liesítés előkészítését tár­gyalta. A vállalat első negyed­évi termelési tervét telje­sítette, de több mint egy­millió 300 ezer forintos béralaptúllépéssel. A máso­dik negyedévben a terme­lési terv teljesítése 95,2 százalékos volt, ezzel szem­ben nőtt az egy főre eső ter­melékenység, csökkent a béralapfelhasználás és száz fős munkáslétszá- mot takarítottak meg. Egészében a vállalat féléves tervteljesítése ötmillió fo­rinttal lett kevesebb a ter­vezettnél. A harmadik ne­gyedév termelési tervének teljesítésére a párt végre­hajtó bizottsága, valamint a vállalat vezetősége szerve­zési intézkedéseket hozott. Az intézkedések különösen a szervezetlenség megszün­tetésére, az ésszerűtlen átcso­portosítások megakadályo­zására, az egyes építésve­zetőségek munkájának jobb koordinálására irányul. A téliesítéssel kapcsolat­ban beszámoltak a párt­dául a tudományegyeteme­ken, a művészeti főiskolá­kon és az orvosi egyete­men. A „tanácsadás” tehát éppen azok között nem fo­gant meg a legjobban, akik­re — ha egyébként jól fel­készültek — a legnagyobb szükség lett volna. Ebben persze közreját­szott az is, hogy egyes kö­zépiskolák színvonala gyak­ran ne*i volt kielégítő. Mert mivel lehetne ma­gyarázni, hogy az idei fel­vételek alkalmával például a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 100 pályázó közül 45 nem fe­lelt meg? Az. egyik műsza­ki egyetemi karon pedig 350 matematikai írásbeli dolgozat közül 110 volt 0 osztályzatú, s ugyanennyi a kettes. Ezért lehet üdvö­zölni, hogy egy új kísér­lettel, a többi között azt is figyelemmel kísérik a jövő­ben, hogy miként alakul a középiskolai oktatás színvo­nala. Az idén először ugyanis mirden vizsgázó­ról kérdőívet töltöttek ki a bizottságok, s ezt lyukkér- tyás módszerrel feldolgoz­zák. Arra számítanak az oktatásügy vezetői, hogy e kísérlet segítségével néhány év múlva azt is ki tudják mutatni, melyik iskolából, sőt melyik tanár osztályá­ból kerülnek ki rendsze­resen a meg nem felelők. Ez pedig hozzásegíti a tan­ügyi szerveket c középisko­lai oktatás javításához, a kirívó színvonalbeli kü­lönbségek felszámolásához. Gyakran emlegetett do­log, hogy hiba van a fel­vételi rendszerben is. Min­den. vizsga tulajdonképpen válogatás, a fő kérdés te­bizottsági tagok az eddig tett intézkedésekről, ered­ményekről. Az építőiparban idén december végéig a tel­jes létszámnak biztosít­ják a munkát, az ez évre szerződött va­lamennyi létesítménynél olyan készültségi fokot ér­nek el, ami lehetővé teszi az épületek teljes befejezé­sét, illetve átadását. Idén norm lesz áthúzódó építke­zés. Közepes tél esetén két­ezer dolgozót foglalkoztat­nak, enyhébb tél esetén a jelenlegi létszám 85 száza­lékát A felmérések szerint 20 objektum téliesíthető, ez számszerűségében ki­sebb, volumenében azonban nagyobb mint az elmúlt évi volt. Téliesítik többek között a2 Északi Alközpont három­száz lakását, az Arany Já­nos utcában közel száz la­kást, a Zrínyi utcai építke­zést, a Tiszavasvári Alkalo­ida rekonstrukcióját, Zá­hony fejlesztését hát az, hogy milyen ala­pon történik. A jelenlegi rendszerben, fele-fele arányban jön számításba a középiskolai eredmény és a felvételi vizsgán muta­tott tudás. És a tehetség? —kérdezik sokan. Ez csak annyiban, amennyiben e kettőben jelen van. És ezt még sok vizsgáztató is hi­bának tartja. Bizonyíték­ként ilyenkor elsősorban a nevelői és az orvosi pá­lyára szoktak hivatkozni* mert —, s ebben igazuk is van — egyiknél sem ele­gendő a tárgyi tudás vizs­gálata, mindegyik pályánál szükség lenne a rátermett­ség, a hivatástudat, a te­hetség elemzésére is. E bírálat, s egyben ja­vaslat gyengéje abban rej­lik, hogy szinte senki sem tud megnyugtató választ adni, miként lehet sok­sok felvételi bizottságban egységesen mérni, elbírálni a tehetséget és a rátermett­séget. A teszt-rendszer sok mindenre választ ad, de legalább ugyanannyi vonat­kozásban homályban felejt egyéb összefüggéseket. Ami pedig a hosszabb ideig tar­tó, alaposabb vizsgákat il­leti, lehetséges, hogy a te­hetséget, a rátermettséget jobban meg lehet így ismer­ni, de ez nagyobb lehetősé­get kínál a szubjektív meg­ítélésre, másrészt pedig egyáltalán nem csökkente­né a panaszok számát. összegezve: a jelenlegi felvételi rendszer általában a legjobbak kiválogatására törekszik, s ha van is hi­bája, erre nem hivatkozhat minden fel nem vett pá­lyázó. A nagyobb mérvű téli- esítés lehetővé teszi, hogy az EM. vállalat idén három kazánt kap a főigazgató­ságtól, valamint folyamat­ban van ötven gáztüzelésű kályha beszerzése. A meg­lévő technikai felszerelés javításán, felújításán már dolgoznak. — „Máté Ferenc honvéd századparancsnoki dicséret­ben részesül, ezért egy hét szabadságot engedélyezek”. Még 24 órája sincs, hogy elhangzottak ezek a szavak a laktanyakörlet folyosó­ján, a kihallgatáson. A katonafiű máris leszáll a nyíregyházi állomáson. A bevonulás óta először van itthon, s nem is akárho­gyan: jutalomból. A szülők nem tudják, hogy jön. Pedig itt lenné­nek az állomáson mindnyá­jan: az édesapa bejött vol­na motoron a gépállomás­ról, hozta volna Évát is, a menyasszonyjelöltet. Ta­lán még a nagyapa is ki­ballagott volna elé. Hogy sütne, főzne a mama, meg A napokban tették közzé az Országos Tervhivatal el­nökével, a pénzügyminisz­terrel és a SZÖVOSZ elnö­kével egyetértésben a föld­művelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter együttes utasítását a terme­lőszövetkezetek, valamint a felvásárló és szerződtető vállalatok éves tervezési munkájának a megszervezé­séről. A tervezés szabályo­zása sok olyan elemet tar­talmaz, amely szakít a ko­rábbi gyakorlattal. Ezekről a kérdésekről beszélget­tünk dr. P. Szabó Gyulával, a megye tanács vb. elnök- helyettesével. — Miért vált idősze­rűvé és szükségessé a termelőszövetkeze­tek tervezésének új rendszere? — A mezőgazdasági ter­melés sajátossága, a szocia­lista nagyüzemi gazdaságok fejlesztése, a termelés irá­nyításának, gazdaságpoliti­kai befolyásolásának éssze­rűbbé tétele, a tsz-demokrá- cia fokozottabb érvényesíté­se teszi szükségessé, hogy a tervezési gyakorlatban ki­alakult közismert fogyaté­kosságokat felszámoljuk, a területi tervezés egyes mód­szerein változtassunk. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a mezőgazdasági tervezés gya­korlata megfeleljen a kor­mány korábbi határozatában rögzített irányelveknek: a mezőgazdaság tanácsi terü­letén — elsősorban a tsz- szektorban — a termelés irányítását, a népgazdasági tervekkel történő összehan­golását gazdaságpolitikai eszközökkel kell biztosítani. A korábbi tervezésnél az adminisztratív módszerek voltak előtérben a járási szakirányítók részéről. A a két kishuga! De talán így jobb is lesz, nagyobb a meglepetés. Estére úgyis összejön a kis család. Biz­tosan levágnak két-három csirkét. Akkor is így volt, amikor Feri még kollégis­taként nagy ritkán haza­jött Debrecenből. Átjön es­te Éva is. Elmeséli neki, hogyan lett kiváló. A nagy­apa a régi csatákról fog mesélni. Az öregek emléke­zetéből előkerülnének a ré­gi családi históriák. — Ilyen gondolatok kava­rogtak a fejében, amikor a pályudvar kijáratánál hir­telen ismerős arcok tűntek fel: apja a szerelőruhában, egy régi jóbarát, a nagy­apa és... Éva. Lehetetlen! Hát ez meg, hogy történ­elnökhelyettese vállalatok felelőssége eltör­pült, részükre a termeltetést a járások mezőgazdasági osztályai végezték. így a járásoknak nem jutott elég idejük a termelést koordiná­ló, a szervező és ellenőrző munka végzésére. — Mi a lényege az új tervezésnek? — Előtérbe kerül a táv­lati tervezés. Az országos és megyei távlati tervek el­készülte után az üzemek tá­jékoztatást kapnak a fejlesz­tés lehetőségeiről, így ké­szítik el saját távlati ter­veiket. A tsz-ek részére na­gyobb önállóságot jelent, ugyanakkor, természetesen, termelési, gazdálkodási fele­lősségük is növekszik. Az 1960. évre például a tanácsok csak tájékoztató jelleggel kapják meg a vál­lalatok termeltetési, felvá­sárlási előirányzatait. Kivételt a kenyérga­bona vetésterülete és felvásárlási előirányzata ké­pei, aminek tervezése még a régi módszer szerint történik. A termelés anyagi­műszaki megalapozását szol­gáló eszközök elosztásánál, az eddigiekhez képest, lé­nyeges változtatás nem lesz. — Miként módosul a járások tevékenysé­ge? — Az előbbiekből követ­kezik, hogy a járási mező- gazdasági osztályok szakem­bereinek több idejük lesz az elemző, értékelő, ellenőrző tevékenységre. Elmarad a járások és a tsz-ek eddig is­mert tervtárgyalása. A já­rási szervek a szerződések megkötése előtt, és szükség hetett? Talán mást vár­nak? Később minden kiderül. Egy távirat mindent meg­magyaráz: „Fiúk egy hét jutalomszabadságra érkezik kedden a 11,40-es gyorssal. Szakaszparancsnok”. Az örömtől, az ölelések­től sokáig senki sem szól. Végül a nagyapa töri meg a hallgatást: — Hát a katonáéknál ilyen udvarias szokások is vannak? Aztán villamosra, motorra ül a Máté család. Sietni kell, mire hazaérnek, ké­szen lesz az ebéd is. Ma éppen csirkét vágtak... Szilágyi Szabolcs szerint a továbbiakban is* konzultálnak a vállalatokkal a tennivalókról, segítenek a termeltetők és különösen a gyenge tsz-ek jó összhang­jának a megteremtésében. Elsősorban segítséget adnak a gyenge tsz-eknek abban, hogy terveiket az adottsá­gaiknak legmegfelelőbben készíthessék el. A járások — bz említett kenyérgabona kivételével — semmiféle tervezési, felvásárlási irány­zatot nem adnak a tsz-ek­nek üzemi bontásban. A vállalatok rendszeres beszámoltatása sem azért történik majd, hogy a szak- igazgatási szervek — nehéz­ségek esetén — átvegyék a termeltetők tennivalóinak végzését a tsz-ekben. — Várható-e lénye­ges termelésszerkeze­ti változás a tsz-ek önálló gazdálkodása folytán? — A termelés szerkeze­tében lényegesebb változást — jobban mondva kedve­zőtlent — azért nem vá­runk, mert viszonylag egészséges struktúra alakult ki elsősorban megyei, de járási szinten is. Az esetle­ges módosulások kiegyenlí­tődnek majd a tsz-ek kö­zött. Azért sem várunk ko­moly változást, mert ha alkalmazzák a megfelelő gazdasági ösztönzőket, va­lamint az egészséges árpoli­tikát, a termelőszövetkeze­tek nem lesznek önmaguk ellenségei: a termelésben a leggazdaságosabb módszere­ket alkalmazzák majd, s azokkal a kultúrákkal fog­lalkoznak, amelyek mind a népgazdaságnak, mind az üzemeknek egyaránt fonto­sak. — Már szóltunk a termeltető vállalatok megnövekedett fel­adatairól. Hogy je­lentkezik ez köze­lebbről? — A termeltető és fel­vásárló vállalatok feladata jelentős mértékben növek­szik azáltal, hogy az eddigi Segítség nélkül, szerződéses, termeltetési terveiket ön­maguknak kell realizálni, nem lesz egy közbeiktatott hivatali szerv —• a járási szakigazgatás —, amely ka­pocsként köti össze őket a tsz-ekkel. Éppen ezért, leg­fontosabb az, hogy ezek a vállalatok a legegészsége­sebb szocialista gazdasági kapcsolatot teremtsék mega tsz-ekkel, mert csakis így biztosíthatják szerződéses, felvásárlási terveik valóra váltását — fejezte be tá­jékoztatóját dr. P. Szabii Gyula. a. a A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium látképe. B. L. feiv A decemberi párthatározat nyomán Intézkedések az építőipari munka javítására Hazajön a kaiottafiú...

Next

/
Thumbnails
Contents