Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

Végre itt a nyár! Sóstó — örömök, bosszúságok és a kellemes meleg víz forrása Könnyíti a szülök nyári munkáját Szózfiienkét idéiiy-iia[pis©zi©t#h®ii a sz€ii$®B€$i tfdiwdifíb&n Július közepén végre ki­mondhatjuk: itt a nyár. A hőmérő higanyszála nap­nap után a 20 fok fölé emelkedik, s délidőben egy- re-másra ostromolja a har­mincat is. A fagylaltüzem­ből naponta 30—40 ezer gömbnyi fagylaltmasszát szállítanak az értékesítő he­lyekre, hűsítő italból is több mint tízezer üveggel fogy. Nyíregyháza kis riviéráját, a Sóstót nap mint nap több ezer ember keresi fel; egy átlagos hétköznapon csak­nem négyezren látogatják a meleg strandot. Az 1965-ös első igazi „vizes” vasárnap július 4-e volt: 8500-an vál­tottak jegyet. Idei rekord. Sóstógyógyfürdő az el­múlt év hasonló időszakát véve alapul, sokat fejlődött, de: az áprilisi helyzetet te­kintve mégis rendkívül ke­veset, zsúfoltságot láttunk már itt, de „Megtelt” táblát még ndm. Hasznos dolog lenne viszont azt is megvizsgálni, hogy éppen a zsúfoltság eny. hítésére milyen lehetőségek vannak a hideg és meleg strand összekapcsolására. Parkosítanak. A strandfej­lesztés első ütemében több mint egymillió forintos költ­séggel rendezte a strandot és környékét a Kertészeti Vállalat. Ez a munka most is tart. Eddig 12 ezer köb­méter földet mozgattak meg, s többek között 12 ezer négyzetméter területen pázsitosítottak. Elhelyezték a hintákat, libikókákat, sportpályákat létesítettek. Több, mint négyezer tő ró­zsát is kiültettek, a többi virág azonban csaknem mind egynyári. Több évelő növényt lehetne kiültetni. a tejbüfé például szerdán zárva van. Miért? Amikor a strand üzemel, üzemeljen a büfé is. A strand legszebb létesít­ményei az új kabinok. A kilenc körkabinban és há­rom sorkabinban összesen eresztik le, s mindjárt meg is kezdik feltölteni, hogy jó víz legyen — vasárnapra. Ebből az következik, hogy hetenként csak kétszer cse­rélik a nagy medence vi­zét. Ez pedig egyáltalán nem megnyugtató. Az utazás. Vasárnapon­ként a MÁV nagy erőfeszíté­seket tesz a szállítás zavar­talan lebonyolítására. A gyorsjáratú szerelvények, húsz percen belül teszik meg az utat. A közelmúlt­ban még egy hasznos kezde­ményezést tapasztaltunk: a helyi járatok zsúfoltsága esetén villamosjeggyel is lehet utazni a távolsági já­ratokon. De az örömbe üröm is vegyül, mert egy- egy távolsági szerelvény menetrendjének megtartása miatt a villamosok húsz nerces menetideje nem rit­kán megkétszereződik; Hiába kerestük a zuhanyt. Nincs állandó víznyomás, enélkü] pedig nincs zuhany, marad tehát a megoldás: vagy benn az öltözőben, vagy úgy, tzzadtan, porosán is alkalom adtán — be a vízbe. De meddig? Amíg a KÖJÁL fel nem figyel er­re. Szép pavilonokat kapott a Vendéglátóipari Vállalat és az Élelmiszer Kisker is. összesen négyet Ezek tet­szetőseit, közkedveltek. Csak a vendéglátó pavilonjai na­pi 25 ezret forgalmaznak. De 114 helyiséget építettek a fűrdőzők számára. De kö­rülöttük sok minden hiány­zik. A főszezon közepén még nem épültek meg az ivó- vízkutak, nagyon kevés, a szeméti áda és ami van, leg­több nem illik oda. Es van, aki csodálkozik, hogy sze­metes a strand. A WC-k még csak most épülnek. Strandolásról lévén szó, beszélni kell a gyönyörű nagy medencéről is. Ottjór- tunkkor ugyanis megtudtuk, hogy a vizet csütörtökön Az épülő Sóstóra talán az vet egy kis árnyékot, hogy az ott dolgozó kivitelező vállalatok nem éreznek töb­bet egyszerű szerződéstelje­sítésnél. Koordináció kelle­ne és sokkal nagyobb segí­teni akarás. Es sokkal gon­dosabb program. Mert bí­rálható, hogy a szivattyúhá­zat még csak most kezdik szerelni, pedig ez Sóstó víz­ellátásának kulcspontja. Ugyanakkor a lelátóépítés­hez is hozzákezdtek, holott a kettőt fel lehetett volna cserélni. Sokak véleményét tolmá­csoljuk, amikor annak Javul a jegyellátás. Va­sárnaponként Sóstón négy pénztár üzemel, a Beloian­nisz téri vasútállomáson is lehet strandbelépőt váltani. De ezt nem propagálják kel­lően. Ki kellene írni. Más városokban láttunk már menettérti villamosjegyet strandbelépővel kombinálva. Nyíregyházán nem lehetne ilyet rendszeresíteni? Megér­né! A nagy forgalmat látva megkérdezzük, mennyi a sóstói strand befogadóké­pessége. Nem kaptunk határo­zott választ. A „Megtelt” itt ismeretien fogalom, a fürdő vezetői esetenként állapítják a'/t, m,pr< Wv, rterlin kétes ér­tékű, annál is inkább, mert adunk hangot, hogy össze kellene ülni a Sóstógyógy­fürdőn dolgozó vállalatok. — az Építőipari Vállalat, a Kertészeti Vállalat a Víz- & Csatornamű Vállalat — vezetőinek, valamint a Nyíregyházi Városi Tanács VB építési osztálya és a Sóstófejlesztési Bizottság képviselőinek és a helyszí­nen megbeszélni az együtt­működés lehetőségeit. És ha a határidőket min­denki pontosan megtartja, legközelebb már csak arról írhatunk, amiről egyébként most csak a képek beszél­nek. Marik Sándor A nagy nyári mezőgazda- sági munkák idejére — mint ez évek óta megszo­kott — az idén is megszer­vezték a megye községeiben az idény-napközíotthonokat. A községi és a járási ta­nácsok az iskolai év befe­jeztével felmérték az igé­nyeket és ezeknek megfe­lelően étkezéses, illetve csak felügyelettel foglalkozó napközi otthonokat szervez­tek, túlnyomó részben a fe­hérgyarmati, a vásárosna- ményi és a nyíregyházi já­rásban. Az idény-nap közúté t részben már megnyitották, részben ezekben a hetekben nyitják meg. A legtöbb köz­ségben az iskolák tanter­meiben foglalkoznak a gye­rekekkel, de akad olyan község is — például Nyír- csaholy — ahol magánla­kásban működik a napközi. Más községekben a körze­tesítés során felszabadult tantermekben helyezték el a gyerekeket. A járási tanácsok az idényt megelőzően e’okés/i- tő tanfolyamokon készítet­ték elő a személyzetét a napközi otthonok vezetésére. A napközi otthonok taná­csi költségvetésből gazdál­kodnak, de a múlt évek (a- pasztalatai szerint a lsz-ck is nagy segítséget nyújt­hatnak a konyhák tejter­mékkel és zöldségfélékkel való ellátásában. A napkö­zik az idén is igénylik a tsz-ek olyan irányú segítsé­get, hogy kisegítő munka­erőt biztosítanak. Naponta reggel 7 és este 6 óra között nyújt elfog­laltságot a gyerekeknek az idénynapközi, s ez nagy segítség a mezőgazdaságban dolgozó szülőknek. (Sz. Ss.) Szeszélyes időjárás — szesz éíy es emberek Az utcákon perzsel a hő­ség. Beköszöntött a nyár — valódi hőmérsékletével: 25 —30 Celsiust olvasunk a prognózisban. Ilyenkor csak a strando­kon kellemes, azonban a városban — hőség ide, hő­ség oda — zajlik az élet, mégpedig zajosan... — Menjen már odá'ob, maga... — taszítja meg utastársát egy máskülön­ben nyugodt tekintetű vil- lamosozó. — Vigyázzon inkább ma­ga azzal a bőrönddel! — vág vissza a gyöngyöző homlokú útitárs. — Adjon nekem vissza rendesen, mert mindjárt.;. — ripakodik rá az önki- szolgáló bolt pénztárosára egy kosarakkal cipekedő háziasszony. Meteorológia és orvostudomány A vendégek türelmetle­nek, a pincérek idegesek. Gyakori az összezördülés a hivatalokban, nő a baleseti veszély az utakon, gyengéb­ben koncentrálnak a jár­művezetők. Mindez a hő­mérséklet miatt? Az időjá­rás és az ember szervezeté­nek kapcsolatáról beszél­gettünk dr. Wischán Elek ideggyógyász főorvossal: — Az ember és az időjá­rás kapcsolatának vizsgála­ta egyidős az emberiséggel. Az időjárás változásainak, a hőségnek, a hidegnek és a frontátvonulásoknak az emberre gyakorolt hatásait már az ókorban megfigyel­ték: hol több, hol kevesebb tudományos következetes­séggel. A középkor miszli,- fizálta ezt a kölcsönhatást, s az időjárás változásainak mágikus erőt tulajdonított. Az akkori emberek még hittek a Hold-viszonyok és az emberi lélek, emberi test kölcsönhatásaiban. A _tudo- mányos kutatások — az új­korban — tapasztalatokra alapoztak. Megfigyelték, hogy a szülés előtti és uiá- ni agyi görcsök sűrűbben jelentkeznek a frontátvonu­lások — tehát a hideg és a meleg légtömegek találkozá­sa — idején. Gyakoribbak ilyenkor a gutáin é ek. Köz­ismertté vált, hogy az ide­ges emberek ingerlékeny­sége is fokozódott. A mete­orológia és az orvostudo-. mány tudományos kapcso­lata új tudományágat ho­zott létre a meteoropaioló- giát, amely kutatásaiban a meteorotrop hatásokat vizs­gálja. Az emberi temperamen­tum frontátvonulás idején megváltozik. A kriminoló­giai statisztikában nem kicsi azoknak a bűncselek­ményeknek a száma, amelyek időjárás okozta indulatok következtében történtek meg. Az úgynevezett főn­hatás (száraz, meleg lég­áramlat) valamikor enyhítő körülményként szerepelt a büntetőtörvénykönyvekben, az ilyenkor elkövetett bűn- cselekményeknél. Klinikai tünetek A mi égövünkön ritkán fordul elő. hogy a magas hőmérséklettel párosul a le­vegő nagy páratartalma. Nálunk a levegő nyomása és a magas hőmérséklet je­lentkezik együtt — és az hat az emberi szervezetre, nem annyira elviselhetetle­nül, mint a trópusok pára­dús, forró levegője. A magas hőmérséklet megterheli az egészséges szervezetet is. Az emberi test hőmérsékletének a kör­nyezettől függetlenül állan­dónak kell lennie. A szer­vezetnek harcolnia kell sa­ját hőmérsékeltének állan­dósításáért: az ereknek ki kell tágulniuk, ki kell vá­lasztania a szervezetnek a verítéket, amelyben igen nagy kalória van. Az izzad­ság párolog, tehát hőt ad le az ember organizmusa. A központi idegrendszer végzi a szervezet hőszabályozását. Érzékeli a vér emelkedő hőmérsékletét és megindít­ja azt a mechanizmust, amely a hőleadást seg tl. Ez az úgynevezett hűtőköz­pont, a köztiagyban. Ez a központ gátolja meg a túl­zott szervezeti felmelege­dést. A hűtőközpont kime­rülhet — különösen akkor, ha a nagy külső hőmérsék­leten nehéz fizikai munkát végez valaki. A szervezet védtelen marad a külső hő­vel szemben, felmelegszik és jellegzetes klinikai tüne­tek kíséretében fellép a hő­guta. Túlzott megterhelés Az izzadással sok sót ve­szít az ember. A só szüksé­ges az életfolyamatokhoz és a jobb közérzethez, ezért pótlására szükség van ká­nikulában is. Hasonlókép­pen pótolni kell a meleg­ben veszített vizet, folyadé­kot is. A hő elleni védekezés irá­nyítója idegrendszer, amely­re ilyenkor kánikulában megterhelő feladatok vár­nak. A túlzott megterhelés­nek tudható be az embereit idegessége, türelmetlensége, csökkent koncentráló ké­pessége. ■ . Szilágyi Szabóiét

Next

/
Thumbnails
Contents