Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

Jé, de nem zavartalan a falu nyári ellátása Számvetés Milóéknál Prémium és a többi... Két nyilatkozat és tanulsága í. gyái'1 mezőgazdasági mun­kák elvégzése fokozottabb igényeket támaszt a keres­kedelemmel szemben is. Hogyan tesz eleget e feladatának a kereske­delem és a vendégiá- tőipar, erre kértünk vá­laszt az illetékes szer­vek vezetőitől. A megyei tanácson Fodor Andorral, a kereskedelmi osztály vezetőjével beszél­gettünk. Megtudtuk többek között, hogy az alapvető élelmiszerek, kenyér, liszt, cukor, konzerváru, szalonna biztosítva vannak. Megfele­lő mennyiségben áU ren­delkezésre zsír, étolaj, fű­szer és édesség. Ruházati cikkekből- ara­tónadrágból négyezerrel többet biztosítottak mint ta­valy, eeignadrágből hétezer van az üzletekben. Az AGROKER 60 ezer zsákot tárol, aratózsinegből 900 mázsa, bálázózsinegből 50 mázsa fedezi a szükség­letet Vasárukból sincs hiány. Ml ezer kasza, 8 ezer sarló, 8 ezer kaszakalapács és megfelelő mennyiségben vasi kaszatokmány, kaszaka­rika, kaszakó. kaszanyél, kaszaöiő, oX ISUfCá* ffunlfm inrur kában megfelelőnek tartja-e Fodor elvtárs a falvak nyári ellátását? — Rgen, habár számos ne­hézségekkel kell megküzde­ni A szövetkezeti kiskeres­kedelem és vendéglátóipar azonban igyekszik helytáll­ni. Számos intézkedés szü­letett —, legutóbb a MÉSZÖV elnökségi ülésén — amelyek az ellátást biz­tosítják:. A megyei tanács keres­kedelmi osztálya ellen­őrizte-e azok gyakorlati végrehajtását? — Erre még nem került sor — hangzott a válasz. A szövetkezeti kereske­delemről Szilágyi Gyulával, a MÉSZÖV főosztály vehe­tőjével beszélgettünk. Az intézkedési terv fog­lalkozik a hűsi-szik víz­ellátással, s ennek érde­kében újabb két üzem indítását tervezte. Meg­történt-e? — érdeklőd- tünk. — Erre nem került sor. A Gáva—Vencsellő üzemnél az átalakítás, a mándoki üzem­nél pedig a toldaléképítke­zés a tervezett határidőre nem készült el. így csak augusztusban lehet üzemel­niük. Ezt a hiányt a meglé­vő üzemek töbtanűszakos termelésével próbáljuk meg­oldani. (Nem értjük, hogy miért a nyári nagy dologidőre hagyták a® átalakítási munkálatokat). A zöldség- és gyümölcs­ellátás érdekében a szövet­kezetek 1200 vagon árura kötöttek szerződést a ter­melőszövetkezetekkel. Mit mutat ec a gyakor­latban? ■— Intézkedéseink, hogy a helyileg kötött szerződések­kel biztosítsuk egyes terü­letek zöldség- és gyümölcs­ellátását, részben meghoz­ták a várt eredményt. Azon­ban a szállítás és az ellátás nem zökkenőmentes. A le­szerződött áru időben és megfelelő minőségben, a kooperáció hiánya következ­tében nem ,jut el az üzletek­be a csengeri, a fehérgyar­mati és a mátészalkai járás egyes községeibe. Pedig ez kölcsönös érdeke lenne a földművesszövetkezetnek és a termelőszövetkezetnek egy­aránt. Központilag is na- gyobb gondot kellene fordí­tani az áruterítésre. Előfor­dul például, hogy egyes központi helyeken nagy- ; mennyiségben kapható pél­dául zöldborsó, zöldhagyma, káposzta, ugyanakkor más területeken ez hiánycikként jelentkezik. Véleményeim szerint ezek megoldható problémák lennének, csak megfelelően kellene foglal­kozni velük. Erre talán a legjobb példa, hogy egyes vendéglátó egységeinkben az étlapon sem szerepel a zöld­áru. Előfordul, hogy a szá­razbabot, tavalyi burgo­nyát, vagy lencsét: főznek holott a friss zöldség már rendelkezésre áll. Az elhangzott vélemé­nyek alapján megálla­píthatjuk, hogy helyes elgondolások és intézke­dések történtek. De miért nem ellenőrzik, hogy azok végrehajtása megtörténik-e? A legjobb törekvések sem tudnak megvalósulni, ha az ellenőrzést elmúl ászt iák. A legsürgősebb: szél^ körben — különös tekintettel a nyári munkákra — meg­győződni arról, hogy a fal­vak ellátása zavartalan-e. Dragos Gyula Letelt a munkaidő. Utcán, nyilvános helyeken, otthoni baráti körökben ismerősök üdvözlik egymást. A sokrétű társalgás gyakran visszaté­rő témája a „hol dolgozol, mennyit keresel?” S a vá­lasz legtöbb esetben nem egyértelmű. Van aki csak a kézhezkapott összeget mondja, a levonásokat már nem számítja keresetnek. A mérsékeltebbek már figye­lembe veszik ezeket is; az öregségit, a tüzelőutalványt és az esetleges személyi hi­tel törlesztését. A prémium­ról, nyereségrészesedésről, a különböző juttatásokról pe­dig már a legkevesebb szó esik. Mennyit is keres hát egy munkáscsalád? Mennyi a közvetlen és közvetett jöve­delme? Mennyi a havi átlag? Nyíregyháza, Hunyadi ut­ca 24, kora délután. Miló Já­nos — az apa — a két gye­rekkel már otthon van. Gu- mi vulkanizáló a Közúti Gépellátó Vállalatnál. Egészségre ártalmas munka, hét órás a műszak, fél ket­tőkor végez. Ica — a felesé- ge — a konzervgyárban dol­gozik, csak később érkezik. Ö ott is ebédel, az apa és a két gyerek a mamánál, Il­letve a nagymamánál. A földszintes ház két szo­bája bútorokkal, szőnyegek­kel ellátva, rádió, televízió, gázolajkályha. Gépesített háztartás; mosógép, centri­fuga, porszívó, gáztűzhely... Horváthné kilenc vasárnapja — Bet éve volt, a régi cigánytelepen laktunk, az uram. még nem dolgozott. • Nappal a tsz-ben, délután meg este napszámban ka­páltam, így kihoztam a mindennapit. Emellett hét gyerek. Es az uram az is­tennek se akart munkába állni. Szedelőzködtem, hogy otthagyom, erre elment a kor dély osokhoz. Vézna, csöppnyi asszony a komorói Horváth Ferenc- né. Az asztalra támaszko­dik, mig beszél, s nem tu­dom, nevet-e, vagy sír. Le­het, hogy mindkettőt egy­szerre. — Az «ram fizetését egy rongydarabba tekertem, és eldugtam az ágyba, a szal­ma közé. Elmentem a tit­kárhoz, a tanácsra. Bizta­tott: Gyújtsál még, Erzsó- kám, egy teljes évig. Ak­kor gyere ismét hozzám, s lesz házhelyed. Az udvaron három disz­nóól. Két hízóféle, egy sül­dő, négy malac. Tizenhét liba, csirke legalább negy­ven. — Mondom az uramnak: Hallod-e, vennünk kéne egy házhelyet. Van nekem pénz- zem. Nem hitte. Akkor egy este, mikor a többi cigány lefeküdt, meggyújtottam a petróleumos lámpát, s ki­raktam eléje a sok pénzt. Számoltuk, számolgattuk, de sehogysem sikerült. Álmos lett, lefeküdtünk. így ment ez két hosszú hétig, szá­molgattuk a pénzünket, de mindig eltévesztettük. Vé­gül kitaláltam, hogy ezre­senként lerakom a dunnára. Tizenhét csomó lett, meg egy fél. Otvea négyszögöl kert. Benne törpe almafák, fris­sen permetezve, közötte vi­rágzó krumpli. — Melyik házhely kell? — kérdezte tőlem a titkár. _ Mondtam neki, ez, az Úttörő út 45-ben. Miért? Elég nekem egy szomszéd is. Jó lesz nekünk a falu­vég. Megbecsüli már minden­ki Horváthnét Komoron, legtöbben így jellemzik: hős asszony. Es a szomszé­dok nem szégyellnek ecetet, vagy sót kérni tőle, s ha ő kér, szívesen viszonozzák. — Elmentünk az urammal Várdába, a takarékhoz, s ki­fizettük a kötelező részt. Ahogy hazajöttünk, csak mondom az embernek: Fi­zessük ki az egészet. Elta­lálják venni tőlünk. Más­nap visszautaztam, s kifi­zettem mind a tizenegyez­ret. A ház a falu legvégén áll, de a szebbek közié tar­tozik Komoróban. Pala a teteje, előtte virágoskert, és a piros kőporbevonat mesz- sze virít. Látni lehet az új cigánytelepről is, amely csak négy putriból áll, de épp olyan, mint a régi volt a vasút mellett. — Először kutat fúrtunk a telepre, aztán leraktuk az alapot. Téglából. Egy vasár­nap reggel beállított a ro­konság. Fazék kávét főztem nekik, utána nagy kondén töltött káposztát. Építkezni kezdtünk. Harmincnyolc éves. A fiatalsága ment erre a ház­ra. — Így folyt ez kilenc va­sárnap. Kilenc nagyon bol­dog vasárnap. Akkorra készen lett. Az ablakokban muskátli nyilik. Benn a bútorzat hi­ányos, de lesz az is, biztos lesz. Ezentúl a vájárfiú is segít, a legnagyobb. — Az urammal három napja nem beszélünk. Ta­valy tavasszal rúgott be utoljára, s mikor haza akar­tam hozni, bántalmazott. Utána elaludt, az árokpar­ton őriztem éjszakáig. Most be akart rúgni, de mondtam neki, hogy nem őrzöm töb­bet, így összevesztünk. Vá­rom, mikor kér bocsánatot. A villany bevezetéséhez három oszlop hiányzik. — Erre vágytam, mióta megszülettem — mondja szinte egyszerre. A cigány­telep felé int, s kiabál, akár egy megszállott: — El onnan! El onnan, mert ott csak megdögleni lehet. A ház, mintha örökké áll­ni akarna, erős, akár egy vár, akár egy emlékmű. Egy asszony fiatalságának em­lékművei — Többre még nem tellett — mentegetőzik a férj. — A feleségem még csak pár hónapja dolgozik, eddig egyedül kerestem. Igaz, nem panaszkodhatom; a havi át­lag 2200 torint... Hellyel kínál. Papír ceru­za kerül elő, számolunk. Az elmúlt évre nyereségrésze­sedést kaptak, körülbelül félezer forintot. A negyedé­vi prémium is eléri a 3—400 forintot. Ez már százötven forint havonta, tehát két­ezer 350 forint. — Védőruhát is kapok — mondja. — Két öltönyt évente. Két nadrág és egy kabát. Ennek értéke körül- belül 340 forint. Védőcipőt kettőt-hármat. Darabonként 120 forint. Nőnek az igények \ ___......................... -f Közben megérkezik a fele­ség, Edit a kisebbik gyerek szalad elébe. Csoki és egyéb csemege után kutat a tás­kában. Hároméves, neki még ez a fő téma. András 15 éves, ősszel gimnáziumba megy. A nagy növésű fiúnak már más igényei vannak. — Most költöttünk rá há­romezer forintot — mondja az apa. — Több ruha kell neki, mint egy felnőttnek. — Jó, hogy felemelték a családi segélyt — jegyzi meg a feleség. A gyerek után kapott pénzt eddig sem költötték el. Kikerekítve, minden hó­napban száz forintot tettek be a fiú nevére a takarékba. Most majd megosztva, ki- egészítés nélkül is száz-száz forintot tehetnek a két gye­rek nevére váltott takarék­könyvekbe. Halászlé, túróscsusza négy forintért Az asszony az ebédet di­cséri, jól főznek a konzerv­gyárban. Becsináltieves, tökfőzelék csirkehússal. — Itthon legalább tizenöt forintból tudtam volna elő­állítani. És fizettek érte négy fo­rintot — mondja a férj kis­sé ékelődve. — Pedig a vállalatnak is belekerül le- galább nyolc forintba. — Holnap meg halászlé lesz, túróscsuszával — büsz­kélkedik a feleség. Újra a keresetre terelő­dik a szq. Az asszony a lapka,üzemben dolgozik, pe- remező. Havi fizetése meg­haladja az 1300 forintot. Nyereségrészesedést, prémiu­mot itt még nem lehet szá­mítani, hiszen csak pár hó­napja dolgozik, az üzem is most kezdi a szezont. Mindent figyelembe véve mégis jól alakul a számve­tés. A havi ezerháromszáz forint, a kedvezményes ebéd a munkaruhajuttatás jól ki­egészíti a férj jövedelmét. Ősztől András is kollégium- ban ebédel, kedvezményes áron. No, és a tanítattás. Ha igyekszik, úgyszólván ingyenes. Üdülés családi beutalóval Mennyit kap hát vissza a Miló család abból az éfték- ből, amit üzemben termel­nek? Nehéz lenne ezt még így, számokkal is bizonyí­tani, kiszámítani. Két évvel ezelőtt kedvezményes üdül­tetésben vettek részt. Jövő­re — most már vihetik a kislányt is — az egész csa­lád nyaralni megy beutaló­val. A bérjegyzék csak a köz­vetlen kézhez kapott pénzt, a munkáért járó bért re­gisztrálja. Nincsen benne az a sok „meljékes” sokszor észre sem vett szociális jut­tatás, amit ma már mind természetesnek veszünk, és gondolkodás nélkül elfoga­dunk. Tóth Árpád Perlitduzzasztók Svájcnak és Ungliának Automatizálják a perlitszigetelő elemek gyártását Túlteljesítette féléves tervét az ÉM. Könnyűbe­ton- és Szigetelőanyagipari Vállalat nyíregyházi pariit és perlitelemgyára. A terv szerinti kilencmillió 400 ezer forintos előirányzat helyett a teljes termelési érték el­érte a tízmillió forintot. Túlteljesítették az egy főre eső termelési értéket is. Megszűnik i a fizikai munka Most folyik a gyár nagy rekonstrukciója, melynek el­készülte után teljesen auto­matizálják a perlit szigete­lőelemek gyártását. A mint­egy félmillió forint költsé­get igénylő munka első sza­kasza — a gépek, berende­zések elhelyezése — augusz­tus elsején zárul. Ettől kezdve nem igényel fizikai munkát a szigetelőelemek készítése. A beruházás má­sodik ütemében — jövőre — raktárakat és különböző létesítményeket építenek. Külföldi szállítások A duzzasztott perlit gyár­tása ez évben is fokozódott. Fél év során — a tervezett 35 000 köbméter helyett — negyvenezer köbmétert ké­szítettek előre nem jelzett exportra is. Legtöbbet kér­tek a csehszlovákok s a lengyelek. Szállítottak Ausztriába és mint vásárló jelentkezett Svájc is. A második fél évre a cseh­szlovákok és a lengyelek kötöttek le nagyobb meny- nyiséget. S még több kül­földi megrendelésre számí­tanak. Nemcsak a perlit... Külföldön ma már nem­csak a gyár terméke ked­velt, hanem a berendezése után is egyre többen ér­deklődnek. Az NSZK-ba korábban elszállítottak egy perlitduzzasztó üzemet, s most a Nyíregyházi Vas­ipari Ktsz-nél Svájc részére készül a második. A perlit- üzem szakmailag segít a berendezések elkész'tűsénél. Az angolok is bejelentették igényüket. Jelenleg tárgya­lások folynak négy telje* berendezés elkészítésére, il­letve megvásárlására. Kun István t. *.

Next

/
Thumbnails
Contents