Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
*X1I ÉVFÖLTAM, Ml SZÁM ARA: 8Ó fillér 1965. JÜLIUS 18. VASÁRNAP ..........................................................i. n ■■■■■....... n ........... .i.. ■■■ n V"............ '' Y.'ii fiP........ '" i ........ —I i iin.wm iTTÍTTTíTT kísérjük A esengeri kezdeményezést A TETTEKEN A S OR Rrfkáft tapasztalt erővel tört fél és térjédt el » csengeri kezdeményezés, ami hűen tükrözi A gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetők, a dolgozók nagyfokú tettrekészségét az ár- és belvízkárok csökkentéséért A Kelet-Magyar- ország az utóbbi napokban tucatszámra kapta és hozta nyilvánosságra a közöst féltő okos gondolatokkal telt leveleket. A földeken járva tapasztalhatjuk: a kombájnos, a traktoros, á kaszát, kapát fogó tsz-tag mindinkább tudatába van annak, hogy jobb munkával többre képesek. Legalább hetven levél, telefonüzenet tanúsította a társadalmi megmozdulást, de ezen túl, minden bizonnyal, valamennyi községben motoznak az emberek, a vezetők fejében a gondolatok, keresve a lehetőségeket a veszteségek pótlására. Most már a tetteken a sor! A megye sajtópropaganda fórumába vetett bizalmat, a számos levelet megköszönjük, a továbbiakban nyilvánosságra már nem kerülő levélközléseket ugyanolyan megbecsüléssel kezeljük mint a megjelenteket. Számon tartjuk azokat, s a bizalomért úgy fizetünk, hogy később is figyelemmel kísérjük ezt a megyénkben kibontakozott áldozatos küzdelmet, amely á mezőgazdasági dolgozók politikai érettségének újabb bizonyítékát adja. Arra törekszünk, hogy „aprópénzre” váltva rendszeresen tovább foglalkozunk a határozatok további sorsával, végrehajtásával. Hetenként ellátogatunk egy-egy járásba, számot adunk a járási társadalmi vezetők segítő tevékenységéről, a tsz-vezetők, a termelőszövetkezeti tagok áldozatos munkájáról, arról, miként érik be az erkölcsi-szellemi gyümölcs a földeken. Első utunk, ezen a héten a tiszaiad járásba vezet majd. Tapasztalatainkról vasárnapi, július 25-i számunkban adunk tájékoztatót Tovább gépesítettük a mezőgazdaságét Nőtt az ipari termelés, több a lakás és a jövedelem A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1965. első félévi iejlődéséről 1965 első hat hónapjában a pépgazdaság fejlődését, á lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: 1965 első fél évében az ipari termelés körülbelül 6 százalékkal volt több, mint 1964 első felében. A termelés növelése során azonban nem minden vállalat tartotta szem előtt az MSZMP Központi Bizottsága 1964. decemberi határozatában kitűzött célt: nem mindig abból és annyit termeltek, amire a felhasználók igénye irányult. Az exportált és a belkereskedelemnek átadott ipari termékek mennyisége kisebb mértékben növekedett, mint az ipari termelésé. A fél év folyamán a termelékenység az állami iparban körülbelül 5 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet és ennek folytán 1965 első felében a termelés növekedésének túlnyomó többsége a termelékenység növekedéséből adódott. 1965 első fél évében az állami építőipar körülbelül 4 százalékkal termelt többet, mint 1964 első felében. 78 180 lakást adott át, ami az egész évi előirányzat 38 százaléka. A hideg, esős tavasz, a belvizek, az árvíz és a növényi kártevők elszaporodása kedvezőtlenül befolyásolta a növénytermelést. A több kedvezőtlen ténye. tA hatását részben ellensúlyozta az, hogy tovább fokozódott a műtrágyaellátás és a gépesítés. Á fél ~év folyamán a mezőgazdaság részére 30 százalékkal több műtrágyát szállítottak, mint 1964 év első fél évében. 1965 első hat hónapjában a mezőgazdasági üzemekben számos traktort, s egyéb munkagépet helyeztek üzembe. Bővült a közlekedés, nagyobb volt a teherkocsi- park. 1965. első fél évében a lakosság pénzbevételei — a terveknek megfelelően — kevésbé nőttek, mint tavaly. Munkabérekre — foglalkozta íottság növekedésével körülbelül azonos mértékben — 1 százalékkal fizettek ki többet, mint 1964 első hat hónapjában. Nyugdíj, táppénz, családi pótlék, stb. címén 7 Százalékkal nőttek a kifizetések. A parasztság a felvásárolt mező- gazdasági termékekért 16 százalékkal többet, a kész- pénzbeh kifizetett munkaegységekre Ugyárianhyit kapott, mint 1964 első fél évében. Mindezen tételek együttesen a lakosság pénzbevételét az elmúlt év első feléhez képest 3 százalékkal növelték. 2 százalékkal nőtt az élelmiszerforgalom. Ruházkodásra 7 Százalékkal, egyéb ipari termékek vásárlására 4 százalékkal költött a lakosság többet, miht tavaly az első fél évben. 1965. június 30-án az ország lakossága 10146 000 fő volt. A fél évben az él- veszületések száma és aránya a tavalyi szinten maradt. 1 Bressny«v Bukarestben Szombaton megérkezett Bukarestbe a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely a Román Munkáspárt meghívására részt Vesz aZ RMP 4. kongresszusán. A delegáció vezetője Leo-.t nyid Brezsnyév, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, tagjai: Jurij Andropov, a Központi Bizottság titkára, Nyikalaj Jegatlcsev, a KB tagja, a Moszkva városi pártbizottság első titkára, Vászilij KomjáhoV, a a KB tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Iván Zsegalin, a KB tagja, bukaresti szovjet nagykövet. • A küldöttség fogadására a bukaresti repülőtéren megjelent: Nicöte Ceausésctí, az BMP Központi Bizottságának első titkára, Chivu Stoi- ca, az RMP Politikái Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az államtanács elnöke, Ion Ghedrghge Máurer, az RMP Politikai Biaottságának tagja, a minisztertanács elnöke, valamint más személyiségek. Diákok segítenek a szántóföldeken Sok kárt okozott a kiöntött Kraszna Nyfrcsaholy’ian Is. A belvízzel együtt 500 hold- Uyl terület kiesésével kellett számolniuk. Ahogy a víz eltakarodott megkezdték és azóta fe szorgosan végzik a felszabaduló területek hasznosítását. Csemegekukorica, fürtös áborká takarmány káposzta, köles és egyéb termékek mágvai kerülnek a fődbe a veszteség pótlásaként. Képen: Simbn György traktoros disztillerrel készíti el6 a talajt vetéshez. A kedvezőtlen időjárás miatt torlódtak a mezőgazdasági munkák. A növény- ápolás és az aratás szinte egyidőben folyik. Szükség van most minden munkáskézre. A mátészalkai fiatalok — a KlSZ-szervezetek irányításával ,— talán még egy évben sem vették részt olyan erőfeszítéssel á munkában, mint az idén. Több mint 4j)Q0 fiatal szorgoskodik a mezőgazdasági munkákban. Szükség is van munkájukra. A szövetkezetek és állatni gazdaságok munkaerőigénye meghaladja az ötezret. _ Legtöbb községben már korábban szerződést kötöttek a fiatalokkal. Nagyecseüeh* például 270 fiatal mar rendszeresen dolgozik a kertészetben, a felszabadult munkaerőket az aratásba irányították. Válla jón 200 általános iskolás vesz részt a növényápolásban. Ököritó- fülpösön 50, Ópálylban 60, Nyírmeggyesén 200 fiatal dolgozik a kertészetben és a növényápolásban. Az aratás meggyorsítására külön ifjúsági brigádok alakultak, akik nagy területeket vállalva végzik a munkát. Azok a KISZ fiatalok, akik üzemben, vagy a kereskedelemben dolgoznak, saját munkájuk elvégzése után, szabad idejükben kérnek részt a sürgető munkából. A Mátészalkai Gépjavító és az Iparcikk Kisker. Vállalat fiataljai közül 70-en vállaltak munkát a helybeli Egyesült Erő Tsz-beri. Vasárnapi műszakokat szerveznek melynek bérét az árvízkárosultaknak ajánlják fel. A technikum diákjai pedig a gyakorlati munkán kívül mintegy hátvanan árra is vállalkoztak, hogy az ország bármelyik részére szívesed elmennek, az árvízsújtotta károk helyreállítási munkájában. Á járás fiataljainak határozott célja: teljes erővel segíteni a mezőgazdasági munkákat. A legutóbb megtartott KISZ-taggyűléseken olyan határozatok és vállalások történtek: ott vesznek részt a munkában, ahol arra a legnagyobb ' szükség van. Egymás után alakulta« meg az arató, szállító és terményforgató brigádok, a mezőgazdasági munkán kívül 120 középiskolás jelentkezett az ország különböző építőtáboraiba, akik már be is kapcsolódtak a munkába. A nyírbátori járás fiataljai sem maiadnak le a nagy munkákból. Itt a verseny az aratási munkákra irányul. Nyírbátorban, Kislé- tán, Nyírgyűtajban van a legtöbb jelentkező, akik már részt is vesznek az aratásban. A gépállomáson neme* vetélkedés alakult ki a fiatál traktorosok es kombájnosok között. Olyan vállalást is tették, hogy a tarlókat nyomban fel Is szántják, lehetőséget teremtenek a másodvetéSék- nek. Utunk során már tapasztattuk: egyre több terület feketélik a friss szántástól. A fiatalok állják szavukat. Brutyó János az SZVSZ prágai ülésszakáról Brutyó János, a SZOÍ elnöke, aki részt vett a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának a csehszlovák fővárosban megtartott tanácskozásán, nyilatkozott az ülésszak munkájáról, tapasztala. tairÓÍ. — A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az Utóbbi időben világszerte növekedtek a béke erői, de fokozódott az imperialisták agresszivitása is. A részvevők nagy figyelmet szenteltek a vietnami kérdésnek. A tanácskozás nyilatkozatot hagyott jóvá, amely élesen elítéli az Egyesült Államok agresszív cselekményeit és teljes szolidaritásáról biztosítja a vietnami népet igazságos harcában. A nyilatkozat felhívja a viiág dolgozóit, hogy július 20-a, a genfi egyezmények aláírásának évfordulója alkalmából fokozzák szolidaritási akcióikat a vietnami agresszió és a VÖK elleni bombatámadások megszüntetésére, az amerikai csapatok kivonására és az 1954-efe géhfi egyezmények tiszteletben tartására, hogy a vietnami nép maga dönthessen Sorsáról. — A végrehajtó bizottság ugyancsak elítélte a nyugatnémet militarista törekvéseket, a dominikai intervenciót és más imperialista cselekményeket. A SZÓT elnöké eZután így folytatta: a magyar szakszervezetek hevéberi tájékoztatást adtunk saját munkánkról és azokról az akcókról, amelyekben dolgozóink kifejezték télje« szolidaritásukat a világ különböző részein harcold munkástestvéreinkkél.
