Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

Koszigin beszéde a rigai nagygyűlésen Jubileumi ünnepségek a Lett, a Litván és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságokban Alekszej Koszigin szom­baton beszédet mondott azon a rigai nagygyűlésen, amelyet a szovjet hatalom visszaállításának 25. évfor­dulója alkalmából rendez­tek. Beszédében közölte, hogy a köztársaságot az év­forduló alkalmából Lenin- renddel tüntették ki. A szovjet kormányfő mél­tatta a szocialista fejlődés 25 esztendejének eredmé­nyeit. Elmondotta, hogy a szovjet népgazdaságban nagy változások mennek végbe. Ezek a változások Je­lentős mértékben összefügge- nek a gyors ütemű tudomá­nyos és műszaki haladással. AZ SZKP arra szólít fel, hogy a kötelességek öntudatos felismerését, a nagyfokú kötelesség­tudatot kapcsoljuk ösz- sze minden egyes dol­gozó anyagi érdekeltsé­gének fokozásával. *Az, ami előnyös az állam­nak, meg kell, hogy feleljen a vállalatok és minden egyes dolgozó érdekeinek is. Ezt írják elő a szocialis­ta gazdálkodás alapelvei.” Koszigin a továbbiakban szólt a lakosság ellátásáról. Az amerikai kongresszus­nak a közelmúltban Észt­országról, Lettországról és Litvániáról (az úgynevezett „rab nemzetek hete” alkal­mából — A szerk.) hozott határozatát érintve Koszi­gin kijelentette, hogy ez a provokációs határozat , az Egyesült Államok politikai vonalának szerves része. Az Egyesült Államok politikai vonala azért rendkívül veszélyes — folytatta a szónok — mert akadályozza a nemzetközi feszültség enyhülését és olyan rendkívül súlyos hely­zetet teremt, amely nemcsak Délkelet­Azsiában, hanem világ­szerte veszélyezteti a békét. Az Egyesült Államoknak rá kell döbbennie, hogy a fizikához hasonlóan, a po­litikában is minden akció ellenakciót von maga után. „Mindén olyan újabb ag­resszív cselekményt, ame­lyet az amerikaiak Viet­namban elkövetnek, megfe­lelő ellencsapás követ most és a jövőben is a nemzeti felszabadító erők és a szo­cialista országok részéről” — hangoztatja. A szovjet kormányfő új­ra megerősítette, hogy csak az 1954. évi genfi egyezmé­nyek szolgálhatnak a viet­nami helyzet normalizálásá­nak alapjául. Kijelentette, hogy a Szovjetunió fenntar­tás nélkül támogatja a VDK kormányának Pham Van Dong mihisztérelnök április 8-i nyilatkozatában kifej­tett álláspontját. Koszigin miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Szov- jetunió következetesen vé­delmezi a békés egymás’ mellett élés elvét Koszigin végül üdvözölte a béke-vi- lágkongresszus helsinki ha­tározatait és kijelentette, hogy a Szovjetunió támo­gatja azokat. A nagygyűlést Riga egyik parkjában tartották 30 000 ember részvételével. A litván fővárosban dísz­ünnepségen emlékeztek meg a Litván SZSZK fennállá­sának 25. évfordulójáról. Mihail Szuszlov üdvözlő beszédében szólt a szovjet külpolitika némely kérdésé­ről is. Mint mondotta: „az SZKP és a szovjet kormány szüntelenül gondoskodik ar­ról, hogy az összes szocia­lista államokkal együtt biz­tosíthassuk a szocializmus, a kommunizmus építéséhez szükséges feltételeket, meg- védjük a békét, ne enged­jük meg az új háború ki­robbantását, meghiúsítsuk az agresszorok terveit... a szovjet fegyveres erők harc­képessége félelmetes intel- mül szolgál az imperialista agresseoroknak.” Nagy taps közepette ad­ta át Szuszlov a litván ve­zetőknek a Lenin-rendet, amellyel a jubiláló köztár­saságot kitüntették. Észtország ezekben a na­pokban bensőséges ünnep­ségekkel emlékezik meg a szovjet hatalom visszaállí­tásának negyedszázados év­fordulójáról. Az észt főváros Estonia hangversenytermében ün­nepi gyűlés volt, amelyen A. Mikojan is megjelent. Az ünnepi beszédet J. Kabin, az Észt KP Központi Bi­zottságának első titkára tar­totta Köszöntötte a köztársasá­got A. Mikojan is, aki fel­olvasta az ünnepi gyűlésen az SZKP Központi Bizott­ságának, a Legfelső Tanács Elnökségének és a szovjet kormánynak az üdvözletét, majd az egybegyűltek vi­haros tapsa közepette fel­tűzte az észt zászlóra ä Le­nin-rendet, amellyel a jubi­láló köztársaságot tüntették ki. Tfiiítetcselc ofszsagszerte Görögországban Athén, (MTI): Athénben és Görögország több más városában, tünte­tések voltak Papandreu mellett. Athén központjá­ban az Alkotmányteren a rendőrség könnygázbom­bákkal oszlatta szét a Pa- pandreut éltető tüntetőket, azok viszont botokkal és kövekkel felfegyverezve szálltak szembe a rendőrök­kel. A teret betöltötte a könnygázfelhő, amely még a szomszédos ut­cákba is beszivárgott. Az összecsapásnak 108 sebesültje volt, a rend­őrség 121 tüntetőt letar­tóztatott. Még a térre behajtó autó­buszokat is megállították és az utasaikat őrizetbe vet­ték, nehogy a tüntetőkhöz csatlakozzanak. Később a rend helyreállt, de a város­ban továbbra is feszült a hangulat. Szalonikiben háromezer személy — legnagyobb részt diák — tüntetett az egye­tem épülete előtt, táblákon olyan feliratot vittek magukkal, ame­lyek elítélik a „királyi államcsínyt Görögor­szágban” valamint ,.a Dominikában és Viet­namban folytatott ame­rikai politikát.” Szalonikiben öt embert tar­tóztattak le. Kréta-szigetén. Hureklei- donban egy több ezer főnjn tömeggyűlésen a centrum unió párthoz tartozó szóno­kok tiltakoztak „a király kormánya” ellen. Az AFP megállapítása szerint a tüntetések pénte­ken és szombaton heveseb­bek voltak, mint előző nap. j A rendőrség különösen At­hénben nagyon erélyesen lépett fel a tüntetők ellen. A hatóságok igyekeznek a helyzet ellenőrzését szilár­dan kezükben tartani és ar­ra következtethetünk, hogy adott esetben a rendőrség habozás nélkül erőszakot is fog alkalmazni. Miközben országszerte folytak a tüntetések, a ki­rály által kinevezett új kor­mány első ülését megtar­totta. Saigjon, (MTI): Az amerikai és dél-vietnami fegyveres erők szombaton az ország középső részén fekvő Pleiku városa köze­lében nagyszabású támadást indítottak a dél-vietnami felszabadítási hadsereg egy­ségei ellen. A Saigon i kor­mánycsapatok előrenyomu­lásának támogatására Guam szigetéről 30 amerikai B— 52-es típusú „légierő­döt” is bevetettek. A B— 52-esek, eddig csak önálló akcióban vettek részt. A jelentések szerint a repülő­gépek ötszáz tonna bombát dobtak le a felszabadítási erők feltételezett állásaira. A saigoni rezsim és amerikai támogatóinak fo­kozott katonai erőfeszítései ellenére a dél-vitnami fel­szabadítási hadsereg alaku­latai folytatják az ország szinte egész területére ki­terjedő általános offenzivá- jukat. Szombaton rajtaütés- szerű támadásokat intéztek A kormány összetételé­re vonatkozólag az AFP kiemeli, hogy a külügyi tárca továbbra is Kosz- topulosz kezében ma­radt és emellett kapta meg a hadügyi tárcát is. Az új együttes legjelentő­sebb személyiségének azon­ban Konsztantin Micota- kisz, Papandreu kormányá­nak volt pénzügyminisztere látszik, aki most a gazda­sági koordinációs miniszter lett. a Son Ha járási székhely körül széles karéjban hú­zódó őrállomások ellen, s mint a UPI hírügynökség közli, az egyik őrállomás a birtokukba jutott. Ezzel egyidőben a Mekong folyó torkolatvidékén 25 perces pusztító pergőtűz alá vették a kormánycsapatok Phu My városa mellett kiépült meg­erősített őrállását. A szabadságharcosok sza­kadatlan támadásai követ­keztében a vasúthálózat je­lentős részének ellenőrzése kicsúszott a saigoni hatósá­gink kezéből. Sok várost már csak légi- úton tudnak ellátni élelem­mel. A gazdasági miniszter beismerése szerint Saigon rizskészlete is aggasztóan megcsappant. A rizsszállítmá­nyok jelenleg főként hosz- szan kígyózó, ágyunaszádok- tól és lökhajtásos vadász­gépektől kísért folyami dzsunka-karavánon érkez­nek. Bevezették az élelmi­szer fejadagot is. 1 nemzeti feEszaMitási front újabb sikere Vietnamban Ián még a többi „feketénél” is jobban. A mar nem egé­szen fiatal, s nem is valami karcsú asszony Amerika igazi leányának érzi és vall­ja magát, s most itt, -miköz­ben valami illetékesre vár, gyerekei kezébe tablókat adott. Az egyik táb án — a kép balszélén tartja art az egyik Quinn-fiú — a?, áll, hogy a helyi kongresz- szusba öt embert illegáli­san, vagyis a választók tud­ta nélkül „választották be.” A másik tábla azt hirded; elég volt a rendőrségi bru­talitásokból . .. Anthony mellett egy fe­hér asszony ül, egy orvos­nő, akit June Finer-nek hívnak. Azért van ő is itt, mert szolidaritást vállalt a. „nigger“ Quinn-családda! és mert ő is tiltakozik a Mis­sissippi kongresszus machinációi, s a helyi rend­őrség brutalitása ellen. Azt, hogy ez a rendőrségi brutalitás nem kitalálás, a a következő — véletlenül „lekapott” — foto bizonyít­ja. Egy naéy darab, izmos rendőr — társa már mar­kában tartja az „Elég volt a rendőrségi brutalitásból!” feliratú táblát — ki akarja csavarni a kis Anthony ke­zéből Amerika zászlaját. A kisfiú azonban — aki oly rövid életében már másod­szor kóstolja meg, mit is jelent Mississippiben i polgári egyenlőség — min­den erejével védelmezi Wa. shington, Jefferson, Lincoln lobogóját. A kis Anthony Quinn sír, de June doktornő ott áll mellette, nem hagyja el őt. A háttérben mississippi rendőrök állnak, — arcuk­ról már nem is kegyetlenség sugárzik, de valami; ami ta­lán ennél is rosszabb: tom­pa, cinikus közömbösség. Lehelbe jelképesebb, mint ez a véletlen szülte, de oly jellemző fotó? Amerika igazi gyermekei — a June Finer-ek — ott állnak a gyengék, a még védekezni nem, vagy alig tudók mel­lett. A rendőrségi brutalitás létező, fenyegető, le nem becsülhető veszély. De a June-ok és Anthonyk szoli­daritása megbirkózik ezzel a veszéllyel. És minden veszéllyel... Ez a kép Jacksonban ké­szült, Mississippi állam fő­városában. A kormányzósá­gi palota lépcsőjén hat em­ber ül; két felnőtt és négy gyerek. Az egyik felnőtt a Jackson melletti McComb- ba való Alene Quinn asz- szony — a négy gyerek anyja, és azért jött el ide. hogy átadhassa tiltakozását az illetékeseknek. Quinn asz- szony kis házát ugyanis né­hány nappal azelőtt fajüldöző fasiszták meg- , támadták és földig rom- - bolták. Az egyik Quinn- gyereket — a kis, ötéves Anthonyt, aki ott ül elől, tornacipőben, kezében az Egyesült Államok miniatűr zászlajával — meg is sebe- sítették. Quinn asszony nem pa­naszkodni, hanem — mint már jeleztük — tiltakozni jött ide, Jacksonba. Nem olyan ember ő, aki az eresz alá húzódik és a Klu-Klux- Klan, az „amerikai légió” és a többi terrorszervezet helyi kolomposai azért is gyűlölik olyan ádázul, ta­Dominikai Jelentés New York (AFP) Keddre az alkotmányos erők megbízottjának kérésé­re összehívták a Biztonsági Tanácsot a dominikai hely­zet megvitatására. Mivel az Amerika-közi erők az imber- tistákkal együtt Indítot­tak közös őrjáratokat. New York-ban közétették U Thant személyes megbí­zottjának, az ecuadori Jósé Antonio Mayobrenak Santo Domingóból küldött hely­zetjelentését. A jelentés rá­mutat, hogy sürgős szükség van a politikai megoldásra, mert a Dominikai Köztársa­ságban rendkívül súlyos a gazdasági helyzet. A jelentés aggodalmát fe­jezi ki amiatt is, hogy az imbertisták által letartóz­tatott számos személy el­tűnt.. Néhány ilyen eltűnt személy holttestét már meg­találták — kivégezték őket. Santo Domingóból érke­ző érdekes hír arról számol be, hogy a dominikai kato­nai junta egyik tagjának fia az alkotmányos erőkhöz csatlakozott. Jósé Antonia Postigót, am Ki or az alkot­mányos erőkhöz igyekezett^ egy amerikai járőr letartóz­tatta és kihallgatta — végül azonban eljutott Caamanfl erőihez. Mississippi ballada

Next

/
Thumbnails
Contents