Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-15 / 165. szám
Amerikai légikalózok újabb támadása Partizánok sikeres akciói Hanoi, (AP, VNA): Az amerikai légikalózok szerdán kora reggel újabb támadást hajtottak végre a Vietnami Demokratikus Köz társaság területe ellen A Coral Sea repülőgép anyahajé gépei a demi- litariznlt övezettől 12 ki’ométerre északra oldották ki bombaterhü két. A dél-vietnami felszaba- dítási hadsereg nagy er5kef vont össze a Da Nang-i légitámaszpont, az Egyesült Államok legnagyobb déí- vietnami katonai létesítménye körül, s a vidéken napok óta ádáz harcok dúlnak. Nangot, ezt a rendkívül fontos stratégiai légibázist elvágják teljesen a külvilágtól. A Da Nang körül kialakult súlyos helyzeten az amerikaiak nagyszabású légitámadásokkal igyekeznek változtatni. A Reuter tudósítása szerint Vércse, Kalóz és Fantom típusú amerikai repülőgépek több száz tonna bombát dobtak le a Vlet- cong vélt állásaira. Az akció sikeréről azonban nem érkezett jelentés. A partizánok ezekkei a fejleményekkel egy időben sikeres támadást hajtottak végre 80 küoméíer- nyíre északra Konium városától Aknavetőkkel lőtték a kormánycsapatok Dák Sut-i állásait. Ezt a támadást katonai szakértők a kulcsfontosságú Kontum városa ellen indítandó offenzíva nyitányának tekintik. Szerdán újabb háromezer amerikai katona szállt partra Vung Távúnál, s azonnal útnak indult a Dien Hoa-i támaszpont felé. A katonák csatlakoznak a támaszpontot biztosító őralakulatokhoz. Helsinki: A kongresszus résztvevőinek egy csoportja; balról jobbra: Albert Nor- ten professzor (NDK), Apthcker (USA), Anad (India), Ilja Ehrenburg (Szovjetunió) és Pablo Neruda (Chile) küldöttek. A béke-világkongresszus hét bizottsága, amely az elmúlt két napban részletes vitákban foglalkozott a be- keharc sajátos kérdéseivel, szerdán befejezte munkáját. Most már csak a zárójelentéseket vitatják meg, amelyeket az egyes bizottságok elnökségei állítottak össze és amelyeket csütörtökön a kongresszus plenáris ülése elé terjesztenek. Szerdán reggel a békekongresszus bizottságainak irodái megkezdték a határozatok megszövegezését. A szerkesztésben részt vesz a magyar küldöttség több tagja is. A finn békebizottság ünnepélyes összejövetelt rendezett, amelyek. a küldöttségek tagjai előtt felolvasták Bertrand Russellnek a kongresszushoz intézett üzenetét, egyben felhívását az emberiséghez. Sok ezer kilométerre az amerikai partoktól — hangzik a felhívás — az Egyesült Államok hatalmát arra használja fel, hogy egy békés népet kiirtással fenyegessen. Az amerikai kormány meggondolatlan politikája a világot atomháborúval fenyegeti. Ennek következményeit az emberiség nem élné túl, éppen ezért az amerikai kormány politikája a legfenyegetőbb kihívás az emberiséggel szemben. Ameddig az amerikai kormány és a CIA nem mond le ellenforradalmi doktrínájáról, a nemzetek politikai és gazdasági függetlensége érvényesülésének megakadályozásáról, addig az emberiség az egyik háborús válságból a másikba zuhan. Semmiképpen sem lehet tétlenül nézni az amerikai kormány politikáját, amely az emberiséget megsemmisítéssel fenyegeti. Felhívom a helsinki béke-világkongresszus alkalmából az emberiséget, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt e Veszély elhárítására, a Vietnamban folyó amerikai agressziós háború befejezésére — fejeződik be a felhívás. A TASZSZ jelentése szerint Helsinkiben a béke-világkongresszus küldötteinek közgyűlése szerdán délután megválasztotta a Béke-vi- lágtanács új tagságát. Az új BVT-nek körülbelül ötszáz tagja van: 104 ország ismert tudósai, írói, közéleti és egyházi személyiségei kerültek be a tanácsba. A közgyűlést Isabelle Blume, az ismert belga békeharcos nyitotta meg, majd az indiai Romes Csandra tartott beszámolót a BVT szervezeti felépítéséről. Yves Choliére, a BVT titkára olvasta fel a jelöltek listáját. A javaslatot a részvevők viharos tapssal elfogadták. A magyar békemozgalmat a most megválasztott Békevilágtanácsban dr. Sik Endre és dr. Dezséri László képviseli. Nyugati hírügynökségek szerdán gyorshírben jelentették. hogy a Viet- cong alakulatai pusztító aknatüzet zúdítottak a kormánycsapatok egyik őrállására. a légibázistól 32 kilométernyire délnyugatra. Az aknatűzben 26 kormánykatona életét vesztette. A saigoni amerikai főhadiszálláson nyomott hangulat uralkodik. A dél-vietnami amerikai hadvezetőség attól tart, hogy a felszaba- dítási front egységei Da Koszigin üdvözölte Bumedlent Algír, (TASZSZ): Koszigin szovjet miniszterelnök táviratban üdvözölte Huarl Bumedien algériai kormányfőt kinevezése alkalmából. Koszigin nagy sikereket kíván Bumediennek magas posztján a szocialista építés útját választott algériai nép szolgálatában. A szovjet kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a Szovjetunió és az Algériai Demokratikus és Népi Köz; társaság testvéri és baráti kapcsolatai szerteágazóan tovább fejlődnek. Meghalt Stevenson Limdon, (MTI): Adlai Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ- küldöttségének vezetője szerdán Londonban elhunyt. A 65 éves Stevenson, aki 1952-ben és 1956-ban a demokrata párt részéről elnökjelölt is volt, a londoni Szent György kórházban, délután, magyar idő szerint 17 órakor halt meg, szívroham következtében. A diplomata előzőleg részt vett az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának genfi értekezletén, s útját Lon- cVmban tárgyalások céljából szakította meg. Szovjet hadlrakótők Az Ogonyok című hetilap egyik nemrégi számában egész képsorozatot közöl a szovjet hadsereg rakétáiról. Köztük látható néhány interkontinentális lövedék is, amelyeket különleges főid alatti fedezékből lőnek ki Mérnökeink és tudósaink olyan rakétákkal és más hadfelszereléssel látták el a fegyveres erőket, amelyek a legkorszerűbb követelményeknek is eleget tesznek. Rakétegységeink kötelékében vannak lövedékek, amelyek klasszikus robbanóanyagot hordoznak, és vannak atomfejjel ellátott rakéták. Felhasználhatók nagy magasságban haladó repülőgépraj megsemmisítésére, de rakétákat is ártalmatlanná tehetnek. Az Atlanti Szövetség tagállamainak fegyverkezése, valamint az Egyesült Államok ballisztikus rakétái arra kényszerítették a Szovjetuniót, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket határainak és városainak megvédésére. A szovjet iparközpontok ma már védettek az esetleges atomtámadástól. A védelmi intézkedések közé tartozik az ellenrakétarendszerek felállítása, amelyekkel mindenféle rakétát meg lehet semmisíteni. Kitűnően beváltak a ballisztikus, az interkontinentális és a víz alól kilőtt rakéták megsemmisítésében. Az ellenrakéta-központok különleges rádiólokátorokkal vannak fölszerelve, amelyek „leleplezik’* az ellenséges rakétát és meghatározzák típusát. Azt is megállapítják, hogy a rakétafejben milyen töltés van: nukleáris vagy klasszikus robbanóanyag. Hadgyakorlatokon a nagy távolságú ellenrakéta nagy pontossággal eltalálta és megsemmisítette a ballisztikus rakétát, még abban az esetben is, amikor az kozmikus gyorsasággal közeledett. Még hatékonyabbak azok a nagy hatótávolságú rakéták, amelyek a ballisztikus lövedékeket óriási távolságban semmisítik meg, mielőtt még az rátérne végleges pályájára. A légvédelmi rakétaegységek éjjel-nappal állandóan készültségi állapotban varnak, hogy azonnal visszaverhessék az esetleges támadást. A szovjet hadsereg rakétaegységeinek zömét a stratégiai egységek képezik. Középhatósugarú ballisztikus lövedékekkel és interkontinentális rakétákkal, illetve olyan hajtóművekkel vannak fölszerelve, amelyek még a világűrben is megsemmisíthetik az ellenséges romboló rakétát. A szovjet rakétatudomány mai magas fejlettségi fokán a rakéták meghajtására többféle üzemanyagot használnak. Legtöbb esetben szilárd halmazállapotú üzemanyagot. Ez megkönnyíti a rakéták szállítását, megőrzését és pillanatok alatti bevetését. A kilövéseket egyszerű beépített és mozgó sorompókról végzik. Vannak olyan rakétasorompók, amelyekről minden rakétatípust ki lehet lőni. Hasonló mozgó rakétasorompóval egyetlen más hadsereg sem rendelkezik. A beépített rakétasorompók gondosan álcázottak. Biztos helyen vannak, még az atomtámadás sem semmisítheti meg őket. Rakétáink már évek óta a világ legpontosabb és a leghatalmasabb lövedékei. Még száz megatonna robbanó erejű atomtöltést is képesek magukkal vinni. A szovjet hadiflottát szintén rakétákkal szereltük fe!. Legfontosabb ütőereie az atommeghajtású tengeralattjáró. Rakétákkal vannak felszerelve a hajók és a tengeri légihaderö egységei is. Tengeralattjáróink több ezer kilométer távolságban levő célokat is megsemmisíthetnek rakétáikkal. A tengeralattjárók víz alól és a víz felszínéről is nagy pontossággal kilőhetik a megfelelő célpontra. Lángok Harlemben 4. Sehol nem láttam annyi üres, bezárt üzlethelyiséget mint Harlemben. Mr. Schiffmann, a 125. utca egyik üzletének tulajdonosa azt mondja, ő is a legszívesebben eladná a boltját. — Es mi akadálya van? — Nem veszi meg senki, uram. De hát miért? Maradjunk a 125. utcánál, a jelenség ugyanis tipikus. Nos, ezen a harlemi főútvonalon az üzletek csaknem száz százaléka fehér kézben van. Ahogy az lenni szokott, ez eleve ellenérzést kelt. Egy néger szervezet nyilatkozata szerint nincs az rendjén, hogy az üzletek tulajclono- sai, akik néger vevőikből élnek, esténként bezárják a boltot és hazamennek kertes, peremkerületi házaikba, a többi fehér közé. A vád talán kissé primitívnek hangzik, de azt hiszem, valami nagyon lényegeset jelez. Azt, hogy a néger, aki hosszú időn át többek között a fehér boltost is az élet módosíthatat- lan tényének tartotta, ma már — ugyancsak többek között — ezt sem tartja annak. Visoont akkor miért nem veszi meg az üzletet Mr. Schiffmanntól és a többiektől, akik ma már nagyon szívesen átadnák neki? Az ok egyszerű: nincs hozzá pénze és hitele. Márpedig Amerikában, a mindenütt ottlévő „nagy menők” árnyékában, csak nagyobb pénzzel, nagyobb hitellel, nagyobb kockázattal lehet üzletet nyitni, mint alighanem bárhol másutt a világon. Es a néger gazdagok? Számuk, mint a fentebb elhangzott néhány adatból is láttuk, aránytalanul kevés. Még ha valamennyien üzletemberek lennének is -* márpedig inkább baseball- sztárok, profi kosárlabdázók, ökölvívók, komikusod stb, — akkor sem lenne elég tőkeerejűk a lassan félmillós Harlem üzlethálózatának átvételéhez. Egy kis statisztika takin hozzásegít bennünket ahhoz? mit jelent New Yorkban a környék (neighbourhood) fogalma és ezen belül Harlemé. A 63. utcától a 93. utcáig terjedő, az ötödik (Fifth) és a Harmadik Avenue közötti „tiszta fehér”, már előkelőnek számító részen egy család évi átlag- jövedelme 15 305 dollár. Al- só-Manhattanban, ugyancsak fehér környéken, a Nyolcadik és a Harmadik Avenue között, a 14-től a 30. utcáig terjedő részen évi 6092. Harlemben a Nyolcadik Avenue, a Park Avenue, a 110. és a 126. utca által határolt négyszögben 4141 a 90. utcától a 119-ig a Fifth Avenue és az East River között pedig 3797. Ebből persze lejön a 20% adó, lejönnek a különböző elkerülhetetlen biztosítások és a közismerten komoly tételnek számító lakbér. Az olvasó talán azt mondja majd: az évi 3800 is szép summa, csak át kell számítani. De nem lehet átszámítani. 3800 dollár Amerikában sokkal, sokkal kevesebb mint bárhol a világon. Igaz, tengődnek a földkerekségen emberek ennek tized, sőt századrészéből — de nem egy gazdag nagyhatalom legnagyobb városában. Ehhez az összeghez — ami különben sem minimum, hanem egy harlemi könyék átlaga — mindig sok gyereket kell elképzelnünk és elsősorban: feltételeznünk kell, hogy a családfő dolgozik. Márpedig ebben egész Ney York területén éppen Harlemben lehetünk a legkevésbé biztosak. Es a fehérek üzletemberek? Ok miért nem veszik át Mr. Schiffmann boltját? Mert a helyzet állandóan »omlik, bizonytalanság és ellenségeskedés vibrál a levegőben és van elég terület, ahol biztosan forog a pén& Harlemben nemcsak relatív szegénység van, hanem abszolút is. Lakbér nemfizetés más városrészekben ritka, itt azonban napirenden van az emiatti kíméletlen kilakoltatás. Es milyen állapotban levő lakások ezek! Harlem alaposan ludas abban az össz- amerikai adatban, hogy a színesbőrüek lakásainak kétötödénél, a fehér lakások egytízedénél hiányzik teljesen a közművesítés. Pedig ma már a négerek 72 százaléka nagyvárosi övezetekben él, „hála” a Délről történő menekülés ma is tartó áradatának. A folyamat gyorsaságára jellemző, hogy 1950-ben még csak 63 százalék volt ez az arány. A lakáshelyzetet tovább nehezíti a négerek gyorsabb népszaporulata. Egy néger família átlagos lé- lekszáma 4,4 fő, egy fehér családé 3,6. 1950 és 1960 között a Egyesült Államok néger lakossága 25 százalékkal, fehér lakossága 18 százalékkal nőtt. Es mielőtt visszatérnénk Harlembe, még egy összamerikai adat: 32 fehér közül egy lakik rozoga lakásban, a négerek közötti arány hat az egyhez. A háziurak _ az üzletek tulajdonosaihoz hasonlóan — döntő többségükben fehérek, akik nem laknak Harlemben. Az egyszobás lakások átlagbére itt havi 50—74 dollár, a szegény fehérek negyedeiben 30—49) A túlzsúfoltság egyik oka éppen ez: másutt elenyészően ritka az ágyrajáró, itt — anyagi okok miatt — tő- megjelenség. Harlemben kétszer any- nyi a hivatalosan is túlzsúfoltnak minősített lakás, mint New York más részeiben és négyszer annyi a „veszélyesen elhanyagolt” jelzéssel ellátott otthon, mint „kint”. Az 1964-es nagy tüntetések idején a bemerészkedett fehér újságírók megdöbbenve jegyezték fel, hogy a nekivadult teenagerek minden erőlködés nélkül, kézzel szedték ki a téglákat a falból, hogy fegyverük legyen a rohamrendőrökkel szemben. Évente átlag negyed- millió harlemi panasz érkezik New York központi lakáshivatalához. Harmat Endre Következik: Hosszú forró nyár. A béke-világkongresszus bizottságainak munkája f Russell felhívása az emberiséghez
