Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-13 / 163. szám
2CXÍ1. ÉVFOLYAM, 163 SZÁM ARA: 50 fiHér 1965. JÚLIUS 13 KEUI» Nyaralás idején Taítag táskákká! járnak most a postások: az alkalmi nagy képeslapözön, — időszerű hasonlattal — ismét tetőzik, a karácsonyi, L'jévi maximumhoz közelit. Nyaralás ideje — most érkeznek pihenő rokontól, baráttól, munkatárstól a lapok, hogy tudassák: aki küldte, kellemesen pihen, nagyszerűen tölti idejét. Némely műhelyben, iuodá- ban valóságos ország—világ baedeckert lehet összerakni a lapokból, annyi felől jönnek, oly sok mindent ábrázolnak. Esztendőn át vártunk erre az időszakra:. Ki-ki tartogatta, őrizgette a szabadságnapokat, úgy gazdálkodott velük, hogy maradjon elég a nyárra. S ez így van jól, egész évi munka utón jogos és indokolt a pihenésvágy, a kikapcsolódás. Orvosok, pszichológusok régen kimutatták, milyen nagypn fontos az évnek ez a szakasza, valósággal megújít a teljes, gondtalan pihenő. Mind gyakrabban hallunk olyan gyárakról, ahonnan az üzemiek többsége szabadságra megy, s míg a nyaralók vízparton, hegyek között frissülnek, az otthonmaradók rendbehozzák a gépeket, átvizsgálnak, kijavítanak mindent, hogy aztán lendületesebb legyen a munka, kevesebb az akadály. Valamikor a nyár derekát uborkaszezonnak hívtak, s a jelző valami olyasmit takart, hogy semmi sem történt akkor, tikkasztott a nyár, akinek módja, pénze volt rá, nyaralt, kiürültek a hivatalok, s a magazinok pazar garden par- tyk képeit közölték... Nos: bizonyos értelemben nekünk is van nyári „uborkaszezonunk.” Már ami a nyaralást illeti, hisz egyik — de nem jelentéktelen — jellemzője életünknek az a több százezer pihenő ember, aki az üdülőtelepeken, sokszor külországban tölti a nyári két hetet. Más értelemben viszont a mi „uborkaszezonunk” egészen más faraimat nyert. Értelme kettős. Egyik a pihenés, az erőgyűjtés. Jó dolog csak tudni is; hozzáértő apparátus törődik, gondoskodik róla. hogy szabadsagát mind többen, mind jobban töltsék. Fáradozásuk sikerét felszedett kilók, lebarnult, kisimult arcok igazolják széles e hazában. S ehhez mi csupán annyit tehetünk most hozzá: kívánjuk, hogy minél teljesebb, egészségesebb, vidámabb legyen a nyaralás. De van a mi „uborkaszezonunknak” más tartalma is. Ilyen szezon tulajdonképpen nincs. Hisz ha vala- mikor is az évben, úgy éppen nyár derekán van tele mind a két kezünk munkával. Most kezdődik a legnagyobb üzem a földeken, aratás, növényápolás, felké- szülés a nyár végi, őszi betakarításra. S a gyárakban? Most kezdődött a második, fél év: ilyenkor kell ügyelni a zökkenőmentes folytatásra, most kell megkezdeni az előkészületeket a télre, most dolgoznak a következő esztendő tervein, most fejtik a bányászok azt a szenet, amely decemberben—januárban meleget ad, most szabják a ruhagyárak a téli öltönyöket és kabátokat, most tatarozzák az iskolákat, s az építők munkája is java idejéhez érkezett. Az egykori „uborkaszezon” teljesen fejtetőre állt, mint fogalom, s mint valóság — akkori értelméhez képest — merőben a visz- szájára fordult. Régi képletét így írhatnék föl: kevés nyaraló — kevés történés». Mai változatát viszont így: százezrek a pihenőhelyeken — itthon pedig spk- sok munka; minden órának, percnek eseménye van. Nemcsak az idén. nemcsak most, máskor, más évben is igy van ez — már az élet rendje, valóságos tervszerű programja a zsúfolt, tennivalókban gazdag nyár. S mert a mostani esztendőben az árvíz még gyarapit• ja az elvégezni valót, prog• rántunk tehát feszesebb, naptárunk jobban telve, mint máskor volt. Most nemcsak időszerű dolgainkat kell intéznünk: azt is pótolni kell. ami a kényszerű körülmények miatt a múlt hónapokban elmaradd. Van mire erőt gyűjteni, van mire felkészülni. S éppen ezért talán soha nem volt őszintébb a kívánság, amelyet a nyaralni induló munkatársnak mondunk, mint most: jó pihenést, kellemes üdülést — felfrissülést egész esztendőre Lantos László Cj létesítmény: extraháló Özem Nyírbátorban. Foto: Zsák Zoltán ■ Nagy jelentőségű kezdeményezés Csigerben zjz. J ' b*ihl. ■ mm az időjárás okozta veszteség pótlására A esengeri járás párt-, tanács és társadalmi szerveinek képviselői, a termelőszövetkezetek párt- és gaz- dasági vezetői július 12-én, hétfőn tanácskozást tartottak, s e megbeszélésen elemezték az ár- és belvíz, valamint az időjárás követ- keztében kialakult helyzet- let a mezőgazdaságban. A járásban mintegy 10 000 hold az a terület, amelyen főtermény nem várható, vagy a növények csökkent értékű hozamot adnak. így. a jelenlegi állapotot figyelembe véve, a növénytermesztésből származó jövedelem kevesebb lesz a tervezettnél. Ez a számottevő terméskiesés érzékenyen érintené a termelőszövetkezetek, a tagok jövedelmét, hatásuk kedvezőtlenül jelentkezne a megye áruértékesítésében. a népgazdaság áruigényének a kielégítésében. A járási tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy társadalmi mozgalmat kezdeményeznek az ár- és belvízkárok. egyéb időjárási tényezők okozta veszteségek pótlására az állami gazdaságokban. termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban. Mi, a esengeri járás párt-, tanácsi-, gazdasági és társadalmi képviselői, felmérve a lehetőségeket, számolva a termelőszövetkezeti tagok további áldozatos munkájával, a családtagok, az ifjúság széles körű bevonásával az irányítás magasabb szervezettségével. az alábbiak szerint határozzuk meg tennivalónkat. Az aratás gyors, veszteségmentes befejezése a legfontosabb feladat. A gépek jő kihasználása mellett igénybe vesszük a községekben számításba jövő összes kézierőt. A termelési kiesések csökkentésével legfőbb, hogy a növények hozamát az időben végzett ápolási munkákkal. fejtrágyázással, nő- vényvédelemmel fokozzuk, ezáltal kukoricából és napraforgóból egy-egy, cukorrépából 30. pillangós szénából hat mázsával növeljük a termésátlagot holdanként. A tervezett 1500-al szem- ben 2500 holdon termelünk lucerna és vöröshere magoi, és törekszünk a felülvetett pillangósok magfogására is. A gyümölcstermesztésben hatékony növényvédelemmel biztosítjuk a meglévő meny- nyiség megtartását, a jelenlegi minőség megóvását. A termelésből kiesett területek és a tarlók hasznosítását úgy oldjuk meg, hogy többek közt konzervipari növényeket 150—200, rövid tenyészidejű kukoricát 500, silókukoricát 1500, kölest 500 holdon vetünk a közős gazdaságokban. A tagok jövedelmének gyarapítására, a háztáji állatállomány takarmányszükségletének kielégítésére — a helyi körülményektől függően 0,5-től egy holdig terjedő — vetésre előkészített területet biztosítunk. A kedvező szénaterméssel, az abraktakarmány gondos felhasználásával lehetővé válik az állattenyésztésben az áruértékesítési terv öt százalékos túlteljesítése. A takarmányok minőségét a széna korszerű betakarításával. lucernaliszt gyártásával, a köles magtermelésével stb. segítjük eiö. A járási aktíva értekezlet résztvevői felkérik a községekben. termelőszövetkezetekben a párt-, tanács-, gazdasági- és társadami szervezeteket. hogy haladéktalanul dolgozzák ki helyi javaslataikat, terveiket a fentiekben meghatározott tennivalók végrehajtására. A termelőszövetkezetek egymással. az állami gazdaságokkal. a párt és a társadalmi szervekkel alakítsanak ki jő kapcsolatokat a munkák szervezésében, s tegye meg mindenki a szükséges erőfeszítést a kedvezőtlen időjárás hatásának csökkentésére, a termelés fokozására. A CSENGER1 JÁRÁSI AKTÍVA RÉSZTVEVŐI. Vasárnap is dolgozták a földeken Az időjárás miatt összetorlódott mezögazdasagi munkákra minden alkalmas percet kihasználnak a megye szövetkezeti gazdaságai. Az elmúlt vasarnap a nagykállói járás minden tsz e, tszcs-je szinte kivétel nélkül aratott. Minden erőt a gyorsan érő őszi árpa aratásara összpontosítottak, s a legtöbb helyen rendrevá- gó aratógépek dolgoztak, így az árpa aratása már csaknem teljesen be Is fejeződött. A kombájnok renden levő termést csépeltek, és a járás összes árpatermésének mintegy 70 százalékát csépelték már el. Vasárnap és hétfőn munkában yolt a járás területén levő 9 kombájn. Egyes helyeken — mint a biri Táncsics Tsz- ben is — ahol a gépek nem járhatták a nedves talajt, kézzel arattak és a kévéket fogatokkal hordták a kombájnhoz, ahol egyúttal a cséplést is elintézték. Az aratás mellett sok helyen végeztek növényápolást. Elmaradt növényápolási munkát végeztek vasárnap a mátészalkai járás több községében, mint Nagyecse- 1 den, Kocsordon, Mérken, Ököritófülpösön. Több száz hold kukoricát és cukorrépát kapáltak meg. Serény i munka folyt a növényápo-1 lássál egyidőben a gabona- | földeken az ököritófülpösi j Szamos menti Tsz-ben. anol egyszerre 4 kombájn. 1 rendvevágó- és 2 kévekötő, aralógéo is dolgozott. A ho- dászi Béke Tsz-ben megkezdték a búza kombájnolását. E tsz-ben szép terméshozamot értek el: a kombájnnal csépelt őszi árpa 20, a Bezosztája I búzafajta 18 mázsa holdankénti átlaggal fizet. Több helyen mint Jármiban, Paposon. Hód aszón. Géberjénben, Ópályiban befejezték az árpa aratását és hozzákezdtek a keresztek hordásához, cséplésehez. A szombati és a vasárnapra virradó eső a fehérgyarmati járás egy részében gátolta a vasárnapi aratást. Ezért a megyének ebben a részében főleg elmaradt növényápolást. rétek, pillangósok kaszálását és házi gyümölcsösök permetezését végezték! Aratás Fülesd, Kölese és Fehérgyarmat határában volt. Ez idő szerint, a járás 34 tsz-e közül mintegy fele végzett az árpa araMegyeszerte terebélyese- - dik a mozgalom Szabplcs- Szatmárban az árvízkárosultak megsegítésére. A kereskedelemi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók együttesen 105 ezer forintot jutottak el a kárt szenvedetteknek. Ezenbelül a Magyar Nemzett Bank megyei igazgatóságának dolgozói 21 500. a vendéglátóipari dolgozók 23 400 forintot fizettek be. A vajai Béke Tsz igazgatósági ülésén egy vagon kenyérgabonát ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. A Nyirbogdányi Kőolajipari Vállalat dolgozói egy napi keresetükkel — összesen 19 ezer forinttal — hasonlóképpen egy napi keresetükkel támogatják a károsultakat a megyei tanács tásaval; ha az időjárás kedvező marad, csütörtökre, péntekre a járásban befejeződik az árpa aratása. A nyírbátori járás szövetkezeti gazdaságaiban — az elmúlt hét csütörtöké óta — 28 kombájn tartózkodik, s a járás 2400 hold árpájából 1600 holdat arattak le, illetve csépeltek már el. Vasárnap délig a járásban 20 kombájn volt. üzemben es mintegy 100 kézi arató pár is dolgozott, összesen 300 holdat arattak le. Folytatták a járás minden tsz-ében a takarmányok kaszálását, begyűjtését. A nyírgyulaji Uj vb. egészségügyi gyermekotthonának dolgozói. A mátészalkai járás tizenhárom termelőszövetkezetében 89 000 forintot ajánlottak fel. A nyírmeggyest Petőfi, a hodászi Béke és a nagydobosi Petőfi Tsz tíz— tízezer, az ököritófülpösi Szamos menti Tsz 11000 forinttá) segíti az árvízkárosultakat. A esengeri járás közös gazdaságainak tagjai általában egy munkaegységre eső jövedelmüket fordítják erre a célra. A esengeri Lenin Tsz gyümölcstermelési brigádjának tagjai viszont 2,5 munkaegység értékét juttatják el. Ebben a szövetkezetben Debreceni Pál 4. Huba Gyula főkertész pedig tíz munkaegységre eső ösz- szeget ad az árvízkárosultaknak. A ssamostatárfalvi Ady Tsz-ben tízezer, a számosaiét Tsz-ben mar rozsot is arattak, kézi erővel. Tegnap megkezdődött a nyírcsászári Uj Élet Tsz-ben is a rozs aratasa, kévekötő aratógep- pel. A megye több tsz-ében — ugyancsak a vasárnapi munka eredményeként — megkezdődött a tarlóhántas. A pócspetri Béke Tsz idei árpatermése után már friss szántást hagyott a traktor, a nyírbátori Uj Barázda és a Vörös Csillag Tsz-ek pedig már földbe is tették kalászos után az ide másudve- tés magját: az lel óbb' 25 holdon silókukoricát vetett. becsi Dózsa Tsz-ben nyolcezer, a kislétai Rákócziban tizenhatezer, a máriapócsi Zöld Mezőben 7800 forint a felajánlott összeg. Nagy- gécen azzal is segíteni kívánják az árvízkárosultakat, hogy elvállalják néhány gyerek gondozását az iskolai év kezdetéig. Különösen nagyon együttéreznek az árvízkárosultakkal Tiszakóród lakói. Ok már jól ismerik ezt a veszélyt. 1947 43-as tiszai árvíz községükben is igen nagy károkat okozott. Utána 147 házat kellett teljesen újjáépíteni, hatvanat pedig megerősíteni. Akkor nekik is jól jött a társadalom segítsége, amit mai napig nem felejtettek el. A kis község lakói tizenhétezer forinttal tárnogátják a mostani árvízkárosultakat. (hódi) Újabb felajánlások az árvízkárosultak megsegítésére
