Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-08 / 159. szám
Események Botokban A Yeni Gazette című lap bejelentette, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök az október 10-i török választások után Törökországba látogat. Csou En-laj miniszterelnök es Csen Ji külügyminiszter szerda délután az ÉAK-ban tett baráti látogatás után visszatért Pekingbe. A perui rendőrség beismerte, hogy sok személyt letartóztattak, miután felfüggesztették az alkotmányos biztosítékokat. Eddig cáfolták a letartóztatások tényét. A beböríönzöttek szama eléri a hétszázat. Az SZKP Központi Bizottságának meghívására' szerdán Moszkvába érkezett az Indonéz Kommunista Párt küldöttsége, Aiditnak, a párt Központi Bizottsága elnökének vezetésével. Algír (MTI). Bumedien ezredes, az Algériai Forradalmi Tanács elnöke kedden este az ország függetlenné válásának harmadik évfordulója alkalmából fogadta a diplomáciai testület tagjait. bumedien megismételte a tanács korábban már több ízben kifejtett politikai álláspontját, s külön kiemelte algéria „szocialista hivatását” az új vezetőknek „igazi szocializmus” megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. — Hazánk minden állammal baráti kapcsolatot kíván teremteni a szuveré- nitás kölcsönös tiszteletben tartásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének alapján, politikai és társadalmi berendezkedésre való tekintet nélkül. Hangoztatta, hogy Algéria teljesíti az ENSZ-szel szemben fennálló kötelezettségeit, hű marad az Arab Ligához és tiszteletben tartja az ENSZ alapokmányát. Az új algériai vezetőség egyik legfontosabb célját az ország társadalmi és gazdasági elmaradottságának felszámolásában jelölte meg. A világsajtó hasábjain egyre újabb és újabb találgatások jelennek meg Ben Bella sorsáról. Legutóbb a U. S. Weekly News azt írta, hogy a vielt elnököt sivatagi börtönéből átszállították egy algíri kórház idegosztályára. A lap szerint az átszállításra nem Ben Bella betegsége adott okot, hanem az új kormánynak az az aggodalma, hogy a börtön parancsnoka esetleg — Ben Bella iránti rokonszenvből — szabadon bocsátja foglyát. Éleződik a Közös Piac váisága Eduardo Frei chilei köztársasági elnök szerdán délután De Gaulle elnök Cara- velle-tipusú különrepülőgé- pén Rómából háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Hoveida Iráni miniszterelnök sajtóértekezleten nyilatkozott az iráni sah legutóbbi szovjetunióbeli látogatásáról. — Ez a látogatás — mondotta — igen hatásos lesz Irán és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak erősítése szempontjából. A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa határozatot hozott a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségének ösztönzésére. A határozat azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a mezőgazdasági termelés további növekedését. Ezért 1966-ban az eddiginél magasabb prémiumban részesülnek azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek optimális tervet dolgoznak ki és ezt a tervet teljesítik is. London. (TASZSZ): A Dél-Afrikai Kommunista Párt Központi Bizottságának Londonban közzétett nyilatkozata megállapítja, hogy a Központi Bizottság tanulmányozta a 19 kommunista és munkáspárt képviselőinek márciusi konzultatív találkozójáról kiadott közleményt, s támogatja a marxista-leninista pártok új nemzetközi értekezletére vonatkozó felhívást. A DKP megállapítja, hogy az 1960 óta eltelt történelmi Időszak akkor is új problémákat és új helyzeteket vetett volna fel. ha a nemzetközi kommunista mozgalomban nem támadBRÜSSZEL: Az Európai Gazdasági Közösség eddigi történelmének egyik legsúlyosabb válságát éli át. A francia szakértők ugyanis megtagadták a Közös Piac állandó munkabizottságaiban való részvételt, és kedden reggel Francia- ország visszarendelte állandó képviselőjét az Európai Gazdasági Közösség bizottságából. Kedden estére bejelentették, hogy Franciaország más európai szervezeteket is bojkottál: az Euratomot, valamint az Európai Szén- és Acélközösséget. Brüsszeli jelentések szerint a Közös Piachoz tartozó országok állandó képviselőinek helyettesei szerdán francia kollegájuk. Maurice Ullrich nélkül zárt ajtók mögött összeültek Brüsszelben. hogy megvitassák a tak volna nézeteltérések. Ezek a problémák és helyzetek sürgetik, hogy újra összeüljünk és tanácskozzunk. Az értekezletnek a marxista—leninista elmélet és gyakorlat fényénél kell megvitatnia mindazokat az új problémákat, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalomban, a szakszervezeti, a nemzeti felszabadító és a békemozgalomban merültek fel. Ki kell dolgoznia a cselekvés útjait, hogy elhárítható legyen az a veszély, amellyel az imperializmus fenyeget, elhárítható legyen a háború, és hogy sikerüljön a népek számára új győzelmeket kivívni. francia kormány magatartása következtében kialakult válságos helyzetet. BONN: Szerda délután tanácskozásra ült össze a bonni kormány, hogy megvitassa a Közös Piacon belül kialakult súlyos válság ügyét. Hivatalos körökben a válság legújabb fejleményeivel kapcsolatban még nem foglaltait állást. Saragat olasz köztársasági elnök szerdán délelőtt megbeszélést folytatott Erhard kancellárral. A megbeszélés előbb négyszemközt folyt, majd bevontait a külügyminisztereket is. A szerdai tárgyalások előtt Bonnban az a hír terjedt el, hogy kétoldalú olasz—nyugatnémet kezdeményezés van készülőben a közös piaci válság ügyében. Később azonban Von Hase államtitkár megcáfolta ezt a hírt. Egyik kormány sem kezdeményez lépést, hanem a mostani válságból a „hatoknak” együttesen kell megtalálniok a kivezető utat és elsősorban a Közöc Piac brüsszeli végrehajtó bizottságának a feladata, hogy javaslatokat terjesszen elő. PÁRIZS: A francia kormány szerdán délelőtt minisztertanácsi ülésen foglalkozott a Közös Piac helyzetével. Az ülés után Alain Peyreíilte tájékoztatásügyi miniszter sajtóértekezletet tartott, amelyen közölte, hogy a francia kormány a mú't csütörtökön tett nyilai,kozat- hoz tartja magát. A jelenlegi körülmények között nem lehet sző arról, hogy Franciaország részt vegyen a Közös Piacra vonatkozó brüsszeli tárgyalásokon — mondotta a miniszter. 0 Dél-afrikai Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata Tengerészgyalogosok, puccsisla tábornokok, segélyprogram A „bőrnjakií” politika Dominikában Kapkodás a pozíció és a „láthatatlan birodalmak“ megőrzése érdekében „A dominikai válság csupán a legszembeszökőbb tünete — a legdrámaibb egyben — az erők ama összecsapásának, amely Latin- Amerika legtöbb országában végbemegy” — írta az Observer latin-amerikai szakértője, amikor megpróbált választ keresni az április óta tartó események jellegére. Közismert, hogy az amerikai tengerészgyalogosok Santo Domingóba vezénye- lésének indokát gúnyos ellenvetéssel fogadta a nem amerikai burzsoá sajtó is. „Az Egyesült Államok ka- rib-tengeri és latin-amerikai politikáját a helyes ítélőképesség hiánya jellemzi” — fakadt ki a Guardian, s egy harmadik angol lap, az Economist ironikusan felkérte Washingtont és a CIA-t: legközelebb próbálják pontosan megszámolni a több tízezer „bőrnyakú” bevetéséhez szükséges néhány tucat kommunistát. így értékelődött egyes polgári körökben is Washington intervenciójának ürügye, s látták épp Dominika tükrében ugyanők, hogy újabb Santo Domingók joggal várhatók a kontinensen, amelytől „Isten olyan mesz- sze van, s oly közel az Egyesült Államok.” Mert józan ész aligha tarthatja oly emberfelettien ügyesnek az állítólagos 53 vagy 55?, 58? „kommunista agitátort”, hogv ekkora méretű és április óta kitartó felkelést szervezzenek, amely felkelésben közismert polgári politikusok vesznek részt, s lobogója az a Bosch elnök, akit az amerikai kormány áldása juttatott Trujillo után az elnöki székbe: hogy az alkotmányért küzdő dominikai erők' vezéréről. Caa- manóról. a gyűlölt diktátor e bizalmas emberéről ne is beszéljünk. Ha azt vesz- szük, ho?v egy Caamano is Eljutott idáig, igazat kell adnunk Boschnak, aki szerint az amerikai intervenció „az 53-ból ugyanannyi ezer kommunistát csinált”. Nem lehet ezt szimplán a kommunizmussal megmagyarázni — a New York Times se juthatott más következtetésre, Dominikát és tágabban, Latin-Ameri- kát nézve. „A dominikai konfliktus a politikai, szociális és gazdasági strukturális reformok halaszthatatlan szükségességének a kifejeződése” — irta az Egyesült Államok legtekintélyesebb lapja. Mit védenek az amerikai tengerészgyalogosok, s az AÁSZ támogatta erők, s miért harcolnak a felkelők? Az előbbiek a társadalmi berendezkedés, a földbirtokrendszer olyan elavult formájához ragaszkodnak foggal-körömmel, amely lehetetlenné leszi Dominika bármiféle, tehát kapitalista fejlődését is. Nem csoda hát, hogy ellenük támadásba lendültek még azok a „mérsékelt” erők is, amelyek nem az osztályviszonyok jellegét, hanem a társadalom és gazdaság bé- ntíltságát akarták felszámolni. Természetesen szövetségesre leltek DominiKa szörnyű nyomorban élő tömegeiben, amelyek hajlandók voltak utcára menni mindenféle változásért. Latin-Amerikában a múlt század elején alakultak ki a független államok. de azóta sem valósult meg a továbblépés. Épp e kontinens a bizonysága annak, milyen kiúttalanságba vezet, ha a függetlenség keretei nem töltődnek meg igazi tartalommal; ha a nemzeti felemelkedésnek gátat vet egy. az előjogaihoz makacsul ragaszkodó és minden haladást pokolba kívánó földbirtokosi klikk uralma Ha ráadásul az uralkodó réteg szabályosan kiárusította Latin-Amerikát a jenkiknek, az észak-amerikai imperializmusnak (kevéssé ismert tény: amikor Simon Bolivár és társai a 19. század elején lerázták a gyarmati igát, a déli kontinens a fejlődés magasabb fokán állt. mint az Egyesült Államok!) A nemzeti felszabadulási mozgalom továbblépésének ügyéről van szó Latin-Amerikában, s ez teremti meg a legreak- ciósabb. jenkiszővetséges erők elleni széles nemzeti összefogás lehetőségét. S kerülnek felszínre az uralkodó osztályok olyan nemzeti érzésű vezetői, mint Goulart volt brazil elnök, vagy éppen Caamano és Bosch. • Amikor ez a latin-amerikai továbblénés napirenden van. Washington hol a tengerészgyalogosokhoz — vagy ami azzal egyenértékű: a nuccsista tábornokokhoz —. hol a Szövetség a haladásért segélyprogramhoz kap, Csakhogy ezek lényegtel ea változatok, mivel a változatlan lényeg — az Egyesült Államok pozícióinak, trösztjei latin-amerikai „láthatatlan birodalmainak” ír.egőr-. zése. Tudniillik az USA ösz- szes külföldi tőkebefektetéseinek egyharmada van Dél- és Közép-Amerikában, több mint Kanadán kívül az egész világon együttvéve! Semmilyen amerikai segélyprogram nem szolgálhatja azt a célt. hogy felszámolja az amerikai pozíciókat. Márpedig a latinamerikai nemzeti fejlődés elképzelhetetlen a kontinens gazdaságára telepedő amerikai uralom visszaszorítása nélkül. Nem véletlen, hogy a konkurrens imperializmus, például Francia- ország, keresi a kapcsolatokat a „mérsékelt erőkkel”, a kiút után kutató burzsoáziával. „Mi marad más hátra Dél-Amerikában egy idealista gondolkodású fiatalnak, mint balra tolódni?” — egy konzervatív svájci polgári lap, a Die Tat tette fel a szónoki kérdést, megmagyarázni akarván, hogy a gazdag családokból verbuválódott egyetemi diákság miért bázisa a heves kormány- és Amerika-ellenes tüntetéseknek. Dominikában a gazdaság ma is három nyersanyag, a cukor, a kávé és a kakaó termelését jelenti, s a termelés négyötöde amerikai trösztök, elsősorban a hírhedt United Fruit Co. kezében van. s övék az újonnan feltárt ásványi kincsek kiaknázás! joga is. Csoda-e, ha bizonyosan antikommunisla caamanók is eljutnak a néppel való szövetségig, megszabadítani akarván hazájukat az idegen uralomtól, s az sem csoda, hogy az Egyesült Államok képtelen más szövetségesekre lelni hónapok óta, mint a gyűlölt tábornokok klikkje. Pedig Washington is sejti, hogy egy Trujillo utánzatú rezsim hatalomra juttatása csak rövid lejáratú megoldás. Ezért szeretne megnyerni valamiféle nem baloldali, mérsékelt erőket. Dehát azok épp az USA következtében jutottak el az USA-ellenességig. Az sem csoda ezután, ha a Fehér Ház — belekerülve e bűvös körbe — annyira elvesztette a fejét, hogy még szövetségesei is támadják miatta. Avar .János LÓNYAI SÁNDOR: Portugália ö. Esforil A portugál tengerparton északról-délre 100 kilométer hosszúságban sorakoznak egymás mellett a fürdők. A legismertebb a napsütötte Estoril. Szinte egész évben bővében Van a pihenési, üdü- a lési, szórakozási lehetőségeknek. A tavaszi, nyári és őszi napsütés után itt ismeretlen a közép-európai tél. A januári időjárás az összes nyugat-európai tengeri üdülők között itt a legkellemesebb Biarritzban 6,8, Nizzában 7,8, Nápolyban 9,8, San Remoban 10.5. Estoril- ban 11,5 fok az átlagos téli hőmérséklet. A kedvező, napsütéses időjárás a portugál tengerparton évente két tavaszt is csinál. Az egyik az ősz, a másik a tél vége. Estoril elsősorban fürdőhely. A tenger vize csalogatja az embereket. A meredek sziklapart itt megszelídül. és lágy homokszőnyeg terül a tenger vize elé A nyugati szél két-három méteres, néha pedig még nagyobb hullámokkal teszi változatossá a fürdőzést. A fürdés minden változata megtalálható. A tengertől nem messze esik a híres Estoril gyógyfürdő és a sportolásra is alkalmas hideg vizű uszoda. És aki a fürdést megunja, találhat egyéb vízi szórakozást. Motorcsónakkal, vagy vitorlással szánthatja az Atlanti óceánt. Aki pedig a horgászbotot választja, azt kaphat, s vele együtt olyan kísérőt is, aki a halat majdnem a horogra is akasztja „Minden igényt kielégíteni!” Ezt a jelszót Estoril- ban tiszteletben tartiák. Az estorili golfpálya Európa- hírű nevezetességek közé tartozik. A teniszpályák közül több is alkalmas nemzetközi versenyre. Az üdülő vendégei rövidesen bikaviadalt is nézhetnek Épül az aréna, és a kör alakú beton lelátó. Az Európa és Afrika közötti tengeri vitorlabajnok- ságot évente a városban rendezik Nagy érdeklődés kíséri az autóversenyeket is. Az indulókra fogadásokat lehet kötni. A kiállítási csarnokban világhírű festők. szobrászok alkotásaiból tárlatokat rendeznek. Foto- és iparművészeti kiállítás is látható. A kiállítási programból az ebek sem maradnak ki. A híres Central park legszebb gyepszőnyegén minden év augusztusában felvonulnak a világ legkülönbözőbb tájairól való legdrágább kutyák. Az éjszakáról Is gondoskodnak. Ebben az első hely az Estoril casinójáé Naty luxus éttermen és a két lokálon kívül játékterem fogadja a vendégeket. Lehet rulettezni és bakkarát játszani. A játékkaszinóban különös epizódok játszódnak le. Nem tartozik a ritkaság közé az olyan, hogy valaki gazdagon érkezik és kölcsönkért pénzzel távozik. Ritkábban mint Lisszabonban, de az estorili utcák képéhez is hozzátartoznak a koldusok. A portugál koldusok nem egyedül kéregéinek. Kettesével, hármasával járják az utcákat, az egyik rendszerint vak, a másik nyomorék, a harmadik legalábbis látszatra egészséges. Idősek és fiatalok alakítják a kolduló brigádot. Az alamizsnát két-három lakattal lezárt perselyben gyűjtik. Csak együttesen nyithatják' ki és oszthatják el a „kasz- szát". A Casino de Estoril mellett, tucatnyi kisebb lokál és bár hívja a , vendégeket. Némelyik azt reklámozza, hogy a világ legolcsóbb szórakozóhelye. Hadd idézzek az árakból. A hétdecis portói bor — az o*lcsó estorili bárokban — 80 escudo. Eev pohárka konyak ára 15 escudo. Három dollárért egy ebédet is lehet enni. Amerre a szem tekint, a parkok, az utak, az üzletek, a szállodák, minden nagyon ízléses, szép. A Paris, a Cibra', a Monte, az Atlantic, a Miranor, a Grand Hotel és sok más szálloda — 15—25 dolláros luxus lakosztályokkal — teszi teljessé a híres fürdőhelyet. Akiknek nemcsak vágya, hanem pénze is van, az Estorilban szívesen látott vendég. Nem jártam be egész Portugáliát. Csak néhány részét láttam. A hégyes-volgyes fáj* a végtelen tenger, és a betekig felhőtlen, esőtlen városok, falvak mintha azt akarnák igazolni, hogy Portugáliában minden, a természet is ellentétes. A természet mit sem tehet róla, hogy a lisszaboni hipermodern amerikai üzletházak és a külváros viskói között olyan nagy a különbség. Portugáliában dúsgazdag milliomosok és 400—500 escudo bérből tengődő dolgozók élnek. Az óceáni üdülőkben 1000 dollárért szórakoznak a gazdag amerikaiak és a hazai arisztokraták. Á tengeren a halászok nedií| nem tudják, mit hoz a j(V vő. Portugália az ellentétel • országa. Vég* Bumedien nyilatkozata Algéria ünnepén
