Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-08 / 159. szám
Szabadságon a gyár Nyara! 400 cipőipari munkás Beszélgetés BADLET IBRAHIMÉVAL Szabolcs-Szatmárrol, megyei munkásokról, parasztokról, vezetőkről, magyarokról és Afrikáról Badlet Ibrahima, Guinea Demokrata Pártja országos kongresszusának tagja, Dalaba megye termelési vezérigazgatója, aki a SZÖVOSZ vendégeként két hetet tölt hazánkban, három napig Szabolcs-Szatmái megyében tartózkodott. Látogatása befejeztével elutazása előtt alkalom , nyílt arra. hogy munkatársunknak elmondja a megyében szerzett tapasztalatait, itt-tartózko- dásának célját. — Hazámban most az egyik legégetőbb kérdés a mezőgazdaságban és a kereskedelemben a szövetkezeti mozgalom kiszélesítése. Guinea Demokrata Pártja Központi Bizottságának nemrég hozott határozata szerint a falusi kereskedelmet a fogyasztási szövetkezetek útján kell folytatni, s ezt az áruelosztási formát uralkodóvá tenni. Azért utaztam Magyarországra, s látogattam el Szabolcs- Szatmár megyébe is, hogy kapcsolatokat teremtsek a szövetkezeti mozgalom itteni vezetőivel, és olyan tapasztalatokat gyűjtsék, amelyeket ,a szervezésben, hazai viszonyok közt felhasználhatunk. Mint területi termelési főigazgatónak, figyelmemet hasznosan kötötte le sok épül szovjet segítséggel egy konzervgyárunk, ami zöldségtermesztésünk kibontakozására lesz kedvező hatással. A Nyíregyházi Konzervgyárban főként a paradicsom feldolgozási technológiája, a dohánygyárban a fermentálás, a Balkányi Állami Gazdaságban a szervezett állattenyésztés, a burgonya és dohánytermesztés kérdései érdekeltek és ezekről kaptam igen részletes tájékoztatást. Nem kevésbé volt fontos számomra a látogatás a baktalórántházi erdészetben, ahol az erdőművelést tanulmányoztam. Guinea területének ugyanis túlnyomó része Egyenlítő- Övezeti őserdő, benne olyan értékes fákkal mint a mahagóni, ében — gyakorlatilag kevés gazdasági haszonnal. A buldózer ott dohog A már az öreg^ szőlő szomszédságában, Hatalmas árkokat váj a porhanyós homokon. Aztán földgyaluk jönnek, és a buckás vidék engedelmesen simul el alattuk, Szőlő alá forgatnak. A közösbelinek. Kétszáz holdat hasítottak ki egytagba. Már a vessző is megérkezett. Nyüzsög a vidék, mint a harci ütközetben. Parancsszavak röpködnek, sóhajok vegyülnek káromkodással, és beszédfoszlányokat kever a szél a dünnyögő gépek morajába. Az öreg szőlő alig volt több pár vékásnál. Két sor saszla, a többi kövidinka, közte néhány szilvafa, meg sárgabarack, aztán egy kivénült diófa. Mellette a kunyhó. S a kunyhó előtt az ember, Taskó Ferenc, a gazda. Egy tönkön üldögél, s nézi a sürgést-forgást. Mintha vízparton ülne és a messzi utazókat lesné, kíváncsian, de idegenül. Pedig nem idegen. — Jártam földművesszövetkezetben, megismerkedtem a tsz és a tszcs mozgalommal. A tszcs-k, mint a közös gazdálkodásnak alacsonyabb formái azért érdekelnek minket, mert Guineában most a fejlődésnek erre a szakaszára akarunk eljutni. A szövetkezeti csoportgazdálkodás itteni eredményei, a tszcs-k közös alapjának a megteremtése, az állammal való kapcsolata, mind mind kedvező példa számunkra. A magyarországi eredmények összehasonlítása a mieinkkel, mutatja, hogy melyek a tennivalók Guineában a szövetkezeti mozgalom terén. — A gazdasági, szervezeti eredmények, vezetési módszerek megismerésén túl legnagyobb hatást a dolgozók gyakoroltak rám, akikkel munkahelyeiken, családi körükben találkoztam. Az én népem keveset tud Magyarországról, de a magyarokat már kezdik nem úgy ismerni mint a fehér kolonial istákat ismerték és ismerik. Guineában például a ba u x 11 te r m e 1 e s és a sport fogalma összekapcsolódik a magyarokkal. Itteni beszélgetéseim során éreztem, hogy az egyszerű emberek meleg szeretettel viseltetnek Afrika és benne A Magyar Közlönyben megjelent a nehézipari miniszter rendelete a háztartási és ipari, foglalkozási vil- 1 amos energia-fogyasztás méréséről. A rendelet végre* hajtásáról a Nehézipari Értesítőben külön miniszteri utasítás intézkedik. A most kiadott rendelet szabályozza a háztartási és a foglalkozási viliamosener- gia-fogyasztás mérését. Ki- mondja, hogy ha az iparűzési és egyéb foglalkozási célt szolgáló legnagyobb villamoskészülék teljesítménye alatta van a két kilowattórának (ez a helyzet az esetek túlnyomó többségében), a háztartási és a foglalkozási fogyasztást nem választja külön, hanem a foglalkozási fogyasztást a felemelt tömbárszabás szerint számolják el. A rendelet értelmében a közös villanyórára kapcsolt Lám, a fia is' ott nyüzs- gölödik a többeikkel. Hordják a műtrágyát, húzzák a mérőzsinórt, s úgy tesznek, mintha övék lenne ez a nagy határ. S ő csak ül, nézi a jövésmenést. Messzire bámul, aztán maga elé mered. A tőkéket vizsgálgatja. Megöregedtek. Mikor is ültette őket? Van annak már vagy harminc éve. Azóta sok kipusztult közülük, s új vesz- szőt dugott a helyébe. Szemezgette, oltogatta, tavas/- szal kinyitotta, ősszel bekapálta. És az a sok permetezés? No meg a szüretek, amikor összejött az egész család. Leszedték pár óra alatt a termést. S nem is ez volt az érdekes, hanem a vígasság, a csevegés, a juh- húsos-kása jó illata és a tavalyi karcos, amiből mindég dugott el egy kis hordóra valót a szüretre. Családi ünnep volt ez — ami után jobban esett a munka is egész esztendőben. Es most azt mondják, útban van ez a szőlő. A fia a guineai nép iránt. Ereztem, a békeakarat, egy jobb, emberibb világ vágya összeköt minket. — Impersszióm a megyei pártvezetőkkel folytatott baráti beszélgetésről igen jó. Alkalmam nyílt a magyar párt tagjainak, helyi vezetőinek a munkásságát megismerni. Annak a pártnak a tevékenységét, a dolgozókkal való kapcsolatát, amelynek céljai magasztosak, s a gyarmatosítás, a neokolonializmus, az imperializmus elleni küzdelemben, a világ népeinek a békéért folyó harcában együtt van Afrika és valamennyi földrész népével. — Nem tudom, szokásos-e, de hadd fejezzem ki végül köszönetemet vendéglátóimnak, a megyei vezetőknek, mindenekelőtt a munkásoknak, parasztoknak, akikkel beszélgettem, akiknek mélyről fakadó baráti érzéseit, üdvözletét elviszem magammal hazámba, Guineába, fekete Afrikába, — mondotta búcsúzóul kedves guineai vendégünk. Samu András háztartási és foglalkozási berendezésre engedélyt kell kérni a területileg illetékes áramszolgáltató vállalattól Ha már fennáll a közös mérés, a kérelmet, ahol a tömbárszabást évekkel ezelőtt már bevezették, 1965 október 31-ig kell benyújtani. A miniszteri utasítás második része a kizárólag éjjel működtetett villamos for- róviztárolók (boylerek) és a hazánkban még nem alkalmazott, de a jövőben bevezetésre kerülő, ugyancsak kizárólag éjjel működtetett háztartási hőtároló villanykályhák fogyasztásának árszabásáról intézkedik. A rendelet ezeknek a készülékeknek a vidéken érvényes kilowattóránkénti 50 filléres fogyasztási egységárát leszállítja a Budapestivel egyező kilowattóránként 30 filléres árra. Is ezt mondja. Márpedig ő csak ért hozzá. Mezőgazdász, az apja neveltette azzá a maga költségén, a saját verejtékével. Ügy nevetette,' ápolgatta, mint a szőlővesszőt. S a fiú? Csak nevet rajta. — Ne vacakoljon már apám! Ezt a kis háztájit nem tarthatjuk itt múzeumnak, időtlen időkig. Ha volna belőle egyrakáson vagy száz hold. akkor meggondolnánk, de így? Nem maradhat ennek a nagy táblának a közeliében. Kiröhögne bennünket a világ. Ne féljen, ezután se halunk szom- jan. Ha termőre fordul ez a kétszáz hold, jut belőle a tagságnak is. Apám is megkapja. amit dukál. Még bajlódnia sem kell vele. A szüretet szívesen megcsinál jak a fiatalok, a többit meg elvégzik a gépek. Mi a fenének kínlódna ezzel a tűzre- valóval tovább? Szóval, így beszél. A saját fia mondja ezt. aki pedig itt, a tőkék között tanult meg járni. Ezen a kis úton Ha kapáltak kinn a földön, ide hozták be a hűsre, a fa alá. De csak nevet ezen is. Azt mondja, most már egyenesebb utakat csinálnak meg hosszabbakat, mint az Nem hallatszik a gépek monoton zúgása, csendes a gyár. A Nyíregyházi Cipőipari Vállalat 400 munkása július 3-tól 12-ig nyaralni ment. Vajon esetükben érvényes-e: jó munka után édes a pihenés? Ha a második negyedév teljes termelését nézzük, akkor igen: 104,4 százalékra teljesítették. A fél év eredménye azonban csak 97,8 százalék. Ok: az első negyedévben jelentős termeléskiesést okozott a vita, hogy milyen talppal készítsék a fiú szandálokat. Cseppentő József igazgató mondja: majd a harmadik negyedévben törlesztik az adósságot. Üdülés, társasutak és virág Mivel tölti vajon a 400 ember a szabadságát? Kérdés, amire nem várhatunk választ és meglepő, hogy az igazgató éppen tudja. A gyárnak üdülője van Hajdúszoboszlón, egy páran ott, mások SZOT-beutalóval nyaralnak. Naponta 30—50 dolgozó Sóstóra jár, az üzem kabint bérelt a strandon. Vasárnap 140-en Egerbe utaznak, városnézésre, várlátogatásra, borkóstolóra. Egy kisebb csoport a Martfűi Tisza Cipőgyárba látogat el tapasztalatcserére. És akadnak, akik naponta benéznek munkahelyükre. A tűzőteremben 30 gép mellett asszonyok, lányok dolgoznak és rengeteg a cserepes virág. Ezeket locsol- gatják szorgalmasan Varga Pálné és a többiek, akik úgy be-benéznek. Megújulnak a gépek A műhelyekben tmk-sok, festők, takarítónők szorgoskodnak. Üj, világos köntöst kapnak a falak 20 ezer forintért, megjavítják a gépeket 30 ezerért. Szőke István, műszerész, a karbantartók csoportvezetője a legkiemelkedőbb munkák közé sorolja; felújítják a központi porelszívót, generá- lozzák a talpmarót, és még a legújabb gépre, a sarok- behúzóra is rááldoznak 16 órai munkát. Erről a legújabb gépről — pár hete üzemel és 140 ezer forintért vették — nagy szeretettel beszól a csoportvezető. Ördöngős masina, több mint 250 mozgó és 70 álló alkatrésze van. Finom műszer, kényes mint egy kislány, de megéri a fáradságot, mert hat ember munkáját végzi. Termelékenység és üzem- szervezés szempontjából is jelentős ez az egy hét. A tmk-sok átalakítják a szalaa régi volt, minek őrizgetni azt a kis ösvényt.,,. Furcsa világ. Szétnyirbálják az emlékeket. A keserveset is. Itt huzattak el, ezen á homokos dülőúton, minden esztendőben a gépek. A cséplőgépek. Négy ló, meg két bivaly húzta némelyiket, mégis elakadt. Szalmát és szárat raktak elébe. Még most is hallja az ostor suhogását, csattogását, a hajtok keserves szentségelését, amint püfölték a verítékben fürdő jószágokat, S az emberi veríték sem volt errefelé kevesebb, vagy drágább. Lám, a szőlő alá is maga forgatta a h»- mokat. Ezt a Szaharát, öt év telt el, m;V beültette sövénnyel körülionta-s egy kis vályogfalú viskót is esz- kábált rá. És most eltűnik minden. Talán egy nap alatt. Ezek a lánctalpasok felfalják az egészet, mintha itt se lett volna soha. Még tán a szőlőtőkéket is alószántják. Mi az nekik, A kis ház biztosan sírni, nyöszörögni fog a nagy gép súlya alatt. De az is lehet, hogy cs^k roppan egyet. Sikoltani sem lesz ideje. És a fia kacagva nézi- Az átkozott kölyök: Csak ne szeretné annyira. Nem is gok kocsitovábbító pályáját, az átalakítás után a szalagon két fazont gyárthatnak, időmegtakarítást érnek el. Új ebédlő Ha letelik a szabadság és visszatérnek a nyaralók, nemcsak a megfiatalodott üzem, de meglepetés is vár rájuk. Végre kompletten kész az ebédlő, és július 5-én 30 ezer forint értékben megérkezett az ebédlő bútorzata is, csauszmű asztalok. puha műbőr bevonatú székek. A vállalat vezetői úgy vélekednek, kevés üzem dicsekedhet ilyen ebédlővel, de ideje is, hogy elkészült, hogy a mesterek most már ne a bankli mellett fogyasszák el ebédjüket. A megváltozott környezet és dául a rosszul megválasztott munkahely, életpálya esetében), vaav hétköznapi kifejezésmóddal: a ross* lelkiállapot. A pszichológiai tényezők szerepét a termelési folyamatban többnyire nem is őt, az unokákat inkább. Azokon még fog a jó szó. Hallgatnak rá. Az ^pjuk? Az már a saját útját járja. Mint a dózer, ott a nyárfák mellett. Csak megy- megy hatalmas hantokat hány, megforgatja a szűz anyaföldet. S az a legény a gép nyergéből úgy néz széjjel, mint a győztes hadvezér a csata után. Sapkáját feltolta a homlokán, s kortyolgatja a hús vizet, amit egy kislány nyújt felé. — Fiatalok! — sóhajt aj öreg Taskó. Aztán lassan feláll az ülőkének használt tuskóról. Megropogtatja csontjait, beballag az omladozó falu kunyhóba. Kihozta a kétágú létrát, de nem nyitja szét. Komótosan a tetőnek támasztja és lépkedni kezd felfelé. Az eresznél matatni kezd, mintha veréb-csipaszokat keresne, de csak egy szárvágói húz elő. Karja nekilendül, s vágni kezdi a zsúpot összetartó szurkos fonalat. Aztán a széthulló szálakat nyalábra fogja és ölben viszi le a fa tövéhez. Hogy mégse menjen veszendőbe. F. Tóth Pál körülmény nyilvánvalóan jó hatással lesz majd a harmadik negyedév termelésére, amit különben gondosan előkészítettek a műszakiak. A harmadik negyedév terve 21 ezer férfi és 24 ezer fiú cipő gyártása. Kicsit feszített terv, de ha teljesítik törlesztik a féléves adósságot. A cipőgyári munkások július 12-én azzal kezdik a munkát, hogy az árvízkárosultak segítéséért dolgoznak. Még szabadságuk megkezdése előtt határoztak, hogy két műszakban 500 pár cipőt gyártanak, s a munkabért, 25 ezer forintot a Duna-mentieknek küldik. Jó munkakezdés lesz. Seres Erna pszichológiailag megalapozott, jó világítás növeli a teljesítőképességet; egy kísérlet szerint a 30-tól 1000 luxig terjedő világítás fordított arányban befolyásolta a selejtszázalékot, amely 90-től 5 százalékig terjedő skálában alakult. Egész sor példa akad már a mi iparunkban is a munkahelyi psziehológia eredményes alkalmazására. A textilipar néhány üzemében megfigyelték a műszak közbeni fáradás jellegzetes időpontjait. Ide néhány perces pihenőidőket iktattak. A termelékenység emelkedése bőségesen kárpótolta az üzemet az így kieső időért. A MTESZ egyébként a közelmúltban pszichológusok, szociológusok, vállalati szakemberek külön tanácskozását hívta össze a munkaközi pihenőidő megvitatására. Nemcsak az üzem érdekében Több üzemben megszervezték az úgynevezett pályaalkalmassági vizsgálatokat. Ezek azt bizonyították, hogy nemcsak az üzem érdekeit védik — hiszen meg- fakaiítják a textiliparban mintegy 2000 forintra tehető betanítási költségek felesleges ismétlődését ■—. de egyszersmind a dolgozókat is megóvják a tévesen választott munkahely súlyos következményeitől Akik pedig alkalmasnak bizonyulnak, természetesei jobban keresnek a számukra megfelelő munkakörben T. A más gazdasági, irányítási kérdés is, így háromnapos szabolcsi programom bőséges és változatos volt. Most Mérsékelték a villanyboylerek vidéki fogyasztási díját Az öreg szőlő A második otthon pszichológiája Alkalmassági vizsgálatok—A világítás és a selejt Mostanában mind szélesebb körben kutatják az üzemekben a termelékenység emelésének forrásait, tartalékait, s a cél jellegéből következik, hogy a megközelítés mindenekelőtt műszaki-gazdasági síkon mozog. A két tudományághoz azonban világszerte — s a kezdeti jelekből ítélve nálunk is egyre jobban — felzárkózik a pszichológia. A „vándorlás“ egyik oka Az ipari, üzemi pszichológia létjogosultsága, sok kihasználatlan lehetősége a köznapi, találó ^szóhasználatból is kitűnik: a munkahely második otthonunk. S ahogyan a mérnökök vizsgálják a gépek működését, állapotát — éppen úgy kell tanulmányozniok a pszichológusoknak a munkát végző embert. Tegyük hozzá ez az egybevetés nem is fedi teljesen a lényeget, hiszen nem mutat rá a pszichológia elsőrendűen humánus feladatkörére. Mert — ellentétben a gépekkel — itt nemcsak a termelési görbe süllyedése tükrözi az esetleges zavarokat, hanem talán sorsok félresiklása (péllehet adatszerűén [elmérni és kifejezni. Megközelítően azért erre is van mód, mert például az Országos Munka- egészségügyi Intézetnek a textilipari munkaerővándorlást tanulmányozó vizsgálatából kitűnik, hogy egyik nagy textilgyárunk többször munkahelyet cserélő nődolgozói között magas arányban szerepeltek azok, akik nem is erre a pályára készültek, 35 százalékuknak eredetileg semmilyen elképzelésük nem volt a választott szakmáról. A pihenés nem kiesett idő Mindez csak hozzávetőleges jelzése a munkahelyi pszichológia széles vizsgálati lehetőségeinek. Megemlíthetnénk még példaként a sok előnyt ígérő szindi- namikát. Kimutatták ugyanis, hogy a hideg színek (kék, kékeszöld, zöld) megnyugtató hatásúak, míg a meleg (narancs, vörös, stb.) színek izgató jellegűek. Ezeket a lelki reakciókat a munka monoton vagy változatos összetételének megfelelően lehet „adagolni". Kutatási eredmények bizonyítják azt is, hogy a
