Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
Brezsmev beszéde a szovjet katonai akadémiák végzett növendékeinek tiszteletére rendezett fogadáson Harcok Vietnamban Betiltották az antjol nyelvű Saigon Post tap megjelenését Moszkva, (TASZSZ): A® SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány szombaton a Kremlben a kongresszusi palotában fogadást adott a szovjet katonai akadémiák idén végzett növendékei tiszteletére. A fogadáson jelen voltak a szovjet hadsereg és hadiflotta parancsnokai, a testvérországokból érke- zett és a Szovjetunióban kiképzést nyert katonatisztek, az SZKP és a szovjet kormány vese tői. Á fogadáson Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: ,,Mind a mai napig fennáll az imperializmus részéről fenyegető háborús veszély ” Megállapította, hogy az imperializmus reakciós erői az utóbbi időkben észrevehetően fokozták provokációs tevékenységüket. Az Egyesült Államok vietnami agressziója, fegyveres beavatkozása a dominikai nép befed ügyeibe, kongói útonállása „a durva önkény és erőszak megnyilvánulásai, amelyek következtében a nemzetközi helyzet kiéleződött.” — Segítséget nyújtunk ma és a jövőben egyaránt azoknak, akik harcolnak az imperialista elnyomók ellen, a gyarmati rendszer minden fajtája ellen —mondotta Brezsnyev. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a reakció és agresszió fő támaszának szerepében az amerikai imperializmus lép fel. Vele szoros szövetségben vannak a nyugatnémet imperialisták, akiknek „revansvágyó politikai irányvonala és az a törekvése, hogy minden áron megkaparintsák a nukleáris fegyvereket, Európa és nemcsak Európa népeinek biztonságát veszélyezteti”. ..Ezzel feltétlenül számolnunk kell”. — A történelmi tapasztalatok arra tanítanak bennünket, hogy mind erősebb hadseregünk, minél magasabb fokú éberségünk, annál szilárdabb a béke határainkon, annál szilárdabb a béke földünkön — jelentette ki a továbbiakban Brezsnyev. — Meggyőződésünk, méghozzá mély meggyőződésünk. hogy a szovjet hadsereg képes elvenni a kedvét bármely agresszornak attól, hogy megbontsa népünk békés -munkáját és nyugalmát. A szónok hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg ereje személyi állományának magasfokú eszmeiségében rejlik. A tisztek kilencven százaléka a Párt, vagy a Komszomol tagja. Ez óriási erő, amely sziklaszilárddá és harcképessé teszi a hadsereget. Arról a külföldön terjesztett híresztelésről, amely szerint az Egyesült Államok fölényben van a Szovjetunióval szemben a stratégiai fegyverek területén, Brezsnyev kijelentette, hogy ez „újabb kísérlet, amellyel telket akarnak önteni a nukleáris zsarolás már régóta esődött mondott politikájába.” — Világszerte ismeretes — folytatta —, hogy nincs szükség erőnk reklámozására és terjengős bizonygatá- sara. Távol áll tőlünk a énnhéjázó dicsekvés és ’’fenyegetni sem akarunk ■lenkit Mégis meg kell állapítanunk, hogy a Szovjetunió nukleáris rakétaerejére vonatkozólag nyugaton idézgetett adatok és számítások korántsem tanúskodnak e számítások készítőinek és az imperialista államok kém- szolsálatainak tájékozottságáról. Teljes határozottsággal kijelentjük, hogy ha katonai potenciálunk erejének effajta értékelése alapján kísérelnének meg bármiféle agresszív cselekményt országunk ellen, ez végzetessé válna az agresszió kezdeményezőire. Brezsnyev közölte, a Szovjetunió rendelkezésére álló interkontinentális és oroitábs (Föld körüli hatósugarú) rakéták mennyisége elegendő ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra végezzenek bármely agresszorral, az agresszorok bármiféle csoportjával. — Elégedettek vagyunk rakétáinkkal — jegyezte meg. A továbbiakban rámutatott arra, hogy „komoly sikereket értünk el a rakéták elhárítására szolgáló eszközök megteremtésében. Az utóbbi időkben sikerült további fontos lépéseket tenni, amelyeknek következtében erősen fokozódik rakétael- hárításunk hatékonysága”. — Hadseregünk ereje, miként a többi szocialista ország hadseregéé is. a célok és ideálok közösségén aiapuló szoros harci szövetségünkben rejlik — mondotta a továbbiakban Brezsnyev. Súlyosan elszamítja magát az, aki a szocialista táborban mutatkozó nézet- eltérésekre építi kalandor terveit. Az európai szocialista országok harci közössége, amely a Varsói Szerződés szervezetében testesül meg, már régóta a népek békéjének és biztonságának nagy súllyal latba eső, szilárd tényezőjévé vált. A Varsói Szerződés alapját alkotó elvek visszatükrözik részvevőinek szilárd akaratát és készenlétét arra, hogy leküzdhetetlen gátat emelnek a háborús kalandok kedvelőinek útjába. — Szívünket büszkeség tölti el. amikor látjuk, hogyan ülnek itt, e teremben egymás mellett a szovjet tisztek és a szocialista testvérországok tisztjei. Ez a tény megbonthatatlan szocialista elvtársiasságunk, internacionalista szolidaritásunk egyik megnyilvánulása! Önök együtt tanultak, együtt sajátították el a harcászat művészetét és ha az imperialisták meg mernék zavarni népeink békés munkáját, akkor önök szintén együtt,» vállvetve lépnének fel bármely agresz- szor ellen. — Mi, szovjet emberek 4. „Erről xte beszéljünk” Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a portugálok hazánkat „jól ismerik”. — A portugálok — mondotta Kenész Jenő, aki 1932-ben hagyta el hazáját — szeretik a magyar népet. Együttéreznek a Duna— Tisza mentén élő mártír nemzettel. A megjegyzés mellbevágott. . — Mondja már meg, Kenész úr, miért vagyunk m) mártír nemzet! — Mi jól tudjuk, akik 35 éve eljöttünk Magyarországról. mi van ma otthon. 1956-ban a szabadságharcos felkelés napjaiban demonstráltunk is. A tüntető lisz- szaboni magyarokhoz ezernyi portugál i s csatlakozott. Közösen üdvözöltük a „hős szabadságharcosokat”. — De mi, akik otthon nagy célunkért, a kommunista társadalom felépítéséért élünk, dolgozunk, harcolunk. — jelentette ki ezután Brezsnyev. Megállapította, hogy a szovjet gazdaság, tudomány, technika, kultúra most erősen fejlődik. Az idén szervezetten folynak a mezőgazdasági munkálatok, az ország déli részében már megkezdődött az aratás. Az eredményről beszélni egyelőre korai, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ország egyes körleteiben bonyolult volt az időjárási helyzet, mégis teljes joggal számíthatunk arra, hogy a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkája a szovjet állam ipari hatalmától támogatva, meghozza a kedvező erdményeket. Brezsnyev közölte, hogy a Szovjetunióban most dolgozzák ki az 1966-ra szóló tervet és a következő, az 1966—1970 közötti időszakra szóló ötéves tervet. Ennek során az a törekvés nyilvánul meg, hogy lényegesen jobban és ésszerűbben használják fel a nemzeti jövedelmet, biztosítsák az ipar további fejlődését, az or- szag védelmi képességének növekedését, a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer- és köny- nyűipar fellendülését, a népjólét emelkedését. Az SZKP Központi Bizottságának 1964 októberi plénuma óta a párt következetesen kiküszöböli a szubjektívizmust és a rögtönzést a különböző kérdések megoldásánál. Az utóbbi időkben végrehajtott intézkedések azt tanúsítják, hogy pártunk és kormányunk mélyrehatóbban foglalkozik a kommunista építés égető kérdéseivel — Egész életünk és munkánk megbízható iránytűje a marxista-leninista tanítás volt és marad — jelentette ki Brezsnyev. Befejezésül megállapította, hogy a Szovjetunió következetesen síkraszáll a tartós békéért, a népeknek a gyarmati elnyomás alól való felszabadításáért, a demokráciáért és a szocializmusért küzdő erők összefogásáért. „Mi, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését hirdető elvek megvalósítását, a termonukleáris világháború megakadályozását kívánjuk. Országunk továbbra is küzd a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a nukleáris fegyverek eltiltásáért, az általános és teljes leszerelésért” — mondott Brezsnyev étünk, mégis csak jobban tudjuk, hogy a Magyarországon élők nem mártírok. Az 1956-os esemény nem szabadságharcos felkelés, hanem olyan ellenforradalom volt, amelynek éppen az volt a célja, hogy a népet szolgaságba, rabságba süllyessze. — Ha ez így volna, akkor merne beszélni az 1956-os fegyveres harcok okáról. — Miért ne? Magyarországon mindenki beszél erről. Nem tagadjuk, hogy az 1950-es években, a népgazdaság fejlesztése közben, a magyar kormányzat súlyos hibákat is követett el. A do! gőzök véleményét nem hallgatták meg, törvénysértések történtek. E helyzetet kihasználta a magyar és a külföldi reakció. Ellenforradalmat szított. A munkások és parasztok azonban felismerték az ellenforradalom igazi célját. Fegyvert fogtak Dél-vietnami szabadság- harcosok szombaton hajnalban aknákkal lőtték a Saigontól 130 kilométerrel délre lévő Can Tho amerikai légitámaszpontot. Az amerikai parancsnokság Skyraider vadászbombázókat vetett be a partizánok ellen, akik ekkor visszahúzódtak, de néhány órával később az első támadás színhelyének közelében újból több aknát lőttek ki a repülőtérre. Hanoiban szombaton bejelentették, hogy a pénteki légitámadások során Dien Bien Phu fölött egy amerikai gépet lelőttek és Nam Dinh körzetében két másik gépet felgyújtottak a légelhárító ütegek. A Nam Dinh elleni támadás során az amerikai gépek lakott negyedeket bombáztak és fedélzeti fegyverekkel lőttek. A támadásnak kilenc halottja és 65 sebesültje volt. Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunió távirati irodája szombaton felhatalmazást kapbtt az alábbi nyilatkozat közzétételére: A Szovjetunió vezető körei teljes egészében támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a japán—dél-korai viszony úgynevezett rendezése kérdésében elfoglalt igazságos állásr*>>ntját. A „rendezésről” szóló megállapodás, amelyet nemrégen írtak alá a japán fővárosban, tulajdonképpen kísérlet arra, hogy az egész Korea és az egész koreai nép érdekeit érintő kérdéseket a japán kormány és a szöuli hatóságok közötti összeesküvéssel oldják meg. A kapesolätok „rendezését” a Szovjetunió kénytelen úgy értékelni, mint lépés, amely tovább mélyíti Korea kettészakítottságát és további akadályokat gördít a koreai nép nemzeti egysége helyreállításának útjába. A tokiói megállapodás Washington nyomására jött létre. Washington azért szorgalmazza a japán kormányt és a dél-koreai hatóságok egymáshoz való közeledését, rendszerünk megvédéséért. E harcban — a munkás— naraszt hatalomért — sokan életüket adták, ök a mi mártírjaink! — A legtöbbet — igyekeztem érvelni — a tények beszélnek. Az ön magyar származású kollegái közül az utóbbi időben jártak né- hányan Magyarországon. Biztosan beszélt velük. — Igen! — Nos, mit tudtak elmondani az ön által állított mártíromságról? — ...Semmit! Azt mondották, hogy meglepődtek. Mindenütt nyugodt, élénk, lüktető életet találtak. — Valóban ezt mondották? — Igen. — Pedig Magyarországon a kormányzat is és minden tisztességes dolgozó is jobb munkával még szebbet, még jobbat akar. Ezt senki sem titkolja. De most hadd kérdezzek én. Beszéljen ön az érem másik oldaláról. Hogyan élnek a portugál munkásemberek és parasztok? — Erről ne beszéljünk. — Miért nem lehet erről beszélni? — Mert én nem politizálok! A Saigon-Gia Dinh körzetében működő DNFF-erők parancsnoksága figyelmeztetést intézett a dél-vietnami és külföldi állampolgárokhoz, kerüljék az amerikaiak társaságát és olyan nyil- város helyek felkeresését, ahol nagyobb számban tartózkodnak amerikaiak. minthogy a szabadságba cosok a jövőben fokozni kívánják megtorló akcióikat az amerikai agresszorok ellen. A saigoni kormány öt napra betiltotta az angol nyelvű Saigon Post napilap megjelenését. Az angol nyelvű lap elleni intézkedést a hatóságok azzal indokolták, hogy szerkesztősége megsértette a cenzúra-rendelkezéseket és „eltúlozta a Da Nang-i amerikai légitámadás ellen intézet Vietcong-támadás je- lentőségét.4’ A lapot elsősorban a Saigonban szolgálatot teljesítő amerikai katonák olvassák. hogy még szorosabban az Egyesült Államok agresszív politikai irányvonalához láncolja őket. Nyilatkozata végén a TASZSZ ismételten kijelenti: felhatalmazták annak közlésére, hogy a Szovjetunió vezető körei mélységesen megértik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának június 23-i nyilatkozatában kifejtett álláspontját és teljes egészében támogatják ezt az igazságos állásfoglalást. Moszkva, (TASZSZ): A szovjet külügyminisztérium nyilvánosságra hozta annak a szovjet szóbeli jegyzéknek a szövegét, amelyet június 30-án nyújtottak át Trevelyannak, Nagy- Britannia moszkvai nagykövetének. A szóbeli jegyzék többek között hangoztatja: — A szovjet kormány —- De hiszen az imént tolmácsolta a társaságunkban lévő H. Carpento újságíró kollégám ama megjegyzését, hogy a Magyarországról készített cikket a cenzúra nem engedte leközölni. — Az csak tolmácsolás volt és nem politizálás! — Megértem önt, kedves Kenész úr. Ám hadd jegyezzem meg, hogy nálunk nincs cenzúra, és nyugodtan alhatok attól, hogy megírom, mennyi szépsége van Portugáliának és Lisz- szabon városának. Nálunk nemcsak Portugáliáról, hanem arról is lehet és szabad beszélni, hogy Magyar- országon mi az. ami nem tetszik a dolgozóknak. Persze azt is meg lehet ír ni, amiről ön nem beszélt. — Mit? — Szerdán történt. Délelőtt kipróbáltam a város földalatti vasútját. Tudtam, hogy az új lisszaboni létesítmény mindössze 4,5 kilométer hosszú. Gyorsan a végállomásra értem, és újabb másfél escudoért (másfél forint) a város főteréhez értem. A lisszaboni földalatti nem szép, nem is csúnya. Semmi érdekessége nincs. Annál inkább emlékezetessé vált az, ami a napfényre érve fogadott. sorokban Algériában ma ünnepük az ország függetlenné válásának harmadik évfordulóját Megfigyelők szerint az ünnepségeket viszonylag szűk keretek között akarják lebonyolítani, hogy elkerüljék az esetleges tüntetéseket Benn Bella mellett. A dominikai fővárosban folytatódnak a tárgyalások az AÁSZ bizottsága és a szembenálló felek között. A megfigyelők szerint — köz- lik a nyugati hírügynökségek — hamarosan létrejöhet a megegyezés. Guatemala, Salvador, Honduras és Nicaragua pén- leken katonai tömb létrehozásában állapodott meg. A szövetség célja „az eset- leges kommunista agresszió” elleni harc, V Thant ENSZ-főtitkár szombaton reggel repülőgépen egyhetes látogatásra Genfbe érkezett. A főtitkár felszólal majd az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülésszakán és feltehetően találkozik a brit nemzetközösség vietnami „békéltető” bizottságával. A Pravda szombati száma „Közös célunk a kommunizmus és a béke” címmel vezércikkben méltatja Tito jugoszláv elnöknek a Szovjetunióban tett látogatását. Az Olasz Kommunista Párt szenátusi csoportja parlamenti vita indítását kérte a Közös Piac válságáról, amely — mint az indítvány megállapítja — a brüsszeli tárgyalások megszakadásával újabb szakaszába lépett. Felkérték egyben Fanfani külügyminisztert. hogy tájékoztassa a- válság részleteiről a szená- ti*» niezőgazdasági. illetve külügyi bizottságát. elvben helyesli a Kambodzsa semlegességéről szóló deklarációnak és jegyzőkönyvnek kambodzsai tervezetét, amelyet az erdekelt államok külön-külön hagyhatnak jóvá. A szovjet kormány a maga részéről kellő figyelemmel fogja megvizsgálni a kambodzsai kormány új javaslatait. — A főutcában díszes egyenruhában a városi rendőrség díszfelvonulása tárult elém. Századokra osztva vonult. Legelői a zenekar. Aztán vállra feszülő fegyverrel gyalogos rendőrszázadok. Az egyik gyalogos század különösen emlékezetes marad. Minden rendőr vérebet is vezetett. Első pillanatban úgy tűnt, hogy ilyent még sohasem láttam. Aztán eszembe jutott, hogy mégis. A náci Gestapo félelmes képe elevenedett meg. — A vérebes századot motoros és gépkocsis osztagok követték. Az autókban a rendőrök mellett géppuskák. Az újabb zenekar «tán a lovasrendőrök hosszú sora vonult. Biztosra vettem, hogy valamely ország miniszterelnöke, vagy talán a portugál köztársasági elnök tiszteletére történik a díszelgés. De államfőt, diplomatát se a díszmenet elején, se a közepén, se a végén nem láttam. Nos, hát mi volt ez? A kérdésre csak másnap kaptam választ. — A lisszaboni rendőrség — mondotta az egyik áruház eladója. — Időnként nagy csinnadrattával felvonul. Tudják, hogy mi ezt nem szeretjük, ezért teszik. LÓNYAl SÁNDOR: Portugália A TASZSZ nyilatkozata a Japúsi-dél-koreai szerződés kérdéséről Szovjet szóbeli fegyzék l\agy-Briíanniához Események
