Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

Brezsmev beszéde a szovjet katonai akadémiák végzett növendékeinek tiszteletére rendezett fogadáson Harcok Vietnamban Betiltották az antjol nyelvű Saigon Post tap megjelenését Moszkva, (TASZSZ): A® SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány szombaton a Kreml­ben a kongresszusi palotá­ban fogadást adott a szov­jet katonai akadémiák idén végzett növendékei tisztele­tére. A fogadáson jelen voltak a szovjet hadsereg és hadiflotta parancsnokai, a testvérországokból érke- zett és a Szovjetunióban ki­képzést nyert katonatisztek, az SZKP és a szovjet kor­mány vese tői. Á fogadáson Leonyid Brezsnyev. az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára beszédet mondott. Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kijelentette: ,,Mind a mai napig fennáll az impe­rializmus részéről fenyegető háborús veszély ” Megállapította, hogy az imperializmus reakciós erői az utóbbi időkben észreve­hetően fokozták provoká­ciós tevékenységüket. Az Egyesült Államok vietnami agressziója, fegyveres beavatkozása a dominikai nép befed ügyeibe, kon­gói útonállása „a durva önkény és erő­szak megnyilvánulásai, amelyek következtében a nemzetközi helyzet ki­éleződött.” — Segítséget nyújtunk ma és a jövőben egyaránt azoknak, akik harcolnak az imperialista elnyomók el­len, a gyarmati rendszer minden fajtája ellen —mon­dotta Brezsnyev. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a reakció és agresszió fő támaszának szerepében az amerikai im­perializmus lép fel. Vele szoros szövetségben vannak a nyugatnémet imperialis­ták, akiknek „revansvágyó politikai irányvonala és az a törekvése, hogy minden áron megkaparintsák a nuk­leáris fegyvereket, Európa és nemcsak Európa népeinek biztonságát veszélyezteti”. ..Ezzel feltétlenül számol­nunk kell”. — A történelmi tapasz­talatok arra tanítanak bennünket, hogy mind erősebb hadseregünk, minél magasabb fokú éberségünk, annál szi­lárdabb a béke hatá­rainkon, annál szilár­dabb a béke földünkön — jelentette ki a to­vábbiakban Brezsnyev. — Meggyőződésünk, még­hozzá mély meggyőződé­sünk. hogy a szovjet hadse­reg képes elvenni a kedvét bármely agresszornak attól, hogy megbontsa népünk bé­kés -munkáját és nyugalmát. A szónok hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg ere­je személyi állományának magasfokú eszmeiségében rejlik. A tisztek kilencven százaléka a Párt, vagy a Komszomol tagja. Ez óriási erő, amely sziklaszilárddá és harcképessé teszi a had­sereget. Arról a külföldön terjesz­tett híresztelésről, amely szerint az Egyesült Államok fölényben van a Szovjet­unióval szemben a stratégiai fegyverek területén, Brezs­nyev kijelentette, hogy ez „újabb kísérlet, amellyel tel­ket akarnak önteni a nuk­leáris zsarolás már régóta esődött mondott politikájá­ba.” — Világszerte ismeretes — folytatta —, hogy nincs szükség erőnk reklámozásá­ra és terjengős bizonygatá- sara. Távol áll tőlünk a énnhéjázó dicsekvés és ’’fenyegetni sem akarunk ■lenkit Mégis meg kell ál­lapítanunk, hogy a Szovjet­unió nukleáris rakétaerejére vonatkozólag nyugaton idéz­getett adatok és számítások korántsem tanúskodnak e számítások készítőinek és az imperialista államok kém- szolsálatainak tájékozottsá­gáról. Teljes határozottsággal kijelentjük, hogy ha ka­tonai potenciálunk ere­jének effajta értékelése alapján kísérelnének meg bármiféle agresszív cselekményt országunk ellen, ez végzetessé vál­na az agresszió kezde­ményezőire. Brezsnyev közölte, a Szovjetunió rendelkezésére álló interkontinentális és oroitábs (Föld körüli hatósu­garú) rakéták mennyisége elegendő ahhoz, hogy egy­szer s mindenkorra végez­zenek bármely agresszorral, az agresszorok bármiféle csoportjával. — Elégedettek vagyunk rakétáinkkal — jegyezte meg. A továbbiakban rámuta­tott arra, hogy „komoly si­kereket értünk el a rakéták elhárítására szolgáló eszkö­zök megteremtésében. Az utóbbi időkben sike­rült további fontos lé­péseket tenni, amelyek­nek következtében erő­sen fokozódik rakétael- hárításunk hatékonysá­ga”. — Hadseregünk ereje, miként a többi szocialista ország hadseregéé is. a cé­lok és ideálok közösségén aiapuló szoros harci szövet­ségünkben rejlik — mon­dotta a továbbiakban Brezs­nyev. Súlyosan elszamítja magát az, aki a szocialista táborban mutatkozó nézet- eltérésekre építi kalandor terveit. Az európai szocia­lista országok harci közös­sége, amely a Varsói Szer­ződés szervezetében testesül meg, már régóta a népek békéjének és biztonságának nagy súllyal latba eső, szi­lárd tényezőjévé vált. A Varsói Szerződés alapját alkotó elvek visszatükrözik részve­vőinek szilárd akaratát és készenlétét arra, hogy leküzdhetetlen gátat emelnek a háborús ka­landok kedvelőinek út­jába. — Szívünket büszkeség tölti el. amikor látjuk, ho­gyan ülnek itt, e teremben egymás mellett a szovjet tisztek és a szocialista test­vérországok tisztjei. Ez a tény megbonthatatlan szo­cialista elvtársiasságunk, in­ternacionalista szolidaritá­sunk egyik megnyilvánulá­sa! Önök együtt tanultak, együtt sajátították el a harcászat művészetét és ha az imperialisták meg mer­nék zavarni népeink békés munkáját, akkor önök szin­tén együtt,» vállvetve lép­nének fel bármely agresz- szor ellen. — Mi, szovjet emberek 4. „Erről xte beszéljünk” Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a portu­gálok hazánkat „jól isme­rik”. — A portugálok — mon­dotta Kenész Jenő, aki 1932-ben hagyta el hazáját — szeretik a magyar né­pet. Együttéreznek a Duna— Tisza mentén élő mártír nemzettel. A megjegyzés mellbevá­gott. . — Mondja már meg, Ke­nész úr, miért vagyunk m) mártír nemzet! — Mi jól tudjuk, akik 35 éve eljöttünk Magyaror­szágról. mi van ma otthon. 1956-ban a szabadságharcos felkelés napjaiban demonst­ráltunk is. A tüntető lisz- szaboni magyarokhoz ezer­nyi portugál i s csatlakozott. Közösen üdvözöltük a „hős szabadságharcosokat”. — De mi, akik otthon nagy célunkért, a kommu­nista társadalom felépítésé­ért élünk, dolgozunk, har­colunk. — jelentette ki ez­után Brezsnyev. Megállapí­totta, hogy a szovjet gazda­ság, tudomány, technika, kultúra most erősen fejlő­dik. Az idén szervezetten folynak a mezőgazdasági munkálatok, az ország déli részében már megkezdődött az aratás. Az eredményről beszélni egyelőre korai, kü­lönösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ország egyes körleteiben bonyo­lult volt az időjárási hely­zet, mégis teljes joggal számíthatunk arra, hogy a mezőgazdasági dolgozók ön­feláldozó munkája a szovjet állam ipari hatalmától tá­mogatva, meghozza a ked­vező erdményeket. Brezsnyev közölte, hogy a Szovjetunióban most dolgoz­zák ki az 1966-ra szóló ter­vet és a következő, az 1966—1970 közötti időszak­ra szóló ötéves tervet. En­nek során az a törekvés nyilvánul meg, hogy lényegesen jobban és ésszerűbben használják fel a nemzeti jövedel­met, biztosítsák az ipar további fejlődését, az or- szag védelmi képessé­gének növekedését, a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer- és köny- nyűipar fellendülését, a népjólét emelkedését. Az SZKP Központi Bi­zottságának 1964 októberi plénuma óta a párt követ­kezetesen kiküszöböli a szubjektívizmust és a rög­tönzést a különböző kérdé­sek megoldásánál. Az utób­bi időkben végrehajtott in­tézkedések azt tanúsítják, hogy pártunk és kormá­nyunk mélyrehatóbban fog­lalkozik a kommunista épí­tés égető kérdéseivel — Egész életünk és mun­kánk megbízható iránytűje a marxista-leninista taní­tás volt és marad — jelen­tette ki Brezsnyev. Befeje­zésül megállapította, hogy a Szovjetunió következetesen síkraszáll a tartós békéért, a népeknek a gyarmati el­nyomás alól való felszaba­dításáért, a demokráciáért és a szocializmusért küzdő erők összefogásáért. „Mi, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­élését hirdető elvek megva­lósítását, a termonukleáris világháború megakadályo­zását kívánjuk. Országunk továbbra is küzd a fegyver­kezési hajsza megszünteté­séért, a nukleáris fegyverek eltiltásáért, az általános és teljes leszerelésért” — mondott Brezsnyev étünk, mégis csak jobban tudjuk, hogy a Magyaror­szágon élők nem mártírok. Az 1956-os esemény nem szabadságharcos felkelés, hanem olyan ellenforrada­lom volt, amelynek éppen az volt a célja, hogy a né­pet szolgaságba, rabságba süllyessze. — Ha ez így volna, ak­kor merne beszélni az 1956-os fegyveres harcok okáról. — Miért ne? Magyaror­szágon mindenki beszél er­ről. Nem tagadjuk, hogy az 1950-es években, a népgaz­daság fejlesztése közben, a magyar kormányzat súlyos hibákat is követett el. A do! gőzök véleményét nem hall­gatták meg, törvénysértések történtek. E helyzetet ki­használta a magyar és a külföldi reakció. Ellenforra­dalmat szított. A munkások és parasztok azonban felis­merték az ellenforradalom igazi célját. Fegyvert fogtak Dél-vietnami szabadság- harcosok szombaton hajnal­ban aknákkal lőtték a Sai­gontól 130 kilométerrel dél­re lévő Can Tho amerikai légitámaszpontot. Az ameri­kai parancsnokság Skyraider vadászbombázókat vetett be a partizánok ellen, akik ek­kor visszahúzódtak, de né­hány órával később az első támadás színhelyének köze­lében újból több aknát lőt­tek ki a repülőtérre. Hanoiban szombaton be­jelentették, hogy a pén­teki légitámadások során Dien Bien Phu fölött egy amerikai gépet le­lőttek és Nam Dinh körzetében két másik gépet felgyújtottak a légelhárító ütegek. A Nam Dinh elleni táma­dás során az amerikai gé­pek lakott negyedeket bom­báztak és fedélzeti fegyve­rekkel lőttek. A támadás­nak kilenc halottja és 65 sebesültje volt. Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunió távirati irodája szombaton felhatal­mazást kapbtt az alábbi nyilatkozat közzétételére: A Szovjetunió vezető kö­rei teljes egészében támo­gatják a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságnak a japán—dél-korai viszony úgynevezett rendezése kér­désében elfoglalt igazságos állásr*>>ntját. A „rendezésről” szóló meg­állapodás, amelyet nemré­gen írtak alá a japán fő­városban, tulajdonképpen kísérlet arra, hogy az egész Korea és az egész koreai nép érdekeit érintő kérdé­seket a japán kormány és a szöuli hatóságok közötti összeesküvéssel oldják meg. A kapesolätok „rendezé­sét” a Szovjetunió kénytelen úgy értékelni, mint lépés, amely tovább mélyíti Korea kettészakítottságát és to­vábbi akadályokat gördít a koreai nép nemzeti egysége helyreállításának útjába. A tokiói megállapodás Washington nyomására jött létre. Washington azért szor­galmazza a japán kormányt és a dél-koreai hatóságok egymáshoz való közeledését, rendszerünk megvédéséért. E harcban — a munkás— naraszt hatalomért — so­kan életüket adták, ök a mi mártírjaink! — A legtöbbet — igye­keztem érvelni — a tények beszélnek. Az ön magyar származású kollegái közül az utóbbi időben jártak né- hányan Magyarországon. Biztosan beszélt velük. — Igen! — Nos, mit tudtak el­mondani az ön által állított mártíromságról? — ...Semmit! Azt mondot­ták, hogy meglepődtek. Min­denütt nyugodt, élénk, lük­tető életet találtak. — Valóban ezt mondot­ták? — Igen. — Pedig Magyarországon a kormányzat is és minden tisztességes dolgozó is jobb munkával még szebbet, még jobbat akar. Ezt senki sem titkolja. De most hadd kér­dezzek én. Beszéljen ön az érem másik oldaláról. Ho­gyan élnek a portugál mun­kásemberek és parasztok? — Erről ne beszéljünk. — Miért nem lehet er­ről beszélni? — Mert én nem politi­zálok! A Saigon-Gia Dinh körze­tében működő DNFF-erők parancsnoksága figyelmezte­tést intézett a dél-vietnami és külföldi állampolgárok­hoz, kerüljék az amerikaiak társaságát és olyan nyil- város helyek felkeresé­sét, ahol nagyobb szám­ban tartózkodnak ameri­kaiak. minthogy a sza­badságba cosok a jövőben fokozni kívánják meg­torló akcióikat az ame­rikai agresszorok ellen. A saigoni kormány öt nap­ra betiltotta az angol nyelvű Saigon Post napilap megje­lenését. Az angol nyelvű lap elleni intézkedést a hatósá­gok azzal indokolták, hogy szerkesztősége megsértette a cenzúra-rendelkezéseket és „eltúlozta a Da Nang-i ame­rikai légitámadás ellen in­tézet Vietcong-támadás je- lentőségét.4’ A lapot elsősor­ban a Saigonban szolgálatot teljesítő amerikai katonák olvassák. hogy még szorosabban az Egyesült Államok agresszív politikai irányvonalához láncolja őket. Nyilatkozata végén a TASZSZ ismételten kijelen­ti: felhatalmazták annak közlésére, hogy a Szovjet­unió vezető körei mélysé­gesen megértik a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormányának június 23-i nyilatkozatában kifej­tett álláspontját és teljes egészében támogatják ezt az igazságos állásfoglalást. Moszkva, (TASZSZ): A szovjet külügyminisz­térium nyilvánosságra hozta annak a szovjet szóbeli jegyzéknek a szövegét, ame­lyet június 30-án nyújtot­tak át Trevelyannak, Nagy- Britannia moszkvai nagykö­vetének. A szóbeli jegyzék többek között hangoztatja: — A szovjet kormány —- De hiszen az imént tolmácsolta a társaságunk­ban lévő H. Carpento újság­író kollégám ama megjegy­zését, hogy a Magyaror­szágról készített cikket a cenzúra nem engedte le­közölni. — Az csak tolmácsolás volt és nem politizálás! — Megértem önt, kedves Kenész úr. Ám hadd je­gyezzem meg, hogy nálunk nincs cenzúra, és nyugod­tan alhatok attól, hogy megírom, mennyi szépsége van Portugáliának és Lisz- szabon városának. Nálunk nemcsak Portugáliáról, ha­nem arról is lehet és sza­bad beszélni, hogy Magyar- országon mi az. ami nem tetszik a dolgozóknak. Per­sze azt is meg lehet ír ni, amiről ön nem beszélt. — Mit? — Szerdán történt. Dél­előtt kipróbáltam a város földalatti vasútját. Tudtam, hogy az új lisszaboni léte­sítmény mindössze 4,5 ki­lométer hosszú. Gyorsan a végállomásra értem, és újabb másfél escudoért (másfél forint) a város fő­teréhez értem. A lisszaboni földalatti nem szép, nem is csúnya. Semmi érdekes­sége nincs. Annál inkább emlékezetessé vált az, ami a napfényre érve fogadott. sorokban Algériában ma ünnepük az ország függetlenné válásá­nak harmadik évfordulóját Megfigyelők szerint az ün­nepségeket viszonylag szűk keretek között akarják le­bonyolítani, hogy elkerüljék az esetleges tüntetéseket Benn Bella mellett. A dominikai fővárosban folytatódnak a tárgyalások az AÁSZ bizottsága és a szembenálló felek között. A megfigyelők szerint — köz- lik a nyugati hírügynöksé­gek — hamarosan létrejöhet a megegyezés. Guatemala, Salvador, Honduras és Nicaragua pén- leken katonai tömb létre­hozásában állapodott meg. A szövetség célja „az eset- leges kommunista agresszió” elleni harc, V Thant ENSZ-főtitkár szombaton reggel repülőgé­pen egyhetes látogatásra Genfbe érkezett. A főtitkár felszólal majd az ENSZ gazdasági és szociális ta­nácsának ülésszakán és fel­tehetően találkozik a brit nemzetközösség vietnami „békéltető” bizottságával. A Pravda szombati száma „Közös célunk a kommu­nizmus és a béke” címmel vezércikkben méltatja Tito jugoszláv elnöknek a Szov­jetunióban tett látogatását. Az Olasz Kommunista Párt szenátusi csoportja parlamenti vita indítását kérte a Közös Piac válsá­gáról, amely — mint az in­dítvány megállapítja — a brüsszeli tárgyalások meg­szakadásával újabb szaka­szába lépett. Felkérték egy­ben Fanfani külügyminisz­tert. hogy tájékoztassa a- válság részleteiről a szená- ti*» niezőgazdasági. illetve külügyi bizottságát. elvben helyesli a Kambod­zsa semlegességéről szóló deklarációnak és jegyző­könyvnek kambodzsai terve­zetét, amelyet az erdekelt államok külön-külön hagy­hatnak jóvá. A szovjet kor­mány a maga részéről kellő figyelemmel fogja megvizs­gálni a kambodzsai kor­mány új javaslatait. — A főutcában díszes egyenruhában a városi rend­őrség díszfelvonulása tárult elém. Századokra osztva vo­nult. Legelői a zenekar. Az­tán vállra feszülő fegyverrel gyalogos rendőrszázadok. Az egyik gyalogos század külö­nösen emlékezetes marad. Minden rendőr vérebet is vezetett. Első pillanatban úgy tűnt, hogy ilyent még sohasem láttam. Aztán eszembe jutott, hogy mégis. A náci Gestapo félelmes képe elevenedett meg. — A vérebes századot motoros és gépkocsis oszta­gok követték. Az autókban a rendőrök mellett géppus­kák. Az újabb zenekar «tán a lovasrendőrök hosszú sora vonult. Biztosra vettem, hogy vala­mely ország miniszterelnö­ke, vagy talán a portugál köztársasági elnök tiszteleté­re történik a díszelgés. De államfőt, diplomatát se a díszmenet elején, se a közepén, se a végén nem láttam. Nos, hát mi volt ez? A kérdésre csak más­nap kaptam választ. — A lisszaboni rendőrség — mondotta az egyik áru­ház eladója. — Időnként nagy csinnadrattával felvo­nul. Tudják, hogy mi ezt nem szeretjük, ezért teszik. LÓNYAl SÁNDOR: Portugália A TASZSZ nyilatkozata a Japúsi-dél-koreai szerződés kérdéséről Szovjet szóbeli fegyzék l\agy-Briíanniához Események

Next

/
Thumbnails
Contents