Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-31 / 179. szám
XX!L ÉVSOLTAM, IW. 8»AM ÁRA: 50 fiöér 1965. JULIUS 31, SZOMBAT Sekon Touré Budapestre érkezett Megkezdődtek a magyar—guineai tárgyalások Kállai Gyula miniszterelnök látogatása a Hajdúságban Sekou Tourének, a Guineai Demokrata Párt főtitkárának, a Guineai Köztársaság elnökének vezetésével pénteken délelőtt Budapestre érkezett a Guineai Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívására látogatott hazánkba. A guineai államelnök hazánkban még nem járt, csupán 1960 szeptemberében átutazóban töltött rövidebb időt a Ferihegyi repülőtéren. Sekou Touré magyar- országi tartózkodása idején találkozik a párt- és állami vezetőkkel, tárgyalásokat folytat a két országot kölcsönösen érdeklőd kérdésekről, s előreláthatólag hétfőn utazik el hazánkból. A guineai párt- és kormányküldöttség fogadására a repülőtéren megjelelt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a kormány elnöke, Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Jelen volt a fogadtatásnád a kormány több tagja, közéletünk számos ismert személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja, s eljöttek a vendégek üdvözlésére a Budapesten tanuló guineai és más afrikai diákok képviselői. Pénteken délután az Országházban megkezdődtek a magyar—guineai tárgyalások. Magyar részről a tárgyaláson részit vett Kádár János, a magyar küldöttség vezetője, továbbá Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Karádi Gyula, a külkereskedelmi mi-l niszter első helyettese, ár. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető einöke, — a küldöttség tagjai. Guineai részről a tárgyaláson részt vett Sekou Touré, a guineai küldöttség vezetője, Béavogui Louis Lan- sana, külügyminiszter, Keltán Famara Erdős, Guinea miniszteri rangú kormánybiztosa, Camara Daman- tang, az elnöki hivatal bel- ügyekkel foglalkozó osztályának főigazgatója, a Guineai Demokrata Párt Politikai Bizottságának tagjai, továbbá Fofana Karim, a gazdaságfejlesztési minisztérium államtitkára, Maurice Camara, Guinea budapesti nagykövete. Pénteken délben a megyei tanács vb termében tanácskozott a megyei szállítási bizottság. A megbeszélésen megjelent és felszólalt Kiss Dezső közlekedés- és ppstáti gyi miniszterhelyettes is. Jelen voltak; Nemef Imre, a megyei tanács vb. elnök- helyettese, Kuhár András, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, a bi-' zottság tagjai, valamint a szállítási munkákban legjobban érintett szervek, vállalatok képviselői. A MÁV képviseletében Szabó Béla, a debreceni igazgatóság helyettes vezetője vett részt a tanácskozáson. A megbeszélést Nemes Imre nyitotta meg, miközben értékelte a bizottság eddig végzett munkáját. Elmondotta, hogy az elmúlt évi tapasztalataik birtokában a szállítási bizottság ebben az évben líiár lényegesen jobb munkát tudott végezni, és egyre inkább megfelel tényleges hivatásának. Az ez évi fő feladatok közé tartozott például; előszállítások szorgalmazásával csökkenteni a kampányidőszak természetszerűen növekvő forgalmát. A magyar forradalmi munkás—paraszt kormány pénteken este az Országház vadásztermében vacsorát adott a hazánkban tartózkodó guineai párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A vacsorán részt vett a magyar küldöttség, élén Kádár Jánossal, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és a kormány több tagja, valamint a guineai párt- és kormány- delegáció, élén Sekou Tou- réval. A szívélyes, baráti légkörű vacsorán Kállai Gyula, a kormány elnöke pohár- köszöntőt mondott. A fogadáson p.ohárköszón- tőt mondott Sekou Touré is. Ennek eredménye meg ie mutatkozott; a csúcsidőszakban ebben az évben már lényegesen csökkent a szállítás. Az előszállítások révén a mezőgazdasági termés betakarításához szükséges göngyölegnek mintegy 80 százaléka már a helyszínen van. A főbb szállítási szervekkel történt konkrét megbeszéléseknek is van eredménye. A Nyíregyházi Konzervgyár például a szerződés szerint szállítandó áru- mennyiségnek egyharmadára kötött szállítási szerződést a termelőszövetkezetekkel. A gyár vállalkozott éjjeli szállításokra is. Sokkal szervezettebben készült fel a szállításokra az idén a MEK is. 236 termelőszövetkezettel kötött elszállítási szerződést Több hozzászóló után Kiss Dezső miniszterhelyettes válaszolt a felvetett problémákra. Elmondotta, hogy a nagyobb mértékű útfelújítást csak úgy lehet megoldani, ha csökkentik a munkahelyek számát, gépesítik a munkát és az évekig elhúzódó építkezéseket rövid idő alatt befejezik. Egyet értett a hozzászólókkal abban, hogy Nyíregyházán is létesítsen az ATTTOKER lerakatok Tájékoztató a mezőgazdaság jövő évi tervéről Tanácskozott a megyei szállítási bizottság Előregyártó Sízem épöl kisbtdttk létesítésébe* A megyei tanácsok^ vb. f elnökhelyettesei, mezőgazdasági és felvásárlási osztályvezetői, valamint a megyei pártbizottságok mező- gazdasági osztályvezetői, pénteken délelőtt értekezleten vettek részt a Földművelésügyi Minisztériumban. A tanácskozást Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg, majd Hont János, a miniszter első helyettese tartott tájékoztató előadást a mezőgazdasági termelés és felvásárlás 1966. évi tervének főbb céljairól és a tervezés módszeréről. fMTB A me evei kishidak problémája* úgy fogják megoldani. hogy központi előregyártó üzemet létesítenek, s a helyszínen, rövid idő alatt összeszerelik. A miniszterhelyettes elismeréssel beszélt a szállí- \ tári bizottságok munkájáról. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke látogatást tett Hajdú-Bi- har megyében. A kormány elnökét, aki szerda délután érkezett a Hajdúság „fővárosába”, Debrecenbe, a megyei pártbizottság székházában a megyei pártvégre- hajtó-bizottság tagjainak, valamint a járási, városi titkárok, tömegszervezeti vezetők jelenlétében Gódor Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja üdvözölte, s ismertette a megye helyzetét. Ezután Kállai Gyula az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket. Kállai Gyula hajdúsági körútja során tájékozódott a helyi gondokról és a tennivalókról, s a megyei problémák mellett országos kérdésekről is szót váltott a dolgozókkal, tájékoztatta őket az időszerű bélés külpolitikai kérdésekről. Népgazdasági kérdésekről beszélgetve felhívta figyelmüket, hogy második ötéves tervünk utolsó időszakához érkeztünk, s a jó munka most különösen fontos. Gazdasági építő munkánkban a múlt év decemberi párthatározatot tekintjük irányadónak, s arra kell törekednünk, hogy annak leglényegesebb pontjai — az ésszerű takarékosság, a gazdaságosság fokozása, kisebb ráfordítással nagyobb eredmények elérése, a termelékenység növelése, a minőség javítása — a gazdálkodás minden területén maradéktalanul érvényesüljenek. Ezek nem ideiglenes, hanem állandó jellegű feladatok, a szocializmus teljes felépítésének hathatós eszközei, amelyeket naponta alkalmaznunk kell. Megemlítette Kállai Gyula azt is. hogy a párthatározat megjelenése óta eltelt fél év eredményei — bár egész sor elemi, természeti csapás fékezte a népgazdaság erőinek teljes kibontakozását — biztatóak. Kedvező jelenség, hogy az ipari termelés növekedése túlnyomórészt — körülbelül 86 százalékban — a termelékenységből származott. A mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói de- rekas helytállással igyekeznek pótolni azt az időveszteséget, amit a nyári munkák végzésében a hosszantartó esőzés és egyéb kedvezőtlen körülmények okoztak. A kenyérgabona terméskilátásai biztatóak, s arra kell törekedni, hogy a gabona és más vetemény minél kevesebb veszteséggel a zsákokba, illetve a magtárakba kerüljön. Kállai Gyula felhívta a figyelmet arra is, hogy az aratás elhúzódása, valamint a vízkár miatt többheiyült szükségessé vált másodvetes a inezó- gazdasag dolgozóit meg nagyobb feladatok elé állítja majd az idei őszön, mint tavaly. Az árvíz elleni küzdelemről szólva Kállai Gyula hangoztatta, hogy most a helyreállítás munkája következik. Sokan azt mondják, hogy már megnyertük az árvízi csatát. De ezt csak akkor nyerjük meg véglegesen, ha az okozott károkat gyorsan helyreállítjuk, a megrongált gátakat, megerősítjük, és ezzel együtt maradéktalanul teljesítjük a népgazdaság idei és távlati terveit. Társadalmi fejlődésünk időszerű kérdéseivel kapcsolatban Kállai Gyula a többi között szólt arról, hogy az elmúlt fél év eredményei, a sorozatos nehézségek sikeres leküzdése — például az árvíz elleni hathatós védekezés is — Ismételten bebizonyította szocialista társadalmi rendünk erejét, szilárdságát. újból megmutatta nér púnk egységét és azt, milyen nagy feladatok megoldására képes a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók összefogása. Ez az össze- forottság és egység nem szavakban, hanem tettekben, a munkában mutatkozott meg. Feladatunk ezt az egységet — amelynek alapja a munkás—paraszt szövetség — erősíteni, feljeszteni — mondotta. A szocialista társadalmi rend építése azonban nemcsak több és jobb termékeket, nemcsak színvonalasabb ellátást, hanem nemesebb, kulturáltabb, erkölcsösebb embereket Is jelent. Ezért az élet minden területén fokozott figyelmet kell fordítani a szocialista világnézet terjesztésére, a szocialista erkölcs normáinak megszilárdítására. Politikai kérdésekről szólva Kállai Gyula beszélt a párt helyzetéről és szereperői. Hangoztatta: a párt, és a kormány politikájának jelszava; együtt a néppel! ez azt jelenti, hogy a párttagok és párton kívüliek közös erőfeszítésével épülhet csak fel a szocialista Magyarország. Ez a politika a jövőben sem változik, a párt vezető szerepének erősítésére viszont az élet minden területén szükség van. Ennek azonban nem kiváltságokban, hanem a kommunisták jobb munkájában, vezető, irányító tevékenységében kell megnyilvánulnia. A látogatás során felmerült témák között szerepeltek a nemzetközi élet időszerű kérdései is. Kállai Gyula különösen a vietnami kérdéssel foglalkozott részletesebben Az Egyesült Államok vezető körei szemmel láthatóan vissza akarnafc kérni a hidegháborús időszak külpolitikai íranp» vonalához. USA vietnami politikájával szemben a világ minden részén — még magában az Egyesült Államokban is — napról napra növekszik az ellenállás. Például Lippmann, a neves amerikai publicista U elismerte: elmúlt az az idő, amikor az Amerikai Egyesült Államok a világ csendőrének szerepében tetszeleghetett. A világ békeszerető a* haladó erői egységesen lépnek fel a vietnami nép v©. delmében. A nemzetközi kommunista mozgalomban, a más kérdésekben fennálló nézeteltérések ellenére, az amerikai imperialisták agressziója ellen erősödő egység jen létre. Ezt tanúsítja a helsinki béke-világkongresszusnak a vietnami kérdésről hozott határozata is, amelyet • küldöttek — bár éles viták után — de teljesen egységesen fogadtak el. Román testvérpártunk • kongresszusán, ahol 54 párt küldöttsége vett részt, szintén megmutatkozott ez az egység. Testvérpártjaink képviselői egyöntetűen ítélték el az amerikaiak vietnami agresszióját, s a világ haladó erőinek egysége az imperialista agresszió elleni harcban egyre erősödik. Az egész haladó emberiség — köztük a magyar dolgozók is — a vietnami nép mellett állnak, s szilárd meggyőződésünk, hogy — bár hosszú harcra van kilátás, a szabadságáért küzdő vietnami nép ügye végül is győzedelmeskedik. A nemzetközi helyzet más kérdéseiről szólva Kállai Gyula hangoztatta: változatlanul törekszünk a békés egymás mellett élés politikájának megvalósítására. Ez helyes marxista—leninista forradalmi politika, amely továbbra is érvényben van, de a jelenlegi nemzetközi helyzetben a megvalósításáért' folytatott harc bonyolultabb lett és nagyobb erőfeszítéseket kíván. A békés egymás mellett élés politikája nem fegyverletétel az imperialista agresszió előtt. Ha az imperialisták az agresszió eszközéhez nyúlnak, ezzel határozottan szembe kell szállni. Emellett ez a küzdelem tartalmazza a gyarmati rendszer teljes eltörléséért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért, az általános és teljes leszerelésért, s az ehhez vezető részmegoldásokért folytatott küzdelmet is. Különösen nagy fontossága van annak, hogy a világ haladó erőinek békemozgalma, az ebben részvevő tömegek aktívan és egységesen lépjenek fel az imperialista háborús evőkkel szemben.
