Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

Megkezdődött a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa Amerikai kémrepiiiő Franciaország fölött Bukarest, (MTI): Mint jelentettük, Buka­restben a Népköztársaság palotájában, hétfőn meg­nyílt a Román Kommunis­ta párt IX. kongresszusa. A kongresszusra érkezett küldötteket és a külföldi vendégeket az ünneplőbe öl­tözött román főváros lakói lelkesedéssel köszöntötték. A kongresszus üléstermében 9 órakor megjelent Nicolae Ceausescu, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, valamint a párt Politikai Bizottságá­nak tagjai és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, majd követték őket a kongresszusra érkezett 56 ország kommunista és mun­káspártjainak küldöttségei, köztük Fcck Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja vezette magyar pártküldöttség. A kongresszust Nicolae Ceausescu nyitotta meg. Be­jelentette, hogy a kong­resszuson az ország minden részéből 1357 küldött és több mint kétezer meghí­vott vendég vesz részt. Ceausescu beszédének be­vezetőjében az elmúlt öt év eredményeiről szólt, majd vázolta az új ötéves terv legfontosabb adatait, fog­lalkozott annak néhány fő elvi kérdésével. Az első tit­kár különös nyomatékkai szólt a beruházások gazda­sági hatékonyságának növe­léséről. Az első titkár ezután a következőket mondotta: — A következő években a szocialista nemzetközi munkamegosztás kereté­ben tovább fejlődik sok­oldalú. testvéri együtt­működésünk a KGST- tagállamokkal, az összes szocialista országgal. A kölcsönösen előnyös gaz­dasági kapcsolatok hozzájá­rulnák minden egyes szo­cialista ország fejlődéséhez, a szocialista világrendszer erősítéséhez. — Románia ugyanakkor, szem előtt tartva a világmé­retű munkamegosztást, a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcso­latait az összes államokkal, függetlenül társadalmi rend­szerüktől. Ceausescu ezután a Ro­mán Szocialista Köztársaság alkotmánytervezetéről szólt, A megnyitóbeszéd után a küldöttek 33 tagú elnöksé­get választottak meg. Az elnökség megválasztá­sát követően Nicolae Ceau­sescu elvtárs bejelentette, hogy a Román Munkáspárt legutóbbi plenáris ülésén el­határozta, javasolni flpgja a kongresszusnak, hogy a Román Munkáspártot a jö­vőben nevezzék Román Kommunista Pártnak. Ceau­sescu elvtárs a továbbiak­ban emlékeztetett arra, hogy a Román Kommunista Párt 1921-bn alakult meg, s így sorrendben IX. kongresszusa következne. Ja­vasolta, hogy ezért a párt IX. kongresszusát tartsa meg. A küldöttek a javas­latot viharos tapssal egy­hangúlag elfogadták. Ezután Chivu Stoica el­nöklésével megválasztották a kongresszus intéző szer­veit, elfogadták a klongresz- szus napirendjét. A kongresszus intéző szer. veinek megválasztása és a napirend elfogadása után Nicoale Ceausescu elvtárs tartott beszámolót a párt két kpngresszusa között végzett munkájáról. amely — mint mondotta — az ország összes állampol­gárainak, nemzetiségre való tekintet nélkül, teljes jog- egyenlőséget biztosít min­den területen. Ezután kije­lentette: a szocialista de­mokrácia további erősítésé­nek egyik fontos feltéte;e a szocialista törvényesség ér­vényesítése és megvédése. A szónok a továbbiakban a párt tevékenységéről be­szélt. A szervezeti szabályzatról szólva megemlítette, hogy a Központi Bizottság javasol­ja. szüntessék meg a tagje- löltségi időt, s a jövőben a felvétel a párttagok sorába közvetlenül történjék. Ceausescu a kádermunká­ról szólva hangsúlyozta, hogy a káderek megítélésé­ben meg kell szüntetni mindenféle szubjektívista törekvést. Az emberek ér­tékének elbírálásánál, ami­kor őket vezető tisztségbe léptetik elő, az egyetlen szempont az, képesek-e hoz­záértéssel megoldani felada­tukat — mondotta. A párt első titkára ezután arról beszélt, hogy az utób­bi években a nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalomban nézeteltérések keletkeztek. Minden egyes pártnak — mondotta — kizárólagos jo­ga, hogy önállóan dolgozza ki politikai irányvonalát, te­vékenysége formáit és mód­szereit, hogy kijelölje cél­jait, alkotó módon alkal­mazza az illető ország konk­rét viszonyaira a marxizmus— leninizmus általános igaz­ságait. Hasonlóképpen nézetkü­lönbségek és értelmezési kü­lönbségek jelentkezhetnek a nemzetközi forradalmi moz­galom, a jelenkori társada­lom fejlődési értékelések kérdéseiben. Amint a Központi Bi­zottság 1964 áprilisi ki­bővített plenáris ülésé­nek nyilatkozata hang­súlyozza, e kérdéseket eivszerűen, elvtársiasz n kell megvitatni és ki­tartó erőfeszítéseket kell tennünk a kölcsö­nös közeledésért és megértésért, az egység kialakításáért az impe­rializmus ellen, a bé­kéért, a szocializmus ügyének győzelméért ví­vott harc alapvető kér­déseiben. A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jaira hárul az a felelősség, hogy biztosítsák a szocialis­ta világrendszer összeíor- rottságát, a szocialista or­szágok közötti testvéri ba­rátság és együttműködés szüntelen fejlesztését, s ne engedjék meg, hogy a pár­tok közötti nézeteltérések az államközi kapcsolatokra is kiterjedjenek. Románia külpolitika ;á- nak középpontjába he­lyezi a szocialista or­szágokkal való szoros barátságot és testvéri szövetséget — mondotta a szónok, majd hangsúlyozta, hogy ezekben az években a szociaűsta vi­lágrendszer összes országai­val, párt- és á’lami küldött­ségek cseréjére került sor — köztük a Magyar Népköz- társasággal is. Románia internacionalista kötelességének tartja to­vábbfejleszteni testvéri kap­csolatait az összes szocia'is­ta országokkal, tevékenyen hozzájárulni a szocialista világrendszer egységéhez és összeforrottságához. A párt első titkára vé­gül hangsúlyozta, hogy Ro­mánia állást foglal a más államok területén lévő ka­tonai támaszpontok felszá­molása, az ott állomásozó összes csapatok visszavoná­sa mellett. Párizs (MTI) A francia külügyminisz­térium hétfőn délelőtt az Egyesült Államok párizsi nagykövetének átnyújtott jegyzékben tiltakozott a franciaországi tiltott katonai övezetek amerikai felderítő repülőgép által történt meg­sértése miatt. A francia re­pülők a múlt hét péntekén egy nyugatnémet repülőtér­re kísértek egy RF—101 tí­pusú amerikai felderítő re­pülőgépet, amely elrepült a Pierrelatte felett. A repülő­gép parancsnoka kénytelen Washington, (MTI): Az Amerikai Államok Szervezete tagállamainak jelentős része azt akarja, hogy ismét halasszák el a szervezet Rio de Janeiróba tervezett külügyminiszteri értekezletét. Mint ismere­tes, a találkozót eredetileg májusra tervezték, de az Egyesült Államok dominikai intervenciója miatt elhalasz­tották. Az A ÁSZ alapokmá­nya értelmében a külügy­minisztereknek elvileg 5 évenként találkoznia kell, azonban a legutolsó érte­kezlet óta már több mint 11 év telt el. Az elhalasztást javasló or­szágok — köztük Chile és Leopoldville, (MTI): Kaszavubu kongói plnök hétfőn új embert nevezett ki a belpolitikai szempont­ból rendkívül jelentős bel­ügyminiszteri tisztségre: Victor Neridakát, a bizton­sági rendőrség volt főnö­két. Két más változás is történt a kormányban: Ka­szavubu a közalkalmazot­tak ügyeivel foglalkozó minisztérium megürese­dett székébe Oseph Ndanut ültette és Emma­nuel Gindát tájékoztatás­Genf, (TASZSZ): Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülésein ez idő szerint a gazdasági volt átadni a francia kato­nai hatóságoknak a gépen lévő filmfelvételeket. A Pierrelatte-i izotópelvá­lasztó művekben állítják elő a francia atombombához szükséges urániumot. A francia hadügyminisz­térium hétfőn közzétett je­lentése leszögezi, hogy az előhívott filmek 175 felvé­telt tartalmaznak, s ezek zö­me a Pierrelatte-i műveket ábrázolja. A különleges fényképezőberendezésvkkel felszerelt gép négy ízben repült el a védett katonai terület fölött. Venezuela — attól tartanak, hogy az Egyesült Államon a riói értekezleten szorgal­mazni akarja az úgynevezett állandó Amerika-közi béke- fenntartó erő megteremtését. A latin-amerikai országok közvéleményének túlnyomó többsége tiltakozik a terv ellen, mert az gyakorlatilag egy washingtoni irányítás alatt álló nemzetközi csend­őrség megteremtését irá­nyozza elő. Az Egyesült Államok kor­mánya ugyanakkor szeretné mindenképpen keresztülvin­ni az értekezlet összehívásét. Az AÁSZ-nak a hét ele­jén kell döntenie a riói ér­tekezletről. ügyi és idegenforgalmi ügyekkel foglalkozó állam­titkárrá nevezte ki. Közü­lük Nendaka és Sinda, Ka­szavubu régi bizalmi embe­re és politikai fegyvertársa. A kongói elnök hetek óta szívós harcot vívott Csom­óéval, hogy ki kerüljön Munongo volt belügymi­niszter helyére. A tárcát Csőmbe természetesen saját emberének szánta, s must — legalábbis átmenetileg — újabb vereséget szenvedett a Kaszavubuval vívott régi háborúskodásban. tervezés kérdéseit vitatják meg. A hétfői ülésen felszó­lalt Románia, India, Alge­ria, Argentina, Tanzánia és az EAK képviselője. Eseményeit sorokban Alekszej Koszigin szovjet kormányfő a lett vezetők társaságában hétfőn látoga­tást tett a balti flotta ten­gerészeinél. Eduardo Erei chilei köz- társasági elnök hétfőn négy­napos hivatalos látogatásra Bonnba érkezett. A chilei államfőt Lübke. az NSZK elnöke, Schröder külügymi­niszter és a kormány több tagja fogadta. Kairóban Gamal Abdel N.asszer elnökletével ülést tartott az Arab Szocialista Unió országos végrehajtó bizottsága. Az ülés fontos külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. Hatem miniszterel­nök-helyettes közölte, hogy megvitatták az EAK máso­dik ötéves tervét és az első ötéves terv utolsó évének eredményeit. Az Atlas-Agena hordozó­rakéta irányító berendezésé­nek üzemzavara miatt az amerikai légierő elhalasztot­ta két ikerszputnyik fellö­vését. A két műholddal a föld különböző részein eset­leg sorra kerülő atomrob­bantásokat kívánják ellen­őrizni. Li Szin Man, a Koreai Köztársaság volt elnöke 90 éves korában elhunyt. Az amerikai kereskedelmi flotta tengerészeinek sztrájk­ja második hónapjába lé­pett. amely már eddig is több mint száz hajórako­mányra való áru, többek kö­zött Dél-Vietnamba irányuló szállítmányok kifutását hiú­sította meg. Andre Malraux francia kulturálisügyi miniszter tá­vol keleti útja során Hong­kongból Pekingbe érkezett. Jól értesült párizsi körökben úgy tudják, ho^ a francia miniszter találkozik majd a kínai vezetőkkel. Hétfőn kanadai parlamen­ti küldöttség érkezett a szovjet fővárosba. A ven­dégeket a repülőtéren Jan Pejve, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa nemzetiségi ta­nácsának elnöke fogadta. Amerikai—nyugatnémet űrkutatási egyezményt ír­tak alá hétfőn Washington­ban. Az egyezmény értelmé­ben 1968-ban amerikai ra­kétával nyugatnémet mes­terséges holdat juttatnak a világűrbe. A Párizsi Kereskedelmi Kamara statisztikai adatok­kal alátámasztott tanul­mányt tett közzé., amelyből kitűnik, hogy Franciaor­szágnak a Közös Piac or­szágaival folytatott kereske­delme erősen veszteséges. Fzrel szemben a Közös Piacon kívül álló országok­kal sokkal kedves-óbbon ala­kult Franciaország külkeres­kedelme. Ceausescu kongresszusi beszéde A latin-amerikai országok a riói értekezlet elhalasztását javasolják liaszavubu—Csőmbe párharc Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülése SIPKAY BARNA: — Kisregény — Ima a feszület mellett , z öregember egy be- hemót, nyikorgó lá­dában matatott. A pántok bezsírozva sem en­gedtek, a szag, amit belő­le lehelt, akár az elteme- tetteké lehetett volna. Az öregember lassú kéz­járással ürítgette a ládát. Ócska ingek, szőttes pokró- ook, ágynemű hullt a trá­gyával tapogatott földre. — Mári! — kiabálta tü­relmét vesztve. — Mári! Aszott, fürge gyíkjárású asszony sietett be, egér­orrát ijedten előreszegezve. — Krisztusmái-ia ne hagyj «11 Mit rontol megint? — Hova a fekete istenha­ragjába tetted a bibliát? — Kárhozat! Isten bocsás­sa meg, te sátán! Hogy nem szárad el a nyelve örökké káromolni? Nem látsz a sze­medtől? Feketekötéses könyvet emelt le az fablakpárkány- ról. Az öregember azonnal megenyhült. — Hallgass már, ne kár- pálj — nyitotta szét a bib­liát, s ujjait nyálazva ke­resgetett benne. Az asszony még ott szag­lászott. — Mit akarsz vele? — Ez az! _ emelt ki egy ívet a könyvből az ember. — Minek a birteklevél? — Tudtam én! Megmond­tam: nem hét és fél, ha­nem nyolc és fél! — Nyolc és fél. Hát az­tán? — Nagy különbség. Az ember visszahelyezte az ívet a bibliába, azt meg a ládába. Az asszony még mindig nem értette. — Hát aztán? — Nem két holdat jussol- hat Annus, de hármat. Ér­ted már? Annus hol van? — Itt lesz idején. — Szóltál róla? — Ráér tudni. Az asszony lelökte szok­nyáját, másikat keresett. Az ember az ablak homályo­sodó öblén keresgélt is­mét. Odábblökte a beretvát, tükröt, poharat. — Már meg hol a fené­ben van a feszület? — Üss a szádra! Kárho­zatba viszed a házat, te po­gány! Ahogy a port fújta róla. előfeketéllet a régi, öntött­vas asztali feszület. Az em­ber elégedett morgással ál­lította fel. Ügy nézte, mint valami ajándékot. _ Gyertya van? Az asszony engedelmesen húzta ki a sublót fiókját, rövidke görbe templomi gyertyát kapart ki, egy tá­nyérkára helyezte a fe­szület alá. — Mindent én tudjak? — szidta az emberét. — Mi lesz veletek, ha meghalok? A férfi nem sokat törő­dött vele. Gyufát sercintett/ — Atyának, fiúnak, szent­lélek egyistennek nevében... — Ámen — zárta le az asszony és megkötötte a szoknyát. — Imádkozz! Az asszony a gyertya lángjába bámult. Talán a lánya arcát látta meg ott, mert feljajdult. Mint aki most érti meg az egészet. — Jaj, ami kis Annu­sunk! — Imádkozz, meg hogy a föld... — ...el, elhagy minket! — Hogy a föld el ne hagyjon minket — igazítot­ta ki az ember. Az asszony szipogni kez­dett. Meglehetősen közö­nyös hangon folytatta: __ Te Istenátka fösvény. Az ember is unta. Csak nézte a lángpt. — Te préda — mondta a feleségének. — Fújd el. — Igaz is, mit égjen. Nagy lehelettel ráfujt. Még az olvadt faggyat is kifújta a meleg kávából. A körmével kezdte felvakarni az asztal barna lapjáról. — Maguk mit csinálnak, anyám? A lányuk nyitotta rájuk az ajtót. Annus hát itthon van, ez jó. Annus húszesz­tendős, egyikükre se ütött, magasabb is, derék, jóked­vű. Itthon van, ez a fontos, f>mdolták mindketten. Az asszony elérzékenyült, meg­ölelte. Az ember boldogan mosolygott. — Egyetlenem, te! — si­mogatta az anyja, i — De már maguknak va­lami baja van — ijedezett a lány, s fakult arcáról a hamvas piosság, amit a sietség gyömöszölt a feszes bőr alá. — Mit károgsz, te varnyú, örökké, mit ijesztgeted? — mordult az ember a fele­ségére. — Neked varnyú vágyok _ biggyesztett az asszony —, de voltam én galamb is, fehér. — Az volt régen. A lányt nem tévesztette meg a veszekedés. Ezt meg­szokta. Mint a kenetlen ke­rék, tudta ő, enélkül már nem élhet a két öreg. De a feszület és a gyertya az aszta ion. — Minek ez. — Visítanak a malacok, megnézem... — mondta az ember és kiment. — Édesanyám — rebbent a szeme a lánynak. — Miért nem szólnak? — Hiszen szólok én gyer­mekem. Az asszony lebontotta kendőjét, újat emelt ki a szekrényből. Nem fésülkö- dött, csak ujjával gyűrte hátra csapzott, szürke haját. — Nem szabad tudnom? Nem szólok én bele. — Ebbe nem is tudnál gyermekem. Azért adott az isten apát, meg anyát, hogy eligazítsák a gyermek dol­gát. A lány öklét szájához kapta. Rémülten meredt a feszületre. Még nem értet­te, mi az, ami készül, de már tudta, hogy az ellene van. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents