Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-20 / 169. szám
Ártatlan féldecik ? A sark! kocsma — a „vendéglátóipari egység” — reggel hatkor nyit. A környék üzemeiben hétkor kezdődik a műszak. A csapos feltolja a redőnyt, álmosan letörli a pultot, kikészíti a féldecis pálinkáspoharakat, a kupicákat; a rumosüvegből kihúzza a dugót, a raktárból még felhoz egy demizsont. Tíz perc alatt kész a terítés, a bádogpulton 40—50 féldeci sorakozik. Várják a törzsvendégeket: a szomszédos gyárak munkát kezdő dolgozóit. Jönnek is; megszokott mozdulattal felhajtják az italt, fizetnek, köszönnek. „Leönti az ember és mindjárt jobban érzi magát, _ mondják —, a féldeci télen fűt, nyáron fríssit.,, Egy óra múlva mentőautó szirénázik: balesethez hívták valamelyik gyárba. A szerencsétlenül járt embert — összetörte magát, s a targoncát is, amit nekivezetett egy másiknak — reggel a kocsmában látták. „A féldeci hatása alatt történt?” — kérdezzük a munkásvédelmi felügyelőt. „Nem tudjuk. Nem is kutatjuk. Rosszat akar a családjának? Ha kiderül, megbüntetik, megfizettetik vele a kárt is. Nincs elég baja?” A munkásvédelmi irodában statisztikát tanulmányozunk. Kiderül belőle: a balesetek többsége a munkakezdés utáni egy—két órában történik, s nem a befejezés előtt, a fáradtság, a figyelem csökkenése miatt, — mint ahfcgy az ember gondolná. Ez szinte törvény- szerű azoknál az üzemeknél, amelyek közelében ven- déglátóipari egységek fejtik ki megszokott tevékenységű- két. Napi italforgalmuk 70— 80 százalékát a műszakváltásokat megelőző órákban bonyolítják le; a befolyó összeg biztos, tervet is lehet rá építeni”. „Most zárjam be a boltot?” — kérdi az üzletvezető; „Nem tilthatják meg a féldecit, attól még senki sem lesz részeg” — mondja a törzsvendég; „Csak akkor vizsgálhatjuk az alkohol hatását, ha a balesetet szenvedett szemmel láthatóan részeg volt” — vélekedik a munkásvédelmi felügyelő. Igazuk van? A sarki kocsmában mindenkit kiszolgálnak, aki blokkot vált és nem ittas. Igaz az is, hagy féldecitől senki sem lesz részeg, de nem mindegy, mikor hajtja fel. Ne igyon munkakezdés előtt, mert veszélyezteti magát és társait: kárt okoz a gyárnak, önmagának, s a hiányzó forintokat megérzi a család is. A vizsgálati tények javaslatokat érleltek, s a javaslatok rendeletet — az elsőt, de remélhetőleg nem az utolsót. A kohó- és gépipari miniszter — a szakszervezettel egyetértésben _ a napokban utasítást adott vállalatainak az ittasságot megállapító vizsgálat bevezetéséről. Szúrópróbaszerűen és szükség szerint alkoholszondás vizsgálatot kell végezni a közúti gépjármű- vezetőknél, 'a targoncavezetőknél, a darukezelőknél és az üzemi vasutasoknál. Ügyszintén ilyen vizsgálatot kell tartani mind azoknál, akik munkája dolgozótársaik testi épségét veszélyeztetheti e i munkaköröket a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben jelöli ki. Az utasítás leszögezi azt, is: azoknál a dolgozóknál, akiknél az alkoholos állapot gyanúja mutatkozik, minden esetben alkoholszondás vizsgálatot kell végezni. Az ittasnak talált dolgozót a vállalat területéről azonnal el kell távolítani, az így elvesztegetett időre munkabért nem kaphat, és felelősségre kell vonni. Üdvös lenne, ha a KGM kezdeményezését mielőbb más tárcák is követnék. S még egyet, amit a rendelet nem tud eléggé hangsúlyozni: mindenkinek — szak- szervezeti és Vöröskeresztes aktíváknak munkásvédelmi őröknek, munkatársaknak, feleségeknek, jóbarátoknak — többet kell tenniök az ár- , tatlan féldecik okozta tragédiák megelőzéséért. KÉSZÜL A VILÁGATLASZ Trip ód az almatároló tetején Nemzetközi felmérés helyi szakasza Szabolcsban Újítók vannak — válasz nincs — a Nagyhalászé Kcntíergyárban Mi lett a sorsa egy fontos javaslatnak? Van újítási naplója a Nagy halászi Kendergy árnak, csak éppen nincs hitelesítve. Formaságnak tűnik, pedig lényeges. Igaz, hogy Novák Mihály személyében újítási megbízottja is van a gyárnak, de%neki csupán annyi a feladata, hogy egy füzetbe beírja, ki mikor nyújtott be újítást, s azt mikor adta postára a Rostkikészítő Vállalatnak Szegedre. Nagyhalász és Szeged között több száz kilométer a távolság. Ott, a központban döntenek az újítások ügyében. A gyár vezetőinek nincs joga az újítások elbírálására. Javaslatot sem kötelesek tenni ezekkel kapcsolatban. Lehet, hogy a bürokráciát, az újítások körüli huzavonát akarták csökkenteni? Gyorsítani egy-egy újításnak a gyakorlati alkalmazását? Ha ez a szándék, akkor becsülendő. A tények azonban ennek ellentmondanak. Feledékenység ? Ä tapasztalatok azt bizonyítják, hogy már régen nem foglalkozik érdemben és megfelelően a Rostki készítő Vállalat a Nagyhalászi Kendergyárban született újításokkal, s ez kedvét szegi az alkotni vágyó embereknek is. Tavaly és ez évben tizennégy újítást nyújtottak be elbírálásra az nem lehet az elbírálás alapja. Mindben emberi munka, töprengés van, s ezt kell elsősorban figyelembe venni. Akad azonban nagyobb jelentőségű, népgazdasági haszonnal járó ügy is, amelyben még ma sem születőit döntés. Moravcsik József, Kozma János, Lengyel Béla és Vass Miklós közösen nyújtottak be egy újítást még a múlt év májusában. Az újítók a kísérleti darabokból mintát küldtek a Faipari Kutató Intézetnek. Nem kaptak rá választ. Tud az újításról a Roskikészítő Vállalat is. Tervezte a termelésben való alkalmazását, ez azonban elmaradt. Pedig szakemberek véleménye szerint vitathatatlanul hasznos. Hogy mi is a lényege ennek az újításnak? Eddig ragasztó anyagként a drága ipari rozslisztet használták a gyárban a bútorlapok gyártásához. A gyár éves terve ebből a termékből 6000 köbméter. Ennek elkészítéséhez 720 mázsa rozslisztre van szükség, amelynek mázsája csaknem 300 forint. Jelentős költségeket lehetne megtakarítani, ha az újítók által benyújtott burgonya gyártásánál visszamaradt mellék- terméket használnának erre a célra. Kísérleteikkel bizonyították: ez az anyag megfelelőbb, mint a rozsliszt, melyet fontosabb célokra is használhatnának. Nem beszélve arról, hogy ás új ragasztóanyagként felhasználható melléktermék bőségesen található és olcsón, a Demecseri Burgonyakeményítő Gyárban. Nincs intézkedés Hiába várnak az újítók. Nem történik semmi. Nincs válasz, hiányzik az intézkedés. Vajon mi az oka? As újítási naplót a Rostkikészítő Vállalat megszüntette. Az újítók azonban léteznek, vagy talán őket is meg akarják szüntetni a kendergyárban? Farkas Kálmán Gyorsítják a tsz bekötő utak építését Új hidak a megyében Évről évre javulnak megyénk közútjai. Több a pormentes, aszfaltozott út. Az első fél évben a kedvezőtlen esős időjárás bizonyos mértékig gátolta a kivitelező vállalat munkáját. Több útszakaszon a talajvíz magas szintje miatt nem tudták befejezni a szilárdburkolat lehelyezését, főleg alapozási és földmunkákat végeztek. A második fél évben — az időjárás is kedvez — lehetőség van a pótlásra. Különös sonddal gyorsítják a tsz bekötő utak építését, hogy a nyári és őszi betakarítási munkákhoz segítséget nyújtsanak. A nyírma- dai bekötő út már elkészült, a dögéi, vitkai, vajai, tisza- mogyorósi tsz bekötő utakat is jó ütemben építik. Eddig mintegy 10 kilométer hosz- szú tse bekötő út készült él, A második fél évben különösen a szatmári-beregi részen fognak nagyobb útépítési, illetve felújítási és javítási munkálatokat végezni. A napokban kezdik a városban az Arany János utca és az Északi Alközponttól kiinduló körút építési munkáit. Befejezték az aporligetl, laskodi és a levelek! hidak építését, rövidesen átadják a forgalomnak a kocsordi hidat is. Bár a magas vízállás — anyagi károkat is okozva — késleltette a tu. ristvándi és a panyolai széles nyílású, 30 méter hosz- szú hidak építését, most e munkálatok is meggyorsultak. (b. L) Követ robbantottak Tar- pén. a termelőszövetkezet kőbányájában, de a robbanás túl erős volt, s a közelben egy másik kő, egy háromszögelési pont is elmozdult helyéről. Ez hosszú huzavona alapját vetette meg, még most is tartanak a tárgyalások, hogy ki állítsa helyére a háromszázezer forint értékű háromszögelési pontot. — Sokan hitetlenkedve csóválják fejüket ilyen nagy összeg hallatán — mondják az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei felügyelőségén — de egy háromszögelési pont felállítása. bemérése valóban nagyon sokba kerül. Ezek olyan pontossággal vannak élhelyézve, hogy egyffiilli- méteres pontatlanságuk egy-egy űtkitűzésnél, vagy térképek készítésénél már esetleg száz kilométeres nagyságrendben jelentkezne. Nyíregyházán és megye- szerte nap mint nap láthatjuk a szokatlan formájú háromlábú faépítményeket — tripódokat, gúlákat — A víztorony, sőt az almatároló tetejére is jut belőlük. Az Ilyen építmények mindig új térképek készülésének első jelei. Most is ezt jelzik, mégpedig egy nagy, országos, sőt nemzetközi felmérési munka helyi szakaszán dolgoznak a szakemberek. A térképkészítés alapja a pontos földrajzi helymeghatározás. Ez a háromszögelési pontok segítségével történik. Itt kapunk választ arra Is, hogy miért Olvan költségesek ezek. Minden pontnak három adata van. Megadják az Egyenlítőtől és a Greenwichien keresztülhaladó O délkörtől való távolságát, valamint a tengerszint feletti magasságát. Megyénkben most kétféle felmérési munka történik: az egyik az 1:1 000 000 méretarányú világatlasz felmérési munkája, ennek látható jelei a tripódok, amelyeket a háromszögelési pontok fölé helyeznek el, hogy megkönnyítsék a nagy távolságokról való bemérést. A munka végeztével ezeket lebontják, és tovább viszik más felmérésekhez. Az ilyen kis méretarányú '•ilágatlasz azonban csak az ismeretterjesztést szolgálja, az arányokat tükrözi, szükség van nagyobb pontosságú térképekre is. Ehhez a felméréshez kapcsolódva 1958-ban kezdődött meg országszerte egy nagy térképészeti munka, amelynek költsége mintegy 270 millió forint. Sűrítik a ponthálózatot, repülőgépekről légi felvételeket, majd ezé- ket feldolgozva készítik el az 1:4000 méretarányú, sőt az ennél Is nagyobb pontosságú céltérképeket. Szabolcs-Szatmárban tavaly több, mint 470 háromszögelési pontot helyeztek el, ez évben tovább folytatják a pontok sűrítését, a tavalyival együtt összesen mintegy ezer pontot létesítenek Kiépítenek egy centiméter pontosságú kisebb hálózatot is. A nagy pontosság érdekében ezekhez repülőgépekről sávokban lefényképezik a terepet. A pontok azonosítását érdekes módon oldják meg: háromméter sugarú gipszköröket képeznek ki a megadott A z utóbbi években fontos szerepet kapott életében a posta. Amikor befejezte a munkát, mindig eszébe jutott otthoni levesládája, melyet nap nap után különös izgalommal nyitott fel. Leveleket kapott öreg szüleitől, ismerőseitől, de szinte valamennyi közömbös, udvariaskod ó, vagy üdvözlő sorokat tartalmazott. Előre tudta ezt, de mégis várt valamit. Ö, ne gondoljanak semmire, Edit kisasszony már nem várt szerelmes leveleket. Valahogy elfutott az élete szerelmes levelek nélkül. Most harmincnyolc éves. De Edit kisasszony valamikor nagyon szép lány volt. Volt. Most kicsit savanyú, kicsit aszalt, egy-két ráncot már a púder sem fedél eléggé, és ráadásul mindig olyan a szeme, mintha részeg lenne. Pedig Eűit kisasszony nem iszik, csak néha két pohárka konyakot. Azt is szombat délutánonként négy és hét között valami ismerőssel, mindegy. helyeken. Ezek a légi felvételeken apró, fehér pontokként jelentkeznek. A benti munkák, majd a helyszíni bejárás sorún azonosítják a felvételeket és a terepet, berajzolják az illesztő pontokat, majd ezután elkészítik á térképeket. A légi felvételek, a felmérések jelenleg is jó ütemben haladnak, most a vásá- rosnaményi ■ járás 13 községében végzik azokat. A hagyományos eszközök mellett tellurométerekkeí ma már mágneses hullámokkal is mérnek távolságot, újabban pedig kísérleteznek az ultrahanggal és a Laser sugarakkal történő nagy pontosságú mérésekkel. A mérések azonban tetemes összegbe kerülnek, és a felállított háromszögelési pontok megóvásában a lakosságnak is segítséget kell nyújtani. (marik) hogy kivel. És azután fut haza a szépen berendezett öröklakásba, leporolja a bútorokat, elhúzza a függönyt a parkra néző ablakon; kisimulnak a szőnyeg ráncai is. Majd elnyúlik a beve- rőn egy Jókai könyv fölött és félig olvas, félig ábrándozik. De mindenekelőtt kinyitja a levelesládát. Mint most is. És nézd csak! Hiszen ez nem levél, ez egy meghívó. Esküvői meghívó. Edit kisasszony olvassa a hivatalos szöveget, leül, le se vetkőzik, csak olvas. A neveket nézi szakadatlanul és folyton az jár az eszében, hogy jé, az Erzsiké, a picike Zsi, akit ő annak idején még ringatott, amikor nagynéniét meglátogatta •— most férjhez megy! Istenem, az Erzsi, talán tizenkilenc éves lehet... Mennyi? Tizenkilenc, igen, biztos, semmivel sem több. És ahogy Edit kisasszony erre gondol, egy kicsit elszomorodik. Harmincnyolc évén, a szombat délutáni két pohárka konyakján, leveles ládáján, a kínosan szép és fenyegeüzem dolgozói. Ebből tizenegy sorsa ismeretlen, vagy legalábbis nem megnyugtató. Vannak közöttük olyanok amelyek már egy esztendőt is megértek, s hallgatnak róla. Riczu József ez év februárjában adott be újítást a villamosenergia túllépések csökkentésével kapcsolatban. Csak sejtik, hogy kiadták kísérletezésre. Novák Mihálynak a tilókéssel kapcsolatos ötletét részben már alkalmazzák a termelésben is, csak éppen elfelejtettek szerződést kötni vele. Ez pedig szabályellenes. Sok ezres megtakarítás lehetne Lehet, hogy az említett újításoknak, ötleteknek csekély a haszna. Ez azonban tőén hallgatag lakásben. Már nem olvas, csak fii. Cigarettát vesz elő, de nem gyújtja meg. Közömbösen néz egy szénrajzot könyvespolca fölött: egy stilizált nőt csókol egy stilizált férfi. Az a címe, hogy szerelem. Fáradt nevetésre fut a szája. Érzi, hogy arcbőre alatt finom táncba kezdenek az idegek. Előfordul ez néha, még a hivatalban is. A múltkor megjegyezte a főnöke: „Editke, ménjen el orvoshoz, azt hiszem pihennie kellene”. Milyen bután nézett 6 (rá) akkor. De mit is adhatna vissza két hét. akár a Mátrában, akár Lillán. Mit mondhatna az orvos? Ö, mit is mondhatna? Most a tükör elé áll, s rövid vizsgálódás után beszélni kezd magához. Nagyon halkan, nagyon nyugodtan: — Editke, a maga mamája egy parasztasszony. Valamikor jómódúnak nevezték. Erős akaratú, félelmet nem ismerő és kegyetlenül célratörő asszony. Annyira szerette magét, hogy tönkretette. Azt akarta, hogy más legyen, mint a többi falusi lány. Különb és ne földszn- gú. Aztán az Iskoláztatás, az angolkisasszonyok, 3 közben az örökös anyai ábrándozások egy járásbíró. vagv főjegyző vőről. Eltiltotta magát az otthoni fiúktól, s így magát Editke nem érhette el még a kamaszkori szerelem se. Editke. Editke, pedig maga szép volt ám. A haja, a szeme, az alakja. Emlékszik még, mit mondott az egyik unokaöccse huszonöt évvel ezelőtt? Eny- nyit: „Edit, te vagy az eszményképem, hozzád hasonló nőt keresek magamnak”. Hát így. Később, jóval később, amikor nem voltak már főjegyzők — csak eljöttek magához is az udvar- lók. És maga nézett rájuk csodálkozva, félelemmel a - szemében, zavartan, mint aki nem érti, hogy miről van szó. Nem is értette. Az idő, az örökös tiltások kiölték magából Editke női önállóságát. így történhetett, hogy harminckét eves korában még azt írta haza a mamának: ..Az a férfi, akiről a múltkor beszéltem neked anyuka, megfogta a kezem és én hagytam. Nem baj ez anyuka?“ És anyuka maiakkor szívesen mondta volna, hogy nem baj, dehogy is baj. mégse szólt. Mert anyuka, akkor sírt hosszú idő óta először. Érezte, hogy nagy baj, ha az ő harminckét éves lánya kérdezi mindezt! No és? Két évtizedes hivatali munka, ponton kimutatások, példás szorgalom, sok dicséret. Mindössze ennyit lehet elmondani az ön harmincnyolc évéről. Edit kisasszony Szánalommal nézi tükörbéli mását, a kicsit savanyút, a kicsit aszaltat, azt az arcot, melyet már annyira Ismernek a presszóban, a szombati két konyakjáról. Hirtelen arra gondol, mit is vigyen ajándékba a kis tizen illene éves Zsinek, aki két hét múlva asszony lesz. Mit? Hát persze! Azt a komplett ágyneműgarnitúrát, amit tizenöt esztendővel ezelőtt olyan nagy gonddal vásárolt arra az alkalomra, ha . . . De minek költsön feleslegesen az ember? Nem igaz? Úgyis sok a részlet a rakásra, a televízióra, figyelni kell a pénzre. És ráadásul az Erzsi is örülni fog neki. Ó, hogyne örülne. így döntött Edit kisasz- szony. Aztán begcmbolja magán a kabátját, elsiet a kis presszóba, ahol már nagyon jól ismerik, és kéri a konyakját. A présszóban minden a megszokott, minden a régi és minden cny- nylra ismerős. Csak a pénztárosnő csodálkozik egy kicsit. Nézi Editet, s valamit nem ért: csütörtök van. Hankóczi Sánétaff