Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-15 / 139. szám

Események sorokban A Joszip Broz Tito ju­goszláv államfő NDK-beli látogatása alkalmából ki­adott közös NDK—jugo­szláv közleményt ma hoz­ták nyilvánosságra. Tito el­nök Walter Ulbrichtot, az NDK államtanácsának el­nökét viszontlátogatásra hívta meg. Ulbricht a meghívást köszönettel el­fogadta. Mende nyugatnémet al­kancellár hétfőn repülőgé­pen az Egyesijlt Államokba utazott. Washingtonban ta­lálkozni fog Johnson el­nökkel, Humprey alelnök- kel és Rusk külügyminisz­terrel. Bulgáriában megjelent Kádár János beszédeinek „Tovább a lenini úton" című válogatott gyűjtemé­nye. A szép kiállítású kö­tet Csavdar Dobrev fordí­tásában a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága könyvkiadó vállalatá­nak gondozásában került a bolgái- olvasók kezébe. A közigazgatási szerveze­tek nemzetközi szövetségé­nek 11. kongresszusa hétfő délelőtt Belgrádban meg­kezdte munkáját. Napi­renden a városok és falvak rendezésével, újjáépítésével kapcsolatos kérdések szere­pelnek. A portugál polgári ellen­zék 120 képviselője köve­teli Salazartól, haladékta­lanul tájékoztassa a közvé­leményt arról, hogy milyen körülmények között halt meg Huberto Delgado tá­bornok, akit Madrid közre­működésével a portugál kormány gyilkoltatott meg. Katonai vezetők vették át a hatalmat Saigonban Terrortámadás a VDK ellen Szabadságharcosok sikerei Dong Xoai térségében Sasztri vissznufeiiífoffa Johnson meghívását Saigon, (MTI): Taylor tábornok, az Egye­sült Államok saigoni nagy­követe washingtoni útjáról hétfőn hajnalban visszaér­kezett Saigonba. Az Egyesült Államoknak Dél-Vietnamban egyre sú­lyosabb problémákkal kell szembenéznie, politikai és katonai téren egyaránt. Taylor távollétében a dél-vietnami katonai vezetők megbuktatták Phan Huy Quat polgári kormányát és kezükbe vették az államügyek intézését. A Saigonban uralomra jutott katonai vezetők hét­főn bejelentették, hogy a Nguyén Van Thieu vezérőr­nagy vezetése alatt megala­kult nemzeti főtanács tíz tagból áll, valamennyien katonák. Washingtoni katonai körök szerint a közeljö­vőben újabb 20—25 000 fővel növelik a Dél- Vietnamban állomásozó amerikai haderőket, amelyek jelenlegi lét­száma 53 000 fő. Újabb kétezer dél-koreai katonát is Dél-Vietnamba küldenek. A dél-vietnami „Felszaba- dulás” hírügynökség jelen­tése szerint június 8 és 12 között a szabadságharcosok 1500 ellenséges katonát tet­tek harcképtelenné, köztük 90 amerikait. 16 ellenséges repülőgépet lelőttek és nagy mennyiségű fegyvert és ha­dianyagot zsákmányoltak. Dong Xoai városától 3S kilométerrel északnyugatra több mint ezer főnyi dél­vietnami, légi úton szállított gyalogságot vetettek harcba a szorult helyzetben lévő kormánycsapatok és ameri­kaiak megsegítésére. Vasár­nap — mint azt már jelen­tettük — a várostól délre amerikai ejtőernyősök száll­tak le egy repülőtér védel­mére. Az amerikai légierők húsz sugárhajtású bom­bázórepülőgépe 30 va­dászgép kíséretében hét­főn terrortámadást in­tézett a Hanoitól HZ kilométerrel délnyugatra fekvő Xom Lom ba­rakképületei ellen. 42 más amerikai repülőgép a demilitarizált zónától 96 kilométerrel északra Ba Bont bombázta. A támadó bombázókat amerikai és dél-vietnami vadászgépek kísérték. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság külügymi- nisztériuma hétfőn ny 2 at- kozatot adott ki az Egye­sült Államok kormányának arról a döntéséről, hogy Dél-Vietnam térségében közvetlenül is beveti a har­cokba az amerikai csapato­kat. Közismert tény — álla­pítja meg a nyilatkozat, — hogy az Egyesült Államok ez ideig is felhasználta légi­erejét és hadiflottáját Észak- és Dél-Viétnam la­kossága ellen. Az Egyesült Államok ez­zel az elhatározással nyíl­tan beismerte, hogy ku­darcba fulladt Dél-Viet- namban viselt úgynevezett „különleges” háborúja. Mint a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ez év június 9-i nyi­latkozata rámutat, a front­nak jogában áll, hogy szük­ség esetén segítségül hívja Észak-Vietnam és a baráti országok csapatait. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kor­mánya maradéktalanul támogatja a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszaba- dítási Frontnak ezt az álláspontját és kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy a szó- cialista országok, a béke­szerető népek és kormá­nyok, a világ demokrati­kus szervezetei is hasonló álláspontra helyezkednek. Ottawa, (MTI): Sasztri indiai miniszter- elDök sajtóértekezleten kö­zölte. hogy Johnson elnök meghívta, az ősz folyamán látogasson el Washington­ba, ő azonban a meghívást nem tudja elfogadni, mert az indiai parlament éppen ebben az időszakban fog ülésezni. Johnson __ mint ismere­tes — a tavasszal arra kérte az indiai miniszter- elnököt, hogy halassza el júniusra tervezett washing­toni látogatását, mert az amerikai kongresszus a Kairo, (MTI): Az EAK és Jemen közös katonai parancsnokságának saanai közleménye újabb összetűzésekről számól be. Eszerint a közös arab erők sikeres harcot vívtak a Szaud-Arábia felől beható- lő tevés osztagok ellen és sok fegyvert és lőszert zsák­mányoltak. A hadifelszere­lést Badr volt imám zsol­vietnami helyzettel lesz el­foglalva és neki. maganak is ezzel az üggyel kell fog­lalkoznia. Sasztri a sajtóértekezle­ten megállapította, hogy a vietnami konfliktusban ér­dekelt országok magatartá­sa az elmúlt hónapban „megmerevedett”. Hozzátet­te, hogy véleménye szerint a légkör kedvezőbbé válna a tárgyalások számára, ha az amerikaiak best tnék Észak-Vietnam bombázását. Sikeres nemzetközi értekez­letet csak akkor lehetne tartani, ha az ellenségeske­déseket beszüntetik, —- mondotta. dósainak szánták. Másnap egy gépesített osztag pró­bált behatolni Jemenbe. A közös arab parancsnoksag vadászgépei megtámadták az osztagot és súlyos vesz­teséget okoztak neki. Egy másik szakaszon az EAK páncélos egységei körülzár­ták a zsoldosok egy jelen­tősebb osztagát és nagy mennyiségű fegyevert zsák- mányoltak. Az Imbert-jiBiita kegyetlenkedése Naiito Domingólian Koppenhágában, ötszáz küldött részvételével meg­nyílt a Dán Szociáldemok­rata Párt 29. kongresszusa. A Finn KP Központi Bi­zottságának június 12-i és 13-i ülésén eldöntötték, hogy a 14. pártkongresszust 1966 január 29-e és 31-e között tartják meg. Külön nyilatkozat foglalkozott a júliusi béke-világkongresz- szussal, a vietnami háború beszüntetésének és az eu­rópai biztonság megerősíté­sének fontosságával. Nkrumah elnök vasárnap megalakult új kormányának külügyminisztere Quaison- Sackey Ghana állandó ENSZ képviselője lett. A Francia Kommunista Párt Nord megyei szerveze­tének értekezletén W aldeck Rochet, a párt főtitkára be­szédet mondott, amelyben elítélte a Francia Szocialis­ta Pártnak az elnökválasz­tás kérdésében követett po­litikáját. Algír, (MTI): Ben Bella elnök közölte, hogy eddig 48 államfő fo­gadta el meghívását az af­ro-ázsiai értekezletre és további tíz jelezte, hogy szadékaoan áll Algírba utazni. A kairói sajtó rá­mutat arra, hogy az Algír­ba vezető út fontos állomá­sa az EAK fővárosa. Itt tárgyal a malájföldi mi­niszterelnök után a hétfőn érkezett Ajub Khan pakisz­táni elnök. Folynak a Dél- Vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front küldötteinek megbeszélései, s Kairóba várják Makariosz ciprusi elnököt, majd Csou En-laj kínai kormányfőt is. A Gumhurija hangsúlyozza, hogy a kairói megbeszélések célja az afro-ázsiai találko­zó sikerének Biztosítása. Az 1965. június 15. Santo Domingo, (MTI): Az imbertista erők vasár- nap tüntetést szerveztek a dominikai fővárosban: az ország minden részéből te­herautókon szállították San­to Domingóba híveiket. Az AÁSZ épülete előtt a fel­vonulók Mórának, a szer­vezet főtitkárának távozá­sát követelték. A főtitkár, aki negyedik emeleti erké­lyén nem értette, mit kia­bálnak az Imberték által összegyűjtött tüntetők, ba­rátságosan integetett a tö­megnek. Maga Imbert tá­bornok egy gépkocsi tetejé­re állva tartott rövid szó­noklatot. EAK Algériával és Indiá­val együtt kétoldalú megbe­széléseket javasol azok kö­zött az országok között, amelyek viszályban állnak egymással és azt kívánja, hogy ezek a viszályok ne kerüljenek az értekezlet na­pirendjére. Tokio, (TASZSZ): Tokió történetében elő­ször feloszlatták a városi képviselőtestületet. A képviselőtestület fel­oszlatását a hatalmon levő liberális-demokrata párti képviselők márciusban ki­robbant korrupciós botrá­nya idézte elő. Három hó­napon át vizsgálták a kép­viselőtestület szemétdomb­ját. A vizsgálat során 17 liberális-demokrata párti képviselőt letartóztattak, élükön Kojamával, a kép­viselőtestület elnökével. A képviselők korrupciós Hétfőn, a Trujillo-renclszer megdöntésére indított jú­nius 14 mozgalom 6. évfor­dulóján az alkotmányos erők rendeztek tüntetést az ellenőrzésük alatt álló bel­városban. A politikai tárgyalások a hírügynökségi jelentések szerint továbbra is holtpon­ton vesztegelnek: egyik fél sem hajlandó engedni állás­pontjából, s így a domini­kai felkelés nyolcadik he­tében továbbra sem látható a kibontakozás útja. Santo Domingóból érke­zett hírek szerint a domi­nikai főváros Victoria bör­tönében több ezer embert tartanak fogva embertelen körülmények között. Imbert Amerika-barát juntájának pribékjei gyilkolják a pol­gári lakosságot. Találtak olyan holttesteket, amelyek­nek kezén az ujjak hiá­nyoztak, másutt a karokat szögesdróttal bilincselték meg. A fenti adatokat Juan Bosch, volt dominikai el­nök Ismertette a sajtó kép­viselőivel. Megjegyezte, hogy rendelkezésére állnak az Imbert-junta bűnös tevé­kenységét bizonyító fény- képfelvételek. botránya nagy felháboro­dást keltett az ország egész közvéleményében. A Japán Szocialista Párt — az or­szág legnagyobb ellenzéki pártja — követelte a kép­viselőtestület haladéktalan feloszlatását. Ilyen körülmények között hívták össze hétfőre a J^ép- viselőtesttilet egynapos rendkívüli ülésszakát, ame­lyen minden képviselő — köztük a liberális-demokra­ták is — megszavazták a testület feloszlatását. Július 23-ra írták ki az új válasz­tásokat Az afro-ázsiai értekezlet előkészületei Korrupciós botrány japánban Hat bét €amp Lti|»8iung,ouJa poklában Szemtől szembe a kongói titkosrendőrséggel í. A Leopoidville-i távírdá­ban az újságíró arra várt, hogy az öt sajtókabin egyike végre megürüljön, amikor hirtelen mellette termett egy kongói óriás és az útlevelét követelte. A tudósító tiltakozott, mire a jövevény: — Gyerünk ki innen!... Az újságíró, persze, nem ment. A kongói dulakodni kezdett. A külföldi újságíró- koliégák felugráltak a he­lyükről, de ebben a pilla­natban ott termett még há­rom markos kongói legény. Miközben a tudósítót a ki­járat felé lökdösték, az, aki elsőnek lépett hozzá, meg­mondta, hogy a kongói tit­kosrendőrség embere. A rövid tusa ezzel véget ért. Az újságírót betuszkolták a távírda előtt várakozó gép­kocsiba és elrobogtak vele. Néhány perccel később a sajtókabinokban ülő kül­földi tudósítók már diktál­ták a hírt: „A kongói ható­ságok letartóztatták Nyiko- laj. Hohlovot, a moszkvai Izvesztyija tudósítóját’’. A jelenet január 29-én zajlott le Leopoldville-ben. Hohlov szabadon bocsátá­sa érdekében megmozdult a nemzetközi közvélemény is. Hatheti raboskodás után a szovjet újságíró kiszabadult Csombéék börtönéből. Nem mindennapi viszontagságai­ról, börtönélményeiről Hoh­lov most érdekés riportso­rozatban számolt be lap­ja, az Izvesztyija hasábjain. (Innen pergetjük vissza az események filmjét.) A miniszterelnök kézfogása Miközben a titkosrendőr­ség gépkocsija az ismerős utcákon száguldott vele Hohlovnak eszébe jutott, hogy aznap reggel még nem hitte volna: utoljára sétált a lembai afrikai ne­gyedben, utoljára intett üd­vözletét Gizenga erkélyére, utoljára beszélgetett a pia­con a krokodilvadaszokkal, akik — elevenen kinálgat- ták ragadozó portékájukat a járókelőknek. Igaz, fel­tűnt neki, hogy a Leopold- ville-i lapok az utóbbi idő­ben különös előszeretettel veszik át a szovjet sajtóban napvilágot látott cikkeit, tudósításait. Rossz előér- zetét azonban eloszlatta, hogy az elnöki iroda sajtó­titkára csak nemrégiben ajánlotta fel neki segítsé­gét, ha esetleg Interjút akarna csinálni az éllam- vagy a kormányfővel. Egy fogadáson, a kongó folyó partján elterülő festői park­ban, maga Csőmbe minisz­terelnök háromszor is ki­tüntette figyelmével és kéz­fogásával Hohlovot. aki im­már hatodszor látogatott el Kongóba... Miniszterelnöki kézfogás ide, Csombe-parola oda: , a titkosrendőrség gépkocsija hirtelen fékezett. Hohlov egy csendőrökkel zsúfó't udvaron találta magát. Pár perccel később bevezették a jól őrzött épületbe, egye­nesen Nendakának. a kon­gói biztonsági szolgálat ve­zetőjének irodájába... 4z interjú házhoz jön Vannak még véletlenek: Hohlov már gyűjtögette az anyagot a kongói Sureté National főnökének meg­írandó portréjához. Inter­jút még nem kért tőle, s íme, most ott állt szemtől szembe Nendakával. A sze­müveges, rosszarcú férfi a függetlenség kikiáltása előtt az Otraco belga cég, majd az angol Sedec tisztviselő­je volt. Annak idején maga is gyakran ült a Leopold- ville-i Ndola börtönben. Azokkal ellentétben azon­ban, akiket most ő küld oda, Nendaka nem politi­kai meggyőződése miatt ke­rült a rács mögé, hanem kö­zönséges sikkasztásért. Nendaka első szava ez volt: — A maga útlevele é*»> vény télén! Hohlov tiltakozott, miré Nendaka elvette tőle ok­mányait, fellapozta az út­levél vizumróvatát. Való­ban ott állt a pecsét: a be­utazási engedélyt kiadta a Kongói Köztársaság brüsz- szeli . nagykövetsége. — Érvénytelen! — mondta Nendaka, s egyetlen tollvo­nással áthúzta a vizumot. Aztán csöngetett: Táborba vele! Hohlovot két évvel eze­lőtt egyszer már lecsuktak Kongóban, de akkor utólag a külügyminisztérium hivata­losan bocsánatot kért: félre­értés történt, Nendaka appa­rátusa még kezdő... Ha ne­tán így volt is, ma már — nem az. „Le a ruhát!" Hohlov találgatni kezdte, vajon hova csukják majd.- Leopoldville-ben ugyanis többféle börtön van: kor­mány-, tartományi-, katonai, sőt törzsfönőki hatáskörbe tartozó. Az egyik börtön fel­ügyeleti szerve — a külügy­minisztérium! Külön fegyin­tézete van Mobutu hadsereg­főparancsnoknak és persze külön Nendakának. Hohlovot minden esetre megbilincselték, iratait és pénzét elvették. Aztán ismét gépkocsira rakták. Estére á* autó egy órbódéhoz ért. Piszkosszürke egyenruhás, rohamsisakos, fegyveres, gu­mibotos csendőrök álltak kö­rülötte. Hohlov megjelenése határozott érdeklődést vál­tott ki belőlük: ide nemigen hoznak fehér embert. Az új­ságírót egy terembe vitték. —- Le a ruhát! — hallot­ta. Hohlov tiltakozott: egy­szer már megmotozták. — Az igazi motozás csak most kezdődik — hangzott a válasz. — Ez itt Luphungou- la. Talán hallotta Camp Luphungoula hírét? Hát eh- hez tartsa magát... Következik: Maga a pe* kol... Harcok lemen és Szcmd-Arábia határain * 2

Next

/
Thumbnails
Contents