Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-15 / 139. szám
Tanácskozás a munkavédelemről „Ügyes" emberek Felelősség egymás iránt •• Ötvennégy fegyelmi cass «ivó rendssnháíy&h be nem tartásáért a megyei Építő és Szerelő Vállalatnál „A tapasztalatok azt mutatják,! hogy a rendszeresen javuld jólét esetenként elítélendő jellemvonásokat: harácsolást, kapzsiságot, önzést is erősíthet.” (Az MSZMP KB ideológiai Irányelveiből.) Mivel a munka nálunk törvényben biztosított jog, és mert általában mindenki a képességének és jelkészültségének megfelelő munkát végezhet, — becsületes, szór- galmas munkával mindenki meg tudja keresni a kenyerét. Nemcsak azt, de többé- kevésbé mindent, amit a mai modern kor életszükségletnek tart. A fizetésen felül igen sokan — évente tizezer szám — kapnak 100—120 ezer forintos állami „ajándékot” az ingyen kiutalt lakás formájában. Mások hosszúlejáratú ház-, lakásépítési kölcsönhöz juthatnak. Igaz, hogy autóra, balatoni nyaralóra ma még viszonylag keveseknek telik, de ezer és egy tény bizonyítja, hogy életszínvonalunk már rég túljutott azon a tíz-tizenöt év előtti fokon, amikor a kenyér, ruha, cipő — tehát az elemi szükségletek előteremtése jelentette a fő gondot. Persze magasabb fokú igénye csak annak lehet, aki a köz érdekében végzett munkája alapján azt megérdemli. Felszabadulásunk után húsz évvel nálunk nincs helye, létfeltétele az ingyenélésnek, élősdiségnek. Mégis, van társadalmunknak egy keskeny, de igen veszélyes rétege, amelynek rossz példája ragadós lehet. Ezek az élősködő, az államot fejőstehénnek tekintő, korrupt, megvesztegel/hető hivatalnokok, a rendeletek és törvények hiányosságait kihasználó, „nélkülözhetetlen ügyes emberek” végső soron még a törvényesség innenső HflPELLEHZÖ SZEMELIENZÜVEL Üj termékgyártását kezdte meg január elsejével a Nyírbátori Vastömegcikk- ípari Vállalat. Százötven Gellert típusú napelienzőt rendelt náluk a TRANSZ- ELEKTRO külkereskedelmi vállalat — valameny- nyit exportra. Megkezdődött a munka A vállalat életében nagy jelentőségű a rendelés teljesítése, hiszen először készít exportterméket, s ezzel a teljesítéssel újabb export- rendelések alapjait vethetnék meg. A rendelés — legalábbis az első féléves _ teljesítésével azonban előreláthatólag adós marad a vállalat. A hatmilliós exporttervet csak részben tudják teljesíteni. Az elmúlt év októberében kötötték meg a szerződéseket. A Gellért Szállónál használt napellenző — amely hasonló a sóstói terasz napellenzőjéhez — terveinek és tapasztalatainak felhasználásával — Szabó Jenő főmérnök irányításával — a helyi adottságoknak és a különleges igényeknek megfelelően elkészítették a részletes terveket, megkezdődött a munka. Még októberben megrendelték a szükséges anyagokat. Nyolc darabhoz meg is kaptak mindent, ezek elkészültek, jelenleg csomagoláshoz állítják össze őket oldalán vannak. Nagyon gyakran „jópofa”, kellemes modorú, „érdekes” emberek ezek, „Pecunia non ölet... — o pénznek nincs szaga.”- ez a jelszavuk. — Hogyan lehet könnyen pénzt sízerez- ni? Az áülamtól ingyen kapott lakások árubabocsátása, vagy el cserélgetése tízezres leié- pési díjakért például eléggé elterjedt jelenség (bár az ilyen ügyleteket — érthető okokból — igen nehéz leleplezni.) Vannak aztán, akik munkahelyüket, fizetésüket jövedelemkiegészítő, biztosi tószelepnek tekintik csupán. A mellékes, a másodállás kedvéért lelkiismeretlenül elhanyagolják főmunkájukat, amiért tulajdonképpen fizetik őket. Ide tartozik az állami anyaggal, géppel munkaidő alatt fusizó, a munkaköri kötelezettségen belül „újító”, a más találmányát magáénak mondó, az újítókkal szívesen „társviszonyba” lépő műszaki. Nem különb a hamis jelentést, kozmetikázott mérleget készítő tisztviselő sem, hisz az ő hamis úton szerzett pár száz, vagy ezer forintos prémiuma a népgazdaságnak esetleg százezrekbe kerül. Ismerünk olyan kihelye- zétt tsz-elnököt — szerencsére már nincs a helyén —, aki gépkocsit vásárolt, de közben szétzüllött a kezére bízott közös gazdaság. Jól ismert típus a hiánycikkekkel visszaélő kereskedelmi alkalmazott, akinél csak „csúsztatottan” kaphatók a fontos alkatrészek, anyagok. Hányszor hallani, hogy erre vagy arra a munkára nincs kapacitás, azonban ha a kedves megrendelő úgy gondolja, „maszek” alapon lehet valamit csinálni — elvégre szabad idejével mindenki maga rendelkezik. Hogy aztán a munka végül is a hivatalos idő alatt készül el,--, és rövidesen útnak indulnák a Fekete-tenger partjára. Nem egyenletes az eloszlás A többihez szükséges anyagok ellátása azonban már az első negyedévben akadozni kezdett, a második negyedév során pedig még fokozódott. Hiányzik az egyik alapanyag, a hidegen vont acélcső, Pedig biztosítva van nekik, hiánytalanul — éves szinten. De ennek elosztása nem egyenletes, nem felel meg a vállalat terveinek, sőt kifejezetten akadályozza annak folyamatos teljesítését. A vállalat tett már intézkedést az ésszerűbb előállítás afelett rendszerint szemet hunyunk, rosszul értelmezett humanizmusnak vagy éppen a megrendelő igényének sürgőssége miatt. Van az élősdiségnek más, inkább morális, mint anyagi jellegű megnyilvánulása is. Egy munkaképtelen öregasszony kénytelen volt például beperelni gyerekeit, hogy legalább havi száz forintot biztosítsanak számára. Ehhez persze tudnunk kell azt is, hogy mind az öten jól kereső emberek. Gyakori dolog az is hogy, a fiatalok eladatják a szülői házat vagy szőlőt, hogy az árán autót vegyenek, külföldre utazzanak. Jobbik eset, ha ezután magukhoz is veszik az öregeket. Sok öreg, megfáradt szülő jár aztán úgy, hogy amikor elfogy a pénz, egyszeriben terhessé válik a fiatalok számára: beadják őt valamelyik szociális otthonba. Az illetékes szerveknek sokkalta nagyobb szelekcióval kellene mgvizsgálniok az ilyen ügyeket. Ugyanez vonatkozik az állami gyermekotthonok dotációs rendszerére és egyáltalán arra, hogy fiatal, jól kereső, egészséges emberek ne tehessék le csak úgy a gyermeknevelés gondját, és kötelességét. Külön fejezetet érdemelnének az eltartás szerződésekkel manipulálok, az öreg emberek jóhiszeműségével visszaélők mesterkedései. Az állam sajnos e tekintetben még nem tudott eléggé hatályos biztosítékokat tartalmazó rendszert kidolgozni. Szerencsére, a felsorolt és hasonló jelenségek elszigeteltek, semmiképen sem általánosíthatók. Mégis úgy érezzük, beszélni kell róluk és ami még fontosabb, társadalmi méretekben fellépni ellenük, illetve elkövetőikkel szemben. érdekében: az új eljárás szerint kevesebb fajta cső felhasználásával készítik a napellenzőket. Most már a megyei szerveknek kellene közbelépni, hogy újraelosztással vagy jobb kooperációval segítsék hozzá a nyírbátoriakat az exportterv teljesítéséhez. A másik hiányzó qikk a hajtómű. Csaknem tízezer forintos áron a Budapesti Hajtómű- és Felvonógyár szállítja — 270 napos előrendelés után. Tehát az októberi rendelést leghamarabb a második fél évben tudják teljesíteni. Akkor viszont valamenyit, Az exportmegrendelés fontosságára való tekintettel a Kohó- és Gépipari Minisztériumban elősprsolást kaptak, de Nem véletlenül tanácskozott éppen a munkavédelemről és a balesetelharí- tás problémáiról a napokban a Szafoolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat. A tapasztalatok és a statisztika is azt bizonyítja, hogy nem csökken, hanem növekszik a balesetek száma. Mi ennek az oka? Elsősorban az embereknek saját maguk, s dolgozótársukkal szemben tanúsított felelőtlensége, figyelmetlensége. Tapasztalható bizonyos közömbösség a műszaki vezetők részéről is az óvó rendszabályok betartásával kapcsolatban. 1962-ben 27 baleset volt a vállalatnál, addig 1963-ban már 39, s a múlt esztendőben 47 balesetet tartottak nyilván. Nem csak a balesetek, hanem a termelésből kiesett munkanapok is szaporodtak, melyek sok kárt okoztak a népgazdaságnak és az üzemnek is. Nem is szólva az emberek egészségéről, mely mindegyiket megelőzi. Szabálffalansá^ — utasításra Az idei helyzet sem rózsás. Eridig az óvó rendszabályok be nem tartása miatt 54 dolgozót kellett fegyel- mileg felelősségre vonni. Ebből tizenhat olyan eset volt, amikor a dolgozók munkaidő alatt leittasodtak, s 11 dolgozóval szemben járt el a társadalmi bíróság iszákosságúk miatt. Bár nem az iszákossógból következő esetek a jellemzőek, de szóla Hajtómű- és Felvonógyár ezt nem teljesíti. A vállalat szakemberei most saját hajtómű terven dolgoznak — ennek beépítését tervezik. Ez hasznos lenne, mert jelentő« költségmegtakarítást is eredményezhetne a vállalatnak. Anyag — csak papíron De az igyekezetek ellenére a féléves exporttervet csak részeiben teljesítik, s a nyári napellenzők is ebben az évben legfeljebb a hóesés ellen védhetik majd az üdülőket, holott minden anyag rendelkezésre áll _ éves szinten, papíron. (marik) ni kell róluk, mert számuk növekszik. Elsősorban a védőberendezések hiányát, vagy nem megfelelő állapotát szi$.sé- ges említeni. Sok baleset származik a munkahelyek hibáiból, az itt tapasztalható helytelen szervezésből, a technológiai utasítások megsértéséből, de nem utolsó sorban a munkások fegyelmezetlenségéből, a figyelmetlenségből. A műszaki vezetők egy része nem hajtja végre a rendelkezéseket, az óvó rendszabályokban foglalt utasításokat. Sőt, még az igazgatói utasítások betartását is megszegik. Akadnak olyan műszaki vezetők is, akik maguk sértik meg a rendet, rossz példát mutatva a munkásoknak. Ilyen eset történt Vásárosnaményban. Itt az egyik keverőgép kezelője — mivel másik munkahelyre irányították — a gépet lelakatolta. Az építés- vezető a gépről a lakatot leüttette, és hozzá nem értő segédmunkásokkal üzemelJgtte. Ez csak egy eset, de akad több is. JegyíőkÖnyv — késve Súlyos baleseti forrás a helytelen szállítás es anyagtárolás is. Ezekre sem fordítanak megfelelő gondot. Bár a művezetők látják a helytelen, szabálytalan anyagtárolást, de mintha minden a legnagyobb rendben történt volna, igazolják a rakodóknak az anyagok helyes lerakását. A művezetők jelentős része nem tartja be és nem követeli meg az építkezéseknél az állványok felállításával kapcsolatos biztonsági előírásokat. Még nagyobb baj -az. hogy az építkezések környékén az aknákat, árkokat, mélyedéseket fedetlenül hagyják, s ezek mind az ott dolgozók, mind a lakosság testi épségét veszélyeztetik. A rendeletek előírjak, hogy a baleseteket 24 órán belül ki keli vizsgálni. E tekintetben is hibák vannak. A művezetők egy része sokszor már csak akkor szerez tudomást a munkahelyén bekövetkezett balesetről, amikor arra a vállalat biztonsági megbízottja felhívja a figyelmét. Megtörtént az, hogy az egyik dolgozót áprilisban baleset érte, s csak májusban készült el róla a jegyzőkönyv. A baleset okait így — késve — nem tudják pontosan megvizsgálni, s jó alkalom arra, — ez meg is történt! — hogy a balesetet okozó helyszínt megváltoztassák. Meníőfelsaerelés papírzacskóban Nem kielégítő sok munkahelyen a mentőfelszerelések biztosítása. A művezetők egy része cementzsákok, lomok között tárolja a mentődobozt. Tapasztalható az is, hogy a mentődobozokban tárolt kötszerek, gyógyszerek tisztátalanok, s így nem alkalmasak elsősegélynyújtásra. Több munkahelyen a mentőfelszereléseket papírzacskókban tárolják, vagy egyáltalán nincsenek. Csak az egymás iránt érzett felelősség növelésével, a műszaki vezetők és a munkások összefogásával és az óvó rendszabályok szigorú megtartásával várható, hogy csökkenjenek a balesetek a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalatnál. Szigorú rendre és fegyelemre van szükség. Ez az egyén, a vállalat és a népgazdaság közös érdeke itt is. F. K. A lámpa pirosra váltott. A dolga után siető em- berfolyam megtorpant. Ki egykedvűen, ki érdeklődve, ki alig titkolt bosszúsággal vette tudomásul a. kényszerű várakozást. Csak egyetlen ember nem törődött a rend elkerülhetetlen parancsával, sem a várakozók döbbent, majd felháborodott morajával. Egy hölgy, már az „idősebb korosztályból“, ahogy mondani szokták. Szóval a hölgy a tilos jelzés dacára, botjával ütemesen kopogva, a legtermészetesebb nyugalommal folytatta útját át a keresztezésen; ki tudja menynyire fontos és sürgős célja felé. A döbbenet első másodperceinek múltán valaki a várakozók közül utána cikázott a járműforgatagban. Elérve őt, karját karjába fűzve igyekezett vele mielőbb kikerülni biztonságosabb helyre. Ámde eközben a hölgy és megmentője között vita támadt, Ott a járműforgatag közepén. Az autók fékei csikorogtak, a volánok tájékáról innen is, onnan is hangos szavak röpködtek. A várakozók először csak azt látták, hogy a megmentésre kiszemelt karját ingerülten kitépi megmentöjéből, majd dühösen gesztikulálva tovább folytatja útját. Hála a járművezetők ügyességének, szerencsésen túl is jutott a veszélyes zónán. De közben ömlött belőle a méltatlankodás: „Kérem, én nyugdíjas tanárnő vagyok, nem pedig gyerek, Azt hiszik, hogy ha az ember öreg, akkor már bolond is? Milyen jogon avatkoznak bele mindig az ember magánéletébe?’’ — kérdezte, és választ sem várna, aprókat biccentve sántikált tovább. A megrökönyödéstől nem is tudott szólni senki. Azóta is keresem a hölgy kérdésére a választ. Tényleg. Hát miért avatkozunk mi bele egymás magánéletébe? Gondoltam arra; talán azért, mert sokan vannak közöttünk olyanok, akiknek mások élete drágább, mint a sajátjuk. Meg arra, hogy olyan megátalkodottak is akadnak, akik ellenségei mindenféle emberi szerencsétlenségnek. Eszembe jutottak azok a veszedelmes szentimentálisok is. akik őszinte együttérzéssel viseltetnek — a bajbajutott gépkocsivezetők gyermekei iránt. Kellemetlenkedő fajták ők, valamennyien. Beavatkozásukkal megkeserítik mindi untalan embertársaik magánéletét. Vagy talán mégsem! 9 Vasvári Ferenc A napellenzők szerelésit, szállításhoz való előkészítés t ellenőrzi Szabó Jenő főmérnök és B- Tóth Lajos, a terve zőkollektíva egyik tagja. Hammel József felvétele
