Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

Lemondott a saigoni kormány ? A kormánycsapatok vesztesége a Dong Xoai harcokban A szovjet ütem és az amerikai mesék Saigon, (MTI): Dong Xoai körül még mindig harcok dúlnak, s a kormánycsapatoknak péntek délutánig nem sikerült kap­csolatot teremteniük a sai­goni rezsim 7. hadosztálya első zászlóaljával, amelyet a szabadságharcosok csütörtök hajnali támadása után he­likopterekkel szállítottak a helyszínre, és amely azt a feladatot kapta, hogy törje át magát a szabadságharco­sok vonalán Dong Xoai felé. Ezzel a zászlóaljjal min­den összeköttetés meg­szakadt és nyugati hír- ügynökségek véleménye szerint a zászlóaljat meg­semmisítették a szabad­ságharcosok. Dong Xoai környékét amerikai repülőgépek való­sággal elárasztják légibom­bákkal és napalmbombák­A VNA hírügynökség je­lentése szerint a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma nyilat­kozatban tiltakozott a fü- löp-szigeti egységek Dél- Vietnamba küldése ellen. A hanoi rádió pénteken közölte, hogy több mint két­millió észak-vietnami ifjú csatlakozott a „háromszoro­san kész” mozgalomhoz, amelynek tagjai készek har­colni, készek bevonulni a hadseregbe és készek bárho­vá menni, hogy vereséget mérjenek az ellenségre. A washingtoni külügymi­nisztériumba pénteken este olyan jelentések érkeztek Saigonból, amelyek szerint Phan Huy Quat miniszterel­nök elhatározta, hogy le­mond, mert nem tud meg­birkózni a hosszantartó po­litikai válsággal. A UPI saigoni jelentése szerint Phan Huy Quat úgy határozott, hogy „a kormány gyeplőit visszaadja a kato- : náknak”. Pénteken a késő J esti órákban összeült a húsz­tagú országos törvényhozó tanács. Üléséről lapzártáig nem kaptunk jelentést. Villősreggeli Erlonder tiszteletére kai, így próbálják megtorol­ni a szabadságharcosok csü­törtöki nagyszerű akcióját. A VNA vietnami hírügy­nökség legfrissebb jelentése szerint a csütörtöki ütközet­ben megsemmisült a kor- mánycsapatok egy egész zászlóalja, három százada és hat szakasza. Ezenkívül éle­tét vesztette, illetve megse­besült 40 amerikai katona. Lezuhant egy amerikai katonai szállító repülőgép Pleiku városa közelében. A gép egész személyzete nyolc amerikai katona — szörnyethalt. Feltételezhe­tően az amerikai repülő­gépet találat érte. A saigoni amerikai ka­tonai parancsnokság köz­lése szerint amerikai re­pülőgépek pénteken hat j ízben támadták a Vict- i nami Demokratikus Köz­társaság területét. Bom­báztak egy hidat Thanh Hoa közelében és ismét támadták Binh városát. 1 Moszkva, (TASZSZ): A szovjet kormány pén­teken villásreggelit adott Tage Erlander svéd minis terelnök tiszteletére. A vil­lásreggelin részt vettek a miniszterelnök kíséretének tagjai, valamint Gunnar Jarring Svédország moszk­vai nagykövete. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Kirill Mazurov és több más hivatalos személyiség jelent meg. A villásreggelin beszédet mondott Alekszej Koszigin és Tage Erlander. Erlander svéd miniszter­elnök, miután beszélgetést folytatott Koszigin szov­jet miniszterelnökkel, pénte­ken a Kremlben látogatást tett Mikojánnál, a Szovjet- unió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnökénél. Hz Imbert-junta vérengzései Washington, (MTI); Jósé Móra, az Amerikai Államok Szervezetének fő- titkára csütörtökön az Im­bert-junta vérengzéseinek színhelyére, a Santo Domin- gótól 40 kilométernyire fek­vő „Trujillo-tanyára” uta­zott munkatársainak kísére­tében, hogy személyesen jár­Tito és Ulbricht Halléban Halle, (ADN): Az NDK-ban tartózkodó fito jugoszláv elnök felesé­gének, valamint Walter Jlbrichtnak, az NDK ál­amtanácsa elnökének kísé­retében pénteken délután lá­togatást tett Halléban. Ezt megelőzően a jugoszláv ven­dégek a Buna vegyiműve­ket keresték fel. Halléban 60 000 ember részvételével tömeggyűlést j tartottak. A gyűlésen fel- ; szólalt Walter Ulbricht, az | NDK államtanácsának elnö- j ke, valamint Tito jugoszláv I elnök. I jón utána az emberi jogok Amerika-közi bizottsága ál­tal készített jelentésnek. A tömeggyilkosságról szó­ló hírt egy meg nem neve­zett külföldi diplomata tu­datta napokkal ezelőtt az ENSZ-hatóságaival, amelyek továbbították az értesülést az AÁSZ-szerveknek. Mórán kívül U Thant do­minikai képviselője Muyob- re is járt a tömeggyilkossá­gok színhelyén. Az AFP je­lentése szerint egy patakhid alatt felfedezték azokat a dombokat, amelyek valószí­nűleg a tömegsírokat rejtik. Egyelőre csak. két holttest került elő, de a környéken rendkívül nagy számban ta­láltak kilőtt töltényhüvelye­ket. Valószínűnek tűnik, hogy az Imüert-rendőrség körülbelül 40 embert vég­zett ki a „Trujillo-tanyán” olyan polgárokat, akik a Caamano-kormány hívei vol­tak. AMIKOR A SZOVJET­UNIÓ állami tervbizottságá­ban az 1966—1970-es ötéves terv kérdéséit vitatták meg, az alapvető gazdasági-politi­kai feladatok között emlí­tették a társadalmi terme­lés hatékonyságának eme.é- sét, a gazdasági fejlődés üte­mének fokozását. A fejlődés üteme ugyanis a tervgazda­ság egyik alapvető mutató­ja volt és marad, amely egyszersmind a társadalmi és gazdasági rendszer dinamiz­musát jelzi. A gazdaság fejlődésének gyorsasága az, ami végső soron a két tár­sadalmi rend békés verse­nyében a döntő szót ki­mondja. Ezért a szovjet ütem nyugaton mindig az érdeklődés középpontjában áll. Érdekes, hogy még azok­ban a napokban is, amikor Alekszej Leonov emlékeze­tes űrsétáját tette a koz­moszban, a küföldi, elsősor­ban az amerikai megfigye­lők változatlanul foglalkoz­tak a szovjet fejlődési ütem kérdésével. Ez a rendkívüli érdeklődés alighanem azzal kapcsolatos, hogy a szocia­lista tervgazdaság az, amely a történelemben először ma­gas és állandó fejlődési üte­met tud felmutatni. Ily mó­don a gyakorlatban bizonyí­totta be, hogy ez az ütem csak egy bizonyos termelési mód sajátja, ilyen iramú fejlődést csak a gazdasági viszonyok új típusa tesz le­hetővé. A magánvállalkozás hívei azt állítják, hogy a kapita­lista gazdaság szintén ma­gas fejlődési ütemet ért el. Valóban, a fejlődési ütem időnként magas volt, ám hosszabb távon a kapitalis­ta országok évi növekedési üteme rendszerint alacso­nyabb volt, mint a Szovjet­unióé. A nyugati országok­ban még a legjobb időszak­ban sem emelkedett az ipari termelés évi fejlődési üteme a tíz százalék fölé. Ugyanakkor a Szovjetunió és néhány más szocialista ország, iparosítása kezdeti szakaszában 19—20 százaié- kos évi ipari fejlődési üte­met is felmutatott. Az olyan döntő ágazatokban, mint a termelőeszközök termelése, a Szovjetunióban évi 20—30 százalékot is elért a növeke­dés. A Szovjetunióban és a többi szocialista ország­ban a gazdaság tendenciája felfelé ível, fejlődésének üteme erőteljes, míg a ka­pitalista országok gazdasági élete általában egyenetlenül fejlődik: fellendülést vissza­esés követ, ami után újabb DÉLKELET­ÁZSIA A délkelet-ázsiai helyzet a vietnami eseményeken túlmenően is egyre inkább magára vonja a világ köz­véleményének figyelmét. Ez a hatalmas, közel 4 080 000 kmJ-es terület, amely kilenc országot, a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, Dél-Vietna­mot, Laoszt, Kambodzsát, Thaiföldet, Burmát, Indo­néziát, Malaysiát és a Fü- löpszigeteket foglalja ma­gában az ellentétes politikai elképzelések gyűjtőhelyévé vált. Hátsó-India keleti részén elterülő 158 750 km2 kiter­jedésű, 16 000 000 lakost számláló Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a 170 850 km3 területen elte­rülő 15 millió lakosú Dél- Vietnam ma a világpoliti­ka egyik legsúlyosabb prob­lémáját jelenti. Az Egye­sült Államok agressziója kö­vetkeztében egy robbanással fenyegető háborús tűzfé­szek alakult itt ki, amely méltán váltja ki a világ né­peinek aggodalmát. A 236 800 km2 .területtel es 1 182 000 lakossal rendel­kező Laosz 1956 novembe­rében hosszú harc után ki­ságával semleges politikát folytat. Délkelet-ázsiai helyzetének meg­szilárdítása érde­kében hozta lét­re Nagy-Britan- nia a Maláj fél­sziget déli és Borneo szigeté­nek északi részén a 333 215 km2-en elterülő és a 10 998 000 lako­sú Malaysia Ál­lamszövetséget. Malaysia létrejöt­te tovább súlyos­bította a helyze- | tét ebben a lépett a Francia Unióból és még az év decemberében koalíciós kormány megte­remtésével megszüntette az ország megosztottságát. Há­rom évvel ezelőtt azonban a belső ellentétek ismét ki­újultak és az ország ma is a politikai bizonytalanság állapotában van. A Sziámi-öböl partján 172 484 kro3-en elterülő Kambodzsa az 1957. au­gusztus 7-én elfogadott tör­vény alapján semleges po­litikát folytat. A közelmúlt­ban területét ért légitáma­dások elleni tiltakozásul megszakította diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Ál­lamokkal. Lakosainak szá­ma 5 740 000 fő. Thaiföld (514 000 km3, la­kossága 29 700 000 fő), ame­lyet az imperialisták szíve­sen emlegetnek a délkelet­ázsiai népek előtt mint „pél­dát” és amelyet eddig e térség legbiztosabb pontjá­nak tekintettek szintén meg­indult a függetlenné válás útján. Északi, illetve észak­keleti területein kibontakozó partizántevékenység leg­alább is erre enged követ­keztetni. Fővárosa Bangkok a SEATO központja. Hazánknál hétszerte (695 ezer 800 km2) nagyobb Bur­ma 24 229 000 főnyi lakos­térségben. E problémával összefüggésben [ és az ellene való tiltakozá- j sül lépett ki Indonézia az j ENSZ-ből. Indonézia Délkelet-Ázsia legnagyobb kiterjedésű or­szága. Területe 1 491 564 km2, lakosságának száma megha­ladja a 100 milliót. Kormá­nya harcos antiimperialista politikát folytat. A számtalan szigetből ál­ló, összesen 229 681 km3-en elterülő Fülöp-szigetek 31 millió 270 000 lakost szám­lál. Területén lévő 23 ame­rikai támaszponttal az Egye­sült Államok egyik lsgfon- j tosabb bázisa a Csendes- ^ óceán térségében. , fellendülés, aztán újabb visszaesés következik. Jól szemlélteti ezt az Egyesült Államok gazdaságának pél­dája. Az USA-ban a háború utáni időszakban négy vál- ságjeilegű ipari visszaesés volt, az utóbbi 12 évben pe­dig kettő. Az amerikai saj­tó általában szívesen érvel azzal, hogy az utóbbi négy esztendőben nem volt visz- szaesés az Egyesült Álla­mokban. Ez a tény azonban semmi esetre sem cáfolja a kapitalizmus fejlődésének törvényszerűen ciklusos vol­tát. Az Egyesül Államok számos nagy tekintélyű köz­gazdásza és üzletembere azon a véleményen van, hogy ez év végén vagy leg­később a jövő év elején csökkenni fog a termers. A „Közös PIAC” egész sor országában és Japánban egy időben magas fejlődési ütemet értek el, amit holmi gazdasági csodák javára ír­tak. Valójában azonban csu­pán arról van szó, hogy egy bizonyos ideig még éreztet­te hatását a háború utáni konjunktúra. A „Közös Piac” országaiban, de különösen az NSZK-ban és Olaszország­ban külső hitelek és beru­házások révén felújították az állótőkét. Japán és Nyugat- Európa ipara új műszaki bázis alapján épült újjá. Az új ipari forradalom hatására bizonyos kedvező szerkezeti változások mentek végbe. Ugyanakkor a háború utáni első esztendőkben a tömeges munkanélküliség biztosította az olcsó munkaerőt. Mind a belső, mind a külső pia­cok felvevőképessége növe­kedett, ami serkentette a termelést. Végűi jelentős szerepe volt annak, hogy ezekben az országokban a háborút követő első eszten­dőkben viszonylag csekélyek voltak a katonai kiadások. Ám mindezek csupán ideiglenes tényezők voltak, amelyek részben máris túl­élték önmagukat, részben el­halófélben vannak. Ez érez­teti is hatását a Közös Piac tagországainak fejlődési üte­mében. Olaszországban erő­teljesen, Franciaországban kevésbé erőteljesen csök­ken, s a hatok többi orszá­gaiban szintén lassul az ütem. Japán termelésében ugyancsak periodikusan . visszatérő válságjelek mu­tatkoznak. A KAPITALISTA VILÁG ipari termelése 1950-hez ké­pest nagyjából megduplázó­dott, de a fejlett tőkés or­szágokban a növekedés mér­téke ennél kisebb, míg a szocialista országokban — 4,7-szeres. Az utóbbi időben az ame­rikai sajtóban olyan állítá­sok láttak napvilágot, hogy a Szovjetunió állítólag kezd visszaszorulni az Egyesült Államokkal vívott gazdasági versenyben, hogy a Szovjet­unióban állítólag kifulladó­félben van a fejlődési ütem. Ám a statisztikai adatok kérlelhetetlen pontossággal bizonyítják ennek az ellen­kezőjét. A Szovjetunió továbbra is az Egyesült Államok előtt jár, mind az ipari termelés, mind az ipari össztermék és a nemzeti jövedelem növe­kedési ütemét tekintve. Ez az ütemelőny megfigyelhető a legfontosabb ipari ter­mékek növekedésének ab­szolút számainál is. így pél­dául 1950 és 1964 között a Szovjetunióban az ipari össztermelés több mint meg­háromszorozódott, míg a nemzeti jövedelem a 3,3-sze- resére emelkedett. Az Egye­sült Államokban ugyanak­kor az ipari össztermelés hatvan százalékkal, a nem­zeti jövedelem 56 százalék­kal gyarapodott csupán. Ezekután állítsuk szembe a két ország ipari növekedé­sének évi ütemét az utób­bi hét esztendőben. A Szov­jetunióban 1958 és 1964 kö­zött az ipari össztermelés évente 9,3 százalékkal emel­kedett, míg az Egyesült Ál­lamokban 3,9 százalékkal. Egy főre számítva a Szov­jetunióban 7,5 százalékkal, az USA-ban 2,2 százalékkal. A Szovjetunió az 1 'yesült Államoknál több vasércet, kokszot, szenet, mozdonyt, traktort. gabonakombájnt, fűrészárut, cementet, elő­regyártón vasbetonelemet, ablaküveget, gyapjú- és len­szövetet, cukrot, h •’»(, ál­lati zsiradékot termel. A Szovjetunióoan most folyó hatéves tervben kü­lönösen nagy figyelmet for­dítanak a perspektivikus iparágak fejlesztésére, új termelési ágak meghonosí­tására. Gyors ütemben fej­lődik az energetika, a vegy­ipar, az elektronika, a mű­szergyártás, az atom- és űrtechnika, a korszerű szál­lítás, s a gazdasági élet valamennyi területén mind nagyobb teret hódít az auto­matizálás és a komplex gé­pesítés. Ez természetesén nagy erőfeszítéseket és be­ruházásokat igényelt, meg­követelte, hogy az ország pénzügyi és anyagtartalé- kait, készleteit a szükséglet­nek megfelelőn, a korábbi­nál ésszerűbben osszák el. A FEJLŐDÉSI ÜTEM szempontjából rendkívül fontos, hogy az új üzemek mielőbb megkezdjék mű­ködésüket, és a tervezett ka­pacitásokat a lehető legrövi­debb időn belül kihasznál­ják. Ez azonban elmarad a tervezett időütemezéstől, ami hatással van a fejlődés egész ütemére, amely most valamelyest lassúbb, mint a háborút követő első évtized­ben volt. Ez azonban ideig­lenes jelenség, amely rész- ben az ipar struktúrájának átalakításával függ össze. Az ipar növekedési ütemé­re leginkább az 1963. évi rossz termés volt kedvezőt­len hatással. Akkor ugyan­is szűkült a könnyű és az élelmiszeripar nyersanyag- bázisa, ami aztán a nemzeti összterméken is éreztette hatását. A múlt esztendő jó termése és a termelés ha­tékonyságának fokozását célzó intézkedések réven azonban bizonyos mértékig máris javult a helyzet. Az idén az ipar fejlődési üte­me újra emelkedni kezd. Erre vallanak az idei első negyedév statisztikai adatai is. A múlt év azonos idő­szakához mérten az Ipari termelés volumene kilenc százalékkal, az átlagos napi termelés pedig 11 százalék­kal gyarapodott. Ez egyálta­lán nem „kifulladásra” vall. Amikor az állami lervbi- zottságban új ötéves terv kérdései szerepeltek napi­renden, Koszigin szovjet mi­niszterelnök hangsúlyozta, hogy bár a szovjet gazdaság gyorsan fejlődik, még min­dig nem olyan ütemben, amelyre az országnak szük­sége van és amelyet — a tervgazdálkodás lehetőségeit figyelembe véve — el lehet­ne érni. Ezért a szovjet kor­mány megbízta az állami tervbizottságot, vizsgálja meg részleteden a fejlődési ütem kérdését és dolgozzon ki javaslatokat a termelés és a beruházások hatékony­ságának fokozására, aminek igen nagy jelentősége lesz a fellendülés meggyorsításá­ban. Az állami tervbizottság javaslatai tükröződnek majd a Szovjetunió új ötéves ter­vében. Mark Makssimov De Gaulle Bonnba 11 fázott Párizs, (MTI): De Gaulle francia köz- társasági elnök pénteken re­pülőgépen Bonnba utazott. Kétnapos bonni látogatása során a francia államfő esz­mecserét folytat Ludwig Er­hard nyugatnémet kancel­lárral.

Next

/
Thumbnails
Contents