Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

Események sorokban Jugoszláviában osztatlan felháborodást váltott ki a Nyugat-Németországból ér­kezett hír: a Német Szö­vetségi Köztársaságban me­rényletet követtek el a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság hivatalos képviselője, Andrija Kla- rics müncheni konzul ellen, aki hivatalos úton Meers- burgban tartózkodott. And­rija Klaricsot tüdőlövés ér­te és állapota a sikeres mű­tét ellenére igen válságos. Vasárnap és hétfőn más­fél millió olasz választó já­rul az urnákhoz, hogy megválassza Olaszország több vidékén a tartományi, megyei és községi tanácso­kat. Az argentin rendőrség szerdán könnyfakasztó gázt alkalmazott az ellen az ezerötszáz munkás ellen, akik megszállták a General Motors amerikai autógyár Buenos Aires-i vállalatát. A támadások során sok mun­kás súlyos sérüléseket szen­vedett. A munkások azért foglalták el a vállalatot, mert a tulajdonosok elbo­csátották a június- 8-i sztrájk vezetőit. A Biztonsági Tanács jövő keddi ülését a ciprusi kér­désnek, illetve az ENSZ fegyveres erők ciprusi meg­bízatása meghosszabbításá­nak szenteli, — jelentették be New Yorkban. U Th=mt ENSZ-főtitkár a hét végén terjeszti elő jelentését, amely az ENSZ-erők ciprusi tartózkodásának újabb ki- terjesztését javasolja majd. A Nyugat-Berlinben meg­jelenő Morgenpost című új­ság, a Springer-konszern lap­ja, minősíthetetlen hangú támadást intézett Joszip Broz Tito, jugoszláv köztár­sasági elnök ellen, amiatt, hogy az elnök hivatalos lá­togatásra a Német Demok­ratikus Köztársaságba ér­kezett. A lap egyik alcímé­ben „banditának” nevezi az elnököt, s a következőkép­pen fenyegetőzik: „Egész egyszerűen nem nézhetjük szótlanul, hogy Tito ilyen ellenséges cselekedetre szán­ta rá magát. Legfőbb ideje, hogy világos választ küld­jünk Tito címére”. Nasszer elnök szerdán ma­gánlakásán kétórás megbe­szélést folytatott Sasztri in­diai miniszterelnökkel. Az Imbert-junta gaztettei Santo Domingo, (TASZS/1): AÁSZ-tisztviselők is meg­erősítik a dominikai Imberi- junta áltál végrehajtott tö­meggyilkosságok hírét. Az AFP jelentése szerint az emberi jogok Ameri ka-közi bizottságának három íőnyi csoportja, élén. dr. Manuel Bianchi elnökkel szerdán délután helyszíni szemlét tarottt a fővárostól 40 kilo­méternyire, egy állattenyész­tő gazdaság területén. A vizsgálóbizottság tapasztala­tai rendkívül komolyak. Az elmúlt hetek alatt végzett tömeggy ükossá­gokat. az éjszaka leple alatt hajtották végre az Imbert-pribékek. s az áldozatok holttestét az útmenti árkokban földelték el, vagy a patakmederbe dobták. Az AFP szerint Bianchi II Lima—6 eltéri roppályáiától Moszkva, (TASZSZ): A Luna—6 automatikus űrállomás 160 ezer kilomé­ter távolságban halad el majd a Hold mellett. Június 8-án és 9-én az önműködő űrállomással 12- szer létesítettek kapcsolatot. Június 9-én este, a röp- pálya módosítása idején a Luna—6 berendezései elvé­gezték a normális betájo­lást, a hajtómű beindítását és üzemeltetését. A hajtómű leállítására adott utasításnak azonban a berendezés nem engedelmeskedett és így a röppálya eltért az előre ki­számított útvonaltól. A Luna—6 160 ezer kilométer távolságban halad majd el a Hold mellett. Az űrállomással továbbra is rendszeres rádiókapcsola­tot tartanak fenn. Tovább folyik a Luna—6 berendezé­seinek kipróbálása, folyta­tódnak a tudományos kísér- j letek is. követelte, hogy az AASZ küldjön ki a helyszínre sem­leges. külföldi szakemberek­ből álló, nagyobb létszámú ' vizsgálóbizottságot. | i Az AFP jelentése szerint Paraguay június 21-én inditja útnak 180 kato­náját Dominikába. Ezek is a dominikai AÁSZ- erők kötelékében teljesíte­nek majd szolgálatot. A szervezet Dominikában tartózkodó három főnyi köz­vetítő bizottsága az AP je­lentése szerint szerdán is­mét az Imbert-junta képvi­selőivel találkozott és 3 koalíciós kormány meg te­remtésének feltételeiről foly­tatott velük megbeszélést. Részletek nem ismeretesek, az AP azonban úgy tudja, hogy Imbert szabad kezet követelt magának a domi­nikai központi bank készlet tei fölött. Más jelentések szerint Santiagóban az AÁSZ- bizottság szállása előtt tömegtüntetés zajlott le. amelynek részvevői ■'■z alkotmányos kormányt éltették. Szerdán egyébként a Caamano-erők szabadon bo­csátották azt a három ame­rikai katonát, akik előzőleg az alkotmányos erők el­lenőrzése alatt álló negyedbe „tévedtek”. Besir Ben Ahmed, a Jeu- né Afrique című tunjjjiai hetilap igazgatója közölte: Kongó egykori miniszterel­nökének halála előre kiter­velt politikai gyilkosság volt — Moise Csőmbe tette. Min­denki tudta ezt, de most először van bizonyíték erre. A Lumumba meggyilko­lásáról szóló parancs fotó­kópiáját közli a Jeune Afri­que, amelynek munkatársai Erlander Moszkvába érkezett Moszkva, (TASZSZ): Erlander svéd miniszterel­nök a szovjet kormány meg. hívására csütörtökön Moszk­vába érkezett. Látogatása a Szovjetunióban június 17-ig tart. Ez alatt az egy hét alatt Erlander találkozni fog a szovjet vezető államférfiak­kal, látogatást tesz Taskent- ben, Szamarkandban és né­hány napot a Krim félsziget déli partvidékén tölt. Fedorenko nyilatkozata New York, (TASZSZ): Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője szerdán este beszédet mon­dott az ENSZ-tudósítók díszvacsoráján. Utalt arra többek között, hogy a kon­gói, a vietnami és a domi­nikai események is igazolják, hogy az Egyesült Államok agresszív cselekményeivel dúrván megsérti az alapok­mányt. Washington külön­féle ürügyekkel megbénítja az ENSZ-közgyűlés munká­ját. A szovjet ENSZ-megbízott rámutatott arra, hogy az ENSZ hatásosságát nem az alapokmány megkerülésével vagy felülvizsgálásával, ha­nem éppen ezeknek a lehe­tőségeknek a felhasználásá­val lehet erősíteni. Belgiumban szerezték meg ezt a dokumentumot. Az 1961. január 17-i keltezéssel ellátott utasításon Csőmbe aláírása olvasható. A folyóirat beszámol Lu- mumbának és harcostársai­nak utalsó óráiról. A már félholtra vert Lumumbát, Okitót és Moolót Csőmbe utasítására egy Elisabetville külterületén levő házban lőtték agyon. Tunéziai lap dokumentumokkal bizonyítja Csőmbe Lumumba gyilkosa Az NDK-ban tartózkodó jugoszláv államfő. Tilo sin ők tiszteletére adott fogadást Walter Ulbricht, az NDK állam­tanácsának elnöke. A képen: W'alter Ulbricht és Tito, velük szemben Jovanka Broz és Lotte Ulbricht. Amerikai űrhajós az űrben. Edward White, a Gemi­ni—4 egyik utasa rakétapisztolyával a kezében irányított» mozgását az űrben. Háttérben a Föld, lent az űrkabin nyi­tott ajtaja. (Rádiotelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Elmozdulnak a hegyek Jugoszláv—román közös építkezés az Al-Dunán — I970^ben már működik a világ ötödik legnagyobb vízi energia létesítménye Megvalósul Vásárhelyi Pál évszázados álma A néhány napja zárult Novi Sadi Nemzetközi Me­zőgazdasági Vásár szenzá­ciója a Vaskapu — vagy ahogy itt mondják — Gyer- dap Vizierőmű rendszer százszorosán kicsinyített működő modellje volt. A lá­togatók ezrei csodálták na­ponta. Ki lelkesedve, ki hi­tetlenül olvasgatta a leendő nagy mű építésének és maj­dani működésének méreteit szemléltető adatokat. Akit nem elégítettek ki a mo­dell körül felállított táblák útmutatásai, az élőszóval is felvilágosítást kaphatott a legilletékesebbtől a Gyerda- pi Vízierőmű Igazgatóság főmérnöknőjétöl: Xénia Nei- marevity-től. Én is éltem ezzel a lehe­tőséggel. És Xénia fáradha­tatlanul mesélt. Olyan em­ber türelmével és lelkesedé­sével, mint amilyen csak a nagy alkotások létrehozói­nak lehet a sajátja. Szavai és a mandulavágású szemé­ben lobbanó apró fények szinté megjelenítették azt a pillanatot, amikor majd az első generátorok megindulá­sával tízezernyi lámpa ki­gyullad, és a transzformáto­rok zümmögő kórusa hirdeti • természet gigászi erőivel küzdő ember diadalát. A Vaskapu Vízirőművet Jugoszlávia és Románia kö­zösen építik. A Duna itt mintegy 150 kilométeres szakaszon a két ország ha­tárán folyik. A két szom­szédos állam 1963-ban kötött egyezményt a Dunán épülő hajózási és hidroenergetikai rendszer létrehozásáról. A megállapodásban mind­két fél egyenlő kötelezett­ségeket vállal, ennek meg­felelően egyenlőek jogaik is. Közös munkacsoportot hoz­tak létre a tervezésre és az építkezések irányítására, amelynek egyik fele a ju­goszláv oldalon lévő Teki- ján, a másik fele a román parton lévő Orsován székel. A múlt év szeptemberében megindult munkánál a leg­tökéletesebb együttműködés elengedhetetlen követel­mény. Ugyanis egyidőben folynak mindkét parton az építkezések, melyeket óra­mű pontossággal kell össze­hangolni. A Duna itt fenn- séges, de félelmetes ellen­fél. Nincs az a hajó és ha­jós, melyet a folyónak ez a százegynéhány kilométeres szakasza próbára ne tenne. A sziklák hol az égbe nyúl­nak, hol a víz alatt rejte­getnek szörnyű veszedelmet. A folyamóriás hol békésen elterül, hol nagy kavargás­sal összeszűkül, hogy apró­ra zúzza az utat tévesztett emberi alkotmányt. Ezen a szakaszon a víz folyási se­bessége másodpercenként 5 méter. Egy nyolc uszályból álló konvojnak 120 óra szük­séges, amíg a folyás irányá­val szemben áthalad ezen a vidéken. Óránként 1 kilo­méteres sebesség! Pedig he­lyenként még gőzmozdo­nyok is segítenek a partról. De hiába, rettenetes ereje van a víznek, s ez az erő évezredeken át csak vesze­delmet és pusztulást jelen­tett az embernek. Két or­szág népe most összefog, hogy munkára kényszerítse az eddig óriási mennyiség­ben kárbavesző energiát. A hatalmas munka terve­zésekor az egyik legizgalma­sabb feladatot az jelentette a szakembereknek, hogy az építkezés egész ideje alatt zavartalan legyen a hajófor­galom. Ez a Dunát használó országoknak létkérdést je­lentett. Nos, a jugoszláv és román mérnökök megol­dották ezt a bonyolult fel­adatot, és az építők kötele­zettséget vállaltak, hogy mind műszakilag, mind szervezés terén munkájukat úgy hangolják össze, hogy a folyón a hajózás mindvégig zavartalan lesz. Az építkezés és az el­készülő vízműrendszer mé­retei lenyűgözőek. A vasbe­ton , duzzasztógát hossza 1200, szélessége 50, magassá­ga 54 méter lesz. Beépítésre kerül 2,5 millió köbméter beton, 80 ezer tonna acél. A 30 ezer tonnányi gépésze­ti berendezés 12 gépegység­ből áll, melyből hatot a ju­goszláv, hatot pedig a ro­mán oldalra építenek. A közel 20 méter átmérőjű tur­binák egy részét a Szovjet­unió szállítja. A jugoszláv oldal többi berendezésének előállításán a hazai ipar fáradozik. Százhatvankilenc jugoszláv gyár és vállalat 4 ezer dolgozója működik közre az építésben és a be­rendezések előállításában. De ahogy Xénia mondja, ez a szám nemsokára eléri a hét­ezer főt. S mindez csak a jugoszláv parton. A hely­színen jelenleg 1500 jugo­szláv munkás és mérnök dol­gozik, akik számára mun­kásszállások helyett közpon­ti fűtéses, fürdőszobás la­kásokat építenek, akár nőtle­nek, akár családosak. Az építkezések a Duna 120 kilométeres szakaszát érin­tik, szaknyelven szólva, ilyen hosszú lesz a folyó akkumlációs szakasza. En­nek következtében 15 ezer 700 hektár termőföld és 500 ezer négyzetméternyi lakott terület örökre víz alá kerül. Tucatnyi kisebb nagyobb fa­lut és várost áraszt majd el teljesen, vagy részben, mé­reteiben csak a mi Balato­nunkhoz hasonlítható ha­talmas új tó. A jugoszláv parton nyolc és fél ezer, a román oldalon tizenegy és fél ezer lakost kell áttelepí­teni a víz elől. Számukra a víz által nem veszélyeztetett helyen új otthonról gondos­kodnak. Az összes munka, mintegy 400 millió dollárba kerül, s ennek egynegyedét kimondottan a hajózási fel­tételek lényeges megjavítá­sára költik. Ezzel valóra vá­lik egy zseniális magyar mérnök, Vásárhelyi Pál év­százados álma, aki Széche­nyi István munkatársaként elsőnek dolgozta ki az Al- Duna átfogó szabályzásának akkor még fantasztikusnak tűnő tervét. Ha mindent nem is, de valamit az is érzékeltet a felépülő erőmű nagyságáról, hogy ez lesz a világon az ötödik legnagyobb vízi ener­getikai létesítmény, s Euró­pában, a Szovjetunión kí­vül, nem találunk párját. Gépei 2100 megawattos tel­jesítménnyel évenként 11,4 miíliárd kilowattóra elektro­mos áramot szolgáltatnak egyenlő arányban a két ország villamosenergia-fo- gyasztóinak. Az első négy gépegység 1970-ben, a többi 1971-ben kezd dolgozni. Et­től az időtől kezdve Jugo­szlávia összes villamos ener­giájának nagyobb felét vízi erőművek állítják már ^elő. A hajózás is rengeteget nyer a vízrendszer elkészü­lésével. Jelenleg a minden­kori vízálláson kívül a Du­nának ez a szakasza hatá­rozza meg legfőképpen a szállítóhajók nagyságát, és a szállítható áruk mennyi­ségét. Eddig évenként 11 millió tonna súlyú árut szállíthattak az 1800—2400 tonna rakománnyal haladó uszálykonvojok. A zsilip- rendszer elkészülésével ál­landósul a vízszint, s nem kell majd olykor 30—40 na­pot is a megfelelő vízállásra várni a hajóknak, mint régen. Egyenként 6—7 ezer tonna árut szállító uszály- vonatokat állítanak össze, amelyek a korábbi 120 óra helyett 30 óra alatt hajóz­nak át a Vaskapun. Ezzel az évenkénti szállítási tel­jesítmény elérheti a korábbi négyszeresét, vagyis a 44 millió tonnát is. Az építkezés okozta nagy felfordulásért bőséges kár­pótlást jelent majd a kör­nyező lakosságnak az, hogy a műszaki rendezések követ­keztében elvégzik 70 ezer hektár mezőgazdaságilag hasznosítható terület víz­mentesítését, s ugyanakkor 150 ezer hektáron lehetővé válik az állandó öntözés. Üdülőtelepek épülnek e vi­déken, fellendül az idegen- forgalom, a turisztika, ame­lyek megváltoztatják majd az itt élő emberek anyagi és kulturális viszonyait. Amikor megkérdeztem Xéniát, hogy nő létére, ho­gyan volt erje és bátorsága ekkora mű alkotásánál ve­zető szerepet vállalni, csak mosolygott. Az arcáról le­olvastam, hogy kérdésemet naivnak tartja, de azért vá­laszolt. Kinek legyen ereje és bátorsága ilyen alkotás­hoz, ha nem egy fiatal mér­nöknek? Szavaiból megértet­tem, hogy az eröműóriás építésénél sem tehetség, sem bátorság dolgában nem lesz hiány. Ennek segítségével pedig véghez vihetik azt, amire tulajdonképpen vál­lalkoztak, hogy még a he­gyeket is elmozdítják a he­lyükről. Gyertyános Zoltárt

Next

/
Thumbnails
Contents