Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

Tudomány * Technika * Tudomány * Technika Veszélyezteti a bányászás megyénk egyetlen vulkánját Érdekességek a világ mezőgazdaságából A szovjet mezőgazdaság­tudomány eredményei és távlatai Irta: Pavel Lobanov akadémikus, a Szovjet Mezőgazdaság tudományi Akadémia elnöke Aki Tarpán járt, bizony nem igen emlékszik arra, hogy valamerre a tarpai határban akár egy közepes nagyságú hegyet is látott volna. Pedig a községtől északi irányban látható egy jól fejlett homokbuckányi dombvonulat, amely határo­zott vonallal válik ki a be­regszászi hegység sötétkék koszorúhátteréből és ide a Bereg egyhangú, eseményte­len, sík vidékére valósággal a hegyvidéki táj hangulatát, levegőjét varázsolja. A tarpai Nagy hegy múltja A tarpai Nagyhegy, amely a legutolsó mérés szerint 164 méter magas, tulajdonkép­pen nem más, mint a magyar Alföldét északról koszörúzó vulkánsor egyik, viszonylag a törzshegységtől távolsza­kadt igen alacsony tagja. Kialakulása, szerkezete, kö­ze tanyaga alapján a Kár­pát-medence belső vulkán­sorához sorolható, amely tulajdonképpen a Dunaka­nyarban emelkedő Bör­zsönnyel kezdődik, Hargitá­val végződik. A Tarpai Nagyhegy két-három millió éves lehet. A hegyről a ki­látás igen szép. Északi irányban a közeli kaszonyi, bégányi hegyek mögött a Vihorlát, azon túl pedig a Keleti Beszkidek ormai kék­lenek. Keletre a beregszászi hegy szép kúpformájában gyönyörködhetünk. Tiszta időben, főleg télen a Tisza szülőhazájának a Máramaro- •si havasoknak csillogó bér­cei élesen rajzolódnak ki, jó szemű ember pedig akár Munkács várát is lathatja. A hegytetőről jól követhető a Tisza futásvonalát kísérő sötétzöld galériaerdők kí­gyózó sávja. Délre a Bereg erdőben gazdag, változatos rónasága terpeszkedik. A hegy alakjára jellemző, hogy északi és keleti olda­la rendkívül meredek. Nyu­gat és dél felé meglehetősen menedékesen lejt, és fokoza­tosan simul a beregi sík­ságba. A hegynek tulajdon­képpen van egy nyugati és egy délkeleti ága, és a kettő metszésvonalában a mai kő­bánya helyén működött több millió évvel ezelőtt a vul­káni kürtő és itt van ma a hegynek legnagyobb magas­sága is. A hegy kőzetanyaga a bá­nyai feltárásban tanulmá­nyozható leginkább. A kb. 40—oü méter magas és közel ; 100 méter átmérőjű bánya­fal kissé féloldalasán kibil­lent, óriási lapokból áll. A lapok felületét a hematitos és limonitos bevonatok vö­rösre színezik. Kőzetanyaga andezit, és változatos úgy­nevezett teliér kőzetekből áll. Az első telepítések A mai bánya tulajdonkép­pen a hajdani vulkáni kürtő . anyagát termeli ki, amely néhány méterrel a tetőszint fölé emelkedett és itt főleg az északi és déli meredek oldalon az alapkőzet is nagyszerűen feltárul. Kultúrtörténeti vonatko­zásokban a hegyről még vaj­mi kevés tárgyi emlék került elő. A hagyomány szerint korábban a déli oldalon ha­talmas méretű „ősállati” csontokat találtak, ezek azonban mielőtt szakember látta volna őket, elvesztek. A surányi oldalról viszont őskori tűzhely maradványait ásták ki, pontos korát azon­ban még nem tisztázták. Annyi azonban bizonyos, hógy az őskorban a táj már lakott volt. De a táj egyet­len várát tőle alig pár kilo­1965. június 27. méterre Vámosatyán teljesen sík vidékre építették fel. A hegységre tulajdonkép­pen csak a múlt század má­sodik évtizedében kezdtek felfigyelni, amikoris néhány üg/es gazda az addig bozó­tos dzsungelgyümölcsösök helyén eredménnyel próbál­kozót a szőlőtermesztéssel. Ösztönző példáik nyomán a telepítés gyors ütemben ha­ladt. Mivel hazai szőlőfajtá­kat telepítettek, így a múlt század végi nagy filoxera vész itt is mérhetetlen pusztí- títást végzett. Az akkor már kb. 100 kát. holdas szőlőskert szintén teljesen kipusztult. A filoxera vész elmúlta után a tarpai gazdák rendkívül gyorsan telepítették újjá szőlőhegyüket. Szőlőik nagy­részét filoxérának ellentálló úgynevezett vadalanyra ol­tott nemesszőlővel telepítet­ték. Az I. világháború alatt e szőlők a hozzáértő munka­erő hiányában — mivel a férfiak katonáskodtak — egyre inkább a pusztulás martalékává váltak. Az asz- szonyok és a gyerekek pe­dig nem bajlódtak tovább az igényes szőlőkkel, hanem helyettük a kevesebb gondo­zást igénylő fajtákat telepí­tették. A borok minőségét nagyban rontja a direktter- mő szőlők nagy részesedése. Kár ezért! A fatuskónyi sző­lőtőkék között nagy számú cseresznye, meggy, dió, szil­va stb. fa is megtalálható. Sőt egyesek valóságos kis konyhakertet is kialakíta­nak itt. Egymillió — köböl A szőlő és gyümölcster­mesztés mellett igen nagy jelentőségű a közel 100 éve folyó kőbányászás. A kőbá­nyát a hegynek a legmaga­sabb részén a múlt század 60-as éveiben magánkezde­ményezésre nyitották, ké­sőbb bérmunkást alkalmazó bérlők kezdik műveltetni, sőt a nyugati oldalon maga az egyház is bányát nyit. A kiváló útépítő andezitnek itt napjainkban is igen nagy a jelentősége. Mert a vidéken folyó nagyarányú útépítke­zésekhez és a folyók meder­szabályozásához szükséges követ helyből tudják bizto­sítani. A kitermelt kőmeny- nyiség ma évente 15 000 ton­na. A termelőszövetkezetnek ez közel 1 000 000 forint jö­vedelmet jelent. A 100 év alatt elhordott töménytelen sok kő helyén ma a már emlí­tett 100 méter átmérőjű, 40 —50 méter magas falu mély katlan látható. Sajnos a nagymérvű bá­nyászás a hegynek éppen legszebb részeit veszélyez­teti, pedig kár megyénknek ez egyetlen valódi vulkáni­kus hegyéért, annál is in­kább, mivel Bereg idegen- forgalmának fellendítésében a gazdag műmlékek mellett — némi szerepet a tarpai Nagyhegy is vállalhat. Kuknyó János A szocialista országok hírközlő kapcsolatai a követ­kező években tovább bővül­nek, olyan mikrohullámú gerinchálózatot hoznak lét­re, amely egyidejűleg igen sok t'elefonbeszélgetésre és tv-műsorok sugárzására al­kalmas. Ilyen közvetítő rend­szer kidolgozását a Távköz­lési Kutató Intézet és szov­jet kutatóintézetek közösen vállalták. Olyan nagy távolságra ha­tó, szélessávú gerinchálóza­ti mikrohullámú rádióössze­köttetés kialakításáról van szó, amelynek csatornáin egyidejűleg több mint tíz­ezer telefonbeszélgetés bo­LÄNGSZÖRÖS gyomirtás Ezt az eljárást az USA- ban kezdeményezték, de csak a legutóbbi években terjedt el. (1962-ben az USA-ban kb 15 ezer gyom­irtó lángszóró berendezést üzemeltettek). Alkalmazása kizárólag szélesebb sorokba vetett növények (kukorica, cirok, szója, paradicsom stb.) sorközeiben lehetsé­ges. A lánghatás kb. 1000— 1200 C fokkal éri a gyom­növényeket a sorközben kb. 1/10 mp időtartamig. A ROVAROK TÖMEGSZAPORODÄSA A rovarok tömegszaporo­dása a kedvező éghajlati és fejlődési viszonyok találko­zására vezethető vissza. Kü­lönösen a hőmérsékleti és légnedvességi viszonyoknak van nagy hatása. A klíma kedvezően alakult tényezői­nek következtében a lárva különösen sok zsiradékot raktározhat fel testében. A felhalmozott zsírmennyisé­get az átalakulás során csak részben fogyasztja el, egy része az imágó, elsősorban a nőstény testébe kerül. Ez a tartalék zsír képessé teszi a frissen kikelt nőstényt arra, hogy a kikelése után, igen rövid idő múlva tojásokat rakhasson. AZ ALGINATOK A tengeri barna algákban előforduló alginsavbói kép­ződő, cellulózéhoz hasonló alginátok legkülönfélébb vegyi termékek alapanyagát képezik. A nátriumalginát a talajállapotot megjavítja kolloidhatásával. A morzsa- lékos szerkezet kialakításá­hoz trágyaként és permete­zőszerként is használható. Különösen üvegházi kultú­rákban jöhet számításba és felvetődik a növényvédősze­rekhez való keverése. a földgáz Hollandiában a 16. kerté­szeti kiállítás egyik legna­gyobb érdekessége a földgaz alkalmazása volt, amelyet egyrészt a házak fűtésére használnak, másrészt a föld­gázból kénmentes C02-ot állítanak elő. Mint fűtő­anyag teljesen pótolja a Hollandiában amúgy is ke­vés szenet, amellett köny- nyen eljuttatható Hollandia bármely pontjára. GYÜMÖLCSRÄZÄS A 700—900 percenkénti rezgést adó géppel az alma­fáról 6 másodperc alatt le­rázzák a gyümölcsöt. Az ipari célokat szolgáló gyü­mölcsöt egy 42 négyzetmete- res hálóba fogják lse. A bo­nyolítható le. Egy-egy csa­tornát azonban fel lehet használni tv-műsorók köz­vetítésére, vagy adatátvitel­re, de alkalmas színes tv- műsorok továbbítására is. Ez a mikrohullámú rendszer olyan korszerű lesz, hogy a hírközlő mesterséges holdak csatlakozásaként is jól fel­használható. A műszerekben a hagyományos elektroncsö­veket ■ nagyrészt tranzisz­torok és mikrohullámú fél­vezető diódák helyettesítik, csupán kétféle rádiócsövet kell a gyártáshoz felhasz­nálni. Pillanatnyilag a labo­ratóriumi minta működik rendezést Wasmannschorf- ban alkalmazták. ELVADULT ÁLLATFAJOK Az utóbbi 150 év alatt Ausztráliában bevitt állatfa­jok közül egyesek önálló életmódra tettek szert, és ma elvadultan csordákba verődve élnek. Vizibivalyo- kat a XIX. század elején vittek be Indonéziából, je­lenleg a számuk eléri a 200 ezret. A Báli szigetén őshonos Banteng-marha háziasított egyedei elvadultak ezen a vidéken. Százas csoportokban ész­lelnek elvadult, arábiai ere­detű tevéket is, az egypatá­sok közül Timor-ponik és szamarak képeznek tekinté­lyes csoportokat. Délkelet- Ázsiából a múlt században bevitt sertések is 20—30-as csoportokban elvadultan él­nek. A HALAK PUSZTULÁSA Az esővíz a talajról szer­ves anyagot és más szennye­zést mos le. Ha a csapadék kis mennyiségű, ezeket be- szivja a talaj. Erős záporok után, ha az oldatok halas vizekbe jutnak, főleg a nyá­ri időszakban rothasztó szennyezéseket visznek be és halpusztulást okozhatnak. FEHÉR ÖZEK Ostpriegnitz körzetében több fehér őzet figyeltek meg az utóbbi 10 évben. A fehér színeződés a vadállo­mányban általában nem ki­vánatos, a foltosakat ki kell lőnni. A fehér színeződés öröklődik, a jelenleg élő tel­jesen fehér suta azonban oly szép, hogy kíméletet érde­mel. MEZÖGAZDASÄGI PILÖTAISKOLA Érdekes hírt közölnek egy angliai pilótaiskolából. A következő évben a granfi- eldi repülő kollégiumban nemzetközi repülőgépvezető iskola nyílik, ahol sok nem­zet fiait fogják a repülőgé­pes növényvédelem és a más mezőgazdasági repülési ágak szakismereteire kiképezni. Az iskola az ENSZ kezde- menyezésere indul. A FRANCIA GYÜMÖLCSLÉIPAR Franciaországban a gyü­mölcslevek ipari előállítása a századfordulóval kezdő­dött. 1945-ben a termelés 250 ezer hektoliter, 1960-ban 435, 1961-ben 825, 1962-ben 906 ezer hektoliter volt. Az össztermelés 97—98 százalé­kát alma-, szőlő- és para­dicsomlé teszi ki. A „Mezőgazdasági világ­irodalom” című szaklapból a Távközlési Kutató Intézetben. Az új mik­rohullámú összeköttetés egész országokat szelhet át, különösen nagy a jelentősé­ge ennek a Szovjetunióban, ahol igen nagyok a távolsá­gok és amely ily módon is kapcsolatokat kíván kiépíte­ni a többi országgal. Ezért az új hálózatot Druzsba — barátság — összeköttetésnek nevezték el. Még 12 500 kilo­méter távolságban is kitűnő lesz a vétel, nem szűrődik a hálózatba százmilliomod wattnál nagyobb teljesítmé­nyű zavaró hang. Ez a za­var olyan csekély, hogy emberi fül nem is érzéke­li. A SZOVJET MEZŐGAZ­DASÁG fejlődésének fő iránya: a belterjesítés, a fokozott ütemű gépesítés, a földművelér. és az állatte­nyésztés színvonalának, te­hát a termelés kultúrájának emelése. Lakosságunk élel­miszerszükségletének, ipa- runk nyersanyagigényének biztosításában természetsze­rűleg nagy szerepe van a mezőgazdasági tudomány­nak, amelynek hivatása is, hogy a földművelés és az állattenyésztés mind újabb, korszerűbb módszereinek ki­dolgozásán munkálkodjék. Sok a tennivalónk, hogy a tudomány vívmányait még jobb hatásfokkal honosítsuk meg a mezőgazdasági ter­melésben, és legjobb gazda­ságaink tapasztalatát az egész mezőgazdaság közkin­csévé tegyük. Mit tettek eddig a szov­jet tudományos intézetek — s egyes tudósok — a mező- gazdaság fellendítéséért? Példaképpen talár, elegendő megemlíteni: az olyan új kitűnő búzafajták meghono­sítása. mint a Bezosztája—1, a Mironoszkaja—808, a Sza- ratovszkaja—29, a korábbi fajtákénál hektáronként 4—5 mázsával növelte a termés­hozamokat. Hangsúlyoznunk kell, hogy ma már ezeket a fajtákat igen »agy területe­ken vetik. így 1964-ben a Bezosztája—I. több mint hatmillió hektár földbe ke­rült, aminek eredményeként 200 millió púd. terméstöbb- Ietet nyerün (egy púd: 16.38 kiló). Éz a búzafajla a kül­földön is igen jó hírnévnek örvend. Világszerte felfigyelt a szakközvélemény a szovjet tudósok napraforgóneme- sítésí eredményeire. Olyan új fajtákat sikerült nyer­nünk, amelyek több mint 11 százalékkal szárnyalják túl a korábbi fajták olajtartal­mát. Ezeknél a száraz mag olajtartalma eléri az 52—54 százalékot. Az új fajták al­kalmazása révén 1964-ben növényi olaj termelésünk 790 ezer tonna pluszt kapott. Pénzben kifejezve a gazda­sági eredmény: 1,2 milliárd rubel. A cukorrépa vidékeken nagy területeken vetünk egymagú fajtákat. Ezek, a szovjet tu­dósok által Kinemesített egymagú cukorrépái aj tok felveszik a versenyt a leg­jobb többmagúakkal, ugyan­akkor negyedére-harmadára csökkentik a kézi erővel végzett munkát. A tudósok mindig és mindenütt első­sorban abban látják felada­tukat, hogy a legjobb ta­pasztalatokat, kutatási ered­ményeket mielőbb meghono­sítsák a termelésben, s azokat valamennyi gazdaság közkincsévé tegyék. Ámde a tudomány nem elégedhet meg azzal, ha az úgynevezett napi feladatokat, a „folyó ügyeket” elintézi. Hivatása és kötelessége, hogy új 'uta­kat törjön a termelőerők fejlődésének, biztosítsa a műszaki haladást a mező­gazdasági termelés vala­mennyi ágában. MILYEN KÉRDÉSEKET tartanak ezzel kapcsolatban a legfontosabbnak a szov­jet tudósok? Figyelmük most egyebek között főként arra összpontosul, hogy még ala­posabban megismerjük az élő szervezetekben végbe­menő folyamatokat, feltár­ják a szerves világ fejlődé­sének biológiai törvénysze­rűségeit. A fehérjék és a nukleinsavak kémiai szerke­zetének és biológiai funk­cióinak emélyültebb tanul­mányozása, valamint az örökléstani tulajdonságok sza­bályozására. Ez viszont elő­segítheti a haszonnövények és állatok produktivitásának fokozását. A szovjet tudósok tovább­fejlesztik Micsurin tanítá­sait. Az a szándékuk, hegy a jövőben is széles körű genetikai kutatásokat foly­tassanak, mert így . i me­nyesen dolgozhatnak uj, nagy hozamú növényfaj lak kinemesítésén. Különösen nagy figyelmet kell fordíta­nunk a fagyálló gabonafaj­tákra. Olyan őszi búzára és rozsra van szükségünk, amely amellett, hogy a leg­keményebb telet is jól áll­ja. garantáltan magas hoza­mot biztosít. Ez persze nem könnyű feladat, de ma ami­kor a rokontudományok ugyancsak jelentős haladást értek el, megoldható. Mezőgazdasági tudomá­nyunk eredményeket ért el mind a növények ellenálló képességének, mind a gya­korlati növénynemesítések általános elméletében is. Ám napjainkban az e kérdések­kel foglalkozó tudósokkal szemben az élet új, a ko­rábbinál nagyob követelmé­nyeket állít. Alapvetően meg kell javítarünk a növények ellenállóképességével kap­csolatos kutató munkát és olyan fajtákat kell kineme­sítenünk, amelyek egyaránt ellenállnak a kártevőknek és a betegségeknek. Sok tennivaló vár még ránk a hibridizálás korsze­rűbb módszereinek, e mód- szerek elméleti megalapozá­sának kidolgozásában. Az a feladatunk, hogy az olyan általános biológiai jelensé­geke, mint amilyen például a heterózis, a magunk leg­fontosabb céljainak — a cu­korrépa, a napraforgó, a cirok hozamnövelésének — javára kamatoztassuk. Dol­goznunk kell a jobb hozamú diploid és triploid cukorrépa hibridek létrehozásán,’ « ugyanez vonatkozik a zöld­ségfélékre és burgonyára is. A tudomány egyik' hagy eredménye a „kukorica­anyák” steril formáinak Ki­alakítása, amelynek révén számottevően csökkenteni le­het a hibridmagok termesz­tésére fordított kézi mun­kát. Kellő tanulmányozás után ezt a módszert szerel­nénk kiterjeszteni a cirokra, a cukorrépára és egy sor zöldségfélére is. NŐVÉN YNEMES1TO MUN­KÁBAN igyekszünk minél szélesebb körben alkalmazni a mu tagén ágenseket, az ionizáló sugárzásokat és más, örökléstani változáso­kat előidéző tényezőket. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az új mód­szereket szembeállítjuk a már kidolgozott és bevált eljárásokkal. Nagy munka vár az állat­tenyésztés területén működő szovjet tudósokra is. Első­sorban új, gyorsan fejlődő szarvasmarhaíajlák kite­nyésztésén, hatékony ta­karmányozási eljárások ’ ki­dolgozásán kell mtmkálkod- niok. A feladat itt az, hogy a különféle fermentu- mok, serkentő anyagok, vi­taminok alkalmazásával csökkentsük a takarmányo­zásra fordított költségeket, de úgy, hogy az állatott súlygyarapodása változatlan maradjon. Mondanunk sem kell, hogy ez milyen gaz­dasági eredménnyel járna. A szovjet mezőgazdasági tudomány fejlődésének csu­pán néhány, nézetem sze­rint fontos irányát ragad­tam ki, a teljesség igénye nélkül. A mezőgazdasági ter­melés sok fontos elméleti és gyakorlati kérdése vár még megoldásra, s ez mind a szovjet, mind a külföldi tu­dósoktól együttes erőfeszí­téseket követel. Elsősorban természetesen a szocialista országokban dolgozó kolle­gákra gondolok. Az a ta­pasztalatunk, hogy az ilyen együttműködés gyümölcsöző és az összes érdekelt felek számara előnyös. Több mint tízezer egyidejű telefonbeszélgetésre, tv és adatközvetítésre alkalmas a Druzsba rádióösszeköttetés 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents