Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
Júliusban szállítási vasárnapok Aulókerlerakat létesülhet Nyíregyházán Kislakásépítések anyagellátása Néhány építőanyag kivételével minden kapható Hekman György, az AKÖV igazgatója a harmadik negyedév szállítási feladatairól nyilatkozott lapunknak. — A megyei szállítási bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott a harmadik negyedév szállítási feladataival. Júliusban, augusztusban és szeptemberben a szállító vállalatok feladata az aratás, valamint egyéb mezőgazdasági munkák miatt — és ebben közrejátszott az időjárás is — jelentősen növekszik. Különösen így van ez az AKÖV-nél. Az árvízvédelem vállalatunktól nagyarányú kapacitást von el. 59 gépkocsink, 1 műhelykocsink dolgozik a mohácsi, bajai szakaszon, s a napokban küldtünk el vallásra újabb 39 gép- kocsivezetőt. Az árvízvédelemben dolgozóink derekasan helytállnak. Az aratási kampányfeladat elvégzésére gondosan felkészültünk. Könnyít helyzetünkön, hogy ebben az évben a mező- gazdasági üzemek gépparkja közel 200 szállítóeszközzel bővül, és a csúcsidőben a tsz-ek, valamint a közületek is bekapcsolódnak a termény raktárakhoz való szállításába. Pontos, hogy a szállító vállalatok és a szállítók között magas szintű szervezési munka és jó kooperáció alakuljon ki. Az AKÖV tervében az idén 300 ezer tonna elszállítandó súlytöbblet szerepel. A legtöbb árut, 682 ezer tormát, a harmadik negyedévben kell továbbítani, ezenkívül több mint kétmillió utast. Hogy a nagy munkában mindenképpen helytáll- junk, a vállalat vezetősége és vállalatunk dolgozói úgy határoztak, hogy július közepétől szállítási vasárnapokat tartunk. Ha szükséges, a szállítási vasárnapokon az AKÖV valamennyi kocsiját rendelkezésére bocsátja a szállíttatóknak. Nagy jelentőségű vállalatunknál az a kezdeményezés, hogy az I—V. hónap elemi károkból származó kieséseit a továbbiakban az éves terv változtatása nélkül megszüntetjük. Ennek érdekében szocialista versenymozgalom bontakozott ki. Valamennyi dolgozó vállalta, hogy havonta 4 óra -pluszmunkát végez, túlóra- felhasznalás nélkül. Szocialista brigádjaink úgy határoztak, hogy kéthavonként egy-egy vasárnap munkabér nélkül dolgoznak. Az adminisztratív dolgozók a leltározásért nem kérnek túlórát. Ezenkívül a műszaki vezetők és adminisztratív dolgozók az aratási kampányban térítés nélkül részt vesznek a szállításban. Azok, akik rendelkeznek gépkocsivezetői jogositvány- nj'al, kocsit vezetnek, a többiek a rakodásnál segítenek. Különleges feladatunk lesz a harmadik negyedévben a rakamazi vonalon a MÁV vágányzárnál. Ha a vágányzárt elrendelik, a személyszállítást, teherforgalmat vállalatunk bonyolítja le. Erre is felkészültünk. Megkezdtük a közvetlen külföldi szállítást is. Csehszlovákiába elindult két nyolctonnás kocsink primőráruval. A külföldi áruszállítást az elkövetkező három hónapban fokozzuk. Ugyancsak nagy feladat lesz a Nyíregyháza és Budapest közötti gyorsjárat megindítása. Az igényeknek megfelelően közlekedtetünk teherautókat pótkocsival. A feladatok elvégzéséhez az üzemanyag biztosított, nem beszélhetünk erről viszont az alkatrészellátásnál. A szállítási bizottság legutóbbi ülésén ezzel is behatóan foglalkozott, öt éve húzódó ügy, hogy az AUTO- KER Vállalat létesítsen Nyíregyházán is szaküzletet. Jómagam, tizennégy nyírást értem a tsz-nél. Volt benne jó, akadt közepes, került gyenge, éltem át szomorút, amikor nyírás előtt egy héttel egy orkánszerű széltől összedőlt a juhhodály és nyolcvan juh döglött oda, és majdnem mindig ugyarv- azokkal a nyirókkal. Most azonban változás van. Sok új arcot fedeztem fel. Némelyik teljesen ismeretlen. Soha nem láttam. Pelyhes állú, fiatal, csapzott hajú öreg, szépen sodrott bajuszú, jó félidejű ember — bajuszára még a legönfeledtebb helyzetben is vigyáz, és kendővel hátrakötött két női fej. Különösen az egyik keltette fel figyelmemet. Az öregebb. Ráncos bőrű, beesett arcú nénike az, aki termetre sem valami nagy csomó. De kérdéseimre szívesen válaszol. — Hatvanhét vagyok én már, bizony. Annyi, mondja bólintva és sovány inas keze meglepő fürgeséggel csattogtatja az ollót. Fogásai is olyan szakavatottak, mint a férfiaké. — Ötven esztendeje nyirok. Minden esztendőben. Apám, mint a hozzá hasonlók, nagyon szegény ember volt. Házunknál és parányi telkünknél nem volt egyebünk, s alig várta, hogy én is rákapjak a munkára. Előbb napszámba jártam, majd részt aratni, s mivel elég fürge mozgású voltam, elvitt magával birkátnyir- ni. Az olló megáll kezében és eltűnődik kissé. — Eleinte nagyon nehezen Az AUTOKER Vállalat legfrissebb értesülésem szerint, ha a megyei tanács biz- tosít megfelelő üzlet- helységet és raktárt, rövid időn belül megnyitja alkatrészüzletét. Ezzel főbb millió forintot takaríthatnánk meg, mert jelenleg Budapestről, Miskolcról kell beszerezni az alkatrészeket és ez költséges, hosszadalmas. ment. Izzadtam, főttem, szakadt róllam a víz. —— Nem... — Megmutatták azt, csak nem állott rá a kezem, szakított félbe. Meg mire észrevettem magam, a birka lerúgta róllam a szoknyát. Akkor még nem volt divat a mackó, mutatja az övét — melyet a hosszú fekete szoknya alatt viselt. Nem ment az olló mozgatása sem — folytatja. A tartásáról, vagyis a fektetésről nem is beszélve. Úgy össze csatakoltam a gyapjút, mint rossz borbély a hajat. De belejöttem. — Aztán hol és kiknél nyírtak, emlékezete szerint — faggatom sorjában. — A felszabadulásig uradalmaknál. Zelinszky grófnál, báró Piretnél, Jékey nagyságos úrnál, Ajtai intéző úr keze alatt és a Károlyiaknál. A Károlyiaknál legtovább. — Es hogy ment a sze- gődés? _ A helyszerzés, vagyis a szegődés a vállalkozó dolga volt. Vagy érte jöttek, vagy ő ment. De az is előfordult, ha meg volt elégedve a számadó, hogy a jövő évit már előre nekünk ígérte. Számolok rátok, mondta búcsúzásnál. — És hány főből állott a brigád? — Banda volt az, nem brigád. Nyolc, tíz, tizenöt, húsz, meg mikor mennyi. A vállalástól függött Minden évben nagyobb lendületet vesz megyénkben is — különösen falun — a kislakásépítkezés. Az állam — a kölcsönök folyósítása mellett, — jelentős mennyiségű építőanyaggal is segíti a lakosság családi ház építését. 1965 első félévében a TÜZÉP-telepek 39, míg a földmű vesző vetkezetek 23, összesen 62 millió forint érték® építőanyag került a lakossághoz, öt százalékkal több mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ebből az anyagból — becslések alapján — mint- egy 1000—1100 családi ház épült fel. A TÜZÉP-telepeken és a földművesszövetkezeteknél rendszeresen lehetett vásárolni a különböző építési Tavaly egy, az idén már eddig két halálos kimenete- lű üzemi baleset történt a záhonyi átrakó körzetében. Két vasutas dolgozó halt meg. Hogyan történhetett? Elaludt a darunál Szorgalmas, becsületes embernek ismerték nemcsak az átrakóban, hanem otthon is F. Kovács János kocsivontatót. A hét gyermekes családapa jól keresett, most kezdett új otthont építeni a családnak. S talán éppen a túlfeszített munka okozta vesztét, vagy csak az önmagával szembeni pillanatnyi felelőtlenség? F. Kovács János nagyon is jól tudta, hogy a kotrógép üzemeltetésekor, annak harminc méteres körzetében tartózkodni tilos. Hiszen — És hány asszony volt benne? Nevet és újra kiegyenesedik. — Azt kérdezze, hogy hány férfi. — Akkor, férfi hány? — Egy, mutatja feltartott hüvelykujján. — A vállalkozó. Bizony, ezen a vidéken az asszony nyirok voltak többségben. Ez is köztünk tanult nyírni, né — mutat a mellette hajlongó fiatalasszonyra, aki boszorkányos gyorsasággal csattogtatja ollóját. Férfinadrágban van. Lábán gumicsizma, de haján a borbély kezemunkája látszik. Göndör, és hullámos, mint a racka gyapja. (későbben tudtam meg, hogy ő a legjobb nyíró. Harmincat, negyvenet kopaszt meg naponta. Ez ugyan annyi 10.— Ft.) — így volt az bizony — és parányi sóhajjal mondja a fiatalasszonyról szóló dolgokat. Hogy az anyja már pólyás korában magával vitte. Begöngyölték egy subába és ha sírt, zsebkendő sarkába cukrot kötöttek, s azzal hallgattatták el. A légy ellen pedig csudafa levéllel rakták körül. — Es sokáig tartott egy- huzomban a nyírás — szakítom félbe a kellemetlennek tűnő emlékezést. — Nem olyan soká. Hat hétig, nyolcig, tízig, mikor mennyi volt vállalva és milyen volt a gyapjú. Eltűnődök. Hat hétig. anyagokból. 7021 tonna cement, 7549 tonna mész, kilencmillió 239 ezer darab tégla, hárommillió 313 ezer darab cserép állt a lakosság rendelkezésére. Fenyőfűrész áruból 1670 köbméter, palá- ból 79 550 négyzetméter, fehér építőkőből 25 ezer tonna, folyamkavicsból pedig 27 ezer köbméter lett biztosítva. Fűrész- és faragottfából, palából, cserépből csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. A folyamkavics szállítását több esetben a vasúti vagonok hiánya és a magas vízállás akadályozta. A bodrogkereszturi építőkőből az igényeknek csak a felét tudják biztosítani — a kőbányák kapacitáshiánya miatt. Most történt intézkedés tsz- és ktsz-ekkel körészt vett a baleseti oktatáson, ahol ezt különösen hangsúlyozták és a gépen is tábla figyelmeztet erre mindenkit. A baleset napján mégis leült a csúzda melletti padkaszélre — alig tíz méterre a kotrógép hátához — és ott elaludt. A kotrógép vezetője — befejezve a vagonberakást — a következő kocsi rakásához helyet változtatott. Nem látta az ott ülve alvó F- Kovácsot, és olyan súlyosan gazolta, hogy a kórházban belehalt serüleseibe. Ívás a munkahelyen A baleset megtörtént, a vizsgálat is lezárult. Megállapították, hogy F. Kovács János nem halt volna meg, ha a baleseti óvó rendszabályt vagy még tovább, görnyedni, izzadni, birkózni, megfeszíteni minden izmot, belefeküdni a koszba, a mocsokba, cipekedni, mert a birka nem megy oda magától, még elmondani is sok. — A fizetés? — kanyarodok vissza. — Pénz volt és a szokásos eullag. Pálinka, koszt, szállás, fuvar. — Birkagulyás? — Aa is volt néha. — Szóval abban különböztek a többi harmados-, vagy részes munkástól, hogy kenyérkeresetük már májusban megkezdődött — összegeztem a tényeket. — Ügy van, úgy. — Bólint rá. — És a mai helyzete? — Tsz-nyugdijas vagyok. — Elettárs, gyerekek? — Egyik sincs. Az uramat eltemettem, nyugodjon ha nyughat, mert jó ember volt. Gyermekeim pedig szárnyukra keltek. — Szóval, ha úgy vesszük a maga korabeli asszonyok már nem igen kapnak az ilyen munkán. Igaz? Barna szeme rámvillan, arcán mosoly suhan át, s ahogy kendőjét kezefejével megigazítja, — tenyere zsíros a gyapjútól — tovább mondja. — Hát meg volnék nélküle igaz. Meg el is haté- roztam, hogy nem nyírok j több évben. De amikor ész- I reveszem, hogy készülnek j szomszédaim, nem bírok I magammal. Megyek és megyek. Bólintok, és tovább hallgatom az ollók csattogását, meiv ennek az aratásnak is legszebb zenéje. Szállási László ; tött szerződések alapján e fontos építőanyag némi pótlására, bár ez sem oldja meg a teljes igényt. E néhány építőanyag kivételével az ellátás jónak mondható. A TÜZÉP arról is gondos- kodik, hogy a megkédvelt parketta-padlóból is elegendő mennyiség álljon rendelkezésre. Jelenleg 4600 négy- zetméter parketta van raktáron, melynek méretei különbözőek. A napokban várják a jobb és gazdaságosabb mozaik-parketta érkezését is. amely rövidesen közkedvelt lesz az építtetők körében. Továbbá arról is gondoskodnak. hogy a külön- böző építőanyagok aranyosan álljanak a lakosság rendelkezésére, hogy a családi házak folyamatosan épüljenek. megtartja. A hibás tehát csakis ó lehet? Elsősorban ő, de nem utolsósorban munkatársai, és az átrakást irányító vezető is. Hiszen két és fél órával a baleset bekövetkezése előtt F. Kovácsot már figyelmeztetni kellett: ne üljön a vágány sinszáián, mert az tiltva van. A szerencsétlenül járt ember tehát fáradt volt, nem kipihenten állt munkába aznap reggel. Nem csoda, ha egy másik helyre leülve — elaludt. A másik halálos végű baleset áldozata Pusztai Mihály. Halálának oka, hogy szolgálat közben italt fogyasztott. Pusztai Mihály brigádja Komorón dolgozott, s munka közben kedvük kerekedett egy kis borivásra. Pusztai vállalkozott a beszerzésre, mert tudta, hogy raktárnokúk lakásán van bor. A munkahelyre becsempészett italt aztán a szolgálatban lévő, és irányításukkal megbízott raktárnok öltözőszekjényébe rejtették. Mire a munkaidő letelt, a kanna bort meg is ittak. Tudatos fegyelemsértés Erősen ittas állapotban indult el haza kerékpárján Pusztai Mihály. A községbe vezető útszakaszra térve, a vasúti sorompók között mar elesett, de aztán felállt es folytatta útját. De már nem hazafelé tartott, hanem visz- sza a mériegházba. Ott, a hármas vágányon összeesett és ott is maradt. Már éjszaka volt, amikor az áthaladó tartalékmozdony halaira gázolta. Pusztai munka közben ivott. De ivott a brigádvezető is, akinek elsősorban meg kellett volna tiltani a borozást. És nemcsak tudott erről az utasításukkal megbízott Marta Kálmán raktáros, hanem a bort is nála szerezték be és az ö öltözőszekrényében tárolták. S ez már nem csak az ellenőrzés hiánya, hanem tudatos fegyelemsértés! Két ember meghalt, tizenegy gyerek apa nélkül maradt. Még mindig élnének, ha az emberek csak egy | kicsit is jobban vigyáztak volna önmagukra, és a munkájukat irányító középvezetők is többet törődtek volna az emberrel, s az utóbbi esetben nem váltak volna maguk is rendbontókká. Tóth Árpa® Seres Ernő Emeletes áruház épül Fehérgyarmaton. Kiss Gusztáv brigádja az alapozáson dolgoziM. Foto: Darabos László Még mindig élnének, ha... Két halálos baleset Záhonyban s 1965. június 27.
