Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

Elválasztották az afro-ázsiai ! külügyminiszteri értekezletet Hírügynökségi jelentések Algírból Esőmén ifok! sorokban', Michael Stewart brit kül­ügyminiszter meghívására Péter dános külügyminiszter 1965. június 30-án néhány napos hivatalos látogatásra Londonba utazik, A Franciaországban tar­tózkodó Jurij Gagarin a Vychyben tartott „kozmikus filmfesztivál” befejeztével ellátogatott Toulouseba, ahol megtekintette a város re­pülőgépgyárát. Edward Ochab, a Lengyel Népköztársaság államtaná­csának elnöke Urho Kek- konen, a finn köztársasági elnök meghívására július l*én • egyhetes hivatalos lá­togatásra Finnországba uta­y.iir A Vandenbergi légitá­maszpontról pénteken — 48 órán belül a második — „bizalmas rendeltetésű’’ mesterséges holdat indítot­tak pályájára Atlas-Agena hördozórakétával. Tito elnök és a jugoszláv küldöttség tagjai szombaton Irkutszkból Omszkba érkez­tek. A repülőtéren a koráb- i ban odaérkezett Andrej Ki­rilenko, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­ja és a helyi part- és állami vezetők fogadták Titót és kíséretét. A Cedenbal vezette mon­gol párt- és kormánykül­döttség szombaton hazatért Csehszlovákiából. Szombaton a Kremlben a szovjet ^vezetők megbeszé- j lést folytattak Mohammed j Reza pahlevi iráni sahhal.1 Szovjet részről Leonyid Brézsnyev, Anasztasz Mi- kojan, Alekszej Koszigin és I más hivatalos személyiségek j vettek részt a beszélgetés- j ben. Leopoldville-ből ismét le- J tartóztatások híre érkezett. | Ezúttal Csőmbe kongói mi- I niszterelnök hivatalos közle- , ményt adott ki, amelyben j bejelenti, a napokban több „külföldit le kellett tartóz-; tátni, mért félrevezető mó- j dón tájékoztatták a külföldi ! sajtót”, Phen janban háromszáz- ezer ember nagygyűlésen j követelte, hogy vonják ki j Dél-Koreából az amerikai j csapatokat és nyilvánítsák j semmissé a japán—dél-ko- ; réai szerződést. : Kevés ember merné ma megkérdezni Stroessner őexcellenciáját, hogy mi a véleménye a gépkocsik < cso­magtartójáról. Paraguay diktátora ezt a látszólag kö­zömbös kérdést igen köny- nyen célzásnak vehetné ugyanis, arra az életrajzai­ban nem szereplő tényre vo­natkoztatva, amikor 1948- ban, Morinigo tábornok el­űzése idején, még mint a paraguayi hadsereg vezér­kari főnöke, egy autó cso­magtartójába bújva szokott el a felelősségrevonás elől. Gyávaság és .kegyetlenség Ez a „szégyen a futás, de hasznos” epizód semmi eset­re sem táplálja azokat a „tényeket”, amelyek a ké­Algír, (MTI): A legnagyobb bizonytalan­ság uralkodik Algéria fő- városában az afro-ázsiai csúcsértekezlet sorsát ille­tően. Pénteken már kétségtelen­nek látszott az elnapolás, főleg azt követően, hogy a hat országból álló csoport­nak az értekezlet elnapolá­sát indítványozó határozati javaslata elkészült. A javas­latot a csoport udvarias formában az algériai kor­mány tudomására hozta. Algéria azonban tovább­ra is szorgalmazza az értekezlet megtartását. A külügyminisztérium szóvivője bejelentette, liogy az afro-ázsiai csúcs anyagi és technikai elő­készületei befejeződtek. A szóvivő hangsúlyozta, a legutóbbi fejlemények nem befolyásolják a csúcsérte­kezlet jelentőségét. A kínai küldöttség, amely pénteken úgy látszott, hogy hajlik s többség elhalasz­tást mérlegelő álláspontja felé, újból erőteljes akció­ba lépett. A kínai küldöttség szó­vivője nyilatkozatot ol­vasott fel, amely cá­folja azokat a híreszte­léseket, hogy Kína a csúcsértekezlet elha­lasztásának híve lenne. A külügyminiszteri értekez­letnek szombaton meg kell kezdődnie. A kínai külügy­miniszter széles körű ta­nácskozást folytat és szo­rosan együttműködve a többi afro-ázsiai ország kül­dötteivel, mindent meg fog tenni, hogy a második afro­ázsiai értekezlet összeülhes­sen — jelenti ki a nyilat­kozat. Az értekezleti körökben a. kínai álláspont megerősítése után olyan hírek terjedtek el, hogy hét arab ország— Tunézia és valószínűleg Ma­rokkó kivételével — támo­gatja az algériai kormány­nak a csúcsértekezlet zavar­talan megtartását célzó fá­radozását. Számtalan magánbeszélge­tés folyt le pénteken a ké­ső esti órákban a szállodák­ban és a nagykövetségeken a különböző miniszteri- es diplomata-csoportok között.. India a hírügynökségi jelentések szerint döntő szerepet játszott a sok­rétű megbeszélésekben. Ezek eredményeként ál­lítólag kompromisszum sőbbiekben rettenthetetlen­né és a nősök-hősévé ken­ték fel, vagy legalábbis igye­keztek felkenni Paraguay mai diktátorának személyét. Az esetet azonban nem le­het meg nem történtté ten­ni, s a csomagtartó nemcsak gúnynév szülőjévé, hanem a későbbiekben elnökké avan­zsált tábornok „bátorságá­nak” egyik legtámadhatóbb felületévé is lett. Régi igazság: a kegyetlen­ség és a gyávaság égj? test­vér. A Stroessner-ről szóló írások gyakran engedik sej­tetni, hogy a német telepe­sektől származó latin-ameri­kai diktátor jellemének is ez a két alapvető vonása. Ma amikor az ország első embere, rezidenciája felett állandóan egy helikopter vi­gyázza a terepet, ha az el­nök lakásáról hivatalába in­dul, mindennap és minden esetben lezárják az utcákat, s néma, hangtaian házak között surran az elhöki autó. Nem lehet azon esodál­született meg, amely el­fogadható lehet Algéria számára is. A kompromisszum lénye­ge: 1. A csúcsértekezletet elnapolják későbbi időpont­ra, de ezt az időpontot pontosan megszabják; 2. a színhely Algír marad; az értekezlet helyére vonatko- zólag az algériai kormány abszolút feltételként kötötte ki, hogy Algír helyett nem kerülhet szóba más főváros, Kairó, vagy például Addisz Abeba. Nyugati hírforrások je­lentései szerint —- amelye­ket az algériai sajtóügynök­ség is megerősít -— pénteken este az Algír­ban tartott diáktünteté­sekkel egyidőben rob­banás történt a főváros környéki Club Des Pins épülete közelében, ahol az afro-ázsiai külügy­miniszterek értekezletének kell megkezdődnie szomba­ton. A robbanás elég heves volt és színhelyén rögtön utána lángok törtek fel. Értesülések szerint öt sze- mély meghalt és körülbelül tízen megsebesültek. Az Algírból a Club Des Pins- hez vezető úton a rendőrség minden autót megállít és megvizsgálja az utasok ok­mányait, átkutatja a pogy­nem mentesek a külügymi­nisztérium autói sem, ame­lyeket az értekezlet szerve­zőinek rendelkezésére bo­csátottak. Magában Algírban San Francisco, (MTI): Pénteken San Franciscó­ban nagy tömeg gyűlt össze a szálloda előtt, ahol az ENSZ 20. évfordulója alkal­mából • rendezett ünnepségen részt vevő küldöttségek megszálltak. A tömeg hosszú ideig várt Johnson elnökre, de hiába. Amikor a kül­döttségek kocsija — köztük U Thant — a szálloda elé érkezett, a tömeg a kocsik kozni, hogy a „nyílt szí­nen” megjelenő elnököt nem kíséri a nép szeretete és újjongása. Paraguay ma Latin-Amerika egyik legsze­gényebb országa. A 274 ezer lakosú fővárosban például nincs sem központi víz, sem csatornahálózat. Az embe­rek kilenctizedé mezítláb jár. Falun a nádfedeles, földpadlós agyagkunyhó a típúsház. Ez azonban nem véd az eső és a hideg ellen, s bizonyára ez is oka annak, hogy a halálozási sorrend­ben a tüdőgyulladás és az influenza szerepel az első helyen. A fővárosban az 50-es években mindössze 70 ágy állt a tbc-sek rendelke­zésére, vidéken pedig egy sem. Ezenfelül 1000 csecse­mő közül 257 nem éri meg az egy évét sem, s az átla­gos életkor 28 év. A tör­vény által nem szabályozott munkaidő általában napi 14—16 óra, az ültetvényeken pedig húsz. Az évi átlagos jövedelem — pedig az átlag­motorkerékpáros őrjáratok | cirkálnak és itt is ellenőrzik j a késői járműveket. A ho-: tel Alettiben. ahol az érte­kezletre érkezett küldöttsé­gek laknak, a robbanás híre „bizonyos izgalmat” keltett. 1 A hadsereg magas rangú tisztjei és a kormány tagjai még az éjszaSfa folyamán kimentek a színhelyre, hogy azonnal megkezdjék a vizsgála­tot ,a robbanás okairól, j Egy kormányszóvivő cáfol-; ta azokat a híreket, hogy ! szabotázsakcióról lehet szó és azt állította, hogy a szeren j' -enséget rövid-, zárlat okozta. & ? j Az AFP közlése szerint; William Porter, az Egyesült Államok algíri nagykövete a i hét folyamán, két ízben ke- ) reste fel Buteflika küiügy- j minisztert és biztosította őt j kormányának arról az óha-! járói, hogy továbbra is fennmaradjanak a „szívélyes kapcsolatok” a két ország között.. Az algériai külügymi­nisztérium bejelentette, hogy a szombat délután­ra — magyar idő sze­rint 17 órára kitűzött j afro-ázsiai külügymi­niszteri értekezletet meg­határozatlan időre el­halasztották. Indoklást nem közöltek. A 15 hatalmi nagyköveti előkészítő bizottság tanács- j közást tart az algériai par­lament épületében. felé indult, a rendőrség azonban feltartóztatta a tün­tetőket, akik plakátokon tiltakoztak az amerikai had­erő dominikai állomásozása ellen és követelték a viet­nami háború befejezését. . Johnson gyilkos” — „Nem akarunk több napalmbom­bát!” — „Halottakkal nem lehet tárgyalni!” és ehhez hasonló felíratok voltak ol­vashatók a plakátokon. ban benne van a gazdagok mesés jövedelme is — 100— 130 dollár... A pénz a katonáké... Ezt a szegénységet konzer­válni, . s a szegénységből fa­kadó — állandó és növek­vő elégedetlenséget leszerel­ni hivatott Stroessner rend­őri és katonai szervezete. Köztudott, hogy az ország anyagi eszközeinek zömét katonai célokra fordítják. Az anyagi eszközök jelentős része az USA által nyújtott segély, s a hivatalos adatok szerint is — a pénz 70 szá­zaléka a „katonáké.” A hadsereg — eléggé szembeötlő módon — nem az ország állampolgáraiból áll azonban, vagy ha már meg is szerezték az állampolgár­ságot, akkor származásuk szerint nem paraguayiak. A katonák többségükben né­metek. Vagy azoknak a tele­peseknek a leszármazottai akik a múlt században ve­tették meg lábukat Para- guayban, vagy pedig azok a nácik,- akik a második vi­lágháború befejezése után, ezerszámra szöktek át Da­Ä diktátor és ólomkatonái Tüntetés San Franciscóban JoiiSison agrei^zív politikája ellen U Thant beszéde az ENSZ jubileumi ünnepségén San Francisco (Reuter): Az ENSZ jubileumi ün­nepségén szombaton beszé- det mondott U Thant, a vi­lágszervezet főtitkára. Be­szédének tengelyébe az ENSZ alapokmányához való hűséget állította. Hangoz­tatta, hogy az alapokmány célkitűzéseinek megvalósítá­sa érdekében minden or­szágnak erőfeszítéseket kell tennie a világszervezet pénz­ügyi válságának megoldásá­ra. Rámutatott arra, hogy a megoldatlan problémák hal- mozódása olyan. helyzethez vezethet, mint amilyen á máso­dik világháború előtt állt fenn, — Nekünk meg van időnk arra, i^ogy szembenézzünk a tényekkel — jelentette ki —, de lényeges az, hogy a ha- mis biztonság érzése ne ringasson bennünket ab­ba a tévhitben, hogy vala­hogy el lehet kerülni a há­borút az olyan világban, amelyben a nemzetközi élet uralkodó tényezője az országok közötti féktelen versengés. Ilyen körűimé- nyék között a sodródás a háború felé szinte észreve­hetetlenül erősödik mindad­dig. amíg a háború elkerül- hetetlenné válik. Ezt kell nekünk tudatos, összehan­golt. erőfeszítéssel megaka­dályoznunk. Említést tett. a Déikeiet- Ázsiába, a Karib-tenger térségében, a Közel-Keleten és másutt kialakult válság­gócokról. amelyek mögött — úgymond — észre keíl ven­ni az általános, nagy válsá- got. A főtitkár — mint £ Reu­ter tudósítója megjegyzi ~ beszédében nem utalt John­son elnöknek arra a javas­latára. hogy az ENSZ-nek segítenie kell a vietnami kérdés tárgyalások útján történő, rendezésében Az ülésen ezután Seydoux. Franc'?, ország ENSZ-képviselője .méltatta. az évforduló jelentőségét és azt fejtegette, hogy „épp­úgy, mint a háborút. ?. bé­két is csak akkor lehet meg- nyerni ha a leghatalma­sabbak megtalálják az egyetértés útját’1. Idézte De Gaulle elnöknek február 14-i sajtóértekezletén elhangzott szavait, amelyek szerint ..az Egyesült Nemzetek Szerve­zete csak akkor találja meg újra egyensúlyát, ha meg­tartja a józan ész és az alapokmány követelményeit.’* Az ünnepi ülés lapzárta­kor még tart. Nagy érdeklő­dés előzi meg a Szovjetunió SNSZ-képviseiőjének beszé­dét. Utcai harcok egy dominikai városban Santo Domingo, (MTI): Hírügynökségi jelentések szerint rendkívül heves utcai harcok dúl­tak a pénteki napon a dominikai San Francis­co de Macoris városban a felfegyverzett polgári lakosság és a jobboldali Imbert-junta katonái és rendőrei között. A város, amely Imberték birtokában van, 30 kilomé­ternyire fekszik a dominikai Santiagótól. A felkelés hajnali három­kor tört ki, a felkelők bir­tokukba vették a város fő­terét, majd géppuskaálláso­kat létesítettek egyes köz­épületeken. tin-Amerikába és találtak baráti fogadtatásra Para- guayban. Mint a Spiegel nemrég Assuncionban járt tudósítója megjegyzi, Stro­essner még személyes test­őreit is közülük válogatta ki és egy „echt” német, Ottó H. Friedrich parancsnoksága alá helyezte őket. Stroessner kikötése csupán az volt, hogy magasságuk meghalad­ja az 1,8 métert... A* SS-ek sem hiányolnak A katonaságon és a testőr­ségen kívül szép számmal találhatók hajdani SS-tagok a rendőrség kötelékében is. Stroessner szereti a katoná­kat, gúnyosan azt mondják róla: „ügy játszadozik ve­lük, akár a gyermek a ma­ga ólomkatonáival. Még kü­lönleges gyakorlatot is ki terveit kedvenc alakulatai­nak”. Persze, a céljai „ko- rektebbek”. Amikor Stroessner 1954- ben hatalomra jutott, a kö­vetkező szavakkal vázolta programját: „Paraguay nem elég érett ahhoz, hogy megengedhesse magának a demokrácia luxusát. Para­Az lm bért-kormány ka* tónai és rendőri erősí-- téseket irányított a helyszínre, közben pe­dig a felfegyverzett cso­portok a helyi katonai erődítményt és a rend­őrlaktanyát támadták de sikertelenül. Számos ha­lálos ’ áldozata van a csatá- ' rozásoknak. Santo Domin- góból vizsgálóbizottságot küldött a helyszínre az AÁSZ. Vizsgálódásai azon­ban nem jártak eredmény­nyel, mert — mint az AFP közli — a helyi hatóságok nem adták meg a szükséges felvilágosításokat. „Csak ki­halt utcákat találtunk” _ közölte egy AÁSZ megbí­zott. r====—”====' ,j guaynak belső megbékélésre van szüksége, s rám hárul e magasztos feladat valóra váltása.” Ezt a programot igyekez- nek. elősegíteni — a hitleri időkből származó tapasztala­taikra támaszkodva — az SS-pribékek. És az ország­ban zsúfolt börtönökben és koncentrációs táborokban, szörnyű szadizmussal gyil­kolják a foglyokat. Meg az ■ argentin képviselőházban is szóvátették a dolgot; az egyik képviselő megjegyezte, hogy a Paranán, a két or­szág közötti határfolyón igen gyakran megcsonkított em~ béri tetemeket sodor a víz. _ Mint Latin-Amerika leg- több országában, Paraguay- ban is partizánok harcolnak , az ellen a diktatúra ellen,' amelyben Csomagtartó-úr kiszolgált nácik fegyvereire igyekszik támaszkodni. Ha a partizánok harca ma még nem is átfogó jellegű, s nem is várható közeli győzelmük, a nép szabadságáért, az em- berségesebb körülményekért harcoló hazafiak a tábor­nokot . és „ólomkatonáit” előbb-utóbb „munkanélküli­ségre fogják kényszeríteni. tÖ. GyJ 1965. június 27. 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents