Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

Sok bába közt elvész — az itatásos borjúnevelö Jelentés ipari üzemekből i Itatásos borjú nevelő épí­tését tervezi a leveleki Dó­zsa Tsz, egy elavult épület átalakításával, részben a kapott 100 ezer forint visz- sza nem térítendő állami támogatásból, másrészt 370 ezer forintos korszerűsí­tési hitelkeretből. A tsz vezetői levelet ír­tak a Baktalórántházi Járási Tanácsnak: építési enge­délyt kértek. A tanács vá­laszolt: csak abban az eset­ben járulnak hpzzá az építkezéshez, ha azt a já­rás közös tsz-építőb ligád ja végzi. A gazdaság főag- ronómusa ekkor a brigád- vezetőt kereste fel és fel­kérte a tervdokumentáció elkészítésére és az építke­zésre. Ekkor kezdődött meg az itatásos borjúnevelő tervezésének kálváriája. A tsz építöbrigád nem készíthet tervdokumentá­ciót — kapta a választ a főagro-nómus — fordulja­nak a megyei beruházási irodához és postafordultá­val jött a válasz: az iroda nem vállalja a tervezést. A tervező csoport csak új •beruházásokkal foglalkozik es már csak 1967-re tér- veznek. A beruházási iroda vezetője — érdeklődésünkre — azt a tájékoztatást adta, hogy forduljanak a levele­ki tsz ügyében a Tervező Irodához, mivel nem új lé­tesítményről, csak épület- felújításról van szó. A Ter­vező Iroda igazgatója meg­mutatta a beruházási iroda és az ő irodája közös meg­állapodását (1964. aug. 13), mely szerint „átalakítási munkálatok tervezését a Tervező Iroda nem vállal­hatja’'. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a beruházási iroda közös létesítményjegyzékét meg­küldte a Tervező Irodának. A leveleki borjúnevelő nem szerepel a listán — tehát az iroda nem készítheti el a tervdokumentációt. A levelekiek 1964-ben ha­sonló okok miatt nem tud­ták megkezdeni az építke­zést. Pedig mindent elkövet­nének. Saját ei'őből, bon­tási anyagokból saját bri­gádjával is megkezdené az építkezést a tsz, mert meg­érné: a mostani tehénál­lomány 66. Évente 50 bor­jút nevelnek. De képesek lennének 100 borjú mes­terséges felnevelésére is, A jelenlegi 20—30-cal szem­ben évente 80—100 hízó- marhát tudna feladni a tsz. Mindehhez azonban feltét­lenül szükséges az itatásos borjúnevelő megépítése, s ez csupán a tervezésen, illet­ve a tervező intézmények érdektelenségén múlik. A bürokrácia dzsungelének át­vágását egyik intézmény sem vállalja. Döntsék el végre ezek az intézmények, hogy kihez is tartozik a leveleki tsz tervezési ügye! Szilágyi Szabolcs (Munkatársunktól): Tíz nap múlva lezárják az első fél évet az üzemek­ben, vállalatoknál. Nagyjá­ból mór kialakult a kép: hogyan állnak a tervteljesí­téssel, hol mutatkozik le­maradás, a termelés me­lyik ágában kell alaposan ráhúzni? Érdeklődtünk né­hány vezetőtől: hogyan ala­kul a félévi mérleg? Kétmilliós túlteljesítés — A kedvezőtlen időjárás a mi munkánkat is befolyá­solta — kaptuk a tájékoz­tatást Pivarnyik Andrástól, a Tiszántúli Áramszolgálta­tó Vállalat nyíregyházi üz- 1 éti igazgatóságának vezető­jétől. — A belvíz hatalmas területeket öntött el. s ilyen körülmények között nem tudtunk például vonalépíté- seket végezni. Kénytelenek voltunk a munkákat időről időre átszervezni. Természe- tesen az állandó mozgás, átirányítás lemaradást ered­ményezett volna, de az em­berek kitettek magukért, s minden nercet kihasználva dolgoztak. — Előreláthatólag fél­éves tervünket teljesíteni fogjuk. Sőt az előirányzatot kétmillió forinttal túlszár­nyaljuk. Ezt úgy sikerült elérni, hogy előrehoztuk a Fellendül a hajósélet Szabolcsban Uszályok a Felső-Tiszán — Amikor a tiszaburai vízlépcső elkészül... A Tísza-szabályozás befe­jezése után, de különösen az 1900-as évek elején élénk hajósélet zajlott megyénk folyóin. Kedvező vízállás esetén például a Szamoson egészen Szatmárnémetiig felmentek a hajók. Személy­szállítással itt sohasem fog­lalkoztak. Ma is, az erősen megcsappant. hajóállomány elsősorban kőszállítást végez. A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság jelenleg három, egyenként 75 tonnás uszály- lyal. négy tanyahajóval, két vontatóhajóval, és egy úszó­daruval rendelkezik. Az uszályok vontatását a Bereg és a Szabolcs nevű vontató­hajó bonyolítja le. A viszonylag kis flotta fontos munkát végez. A partvédő művek építéséhez követ, szállítanak, amelyet Tarpán és Barabáson bá­nyásznak ki. Innen teherko­csikkal továbbítják a Tisza- partra, ahonnan egy közel­múltban bevezetett újítás segítségével rakják aa uszá­lyok gyomrába. Vízen a munkásszállás A partépítési munkák ál­talában messze esnek a dol­gozók otthonaitól. Az igaz­gatóság tanyahajókkal oldot­ta meg az elszállásolást. A négy tanyahajó összesen 70 —80 embernek biztosít ké­nyelmes otthont. Abban a ritka szerencsés helyzetben vannak, hogy ha újabb munkára vezénylik őket,, magukkal vihetik a mun­kásszállást is. Komoly feladat vár az úszódarura. Végigpásztázza a folyókat, és kiemeli a bele­került fátörzseket. Különösen a; Tisza felső folyásán talál­nak számos ilyen akadályt, ami, ha csak nemrégen ke­rült a folyóba, nem jelent különösebb problémát, de idővel felfogva a törmeléket szigetet, zátonyt alkothat. S ha a hajósok nem veszik időben ívre, könnyen vég­zetes lehet. A jövőben sokkal nagyobb feladatok várnak a hajósok­ra, mint eddig. Köztudott dolog ugyanis, hogy a vízi teherszállítás sokkal ol­csóbb, mintha azt országúton, vagy vasúton bonyolítanák le. Tehát a hajó ilyen szem­pontból mindenkor felveszi a versenyt a szárazföldi járművekkel. Hajókikötő Záhonynál? A szakemberek fejében már megfordult olyan gon­dolat, hogy a záhonyi Tisza-, parton kikötőt k^lene épí­teni. Mivel a Tisza itt szov­jet és cseh határt is érint, a szomszédos államok ha­sonló kikötőket építhetné­nek. Az elsősorban teher­szállításra specializált flot­ta könnyítene Záhony évről évre növekvő forgalmán. A szállítás is lényegesen .gaz­daságosabb lenne mint je­lenleg. A most közlekedő 75 ton­nás uszályok helyett a 400 tonnásak lennének az ideá­lisak, de felmerések alapján kedvező vízállás esetén 1000 tonnásak is felmehetnének Záhonyig. 100—120 tonnás uszályok pedig minden ne­hézség nélkül Vásárosna- ményig közlekedhetnének. A kikötők építésének egyelőre komoly akadálya, hogy a Tisza csak Záhony és Tiszalök között hajózha­tó nagyobb vízi járművek­kel. Tiszalöktől lefelé a víz általában sekély, és az év­nek 3—4 hónapjában lehet­ne kihasználni. Viszont már elkészültek a tiszaburai víz­lépcső tervei, és előrelátha­tólag a harmadik ötéves tervben átadják rendelteté­sének. Akkor viszont már nagyobb dunai uszályok is felmehetnek rajta egészen Záhonyig. Igaz, a mostani flotta nagyon kicsi. Viszont a ki­látások szerint minden ed­diginél nagyobb hajósélet fog majd zajlani megyénk folyom a jövőben. Bogár Ferenc Orosz nyelvoktatás felnőtteknek Idén 350-en vizsgáznak Megyénkben évek óta. fo­lyik orosz nyelvoktatás fel­nőttek részére a Magyar Szovjet Baráti Társaság szervezésében. A résztvevők száma évről évre emelkedik. Ezekben a napokban 350 fel­nőtt számol be a vizsgabi­zottságok előtt az elsajátí­tott anyagból. Pénteken pél­dául a nyíregyházi posta 14 dolgozója elsősorban szak­mai szövegből írásbeli és szóbeli vizsgát tett. Megnőtt az érdeklődés az orosz nyelv tanulása iránt a kisvárda járásban. Kétszáz­hatvanán jelentkeztek, s kezdő és haladó fokon tanul­nak. A múlt év októberében hasonló tanfolyamokat szer­veztek Nagykállóban. Máté­szalkán és Nyírbátorban is. Ma már hasonló igények­kel lépnek fel egyes közsé­gekben is. Például Tyúko­don. Porcsalmán a felnőttek kérték az orosz nyelvtanfo­lyamok megszervezését. A nyáron értekezletre hív­ják össze a megye valameny- nyi középiskolájának igazga­tóját. Megbeszélik, hogyan lehetne még szervezettebbé, általánosabbá tépni az orosz nyelvtanfolyamokat. terme lős^vet kezetek villa­mosítását, és a lakosságot nagyon is érintő hálózatbő­vítést. A munka nyugodt ütemben, de rendkívül szervezetlen halad. Ha jó idő lenne . . . — A féléves tervteljesi- tésnél lemaradásra kell szá­mítanunk — mondta Ojtozi János, a KPM Közúti Üze­mi Vállalatának igazgatója. — Ez kizárólag a csaoadé- kos időnek tudható ** . Csak néhány példát említenék, ahol az eső a legnagyobb hátramozdító. Bitumenes munkákat csak teljesen szá­raz időben szabad végezni. A betonkeverő telep is kény­telen volt leállni. Az erősen felázott talajon új utak épí­tését lehetetlen megkezde­ni. Ilyen időjárási viszonyok mellett csak alapozási munkát lehet végezni. — Naponta értékeljük a prognózist. Ha a hátralévő két hétben szép, napos idő lenne, akkor valamennyi münkahelyünkön megszer­veznénk a kettős műszakot, s a lemaradást — amely kü­lönben nem nagy — be tudnánk hozni. Kevés volt a burgonya Nehézségekkel küzd a Demecseri Keményítő Gyár. — A tavalyi aszályos esz­tendő most érezteti hatását, mondta érdeklődésünkre Póza Lajos, a gyár főmér­nöke. — Sokkal kevesebb „ burgonyát kaptunk, mint amennyire szükségünk lett volna. A hazai terméskiesést importburgonyával próbál­tuk pótolni, azonban a várt mennyiség innen sem érke­zett meg. Keményítőcukor­ból, keményítőszörpből és egyéb cukorféleségekből né­mi túlteljesítés mutatkozik, viszont a keményítőgyártás­ban lemaradtunk. — Abban reménykedünk, hogy az idén jobb termés lesz burgonyából, mint az elmúlt évben volt. Számunkra az lenne a legkedvezőbb, ha már szeptemberben meg­kezdhetnénk a szállításokat, így tervünket éves szinten teljesíteni tudnánk. Túltefjesités minden terméknél Jó eredményekről számolt be Gergely Ferenc, a Nyír­egyházi Gumigyár igazga­tója. — Termelési tervünket előreláthatólag 100,8 szá­zalékra fogjuk teljesítem. Külön eredmény, hogy minden terméknél túltelje­sítésről beszélhetünk. Ked­vezően alakul termelékeny- j ségi tervünk is. Itt a telje­sítés 101 százalékos lesz. — Az eredmény elérésé­ben nagy szerepe van a munkaversenynek. A múlt évi tapasztalatok alapján az idén sokkal szélesebb körben szerveztük meg a versenymozgalmat, s az eredmény nem is marad el. A mostani teljesítések ar­ra engednek következtetni, hogy az éves tervvel sem lesz különösebb probléma. Anyagellátási gondok — Féléves tervünket elő­reláthatóan tudjuk teljesí­teni — mondta Medve Ist­ván, a Vasszerkezeti és Gép­ipari Vállalat főkönyvelője. — Lemaradás alapjövedel­mezőségi tervünk teljesíté­sében lesz. — Az utóbbi időben anyaghiánnyal is küzdünk. Hiányzik például a finom­lemez, melyet a tárolószí­nek fedéséhez használunk. 25 darab MOTA-targonca szinte teljesen készen áll az udvaron, viszont hiány­zanak hozzájuk a megfele­lő rugók. Igaz, az árvizei- öntötte területek tőlünk messze esnek, de a hatását itt is érezni lehet. £gyes, gyárakat, mint a Szentend-; rei Kéziszerszámgyárat, meg j sem lehet közelíteni, pedig j onnan is fontos alkatrésze­ket várunk. Ennek ellenére bízunk abban, hogy nem lesz lemaradás. A megyei növényvédelmi bizottság szombaton egész­napos határszemlén a megye almáskertjeiben a fuzik- ládiumveszély elhárítását vizsgálta. A védekezések mindenütt folyamatban van­nak, az általános kép azon­ban mégis nagyon eltérő. A Kemecsei Állami Gazdaság, a mezőgazdasági technikum tangazdasága, a maria pócsi Zöld Mező termelőszövet­kezet például kiemelkedő munkát végzett, .a védekezés szinte hibátlan, ugyanakkor feltűnően sok volt a hiányos­ság a fehérgyarmati Győz­hetetlen Brigád, .és a nyír­karászi Május 1 termelőszö­vetkezetekben, valamint a. Nyírmadai Állami Gazdaság egyes kertjeiben. A íüzikládium károsította helyeken — különböző okok miatt — nem tartották meg a permetezési előírásokat, ennek következményeként a lomb és a gyümölcs erősen károsodott. A gombabetegségek továb­bi terjedése ennek eilenere a rendelkezésre álló gomba­ölőszerekkel megakadályoz­ható, de a növényvédő sze­reknél feltétlenül biztosítani kell az adagolásra, keverhe- tőségre, töménységre és a kipermetezés módjára vonat­kozó előírásokat, szakutasí­tásokat. Különösen lényeges, a bordói lé közömbösítései ködszerű permetezése. Az esős időjárás miatt rendkívül fontos, hogy az eső áltel lemosott vegysze­reket azonnal pótolják. A védekezés ilyen körülmé­nyek között csak ismételten elvégezve lehet eredményes. m, i Ipari tanulók A Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalatnál jelenleg *8 fiatal tanulja a vasipari szakmát. Szeptembertől újabb 32 tanulóval bővül ,a létszám, közöttük első alkalommal öt leány is megkezdi a szakma elsajátítását. A képen: Nyíri György és Kovács Sándor elsőéves lakatostanulók a Gellért típusú napellenzőhöz kosároldalt készítenek. A munka pontosságát Lokkher József tanműhelyoktató ellen­őrzi. Foto: Hammel József A sarokban zongora, rajta mikroszkóp, vegyszerek. Egy asztalon kémcsövek és fizi­kai kísérleti eszközök, a fe­kete iskolai táblán törté­nelmi térkép a Zrínyi Ilona gimnázium egyik tantermé­ben. Csend, virágillat és szokatlan nyugalom. Az utóbbi ritkaság ilyenkor — az érettségi napján. A tanteremben hat mat- rózblúzos leány ceruzája szántja a fehér papírlapo­kat. Hatan, a negyvenhá­rom negyedik £-s közül: té­teleket dolgoznak ki. Az elnökségi asztalnál írásbeli dolgozatok, osztály- napló és szigorúan feke- téllő „Gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat.” Az iratok között egy nyitott füzet — az osztályfőnök feljegyzései 1961 és 65 között. Érdekes dolgokról árul­kodnak ezk a sorok. Az első évnél még ilyen be­jegyzéseket: olvashatunk: bi­zonytalan. kapkodó, szerte­ágazó figyelmű, különösebb érdeklődése nincs... Az évek haladtával már így alakulnak a tanárnőnek a diákokról alkotott jelzői: magabiztos, lassan leszokik a kapkodás­Érettségi ról, figyelmes, érdeklődése — fizika, kémia... Az utolsó bejegyzések kö­zött pedig már a jövő is megcsillan: öten a nyíregy­házi tanítóképzőbe, tizen­hármán a tanárképzőbe, né­gyen a debreceni egyetemre, mások az agrártudományi főiskolára, műszaki egyetem­re. a felsőfokú élelmiszer- ipari technikumba jelentkez­tek. Az osztálynak ötven százaléka pedig dolgozni kezd. Az elnökség előtti asztal­kához Müller Anna ül le. Hata mögött képletekkel, mértani ábrákkal telerajzolt tábla, előtte a feljegyzései. Szépen, nyugodtan, logikusan fűzi mondatait. A háromhe­ti hasznosan. töltőt szorgal­mi idő után, szinte versként peregri ejt az egyébként szá­raz matematikai szabályok. Az igazgató és a matematika- szakos tanárnő egyetértő pillantást, váltanak. Az elnöki asztalon lefor­dított tétellapok. Láng Olga hosszan „szuféerálja” a pa­pírokat: ... jaj, csak azt az egyet ne húznám... Azfcá« tétova mozdulattal felemel az asztal lapjáról egy tételt. Megnézi. Arcizma idegesen megrándul: bizony kihúzta* épp azt az egyet, talán a legnehezebb tételt. Asztalhoz ül és kidolgozza a feladatát. Az első percekben reszket­ve veti papírra a sorokat, emlékezetében idegesen ku­tat a francia forradalom eseményei, évszámai után. A percek órának tűnnek, s a félóra elteltével már nyoma sincs az izgalomnak. Szép felelet kerekedik a labirin­tusnak vélt forradalomból. Lukács Éva a fizikatétel­ről beszél. Most nyugodt, de szeme fáradtnak látszik. Éj­szaka alig aludt. Neki már ez az utolsó tantárgy. Ne­gyedórás előadás az alfasu­garakról, protonokról, Joliot Cuire-ről, a rádióaktivitás­ról, láncreakcióról, maghasa­dásról és Éva kilép a tan­teremből. Kívül várakozd osztálytársainak néhánj! megnyugtató szót mond, az­tán ki az utcára' Belesodró­dik az utca forgatagába. Ai emberek arcát kutatj vajon észreveszi k-e, hogy ő mosi nagyon, de nagyon ' örül. Sz—St TI* fél év lége előtt Megyei határszemle

Next

/
Thumbnails
Contents