Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-20 / 144. szám
Tudomány * Technika * Tudomány * Technika * Tudomány * Technika Mi vár az emberre a Holdon ? i. Jurij Marinyin tudományos szemleíró, a külföldi szaksajtóban tallózva, érdekes cikkét írt arról, mi vár az emberre a Holdon. A kérdés a fantasztikus regényekből immár a mérnöki és szakértői fantázia hatósugarába került Azok a felvételek amelyeket az utóbbi időben igen közelről sikerült készíteni a Hold felszínéről, lehetővé tették azt az előzetes megállapítást: igenis elképzelhető, hogy a Holdon megfelelően egyenletes sik területet találjanak, amely alkalmas a Földről érkező űrhajó leszállására. A végleges döntésre természetesén csak azután kerülhet sor ebben a sajátos ..alkalmassági vizsgálatban, ha már elvégezték a szükséges felméréseket — egyelőre automata, tehát nem ember irányítottá, a Holdon lészállást végrehajtó űrállomások segítségével. De vajon a Hold felszínének felső rétege kibírja-e az űrhajó súlyát? Hiszen némelyek ma is azt tartják: ez a külső réteg meteorit eredetű, földi fogalmak szerint „süppedékes” laza talaj, amelyben az űrhajó akár el is merülhet- Ráadásul az űrhajó — önmaga vermébe eshet: ugyanis a fékező motorokból kilövellő gázok a Holdon feltéíelezett meteorit porrét'ijben meglehetősen mély krátert vájhatnak. Az automata állomás leszállása a Holdra mintegy főpróbája lesz majd a földi utast, helyesebben utasokat szállító űrhajó leszállásának. Pillanatnyilag az az elképzelés, hogy mind az automata, mind az ember vezette űrállomásokat, illetve űrhajókat „két lábra'’ állítják a Holdon. Az elgondolás ugyanis az, hogy különös, tányér alakú támasztékokat szerelnék az űrállomások és űrhajók testére, s így csökkentik a holdfel- Szinre nehezedő nyomást- Bár a tudósok többsége határozottan elveti a lehetőséget, hogy a holdfelszín külső rétege rendkívül mély és süppedékes lenne ha a helyszínen netán kiderülne, hogy mégis így van ezeket a „lábakat" esetleg át kell alakítani. Van olyan javas- iá is, hogy egy rendkívül nagy átmérőjű felfújható speciális párnával csökkentsek a leszálláskor a hold- felszínre nehezedő nyomást. A szakértők megtalálják a módját, hogy biztosítsák a leszállást, bármilyen legyen is a felszín jellege. S ezzel a leszállással az emberiség eddigi történetének egyik legnagyobb eseményét fogja megélni: először lép földlakó lába más égitestreAz űrhajós azonban a leszállást követően nem hagyja el rögtön a fülkéjét. Mai ismereteink szerint kétségtelen. hogy az űrhajó fedélzetén az adott pillanatban legkevesebb két űrhajós tartózkodik majd, akik még a kiszállás előtt ismételten ellenőrzik űrhajójuk berendezését, hogy az bármely elöóe nem látott esemény miatt nyomban lehetővé tegye a Hold elhagyását. Bármily alapos legyen Is a Hold előzetes ,színdálása'’ áz automata állomások segítségével az első űrhajó utasai mégsem lehetnek bebiztosítva az ése' leges váratlan és kellemetlen meglepetésekkel szemben, amelyek a Hold azonnali elhagyására kényszeríthetik őket. Miután az űrhajósok a berendezést felülvizsgálták és az azonnali rajtra előkészítették, különböző méréseket és megfigyeléseket végeznék- Az űrhajón kívülről elhelyezett műszerek például közlik velük a su1365. június 20. gárzás mértékét és a talaj hőmérsékletét. Ugyanakkor az űrhajósok a fülke ablakán kitekintve vizuálisan is meggyőződhetnek róla a térség, amelyben leszálltak, mennyire alkalmas arra, hogy gyalogosan nekivágjanak, s milyen meteoritveszélyt tartogat számukra. Nem lehetetlen ugyanis, hogy a Holdon meteoriteső- vel találkoznak- A Holdnak ugyanis nincsen légköre, nem úgy, mint a Földnek, amelynek légkörében a meteortestek többsége eltűnik. De nemcsak maguk a meteoritok jelenthetnek veszélyt a Holdra lépő űrhajósok számána hanem azok a holdgödrök is, amelyeket a becsapódó meteoritok szakítanak ki a Hold talajából. Természetesen az automata űrállomások előzetesen alaposan tanulmányozni fogják a sugárzást, a talajhőmérsékletet, a valószínű leszállási terepet és a meteoritveszélyt is- Ám a helyszínen mégis szükség lesz az adatok ismételt ellenőrzésére. A leszállásra kiszemelt térség ugyancsak 1-nllemetlen meglepetéseket tartogathat az űrhajósok számára, hiába a legalaposabb és legkörültekintőbb előzetes megfigyeléssorozat. Egy ilyen meglepetést már említettünk: a fékező motorok működése következtében kráterek keletkezhetnek a talajbanAz űrhajósok állandó kapcsolatban állnak ' majd a Földdel, s közlik, milj-en ereménnvel járt a fedélzeti berendezések, a mérések és a megíig3'elések ellenőrzése. Ezzel egyidejűleg a föld'i központok szüntelenül kapják majd az űrhajón bélül és kívül elhelyezett műsze- Jéjt telemetrikus úton közölt adatait is, egyebek között például az űrhajósok pillanatnyi állapotáról. 11 De mit történik akkor, ha eme előkészületek ulán és a kapott adatok birtokában megszületik a döntés, hogy az űrhajósok különösebb veszély nélkül elhagyhatják az űrhajót? Az űrhajó elhagyása, amelyre a földi központ ad engedélyt, csak felváltva történhet abban az esetben, ha az utasok száma kettő. Az az űrhajós, aki bent marad a fülkeben, vizuális és rádiókapcsolatban marad mind az űrhajóból kiszállt társával, mind pedig — ami a rádiókapcsolatot Illeti — a FölddelA Holdon járó űrhajós, aki jellegzetes űrruhájára még külön védőruhát is húzott a hőmérsékleti különbségek kiegyenlítésére, hátizsákjában az életműködést biztosító felszerelést és áramforrást visz magával. Valószínű, hogy kiszállását televízión közvetítik majd a Földre. Az első felvételek bekerülnek majd a filmhíradókba, a tudományos könyvekbe, a lexikonokba, tankönyvekbe s aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a bátor űrhajós, az első holdjáró nevét legalább akkora dicsőség övezi majd, mint annak idején Jurij Gagarinét. A holdutazás igen fontos tudományos kísérlet s ebből következik, hogy az első űrhajó utasai főként kutatók lesznek. Az űrhajón „aktív” és „passzív” műszereket és megfigyelési eszközöket helyeznek el: az előbbiekkel az űrhajósok maguk dolgoznak, az utóbbiak működése automatikus; az űrhajósok dolga csupán any- nyi, hogy elhelyezzék őket a Hold felszínén, bekapcsolják az áramforrást és megteremtsék az összeköttetést a telemetrikus berendezésekkel. A „passzív” műszerek az űrhajósok távozása után is folytatják az adatközlést a Holdról, mégpedig a számítások szerint több hónapon át- Ami az űrhajóst illeti, ő az „aktív műszerekkel felszerelve megkezdi első körsétáját a Holdon. Ez a körséta földi mértékkel mérve térben és időben egyaránt rövid lesz: néhány óra alatt mindössze pár száz métert kell bejárni az űrhajósnak. Előszörre azonban ennyi éppen elég. Ügyelni kell arra, hogy a holdjáró égy pillanatra se kerüljön ki az űrhajó fülkéjében ügyeletét tartó társa látószögéből. Ez csupán az egyik oka a rövid útnak a másik az, hogy a Holdra lépett űrhajós felszerelésében az oxigéntartalék és az áramforrás mindössze néhány órára elegendő. Televíziós felvevő kamerát az űrhajós erre a sétára nem visz magával. A kamerát ő maga rögzíti az űrhajó testére, mégpedig úgy, hogy a kamera a séta minden mozzanatát felvehesse majd. A filmszalagra rögzített felvételeket továbbítják a Földre, úgyhogy a földiek is tanúi lehetnek majd az első gyalogos holdsétának. Miután pedig a távközlési műholdak hálózatát már jóval az első holdutazás előtt kiépítik, nincs benne semmi különös, hogy a Holdról érkező helyszíni közvetítést szinte az egész vi.ágon egyidejülég vehetik majd a tv-nézők. Az űrhajós első holdsétájára fényképezőgépet is visz magával, amelyben vagy fekete—fehér vagy színes film lesz. Tart magánál az űrhajós mágnességmérőt. sugárzásmérőt és sok egyéb ismert, valamint, egy tat-- tályt is a holdi talajminták számára. Ezeket a speciáús tartályokat úgy kell megépíteni, hógy a holdbéli vákuum megmaradjon bennük a Földre való visszaút idején is. Amikor az első űrhajós visszatér az űrhajó fülkéjébe, társa veszi át a stafétabotot. ő azonban most már más útirányt választ magának. Amíg a második űr- . hajós járja a Holdat az első gondoskodik saját oxigéntartályának és áramforrásának feltöltéséről, hogy társa visszatérésekor kész legyen az újabb kiszállásraAz első űrhajó utasai minden bizonnyal három- négy alkalommal szállnak majd ki a Hold felszínére Az űrhajó holdbéli tartózkodásának ideje összesen mintegy 12 óra lesz. A további expedíciók ennél hosszabb ideig tartózkodnak majd a Holdon. Eljön majd az az idő is, amikor állandóan működő állomást állítanak fel. Ennek személyzetét épp úgy vált- • ják, mint most a sarki expedíciókét azzal a különbséggel hogy a váltások gyakoribbakká válnak- Azután eltelik még egy darab idő, s a holdállomás már egészen megszokott jelenség lesz. Akkor majd csak néhány rokon és egy-két újságíró fogadja Földünkön a Holdról visszatérő utasokat. Az üveg egyike a legrégibb tároló eszközeinknek. Már időszámításunk előtt kb. 3000-ből származó egyiptomi sírokban is találtak üvegpalackokat, melyekben szépségápolószert vagy illatszert tarthattak* Amilyen jól betöltötte a hivatását az elmúlt évezredekben, annyira kezd napjainkban korszérűtlenné válni. Mindannyian tanúi lehetünk ennek a ténynek. Nézzünk szét magunk körül* láthatjuk, hogy sok olyan árucikket, amit még néhány évvel ezelőtt üvegben vásároltunk, m.i már műanyagban fémtubusban, fóliában, stb. kapunk meg. Vagyis olyan csomagolásban, melyet a kiürülés után eldobhatunk* Az üveggyárban elkészült üveg első útja .a felhasználó üzemig darabonként kb 12 fillérbe kerül. Ugyanilyen költség jelentkezik az üzemből az üzletbe történő szállításnál. A fogyasztónak a, kiürült üveget otthon ki keli tisztítania, amihez víz* tisztítószer és idő szükséges. A visszaváltott üveget a bolt válogatja, raktározza, majd a nagykereskedelmi raktárba visszaszállítja* ahonnan ismét a felhasználó üzembe kerül. Az üvegnek ez a „vándordíja” nem kevesebb mint 1,21 Ft-ot jelent darabonként* nem is számítva a szállításonként átlag 2 százalékos üvegtöréseket, ami tovább emeli a költségeketVilágviszonylatban merre mutatnak a korszerűbb csomagolástechnika irányzatai? A tejkereskedelemben mindinkább kiszorul az üvegpalack. Helyét a műanyagpalack vagy a már fentebb említett tetraéder alakú Tetra—Pak pip ír-műanyag csomagolás foglalja majd el. Ahol mégis megtartja régi pozícióját az üveg, ott a falvastagság nagymértékű csökkentésével könnyű palackfajtákat alakítanak ki. Természetesen még nagyon sokáig lesznek olyan felhasználási területei, ahol szinte pótolhatatlanok maradnak (vegyi hatásokkal, hőhatásokkal szemben , jó ellenállás* stb.) A nyugti országokban sokkal több árufajtát (gyümölcslé-sűrítményeket, sört, tejet stb.) hoznak forgalom- | ba fémdobozokban, mint nálunk. Az éhhez szükséges ónozott vaslemezigényt hazánk kizárólag külföldről kénytelen fedezni. Pedig ez lenne — legfőképp hővel tartósított élelmiszeripari termékeknél —* az egyik legpraktikusabb és leggazdaságosabb csomagolási mód, egyben az üvegben történő „kiszerelés legjobb helyettesítője. Előnye a fémdobozcsomagolásnak. hogy a termelési költségek igen nagymértékben csökkenthetők. A műanyagokat mégin- kább szívesen alkalmazzák- önmagukban más műanyaggal vagy papírral, fémmel együtt kerülnek felhasználásra. A jó alakíthatóság, kis fajsúly, rugalmasság, valamint tetszetős megjelenési forma teszik a műanyagokat elsősorban alkalmassá a korszerű csomagolás kialakítására. Annak enenére, hogy országunk ezirányú szükségletét is jórészt importból fedezzük, mégis gazdaságosabb minden más csomagolóanyagnál. mivel a felhasznált anyaghányad igen kicsi lehet. Ugyancsak az önköltségcsökkentést segíti elő, hogy egyszerű és termékeny technológiai műveletekkel történhet a csomagoló anyag formálása és folyamatos, automatizált üzemi munka valósítható meg a „kiszerelésnél.” Hordozható ivóvíztisztító berendezés Hordozható cseh gyártmányú ivóvíztisztító berendezés. Az egyik csehszlovák gép- gyár hordozható ivóvíztisztító berendezését teherautó szállítja- A 10 tonna súlyú, 5,5 métér hosszú- 2,8 méter széles 2,2 métér magas berendezés percenként 120 liter vizet tisztít. Alkalmazása különösen a lakott helyektől távol eső nagy építkezéseken, vagy távoli üdülőhelyeken előnyös, valamint minden olyan esetben, amikor az ivóvízellátásban zavar mutatkozik. Négy teleszkópos szerkezet eméli le és állítja a földre a teherautóról a berendezést. A 120 liter percteljesitményű búvárszivattyú folyóvízbe, tóba. vagy bármi- 3von más vfzforrásba állítható. Az ivóvíztisztító berendezéshez tartozik még a a vegyi tisztító az egy hétre elegendő víz tartalékolására elegendő tároló, a tisztító és gyors homokszűrő, a villamos agregát, laboratórium és vezérlőasztal. As infrafűtés és a jó szigetelés a téli üzemeltetést is biztosítja. A berendezés segítségével különösebb előkészület nélkül, gyorsan lehet ivásra alkalmas vizet előállítani, kiszolgálásához mindösszs egy személy szükséges. Szófia: A mezőgazdaság véposítésével foglalkozó kutatóintézet két munkatársa, M. Gerganszki és I. Cocov ventillátor segítségével működő szilvaszedőgépet készítették. A gép csaknem tizenötször termelékenyebb, mint a kézi munkaerő; egy óra alatt 37 szilvafáról szedi lé a gyümölcsöt. Képünkön: az intézet munkatársai a szilvaszedő géppel. Bolgár szilvaszedőgép Zőidségkombáj n A főzelékfélék, a paradicsom és a paprika szüreíelését eddig még kis mértékben gépest ették. Hasonló ’ elyíet ezek palántázásával is. A Német Demokratikus aüztársaságban ezt a munkát traktorra szerelt futószalaggal ' öuy- nyitették meg. A futószalag a traktorról 18 méter szélesség,' ben nyúlik ki. Az új eljárás több mint 100 %-kal névéit* meg a termelékenységet. 4
