Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-18 / 142. szám
* Érvényt szerezni egy hasznos határozatnak Kétszáz termelőszövetkezet vesz részt az áruszállításban Tanácskozás a forgalom gyorsításáról A magyar forradalmi munkás—paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének 1001/1965. I. 16. számú együttes határozata kimondja, hogy a dolgozók javaslatait, észrevételeit termelési egységenként naplókban kell rögzíteni. Arra is utal, hogy a bejegyzésekre 15 napon belül válaszolni kell, az igazgató pedig köteles a naplók vezetését negyedévenként ellenőrizni. Igen jelentős határozatról van szó, hiszen a munkások így közvetlenül részt vehetnek, a munkaszervezésben, irányításban, szorosabb lehet kapcsolatuk a vezetőkkel. Sok ésszerű javaslat elindítója lehet az a kis füzet. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának véleménye szerint Szabolcsban alig akad olyan tállalat, intézmény, ahol a határozatot a követelményeknek megfelelően hajtották volna végre. Ennyire gördülékenyen mennének nálunk a dolgok, hogy megyénk !**-sb ezer dolgozójának egyetlen javaslatára sincs szükség? Vagy az embereknek nincsenek javaslataik? A közelmúltban tanúja voltam egy kőműves és egy mérnök szakmai vitájának. Az épülő ház tövében a mérnök a diplomáját emA perlekedőket, oly okta- tóan gúnyoló jó Arany Jánosunk, ha feltámadhatna, s ellátogatna Aranyosapátiba megdöbbenve látná, hiába írta a Fülemilét, haszontalanul telt el azóta egy század, Péterek és Pálok ma is élnek a Tiszaháton. A perpatvar közbeni igazságkeresés módjában azonban lényeges változás van. Rendszerünk demokratizmusából eredően igen sok szerv, hivatal köteles a dolgozók panaszait, bejelentéseit vizsgálni. Bírói tallér helyett ma elég egy levél és megindul az igazságkeresés. Ha egy levél íródna, jó és egyenes lenne a dolgok menete. Egy-egy tyúkperben azonban öt—hat levél is íródik. Az alábbi üggyel is egyidőben foglalkozott a községi tanács, a pártszervezet, a termelőszövetkezet, a járási tanács és szerkesztőségünk. legette, a kőműves viszont harmincéves gyakorlatára hivatkozott. Későiük kiderült, hogy a kőművesnek volt igaza Baráti társaságban a meglett korú lakatos arról beszélt, mi mindent csinálna, ha ő lenne a művezető. Hiszen ismeri a munkával kapcsolatos mindennapi problémákat. Évek óta benne él, munkatársai őszintén beszélnek vele. A művezető sokat szaladgál, sok a dolga és ha mondanak neki valamit. egy kézlegyintéssel elintézi. Igenis vannak javaslatok, észrevételek. Nem légből kapottak, hanem nagyon • is átgondolt, olykor hosszú évek tapasztalatain álló javaslatokról van szó. Javaslatok, észrevételek, melyek nagyrésze csak a munkatársak között, vagy szűk baráti társaságban hangzanak el. Ahhoz, hogy megvizsgálják, vagy megvalósítsák őket, szükség lenne a javaslatok könyvére. A határozat ugyanis szűk határidőn belül kötelezővé teszi a válaszadást, az igazgatók részére pedig az ellenőrzést. Ehhez azonban szükséges, hogy a vezetők a határozat szellemének megfelelő komolysággal foglalkozzanak vele. Ennek ’ a furcsa tanácsadásnak ma már nincs gazdája. A tény az, hogy vagy 100 négyszögöl kukoricával és krumplival is be lett vetve. Vetni először Bertókék vetettek, kapálni pedig Ju- hászné ment előbb, aki a kukoricát kivagdosta. Mit tegyenek Bertókék, kivagdosták a krumplit. Ha nekünk nincs, neki se legyen alapon. A baj talán ott kezdődött, hogy nem a szántott területet osztotta fel a háztáji bizottság. Utána aztán megindultak az önkényes igazságtételek, a „majd én megmutatom” hajtotta a két szomszédot. Ahol több száz háztáji területet mérnek előfordulhat, hogy valakié 100—200 Öllel kevesebb, de annak van olyan elintézési módja, hogy a vezetőség igazságot tesz és ha másként nem találják a hiányzó 100 ölet, a közös sarkából adnak egy évre kárpótlást. Ez most a legfontosabb? Itt azonban már nem is ezen a területen van a vita. A két szomszéd egymást csepüli. Fő témájuk ma már pártfogókat keresni maguknak és az igazukat, vagy vélt igazukat másokkal is bizonyítani. A néhány öl föld ügye a legsürgősebb munkák idején napokig foglalkoztatja a község, a termelőszövetkezet vezetőit. Már az is szóba került, hogy Juhásznét, mivel nem dolgozik a szövetkezetben (nyolcvanéves) ki kellene zárni. így lett a bolhából elefánt. Csikós Balázs lítani, s ehhez a MÁV-tól a második fél évben több mint 16 000 úgynevezett guruló vasúti kocsit igényelnek. A közúti, tehergápkoesis áru- szállítás lebonyolítását mindinkább segítik a termelőszövetkezetek is saját járműveikkel. Előzetes becslések szerint több mint 200 tsz kapcsolódik be az áruszállításba, dg még így is gondot okoz a további igény kielégítése AKÖV-gépkocsikkal. Takács Borbála 19 éves lesz. Arcén meglátszik, hogy a nap nagyrészét kinn tölti a határban. Az elnök szerint a leveleki tsz. legjobb munkacsapatát vezeti. — Tizenöten dolgozunk együtt — mondja ő, — valamennyien lányok, és a legidősebb sem töltötte be a 20. életévét. A leveleki termelőszövetkezetben sok a fiatal. — Először mi is az Apa- gyi Állami Gazdaságban kezdtünk dolgozni. Tavaly áprilisban azonban úgy döntöttünk, hogy valamennyien visszatérünk a termelőszövetkezetbe. Az egész brigád szedte a sátorfáját és jött. Azóta együtt vagyunk és a számításunkat is megtaláltuk. — Sokfelé panaszkodnak a fiatalokra veszi át a szót az elnök. _ Nálunk fordítva van a dolog. Boriék nem nézik a naptárt! Ha sürget a munka, nem számit a szombat délután, de még a vasárnap sem. Érthető, hogy a munkacsapat nagy megbecsülést vívott ki magának. De nemcsak a mezőgazdasági munkában állják meg a helyüket. Dolgoznak a KISZ-ben, kirándulásokat szerveznek, előadásokat tartanak. Kiveszik a részüket a társadalmi munkából is. Bori szerA tanácskozáson javaslatokat tettek az áruszállítások zökkenőmentesebb megoldására. A MÁV megvizsgálja az egyes, túlzsúfolt állomásokon a szállítás gyorsabb lebonyolításának a lehetőségét, az AKÖV már azzal sokat segít, hogy a szállításban részt vevő gépkocsivezetőket teljesítménybérezi, s így azok érekeitek a forgalom fokozásában. Az idén, a MÉK megrendelésére a helyi föld- müvesszövetltezetek bonyolítják le a zöldség, vezte a „Felnőnek a gyerekek" című darabot, játszott is benne. Járási versenyen a második helyezést érték el vele. Szorgalmasan dolgozik nemcsak a tsz-ben. hanem otthon is. Segít édesanyjának, részt vesz öt testvére nevelésében, hiszen ő a csaburgonya és gyümölcs felvásárlását, irányítását. Ez nagy fokú szervezési feladatot ró a MÉK-re, hogy a földművesszövetkezetek mind a felvásárlásnál, mind a szállításoknál szakszerűen járjanak el, csökkenjenek a kocsiállások. A közeli hetekben egy-egy gócponton a termelőszövetkezetek vezetői és a földművesszövetkezetek áruszállítási szakemberei megbeszélik a közvetlen tennivalókat. Javaslat hangzott el éjjeli szállítások szervezésére, elsősorban a burgonyánál. Ha a földeken a talajviszonyok kedvezőek lesznek, az őszi zöldségféléket gépkocsival is szállíthatják. Iádban a legidősebb gyermek. Nemrég közölték vele: öt szabolcsi fiatallal együtt ő fogja képviselni megyénket a VIT-en. — Eleinte nem is akartam elhinni. Fiatal vagyok, külföldön nem jártam, s most egyszerre Algírba utazom. — Megkezdtem a felkészülést a nagy útra. Nyelvkönyveket szereztem, szeret, nék néhány szót, kifejezést megtanulni. Elsősorban orosz nyelvtudásomat akarom felfrissíteni, amit az általános iskolában tanultam. Jártak termelőszövetkezetünkben szovjet fiatalok. Jó barátságot kötöttünk, s most abban reménykedem, hátha viszontlátom egyikő- jüket Algírban. Bori hetek óta azon töri a fejét, hogy milyen kis ajándékot vigyen magával. Az elnök megígérte, hogy majd segíteni fog. — Sok külföldi fiatallal szeretnék beszélgetni, — mondja Bori búcsúzásul, — érdekel: ők hogyan élnek, hogyan dolgoznak. Biztosan szívesen fognak hallani . a mi munkánkról, a mi fiataljainknak az éleiéről is. Ha hazajövök, sokat fogok mesélni. Elmondom mindenkinek, merre jártam, mit láttam. Ezt el is várják tőlem... B. F. Bogár Ferenc PANASZOS LEVÉL NYOMÁBAN Amiből senkinek nincs haszna — avagy az aranyosapáti Péterek és Pálok Takács Bori Algírba utazik Önigaiságtevés özvegy Juhász Ferencné, aranyosapáti nyugdíjas szerkesztőségünk sürgős segítségét kérte, mert az ő háztáji területéből Bertók Já~ nosné, földszomszédja a szépen kikelt, megkapált krumplit kihúzgálta. A levél nyomán ez tényleg felháborítónak látszik. Molnár Istvánnal, a község párttitkárával sorbajár- tuk az érdekelt feleket, beszéltünk a háztáji bizottság egyik tagjával is amig a sok önigazságtevésből valamelyest kihámoztuk a kezdetet. A háztáji bizottság az idén új helyre adta a földeket, azzal a megokolással, hogy ez három évig így marad. Az egyes tagoknak járó területet szántás előtt jelölték ki. Szántáskor a traktorok a jeleket kiforgatták, így a tagok maguk mérték újra a területüket. Juhász Ferencné mellett mind a két oldalról hamarabb mértek maguknak területet a szomszédok. Neki a maradék jutott, ez pedig kevesebb volt mint a járandóság. Juhászné szerint neki az egyik bizottsági tag azt mondta, hogy mérje ki A is magának és ültesse rá a krumplit a Bertókék kukoricájára. G örög Győző beleszeretett a platinaszőke, ezüsthangú, aranyke- délyű, kék szemű, gömbölyű vállú, karcsú derekú, szende tizennyolc éves Pintye Angélába, ami nem is csoda. Elbűvölő leányka. Egy hibája van csak, hogy merev. Joggal kérdezhetné valaki — kérdezte is —, hogy lehet egy ilyen adottságokkal rendelkező szűz életének rózsaszínű hajnalán merev. De ne menjünk bele ennek vizsgálatába, any- nyi bizonyos, hogy a szűk látókörű szemlélet volt az egész Pintye család rákfenéje. Már ki is tűzték az esküvő időpontját, amikor Gaty- tyán Rózsa, Görög Győző egykori kedvese, feljelentette a vőlegényt négy példányban. „Ez az ember, akibe önök bizalmukat helyezték, közönséges tolvaj. Ellopta és sajátjaként áruba bocsátotta az új típusú szövődéi önbefűzős vetélők szabadalmát. Ezenkívül otthonában botrányosan viselkedik, üti- veri, éhezteti szegény, beteg özvegy édesanyját.” Az iskola, amelyben Görög Győző történelmet tanított, sokat adott a hírnévre. A párttitkár még a levél megérkezésének napján behívta a megvádoltak — Sajnos Görög elvtárs — mondotta —, egy bejelentés érkezett ellened, amely különféle anyagi és erkölcsi eltévelyedésekkel vádol. Meg lehetsz győződve róla, hogy pontról pontra gondosan meg fogunk mindent vizsgálni. Remélem, a vizsgálat tisztázni fogja a kérdéseket, és bebizonyosodik ártatlanságod. A történelemtanár este elmondta az esetet Angélának. A lány egy lépéssel hátrált: — Ne most* Győzi — szólt ezüstösen csilingelő hangján —, talán felesleges hangsúlyoznom, hogy én hiszek benned. Te nem követhetted el azokat a dolgokat, amelyekkel vádolnak. De meg kell értened, egy Pintye lány nem járhat együtt addig egy férfivel, amig vizsgálat folyik ellene. Várjuk meg békén a vizsgálat végét, ne találkozzunk addig. Utána ásó-kapa sem választhat el bennünket egymástól. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Görög Győző nem tudja, mi a különbség szövés és fonás között, a vetélőről pedig az eljárás lefolytatásának kezdetéig azt hitte, hogy az nőorvosi szerszám. így az újítással kapcsolatos vád elesett. Édesanyjáról _ kissé megilletődve — elmondotta, hogy az az ő születésekor gyermekágyi láz’oan elhunyt. A vádat természetesen elejtették. Görög felhívta Angélát, akinek elégedett kacaja úgy csengett a telefonba, mint mennyei csengety- tyűk, ha ugyan vannak ilyenek az égben. De Görög elmondta azt is, hogy értesítette őt a tanács: vizsgálatot indít ellene egy bejelentéssel kapcsolatban. Egy másolatot ugyanis a tanácsnak elküldött a megcsalt leányzó. Angéla erre szomorúan mondta; — Győzi, szívem értsél meg engém. Én soha nem lehetek olyané, akire a népi képviseletnél gyanú árnyéka esik. Ne nyúlj hozzám. Tisztázd magad, hívjál fel azután. Persze, a vizsgálat ismét fényesen tisztázta a történelemtanárt. — Meg tudsz nekem bocsátani? — kérdezte aznap este Pintye Angéla, és halványkék szemét rút köny- nyek homályosították el. — Nem kételkedem én benned, de megfogadtam, hogy csak egészen feddhetetlen emberé leszek, vagy senkié... A népi ellenőrzés ugyanakkor kezdte vizsgálni az ellopott vetélő és megkínzott édesanya dolgát. — Ne haragudj, el kell addig válnunk — mondta ekkor határozottan a leány —, neked is biztosabb érzés lesz, ha úgy lépsz elém, hogy a népi ellenőrök jól megnéztek. A történelemtanár hivatkozott a korábbi vizsgálatokra, máj mikor ez hatástalan maradt, sürgette az ellenőröket. Azok meg is állapították a bejelentésről, hogy koholmány. Angéla zokogott: _ Megvetsz a merevségem miatt? — kérdezte. — Nem de elszomorít — felelte a tanár.—Mert most a változatosság kedvéért az ügyészség indított ellenem vizsgálatot — Várjuk meg annak a végét — így hízelgett a leány —, a kedvemért... És addig, ugye — ne is találkozzunk... Az ügyészség minden körültekintés ellenére sem tudta feltámasztani a tanár elhunyt édesanyját, sem a szövődéi önbefűzös vetélö- ről nem kapott új információkat már azért sem, mert azt több üzemben már hosszú idő óta használják. _ Most már eljöhetsz* ha akarsz, te kis mohó! — így kiáltott a telefonba Pintye Angéla, amikor a tanár ezt közölte vele. — Ne késlekedjél. Délután csöngettek. A lány boldogan futott választottja elé. A küszöbön ott állt Görög Győző. Kis göndör fiúcskát vezetett kézen fogva. — A fiam — szólt a férfi egyszerűen. — Hogyan? — így sikol- tott a lány. — Eluntam, hogy te minden gyanú miatt elutasítasz. Múltak az évek — és én megházasodtam. — Anyuci isz ébej asz- szony ám — tette hozzá Elekke —, csat nem ennyije. Csütörtökön szállítási tanácskozást tartottak a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjában a SZG- VOSZ, a HUNGAROFRUCT a megyei szállítási bizottság, a MÁV és az AKÖV képviselőinek részvételével. A tanácskozáson a MÉK ez évi, soron következő árufelvásárlási és értékesítési feladatával kapcsolatos közúti és vasúti szállítás összehangolását vitatták meg. A megye mezőgazdasági termékeiből a vasútnak az idén — tervek } szerint — több mint 60 000 vagonnal kell elszállítani, s ennek mintegy háromnegyed része szeptemberre és r. ezt követő őszi hónapokra jut. A MÉK egész évi 30 000 va- gonos zöldség, gyümölcs, burgonya és más árumenynyiségéből is mintegy 80 százalékot az őszi csúcsforgalomban szükséges elszálMÁTÉ GYÖRGY:
