Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

Tíz Kras csőkútből Ü savanyú, sekély termő- rétegű beregi talajt az aszály is jobban sújtotta, mint a jobb földeket. Mély és mé­lyítő szántással ugyan sokat tettek a csapadék megőrzé­séért, de az elmúlt három száraz esztendőben rájöttek, hogy ez nem elégséges- Szak­emberek próbafúrásokkal ki­mutatták- az egész Betegben 20—25 méter mélységben gazdag vízadó réteg van. Ezt bizonyította az 1961-ben fúrt beregsurányi első csó­kát is. Majd 1963-ban Má- lyuson fúrtak két darab ku­tat, aminek a percenkénti vízhozama 1200—1500 liter. Ezen felbuzdulva 1964. évi elkészítésre több mint 50 da­rab kutat terveztek. Ezek év végére el is készültek, de az öntözésbe« csak íele vett resaL Vem volt jóslás Eleinte mint mtnden újtél, rtt is húzódoztak a szövetke­zetek a csökutak létesítésé­től. Sokan jóslásnak, hihetet­lennek tartották, hogy egy- egy csőkút 1500—2000 liter vizet adjon huzamosabban- A műit év azonban konyától Tarpaig, Gaiácstói Barabá­sig szinte minden községben perdöntő voii. A kutak be­váltak, nem jóslás, hanem tudományos tény közlés voK Beteg vízkészletének meg­állapítása. Jelenleg két áll késsen a váaanosnamé* nyt járástoe*. A járási ta­náéi fiatal öntözési szaktech­nikusa» Király Saodor ki­számította, hogy kedvező üzemelés meiiett a meglévő kutak másodpercenként 1,4 köbméter vizet képesek adni; » Kraseasámak a hasznosítha­tó vízhozama 0,14 köbméter másodpercenként, tehát tíz­szer kevesebb, mint a most »■>1- rthÍHin »--ini r uAnilrA 40 mázsa csöves kukoricát termellek' Az öntözés na­gyon fontos dolog, de a komplex agrotechnikai eljá­rásoknak csak egy része. Emberek és gépek Az öntözés első feltétele a víznyerési lehetőség, de hoz­záértő emberek és jól mű­ködő gépek nélkül maga a víz mit sem ér. A járás szakmunkás-ellátottsága nem rossz, ötven öntözési szak­munkást tartanak nyilván. A termelőszövetkezetenként! megoszlásuk is arányos az Öntözőberendezésekkel. Szá­muk mégsem elegendő mert nem mindenütt díjazzák meg­felelően a nehéz, sáros mun­kát végző, szaktudással ren­delkező embereket- Ezért az öntözési szakmunkások te­kintélyes része más munka- feji ben dolgozik. A termelőszövetkezetekbe most jött vissza a Szarvasi Felsőfokú öntözési Techni­kumból öt társadalmi ösztön­díjas szaktechnikus. így ja­vulni fog a szakirányítás is. A legtöbb termelőszövetke­zetben Csepelen gyártott gé­pek működnek. Magára' a gé­pekre panasz nincs, de az al­katrészellátásra annál több, különösen az akkumulátor utánpótlás okoz sok gondot. Pedig hazai gyártmányú minden alkatrész. rét módosítása. Ezt azért tar­tottam szükségesnek megemlí­teni. mert ha nem történik in­tézkedés, s legkésőbb június 15-ig nem kapjuk meg a pót­lólag igényelt 60 tonna rézgáli- cot. akkor nemcsak az ellátás válik bizonytalanná, de ve­szélybe kerül a szabolcsi gyü­mölcsösök növényvédelme is. —Állandó témája a* újságoknak, de különö­sen a tv-nek aratás ide­jén az alkatrész-ellátás hiányosságainak a bírá­lata. így lesz ez az idén is? — Az anyag és alkatrész- ellátással valóban sok problé­ma volt az elmúlt esztendők­ben. Azt hiszem az idén ja­vulni fog a helyzet. Bár még másfél hónap választ el ben­nünket az aratástól, a felké­szülést már megkezdtük- Az aratási és a betakarítási mun­kákhoz szükséges zsákok biz­tosítva vannak. Az ara tógé­pekhez szükséges zsinegekből 860 mázsa áll rendelkezésü*>k- re, amely az aratási munkák­hoz bőségesen elegendő. A kombájnnal történő aratáshoz igen szükséges a ponyva. Eb­ből különböző méretekben 286 darab van raktárunkban, mely 15 000 négyzetméternek felel meg. A legtöbb gondot különösen a kombájnokhoz szükséges pótalkatrészek hiánya és a sokat emlegetett ékszíj okozta az elmúlt években. Megnyug­tatásul közölhetem, hogy az ékszíjellátással az idén nem lesz gondunk. Különböző ék­szíjakból rendelkezésünkre áll 5800 darab. Ez nagy meny- nyiség- Tavaly különösen sok gond volt a kombájnokhoz szükséges szalmarázó ládák ellátásával. Ezek hiánya kés­leltette a munkát, s veszteséget is okozott. Ebből most jelentős mennyiséget, mintegy 300-at már magkaptak termelőszövet­kezeteink, s még 10« darab van telepünkön. — Fel szeretném hívni a tsz-ek figyelmét area, hogy Kétszeresre nő az öntözött terület Ebben az évben kútfúrás­ra nem kaptak engedélyt, de sok szövetkezetben most ön­töz először a múlt év máso­dik felében elkészült beren­dezés. Az 1964-es, majdnem kileneszáz holddal szemben csőkutas rendszerrel az idén mintegy 1600 hold kap vizet. Tavaly összesen — más módokkal együtt — 2578 hol­dat öntöztek a vásárosnamé- nyi járásban. 1965-re 5421 holdat terveztek- Az idén már több község határában jut éltető víz az elhanya­golt beregi legelőkre is. A múlt évben annyira megkedvelték az öntözést a naményi járásban. hogy 1966-ra az eddiginek több­szörösét jelezték a szövetke­zetek az előterveikben. Csikós Bal»*» Esztendők tapasztalata bi­zonyítja, hogy általában min­dig az aratási, betakarítási munkák dandárja idején de­rül ki, hogy nincs elegendő anyag, hiányzanak egyes al­katrészek az erőgépekhez, kombájnokhoz. Emiatt állnak a gépek, veszteség származik teeny érga bon ából. Felkerestük Balogh Berta­lant, az AGROKER Szabolcs- Szatmár megyei Vállalat igaz­gatóját. s megkértük tájékoz­tassa lapunkat az idei aratási felkészülésről. S a legfonto­sabb időszerű anyagellátásról­— Lényeges teendő most a gyümölcsösök növényvédelme. Megíe- lelő-e a,-növény védősze­rekkel való ellátottság? — Az esős időjárás megnö­velte a gomba betegségek sza­porodásának a lehetőségét megyénk gyümölcsöseiben. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy jól fel kell készülnünk a védekezésre. Erre számítot­tunk is. Ez évben május dere­káig 27 millió forint értékű különböző növényvédőszert kaptak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a nö­vényvédő állomás. Csak né­hány fontosat említek. Gyü- mölcsíaolajból 1130 mázsát, kénporból 2450 mázsát, az ugyancsak kéntartalmú THIO- VIT-ból 1070 mázsát, a NO- VENDA sárgaméregből 1840 mázsát, míg rézgálicból és réz- gálic pótló szerekből összesen 3800 mázsát. Év elején úgy látszott, hogy ez a mennyiség' bőségesen elegendő lesz. Saj­nos a csapadékos időjárás miatt a rézgálic és a rézgáiic pótló szerek nem fedezik a szükségletet­— Ezért segítséget kértünk a rézgálic keretünk növelésé­re az AGROTRÖSZT növény­védőszer osztályától. Várjuk az országos szervek, de első­sorban az Országos Tervhiva­tal döntését, akinek a hatás­körébe tartozik a rézgálicke­hmemáínl a dohányig ipari ftBzponúofcttB távol. 9 rossz szállítási lehetőségeik miatt Beregben a föld ter­mését állattenyésztéssel, hiz­lalással lehet leghassaiothaj- tobben kamatoztatni. A mi­nőségi állattenyésztéshez azonban első feltétel a nagy mennyiségű, fehérjékben ga®- rtag takarmányalap- Ezt fel­ismerve az öntözést elsősor­ban az évelő pillangósokra irányították. A múlt évben 888 holdat dntöztek csőkútből, ennek 70 százaléka jutott a pillangó­sokra. A barabási Béke Ter­melőszövetkezetben 92 hold lucernát és 22 hold lóherét öntöztek. Öt kaszálást vettek le, az átlagtermésük 80 má­zsa száraz takarmány volt, két és félszerese a korábbi évek hozamának. Természe­tesen ezt az óriási hozamot nem szabad csak az öntözés­nek tulajdonítani. Az öntö­zéssel párhuzamosan táp­anyaggal is el kell látni a növényeket. Barabáson az istái lótrágya mellett még holdanként 4—5 mázsa ve­gyes műtrágyát is adtak a takarmánytermő területekre. Az öntözés mindenütt ki­mutatta hasznát, még a ké­nyes dohánynál is- Különö­sen nagy jelentőségű a cső­kút, ha a palántázás idején nincs elegendő csapadék- Az öntözést tervszerűen, jól trágyázott talajon lehet leg­eredményesebben végezni. Gulácson például sovány ta­lajon. az aszálytól már-már elhalóban lévő, összesodró­dott kukoricát kezdtek ön­tözni. Itt csupán annyit ér­tek el, hogy megmentették a kukoricát és közepes ter­mést nyertek. Az így elért 18—20 mázsás csöves hozam­mal nem lehet dicsekedni, más körülmények között, ön­tözés nélkül sok helyen 30— Kialakulóban a nagyüzemi erdőgazdálkodás Szakosítják az erdészeket ^ Hathatósabb a társfldaliai tulajdon védelme Ar erdőgaadaságoktta* mutatkozó munkaerőhiány, továbbá a gazdálkodás tech­nikai színvonalának gyors emelkedése miatt szükséges­sé vált az erdészek szakosí­tása, illetve a munkaterüle­tek újrendszerű felosztás«. Több erdőgazdaságban már 1964-ben megszervezték az alapvető erdőgazdasági munkák speeializálását. Fő­leg a fakitermelést, a szál­lítást és az erdőművelést szakosították nagyobb terü- letegységenki-ret csoportosít­va, viszont az erdőőrzést, az erdővédelmet általában meghagyták a kerületvezető erdészek hatáskörében. Az Országos Erdészet! Fő- igazgatóság illetékes szak­emberei megvizsgálták a saateositás első évének ered­ményeit. A tapasztalatok általában kedvezőek- Bebi­zonyosodott. hogy a szako­sított nagyüzemi erdőgazdál­kodás nagymértékben segí­ti az önköltség csökkentését, a munka termelékenységé­nek fokozását. A vizsgálatok szerint a szakosítás beveze­tése sok helyütt módot ad a> társadalmi tulajdon hatha­tósabb védelmére, a tekintet­ben az erdőőrzési szolgálat megszervezése áj helyzetet teremtett: 1959—1963 kö­zött az erdőgazdaságokban a társadalmi tulajdont ért: károk összege az évi 6 mil­lió forintról 2,8 millió fo­rintra csökkent. 1964-ben a- káresetek száma további 15 százalékkal, a kárösszeg pe­dig 5 százalékkal volt ke­vesebb, mint az előző év­ben. a ZVZ aratógépekhez szüksé­ges alkatrészekből minden igényt ki tudunk elégíteni, 's már most gondoskodjanak ezek beszerzésétől. A napok­ban kaptunk újabb 25 vagon anyagot és alkatrészt. Ezek lel­tározása hamarosan befejező­dik: s rendelkezésre áll szo­cialista nagyüzemeinknek. Természetes azonban, hogy a tatearékosságr'a a továbbiakban is szükség van. — Csupán az erőgépekhez es a gabonakombájnokhoz szükséges különböző akkumu­látorok ellátása okoz gondot-. Sajnos ezekből már mos» hiány van. Előreláthatólag a hónap végén kapunk 150—200 akkumulátort; ami az tényék­nek csak alig 20 százalékát fedezi. Mái' most felhívom • tsz-ek figyelmét, hogy javítha­tó akkumulátorjaikat a kije­lölt hajdúböszörményi ktsz-be vigyék el megcsináltatni. , — Javult-e a szociálist* mezőgazdasági üzemek erő és munkagépeilú- tása? A betakarítást se­gítő szállítási gondok megoldásában milyen javulás várható? — Megyénk tsz-einek ez évi eüőgépkeretét nyolcvan 54 lóerős MTZ erőgéppel növel­ték. ami azt jelenti, hogy • szabolcsi mezőgazdasági üze­mek 1965-ben 478 erőgépet kapnak. Ebből mái' 238 segíti a munkákat, s még telepünkön van 30 MTZ. amelyek hama­rosan bekapcsolódnak a ter­melésbe. Pótkocsikból az éves keretünk 474 volt, mely­ből 166-ot megkaptak a tsz- ek, s a második negyedévbe« 134 kerül hozzájuk- Szerintem sokkal megnyugtatóbb * helyzet mint a múlt évben. Korántsem lesz annyi problé­mánk az anyag és alkatrész­ellátássá«! mint tavaly nyarán. F. K. Régészeti, népművészeti és numizmatikai vándorgyűlés Kereskedelmi napok N y ír bátor ban Kéi megye terítési versenye + Szellemi vetélkedő a megyéről + Divatbemutató Nyári szabadegyetemek Ant országos régészet!, népművészeti és numizma­tikai társulat — a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával, valamint a megyei múzeu­mok igazgatóságával közö­sen — idei vándorgyűlését Nyíregyházán rendezi jú­nius 24—26 között. Egyben itt tartják meg a régészek szakmai konferenciáját is- Szabolcsban ez lesz az első országos régészeti találkozó, amelyet nagy érdeklődés és készülődés előz meg. A me­gye mind ilyen vonatkozású anyagokban, mind műemlé­kekben igen gazdag. Az első napon tartják a tanácsko­zást, amikor több tudomá­nyos előadás hangzik majd el. Többek között dr. Csal- lány Dezső kandidátus, a megyei múzeumok igazgató­ja „Újabb honfoglaláskori emlékek Szabolcsban'’ cím­mel tart előadást. Dr, László Gyula egyetemi tanár tájé­koztatója ugyancsak a hon­foglaláskor} emlékekről szól. Dienes István, a néprajzi múzeum munkatársa nép- művészeti kérdésekkel fog­lalkozik- Bonner János egye- i térni tanár Jósa Andrásról« I Nyíregyházi termék a nemzet­közi vásáron A május 21-én nyíló tíznapos Budapesti Nemzetközi Vá­sáron a Szafaolcs-Szatmár megyei kisipari szövetkezete­ket a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz egy gyárt­mánya, a transzíormátorház képviseli. Négy éve kezdték gyárta­ni a trafóházakat, amelyek­kel az oszlopokon elhelye­zett dobozokat cserélték fél az áramszolgáltató vállala­tok. Az országban sok he­lyen láthatók a tetszetős formájú, modern trafóházak, közülük sok a Balaton-parti üdülőhelyeken. Jelenleg a TRANSELEKTRO Külkeres­kedelmi Vállalat megbízásá­ból száz komplett transz­formátorházat készítenek az Egyesült Arab Köztársaság megrendelésére- A szövetke­zet villamosrészlegének ez az első exportszállítmánya. A ktsz a transzformátor­ház egy újabb változatát küldi a nemzetközi vásárra. (ni) Olvasónk írja: A vitkai nők példája A vitkai termelőszövetke­zet dohánytermelői közűi tíz tag szocialista címért küzdő brigádot alakított a múlt évben. A brigád mun­kájával bizonyította, hogy méltó a szocialista címre, meg is kapták az elismerő oklevelet és a tsz-től ezer forint jutalmat. Példájuk jó hatással volt a dohányter­melő brigád többi tagjára is. így ebben az esztendőben mar huszonnégyen dolgoz­nak a szocialista brigád cí­mért, A megszaporodott szá­mú brigádnak minden tagja nő, s a többtermelésen túl az is céljuk, hogy a követke­ző évben a dohánytermelők mindegyike szocialista bri­gád tagként dolgozzon a ter­melőszövetkezetben . F. Varga István«# nötanacseinök A tavalyi hárommal szem­ben az idén hat nyári szabad­egyetemet szervez a TIT. A rendező városok: Veszprém, Pécs, Szeged, Esztergom. Mis­kolc és Sopron. V eszpr ém béri j úlius 15-én nyolcadik alkalommal nyitja meg kapuit a baiatonai nyári egyetem. „Népek barátsága” címmel kerül sor a pécsi rendez­vényre­A szegedi nyári egyetemet a szabadtéri játékok idején — az elmúlt évhez hasonlóan —■ ismét pedagógiai programmal hívják össze: az előadások a felnőttek programozott okta­tásának kérdéseit taglalják. ..Bartók Béla és a XX. szá­zad zenéje” áll a középponl- jában az esztergomi Dunaka­nyar művészeti szabadegye­temnek. Ezt az idén rendezik meg első ízben, A 600 éves Miskolc jubileu- j mi ünnepségeihez kapcsolódik j a borsodi nyári egyetem te- ' matikája és műsora. i a híres nyírségi orvosról, a nyíregyházi múzeum meg­alapítójáról, és Kiss Lajos Kossuth-dijasról, a múzeum volt igazgatójáról emlékezik, meg. A találkozó második és harmadik napján a me­gye múzeumait és érdeke­sebb műemlékeit tekintik meg a résztvevők. Bátort kereskedelmi napokat rendeznek május 16-ától 22-éig Nyírbátorban. Az ünne­pi megnyitóra május 16- á*t, ma kerül sor a járási mű­velődési házban- Hétfőn cuk­rászipari termékek és hideg- konyhai készítmények bemuta­tója lesz a Virág presszóban. A kultúrházban egész napos híradástechnikai kiállítást rendeznek, ahol díjtalan szak­mai tanácsadással állnak az érdeklődők rendelkezésére. Nagy érdeklődésre tarthal számot a kozmetikai tanács­adás, mosásbemutató és az új kozmetikai cikkek kiállítása az iilatszerboltban. Érdekesnek Ígérkezik Borsod, Hajdú és j Szabolcs megyék felszolgálói, j na-k terítési és felszolgálási j versenye, melyet az étterem­ben rendeznek meg. Május 21-én Nyírbátorban rendezi az Országos Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság a lottósorsolást. Este hét órakor a kultúrházban ,-Ki mit tud Szabolcs megyéről” címmel szellemi vetélkedőt rendeznek. Szombaton műsoros divatbe­mutatót. öltözködési tanács- ; adást tartanak a Budapesti Ruhatervező Vállalat szakem- i hereinek közreműködésével. i lelkészülés az idei aratásra Megnyugtató az au vág- és alkatrészellátás § Az AGROKER tájékoztatása

Next

/
Thumbnails
Contents