Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

Emeletes iskola a faluban Gazdálkodás a város közpénzével jjjlfl Az állami hozzájárulás a legtöbb jjtjj! Adócsalás, lakbér szabálysértés |;|Í ,4 másodállások is adókötelesek A városi tanács irányítása alá tartozó szervek kiadásaira 61 millió forintot fordítanak az idén Nyíregyházán — tájé­koztatták munkatársunkat a városi tanács adóügyi csoport­jánál. — Ebből az összegből 15 mi lió 210 ezret gazda­sági 6 millió 392 ezret, szo- ciiiis és egészségügyi 38 mii ió 404 ezrei ku turáíis célokra, és mintegy 5 mil­lió forintot egyéb — rend és jogbiztonsági igazgatási péti ügyi lebonyc itási — kiadásokra fuiditanak. E kiadásokat a városi tanács a különböző adónemekből és egyéb bevételekből fedezi. A tanácsi vállalatok nyererégbe- fizetéséből az idén a kiadások 9 százalékát, a kü önféle in­tézmények — óvodák isko ák napköziotthonok, kokég um k bölcsődék — élelmezési bévé teléből a kiadások 13 száza lékát fedezik. A bevétetek 13 szá a ékát teszik ki városuna 13 és íéi ezer adózó "ak sínak befi­zetései. A termelőszövetkezetek és a Játék a szünetben az ófehértói általános iskola e'őtt. (H. -) Világhuű angol tudósok a magyar rákkutatásról legsége állandó izgalomban tartja az egész vállalatot.” Lejjebb: „Öröm tölt el ben­nünket, ha az ablakon kiné­zünk: szépül épül a gyárunk. Jelenleg a kerítés készül” Két nap múlva gyászkeretben: Mély fájdalom tölt el bennün­ket. Meghalt Ferenczi György szaktársunk. Mindenki szeret­te. Emléke velünk marad.” Családjának pénzt gyűjtöttek, ez a brigád is adott. j jjj Randevú és Rab Ráby. j Az élet ment tovább. No- ] vemberben, decemberben a | termelés kisebb-nagyobb sike­rei kerültek a naplóba, s az hogy emlékeztek Benczúr Gyu­lára. Januárban a munka mel­lett Szabóné az újság Tanúk nélkül című folytatásos regé­nyét olvasta fel vacsoraidő- ben, februárban Némethné névnapját ünnepelték és a sós­tói fedett úszódéban találkoz­tak szabadnapon. Jól félt a nap, márciusban megismétel­ték, sört is ittak az étterem­ben. Ezt követően vitát ren­deztek a Rab Ráby című film­ről, majd egy röpgyűlésen tár­sadalmi munkát ajánlottak fel az üzem udvarának szépítésé­re. Aztán megünnepelték a brigád születésének egyéves fordulóját. ill Idegen bejegyzések. Végül két idegen bejegyzés áll. Az egyik a termelési ta­nácskozás megbízottjaié: ..Megállapítottuk, hogy a vál­lalt pontokat teljesítették.” Az üzem vezetői pontról pontra mentek s kitűnik, ők hatan javították a munkafegyelmet, képezték magukat, jobban használták ki a gépeket és tartalmasabb lett az együtt­élésük. Oklevélkitüntetésre ja­vasolták őket. Napokon belül megkapják. Angyal Sándor Gratuláltunk jó eredményük­höz, kicsit közelebb kerültünk vállalásaink teljesítéséhez.” Jú­lius elején Varga néni már a legutóbbi tv-filmről számolt be, megemlékeztek a leg­újabb szovjet űrhajók felbo­csátásáról, Maurice Thor ez haláláról. Július 18-án még a nagy hőhullámra panaszkodik a napló. Huszonkilencedikén Kovács szaktársa vacsoraszü­netben méltatlankodott, hogy baj van a minőséggel. „Igazat adtunk neki. Nincs helye a magyarázkodásnak, jobban kell ügyelnünk.” íj: Élmények a szabadság­!!! ról. Augusztusban a különleges bélelésű termék szomorította az életüket, jócskán elmarad­tak veíe. Csak nyolcadikén lé­legeztek fel, amikor túladtak rajta: Az izgalmat és a fá­radságot a következő napokban alaposan kipihenték: szabad­ságra mentek, egyszerre. Ne­hezen is indult a szeptember: „Ma nem termeltünk sokat, látszik rajtunk a szabadság nyoma.” Egészen tizenhetedi­kéig voltak nyakig a munká­ban, csak ekkor kerül sor a szabadságé« napok élménybe­számolójára. Barkóczy Buda­pesten volt, Varga néni Cseh­szlovákiában, Augusztinyiné Romániában. Volt mit mesélni. Az október hónap első esemé­nye az üzemi torna bevezetése. Egy héttel később még a mun­ka is lassabban haladt, oiyan sokáig csodálták a háromsze- mélyes űrhajóról szóló hírt. De dolgoztak, lehetőleg min­dennap adósság nélkül. Étke- kés közben az olimpia került terítékre, boldogan számolgat­ták az aranyérmeket. Aztán rapszódikus sorok: „Varga né­ni meglátogatta Ferenczi György szaktársat, kinek a be­Az idei vadszámlálás adatai Tervszerűbb vadtenyésztés Kevés az őz — Károkat okos u vaddisznó 71000 nyúl Az 1961-es új vadgazdálko­dási törvény a vadállomány mennyiségi és kisebb részben minőségi fejlesztését jelölte rhég ä vadgazdaságok 'és a vadásztársaságok feladatául. ■ Megyénkben a nagyvadak­nál, a mennyiségi és a minősé­gi fejlesztést végrehajtották, a gazdaságok és a vadásztársasá­gok. Az apróvad mennyisége megsokszorozódott, de figye­lembe véve a megye területé­nek vadeltartó képességét, még mindig nagy a lemaradás. Nyúlbol 1946-ban 190 ezer, 1960-ban 94 ezer volt Szabolcs- Szatmár megyében. Az idei vadszámlálás adatai szerint pe­dig 71 ezres a megye nyúlállo- manya. E számok bizonyítják, hogy a korszerű apróvad te­nyésztésre nagy feladat vár- A célszerű tenyésztésnek és vadgazdálkodásnak a tervsze­rűség. a vadászok, vadőrök szakmai képzettsége az alap- feltétele. ezer katasztrális hold. Ebből A megye vadászterülete 971 i 151 ezer hold az állami rezer-1 vátum és 820 ezer holdnyi a j vadásztársaságok területe. Va- j dászaink a múlt évben 21 ezer | nyulat, 8 ezer 500 fogoly!, j ezer fácánt és 26 ő;»3t lőttek. Megyénk vadgazdálkodása: szempontjából nem számotte- j vőek a nagyvadak. Öz és j vaddisznó csak szórványosan él erdeinkben. A megfelelő mennyiség kialakítása mellett főleg minőségi javulást kell elérniük a vadgazdaságoknak: megfelelően kell szabályozni az özek ivararányát és a se­lejtezést szakszerűen kell vég­rehajtani. A másik nagyva­dunk a vaddisznó erdős terü­leteinken mindinkább elszapo- 1 rodik, egyes helyeken károkat! is okoz. Apróvadas és nagy- vadas területeinken egyaránt csak bizonyos mennyiségben ajánlatos a létszám fenntartá­sa, hogy a vadállomány ne veszélyeztethesse a rnezőgazda- ségi területeket. A fácántenyésztésben meg ke’l valósítani — ahol erre le­hetőség van — az úgynevezett volleres fácántenyésztést. A mesterséges tenyésztés mind­inkább terjed- Az ilyen pró­bálkozás megyénkben is kívá­natos lenne. Erre elsősorban a állomány súlygyarapodása és ellenálló képességének növelé­se érdekében van szükség. Apróvad tenyésztésünk alap­vető kérdése a duvadíftás. Va­dásztársaságaink áz irtást fegy­verrel, méreggel és bizonyos esetekben csapdával hajtják végre. Nem egy vadásztársa­ságnál előfordult, hogy a mér­gezést nem kellő mértékben, vagy egyáltalán nem is végez­ték el. Enélkül pedig elképzel­hetetlen a korszerű apróvadte­nyésztés. Az irtásokhoz szük­séges méregmennyiséget a va­dásztársaságoknak olyan idő­ben kell igényelniük, hogy azt december közepére meg is kaphassák, 300000 holdon irtották a rágcsálókat Közérdekű társadalmi ös­szefogással 135 ezer falusi dol­gozó vett részt a tavaszi po- cókírtásban, s több mint 300 ezer hold területen pusztítatták a rágcsálókat. Az akcióban 34 500 kilogramm Árva in nevű mérget használtak fel, A nagy munka során több mint 30 ezer úttörő vett részt az e ő- készílé’t’oén, 21 300 KISZ tág a közvetlen lrtóhad Óraiban te­vékenykedett. Virágzik harminckét év uián Sok esodálója van egy Egyiptomból származó növény­nek Tatabányán. A nílusi ró­zsa tulajdonosa és a törté­net szereplője Berzsenyi Ist­vánná. Harminckét évvel ez­előtt két dió nagyságú nö­vényt kapott ajándékba. Eltet­te. A napokban a kezébe ke­rült egy szaklap, amelyben azt olvasta, hogy a nílusi rózsa olyan botanikai ritkaság, amely vízbe téve évtizedek után is kinyílik. Az írás mel­lett közölt fényképről ráis­mert az ő fűcsomójára. Vízzel telt tányérba tette, s a harj minckét év óta őrzött nílusi rózsa valóban felébredt. Leve- lei — amelyek olyanok, mini a barokk stílusú művészi ko- vácsmunka — teljesen bebo­rítják a kis tányért. Öt angol tudós tartózkodik néhány nap óta hazánkban. Valamennyien világhírűek, a világhír mindannyiuknak a rákkutatás terén végzett tevé­kenységükért jutott osztályré­szül. Az öt angol tudós: A. Haddow professzor, a londoni Cheaster Beatty Rákkutató Intézet igazgatója, a Nemzet­közi Rákellenes Unió főtitká­ra, valamint F. Bergei, E. Boyland, G. Golfon, és P. C- Koller, az intézet professzorai. Magyarországi tartózkodásuk­kal a Magyar Tudományos Akadémia meghívásának tesz­nek most eleget, programjuk is ezt tükrözi: előadásokat, tartanak az Akadémián, meg­ismerik az Országos Onkoló­giai Intézet és a Kísérleti Or­vostudományi Kutató Intézet munkáját. A delegáció' vezetője A. Haddow professzor munkatár­sunknak adott nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta:. — Az Unió világméretekben azon dolgozik, hogy az embe­riséget mielőbb megszabadítsa a rák okozta szenvedésektől, hogy a rák mielőbb a „lelep­lezett”, gyógyítható'- betegsé­gek közé tartozzék. • Ezért a többi között nemzetközi ösz­töndíjakkal támogatja a kuta­tók tapasztalatcseréjét, az elért eredmények széles körű elterjesztését ösztönzi. Lehet­séges. hogy az Unió kezdemé­nyezéséből egy nagy nemzet­közi kutatóintézet létesül a rákkutatás világszerte folyó tapasztalatainak összegezésére, a kutatások koordinálására. A magyar rákkutatók, orvosok munkásságát eddig is ismer­tem, több magyar kutató, or­vos járt tanulmányúton a lon­doni intézetben, s most újabb tapasztalatokat szereztem a magyar tudományos életről. Tárgyilagosan állíthatom: Ma- gyorország emberei és objektu­mai alkalmasak arra, hogy a rák elleni harc nemzetközi él­vonalában sikeres szerepet töltsenek be. P. C. Koller professzor, az intézet sejtgenetikai osztályá­nak vezetője, akiről a látoga­tás során megtudtuk, hogy ma­JJ: Ehhez az íráshoz ke­”! vcs köze van az újság­írónak. Jobbára kzószc- rinti idézet minden so­ra, a Nyíregyházi Ruha­gyár „Április 4” nevű brigádjának naplójából. Most mii t egy éve. hegy vállalkoztak a szocia'is- ta cím elnyerésére. Ha­tan vannak, az egyedi! i férfi köztük Barkóczy József brigádvezelő. | Nagy tettek nélkül, pon­tosan. „Nagy tervekkel láttunk munkához, hiszen célunk van és szeretnénk megvalósítani.” Ezzel a rövid mondattal ve­zették be 1964 áprilisát. Har­madikén feljegyezték: Öröm érte brigádunkat. Augusztinyi Páinét kiváló dolgozó jel­vénnyel tüntették ki. Műszák után vendégül látták a régi nyugdíjasokat s a kiváló dol­gozókat. Színdarab, sör, szend­vics — hamar eltelt a dél­után. Hatodikén Varga néni számolt be az ünnepi ' dísz­szemléről, hetedikén pedig ez került a naplóba: „Elhatároz­tuk, hogy minden hónapban tíz forintot adunk a brigád pénztárosának, Varga László- nénak. Nyáron kirándulunk az összegyűjtött pénzből.” Kilen­cedikén még arra is jutott idejük, hogy besegítsenek a holozóknak, másnap fizetést kaptak és az első tíz forintot félretették. Április 15: „Ma nagy tettekről nem számolha­tunk be, hiszen napi mun­kánk elvégzése kötelességünk. A huszárzsebesről átálltunk a svédzsebes nadrágok gyártá­sára, Szabó néni és Némethné ilyenkor helyet cserélnek, így gyorsabban haladunk.” Húsza­dikán Augusztinyiné megláto­gatta a betegállományban lévő Mikita Sándornét és beszámolt a szaktársaknak hogy létéről. Három nappal később a brigád tagjai beiratkoztak a Vörös- kereszt pártoló tagjai közé majd részt vettek a M.kitáné megsegítésére indiiott gyűj­tésben. üt z„z forint jött ösz- sze. Május első vasárnapján — anyák napján — csokoládét kaptak az édesanyák. Németh­né harmadikén még Cseh­szlovákiában volt, de ötödikén este már vacsora közben be­számolt élményeiről. jjj Aggódás Varga néniért Június 1: Megemlékeztek a száz éve született Richard Straussról, aztán beletemet­keztek a munkába. „Mióta a csizmanadrágokat gyártjuk, ki sem látszunk a tennivalók­ból. A két stircelő három he- j lyett dolgozik és Szabó néni is két ember munkáját végzi. Ha ! nem bírják, segítünk” ■ Jú­nius kilencedikén Varga néni és Erdősi szaktárs. került a krónikába: önként adlak'vért, térítés nélkül. Május 12: „Két dolgozó tanulmányi sza­badságon ‘ volt, vizsgáztak. Tudomány a mezőgazdaságban A répa vetések védelme míg jól észrevehető a kár. 1—2 napos késedelem miatt ko­moly károk keletkezhetnek. Védekezésre a következő szereket ajáljuk. Répabolha el­len: Tritox porozó 10—15 kg-kh, Wofatox porozó 8—10 kh/kh, Hungária DL kombi­nált porozó 10 kg'kh, DDT 10 %-os porozó 10—15 kg kh. Ré­pabarkó ellen: Hungária DL kombinált porozó 15—20 kg'kh, Wofatox porozó 10—15 kg'kh. A barkók ellen, különösen frontszerű támadás esetén, vé­dekezhetünk körülárkolással is. Az ekével nyitott barázda fe­nekére Wofatox és HCH 1:1 arányú keverékéből 1 újjnyi vastag porcsíkot húzzunk. Seprős Imre növényvédő állomás Egy ér története Hatan mint egy család magánosok forga'mi adói a ki­adások 11 százaléké', a tanácsi vállalatok forgalmi és i let- ményadói a 3 százalékú', a kis­ipari szövetkezetek adúrö s á- za'.ékát, a földművesszöve.ke­zetek adói a 9 százalékát, az állami liozzájáru ás — a legnagyobb ö szeg — mintegy 34 száza ékát adja. Az elmúlt évben néhány a- kalommal adócsalást lep eztek le illetékes szerveink. Ad c: a- lásnak minősül annak a cse e- kedete, aki egy évig 5 ezer Ft felüli összegű adót rövidít meg, jövedelmét nem va) ja be Az ilyen esetekben bí.n ető el­járást indítottak az adóz alók ellen. Az ötezer forin ná* ki­sebb összegű adó e ha1 ga á. sáért több esetben irt dl o ak szabálysértési eljárást a mint évben. A leggyakoribb esetek kö­zé tartozott a lakbérekkel kapcsolatos s abá ysértís és a kisiparosok pénztár- könyvvezetési mulisziasa. Ezekben a gzabály sietésekben 1000—1200 forintig. terjedő bírságokat szabott ki a városi tanács. A másidik á lásbó' ét a mel ékfog a kozásból :zár- ntazo, valaminí a munka­viszonyon kívüli jövede - mek adóztatását a kö el­múltban szabá yozta egy pénzügyi rendc ct A főfoglalkozáson k vül vál­lait másod- és mellékfog al- kozásokat a rendelet adózás alá és nem nyugdíjjárulék kö­telezettség alá vonja. (Sa4 gyár származású, egyebek kö­zött a következőket mondot­ta: — 1936 óta élek külföldön. A magyarországi rákkutatás igen színvonalas és jól szer­vezett. Ezt nem a szülőhaza iránt érzett hálám szeretetem, hanem a tárgyilagos tények mondatják velem. A megelőző j szűrés, a korai felismerés, arni j a rák elleni harcban ma! még egyik fő fegyverünk, Ma­gyarországon — nemzetközileg is elismerten — nagyszerűen szervezett. (K) A cukorrépa — vagyis a cu­kor — igen fontos hazai fo­gyasztási és exporttermékünk. Megyeszerte szépen sorolnak a répavetések. AZ elmúlt na­pok hűvös időjárása azonban nem kedvezett a fiatal csira- növényekék fejlődésének. Vár­ható, hogy a felmelegedéssel egyidőben a kártevők is elle­pik a répatáblákat. A kelő fiatal répát különösen a répabolha, lisztes répabarko, hegyesfarú répabarkó, vincel­lérbogár és a sároshátú bogár károsítja. A répabolha a füves, gyo- mos árokpartokról telepszik be a vetésekre, a szíklevelekbe apró, szabadszemmel jól lát­ható lyukakat rág. Az erősen megsebzett sziklevelek sok ned­vességet párologtatnak, ame­lyet ü gyenge csiranövényke pótolni nem tud, összeszárad, elpusztul, A másik legveszélyesebb kártevő a lisztes répabarko, a fiatal répa vetéseket „kefére” rágja. Egy barkó 1 nap alatt 16 szíkleveles répát is elfo­gyaszt. A barkó által elpusz­tított répát csak újravetéssel tudjuk pótolni, ami költséges és időkieséssel jár. Különösen feltört lucernásba vetett répa­táblákon okoz kárt a vincellér­bogár. Hasonlóan az előbb le­írtakhoz, nagyon érzékeny ká­rokat okoz még a fekete ré­pabarkó és sároshátú bogár. A répavetések Védelménél a kelő répát állandóan szemmel tartani és a kártevők megjele­nése estén azonnal védekezpi kell. Nem szabad megvárni,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents