Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-15 / 113. szám
YTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXII. ÉVFOLYAM. 113 SZÁM ÁRA: 50 fillér 1965. MÁJUS 15. SZOMBAT Kádár János fogadta A. A. Gromikót Á szovjet külügyminiszter Budapestről Becsbe utazott Kádár Janóé, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. pénteken fogadta A. .4. Gromikot, a Szovjetunió külügyminiszteréi, akivel szívélyes megbeszélést folytatott. A látogatásnál jelen volt Peter János külügyminiszter, valamint G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövetePen teken délután elutazott Magyarországról A, A. Gronuko, a Szovjetunió külügyminisztere és felesége. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és felesége, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Gye- nes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. G. A- Gyenyiszov nagykövet wezetesévei jelen voltak a búcsúztatásnál a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tagjai. Ott volt a búcsúztatásnál dr. Simon Koller, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. A. A. Grorruko és felesege Budapestről Bécsbe utazott. Gromiko szovjet külügyifer niszter az osztrák kormány meghívására pénteken Bécsbe érkezett. Gromiko részt vesz az osztrák államszerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából megrendezendő ünnepségeken. Közlemény A. A. Gromiko magvarországi látogatásáról Petet' Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására május XI—14 között baráti látogatást tett Magyarországon A- A. Grotnifco, a Szovjetunió külügyminisztere. A szovjet külügyminisztert fogadta Kádár Janói, « Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke. A Magyar Népköztársaság es a Szovjetunió külügyminisztere eszmecserét folytatott a jelenlegi nemzetközi helyzet több fontos kérdéséről. Megállapították, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak a Vietnam! Demokratikus Köztársaság es Dél-Vietnam elleni agressziója veszélyezteti a békét Délkelet-Ázsia térségében és az egész világon- A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya a leghatározottabban elítéli az Amerikai Egyesült Államok kalandor és agresszív politikáját és követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya haladéktalanul szüntesse be agresszióját és hajtsa végre az Indokinárói szóló 1954. évi genfi egyezményeket. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes egyetértését és támogatását fejezte ki az 1965. április 17-én aláírt szovjet— vietnami közös közleményben foglaltakkal. A Magyar Népköztársaság es a Szovjetunió külügyminisztere megvitatta az európai népek biztonságának és együttműködésének kérdéséit, a többi között az európai biztonság központi problémáját képező német kérdés békés rendesését. A miniszterek megtárgyalták a magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbeszéléseken kifejezésre jutott a felek teljes nézetazonossága valamennyi megtárgyalt kérdésben. Helyszíne« előregyártott elemekből ép«l a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, A nőmozgalom helyzete \ megyénkben Ülést tartott a megyei pártbizottság Május 14-én ülést tartott az MSZMP S/.a- bolcs-Szatmar megyei Bizottsága. Napirenden szerepelt a párt belső helyzete, különös tekintettel a pártegységre: valamint a nőmozgalom helyzete, feladatai. A napirendeket előadta Gombás Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. nyelésben betöltött szerepük ezt indokolná. Némi javulás csak a tanácsi vonalon mutatkozik. A női tanácstagok száma az elmúlt választáskoi emelkedett. A társadalmi elnökhelyettesek közül 111, a vb. titkár közül 54 a nő. A fejlődés korántsem megnyugtató — állapította meg a pártbizottság, — le kell küzdeni azt a maradi nézetet, hogy a vezetésre a nők nem alkalmasak. Ez a helytelen szemlélet főként a termelőszövetkezetekben tartja magát: a megyében egy tsz-el- nöknő és 4 brigádvezetőnő van. Jellemző, hogy a termelőszövetkezeti női brigádoknál is általában férfi a vezető. A termelőszövetkezeti vezetőségben mindössze 61K nő van, a községi tanácselnököknek csak 3,18 százaléka nő. A helytelen szemléleten kívül egyéb okai is vannak a nők mellőzésének, mint pl. a szükséges iskolai végzettség hiánya, de maguknak a nőknek a visszahúzódása is A nők kereseti viszonyait tárgyalva is megmutatkozott hátrányos helyzetük. A dolgozó nőknél igen gyakran a bérkategória alsó határain igyekeznek • kialakítani a béreket. Kétségkívül itt szerepet játszik a szakmai képzetlenség is. bár a női szakmunkás- képzés aránya az utóbbi időben javult. Különböző tanfolyamokon 1961-ben 300. 1964- ben már több mint 1500 nő tanult. A nők munka- és életkörülményeit vizsgálva megállapítást nyert, hogy a szaksz°v- vezetek és a nőtanácsok erejükhöz mérten részt vettek a gondok csökkentésében. Eredmények főleg Nyíregyházán jelentkeztek, ahol javul a bölcsődei, az óvodai és napközi otthonos ellátás, és javultak a munkakörülmények is. a járásokban azonban lassúbb a fejlődés. 197 községben még nincs bölcsőde, 101 községekben nincs óvoda, és 191 községben nincs állandó jellegű napközi otthon. A meglévőknél a kihasználás mindenütt 100 százalékon felüli. A termelő munkában való részvétel több bölcsődei, óvodai ellátást igényel, s ezek falun éppen a legfontosabb időszakban, tavasszal és ősszel hiányoznak. A dolgozó nők ilyen irányú problémáival való foglalkozás még nem kap kellő helyet a párt helyi szervei, a tanácsok, a szakszervezetek, a nőtanácsok, a Hazfias Népfront és a földművesszövetkezetek tevékenységében. A gyermekintézmények fejlesztésére szánt összeget nem mindig az igényeknek megfelelően osztják el. és szükséges, hogy a községíejleszté- si alapból is többet biztosítsanak az ilyen intézmények fejlesztésére, amelyhez a termelőszövetkezeteknek is jobban hozzá kell járulniok. A munkavédelmi problémákról, a nők második műszakját megkönnyítő szolgáltatásokról is tárgyaltak. A nők egészségvédelme sokai fejlődött, az intézeti agyszamok növekedésével javult -ar intézeti szülés aiánya. 1935- ben a szülő nőknek csak a 33— 36 százaléka hozta gyermeket kórházban világra, 196-1-ben már csaknem valamennyi szülő anya — 93,1 százaléka — kórházban szült. * Az oktatást. illetően at 1963—64-es évben történt előrehaladás. Az általános iskola 7., és 8. osztályát több. mint 1500-an végezték el, a középiskolákban, felsőfokú iskolákban és a . kihelyezett technikumokban - pedig csaknem 2 ezer nő tanul. Ipari, mezögazdasagi jellegű szakmai tanfolyamokon mintegy 2200-an vettek részt az elmúlt oktatási évadban, A megyei pártbizottság a feladatok meghatározásánál a Politikai Bizottság 1964. novemberi határozatai tette alji- pul, amelynek értelmében a nők helyzetének javításával mind pártszervezeteinknek, mind állami és a tömegszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek jobban és rendszeresebben kell foglalkozniok. Különösen fontos a pártszervezeteknek a segítsége, a még több politikai tájékoztatás, az oktatásba való bevonás, a felvilágosítás. A nőket megkülönböztető hátrányos bánásmód ellen a szakszervezetek, a megyei nötanács és más társadalmi szervezetekkel együttműködve tevékenykedjenek. Segítsék a. nők életkörülményeinek javítását, tegyenek javaslatot a bölcsődei, az óvodai és a napközi otthoni ellátás fejlesztésére és szervezzenek ennek érdekében társadalmi összefogást. Szükséges a megyei nötanács ér a Hazafias Népfront tévé’ kenységének jobb összehangp- lása, közös akciók szervezése a munkára, a bekemozgalrr feladatokra a koneereatfy né' zetek leküzdésére. Orosz Ferenc elvtárs. a VI - Z M P megyei Bizottságának első titkára tájékoztatót adott időszerű kérdésekről. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Orbán László elvtárs, a Közponii Bizottság tag- ja a központi Bizottság osztály vezetője. Részt vett az ülésen Szegedi József elv társ, a Központi Bizottság munkatársa. A megye lakosságának 53.6 százaléka nő. Többségük részt vesz az ipari, a mezőgazdasági termelésben, a hivatali munkában. Mind több az önálló keléséttel rendelkező nő: az összes keresők 35,2 százalékai. Legtöbben a mezőgazdaságban dolgoznak, mintegy öt- venkjétezren. Helyük, szerepük a munkában, a közéletben, társadalmunk formálásában igen jelentős, s jogaik ; érvényesítését, termelő munkában való részvételüket, érdekeik védelmét a nőmozgalom hivatott irányítani, egyengetni, segíteni. Megyénkben 262 községi és tanyai nőtanács, 121 szakszer■ vezeti és 65 tsz nőbizottság müiaödik. Az iskolákban, a | szülői munkaközösségek fej- ' tenek ki nevelői tevékenységet, a nőmozgalom gyakorlati munkájában pedig megyei és járási szinten különböző társadalmi bizottságok — pedagógiai, jogi, háztartási — vesznek részt, mintegy 5 ezei nőaktivistával. A pártbizottság megállapította, hogy a megyében mű* | ködő nőtanácsok munkájának ! eredménye legjobban a nők tudatának alakulásában következett be, s ez legjobban a termelés különböző területein mérhető le. Részt vesznek a munkaversenyekben, s mind többen kapcsolódnak a szocialista brigádmozgalomba. A nőmozgalom akciói hozzájárultak a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megerősítéséhez és vonzóbbá tételéhez. Megszűntek a termelőszövetkezeti mozgalommal szembeni előítéletek, s ez kifejeződik a munkához való viszonyban A növény- i ápolási munkák zömét a nők végzik. A termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok többsége a kötelező 100 munkaegység felett teljesített az elmúlt gazdasági évben De sokan voltak olyanok, akik 4—500 munkaegységet teljesítettek. A baktalórántházi járásban pl. több asszonv 48 ezer forint értékű dohányt termelt, a leveleki 12 tagú női munkacsaoat periig dohányból 8 mázsás átlagtermést ért el. A bnromfit"- nyésztési mozgalom is a nő- ntunka részévé vált A verseny. a községek és járások között vetélkedéssé kezd válni. A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításával létrejöttek a szövetkezeti nőbizottságok, főleg a nagyközsé- ges nyíregyházi.* kisvárdai és tiszalöki járásokban. Helyi adottságaiknak és feladataiknak megfelelően termelési, | szociális és nevelési problé■ mákkal foglalkoznak. Még mindig nem kapnak ' méltó helyet a vezetésben, : annak ellenére, hogy a tér
