Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-14 / 112. szám
mÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK í XXII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1965. MÁJUS 14. PÉNIEK Szövetség a béke védelmében A Varsói Szerződés az európai szocialista országok szövetségi rendszere annak a tételnek a megvalósulása, hogy az imperializmus eröpoliti kajával az erőt kell 'szembeállítani, mert annak mániákus hívei csak ezt a nyelvet értik igazán. 1955 május 14-én így egészült ki a hidegháború elleni étveink ereje erőnk új érvével: a szövetséggel, amely a politikai, gazdasági, társadalmi egységünket katonai vonatkozásban is teljessé teszi. A szocialista országok összetett hatalma e szerződés; de mert a történelem első és egyetlen katonai tömbje, amely a háború ellen és nem a háborúra irányul, ebből fakad, hogy az egész több a részek összegénél. A Varsói Szerződés e többlete: humanista tartalma és az a történelmi funkciója, hogy a háborút győzze le. S mindezt épp úgy bizonyítják születésének körülményei, mint évtizede játszott szerepe Europa és a világ életében. Akkor született a Varsói Szerződés, amikor az európai népi demokratikus országokban már kialakult a szocialista rendszer, s gyorsan fejlődött, megvoltak tehát egy szocialista katonai szövetség alapjai,^S hogy létre kellett hozni a mi katonai tömbünket, az az akkori európai helyzet helyes felméréséből fakad. 1955, s főként a megelőző év súlyos eseményeket hozott a háború utáni Európa életében. 1954- ben ratifikálták a NATO-or- szágok a hírhedt párizsi egyezményeket. amelyek révén Nyu- gat-Németországot bevonták az észak-atlanti tömbbe és meg- ny'tották a bonni militaristák előtt a korlátlan fegyverkezes lehetőségét. Kilenc nappal a Varsói Szerződés megkötése előtt, 1955 május 5-én vált valósággá a veszedelmes elhatározás, az NSZK tagja lett a NATO-nak. Egyébként ez a lépés, amely ellen hatalmas erők tüntettek Nyugat-Némel- országban, egyben azt jelentette, hogy a nyugatnémet imperialisták befejezetté tették Németország kettészakítottságát; az NSZK-nak az agresz- szív NATO-tömbhöz való csatlakozásával. hosszabb történelmi, időszakra ténnyé vált a két német állam egymás mellett élése, A Varsói Szerződés ily módon a demokratikus német állam védelmezőjének szerepét is betöltötte; európai szükségszerűség volt és egyszersmind életbiztosítás a német nép számára. Nem vitás tehát, hogy a fegyverkezési hajsza tetőpontján, * hidegháború e korszakában az európai béke fenntartása parancsolóan írta elő a szocialista országoknak, hogy megteremtsék saját védelmi szövetségüket és közös katonai parancsnokságuk létrehozásával eleve elvegyék a provokátorok és agresszorok kedvét a katonai kalandoknak még a gondolatától is. A Varsói Szerződés létrehozásakor, ráébresztette az imperialista országok közvéleményét és vezető köreit a tényleges helyzet felismerésére, azoknak a realitásoknak a figyelembe vételére. amelyektől épp abban az időben az imperial ista politika Dulles irányításával és Adenauer bábáskodásával egyre inkább eltávolodott. S e szövetség létrehozása — amint születésének körülményei bizonyítják, — egyúttal két világháború tanulságainak levonása volt, akkor, amikor újra felütötte fejét két világháború kirobbantója, a német imperializmus. Az elmúlt évtized nemzetközi fejlődése tökéletesen igazolta a szocialista országok akkori felismeréseit, A Varsói Szerződés megnövelte nemcsak a szocialista országoknak magukat — és bennük a békét — védelmező erejét, de segített nemzetközi befolyásuk növelésében is. Márpedig e befolyásnak a növekedése volt és marad a legfőbb záloga a béke megszilárdulásának, a hidegháború enyhülésének. Hiszen a Varsói Szerződés nemcsak visz- szarettentően hatott az imperializmus politikájára (ennek súlyos példáit említhetjük, ha Szuezra, Magyarországra, a közép-keleti vagy karib-ten- geri válságra, 1961 berlini augusztusára gondolunk.) de hatott e szövetség léte olyképpen is, hogy serkentette az ésszerűség tőkés erőit, az ön- pusztuláslól visszarettenőket odaát, hogy — ha vissza-visz- szacsúszva is régi, elavult pozícióikba keressék, vagy legalább vegyék fontolóra az együttélés lehetőségeit. Ezért mondhatjuk joggal a Varsói Szerződésről: benne a béke anyagi erővé vált. Úgy is mondhatnék, a béke a Varsói Szerződésben katonai hatalommá is lett. Egész létével, tevékenységével bizonyította ezt a katonai tömb, hogy védelmi szövetség. És azt is, hogy nem pusztán katonai tömörülés, hanem részvevőinek barátsági és együttműködési szerve, amely fóruma a kölcsönös önzetlen segélynyújtásnak (ennek nagyszerűségéről, jelentőségéről a mi népünk meggyőződhetett és azért különösképpen hálás ) Az is jellemzője e szövetségnek, hogy kifejezetten a tömböket ellenző tömörülés, hiszen a szerződés kimondja: tagjai állhatatosan törekednek egy olyan kollektív biztonsági rendszer kialakítására, amely a többi európai államot is magában foglalná. A Varsói Szerződés kapuja nyitva áll minden békeszerető ország előtt. S ami a legfontosabb, ez a szövetség önmagától megszűnik, ha létrejönne a szélesebb körű biztonsági egyezmény. Ezért javasolta újra és újra a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé az európai rendezés és biztonság új meg új megközelítési módjait, kezdve az első év májusi felhívásával, amely közös nyilatkozatot javasolt a NATO-nak az erőszakos megoldások elvetéséről. Ezért születtek szövetségünk olyan javaslatai, hogy a két katonai tömb. a NATO és a Varsói Szerződés államai kössenek megnemtámadási egyezményt, mert az ilyen kölcsönös kötelezettségvállalás a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére lényeges lépés lenne az európai biztonság megszilárdításának útján. A Varsói Szerződés új típusú szövetség is, s ennek történelmi példáját mutatta a világnak Elsősorban azáltal, hogy nem hatalompolitikán alapult. hanem eszméi és céljai egybeesnek a történelmi fejlődés irányával. Ezért példája e szövetség a nemzetek közötti kapcsolatok magasabb rendű formájának és katonai szövetség létére elmélyítette országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait is. Természetesen a Varsói Szerződés megerősítette a szocialista országok védelmi potenciálját. Közösen hasznosítjuk mindazokat az előnyöket, amelyeket a szocialista társadalmi rend a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a szocialista nemzetek közössége nyújt hadászati téren. Lehetővé tette a szövetség, hogy gazdasági potenciálunkat minőség és mennyiségi tekintetben egyaránt nagyobb hatásfokkal használtuk ki katonai céljainkra, mint ahogy ez a kapitalizmusban lehetséges- Rendszerünk előnyeiből fakadóan rendelkezünk fejlettebb haditudománnyal, .jobbak a fegyvereink és jobb harci morálunk. Mert a Varsói Szerződés katonáinak erkölcsi ereje a történelmi haladásból táplálkozik; amig a NATO-katona mögött az amerikai—angol—nyugatnémet milliomosok állnak, a Var. sói Szerződés katonája mögött a néptömegek milliói. E milliók közé tartoznak a mi népünk milliói is, e szövetség aktív részese a mi hazánk is, amely történelme folyamán először talált igazi és odaadó szövetségesekre. Erőnkhöz mérten tettünk és teszünk meg mi is mindent a varsói egyezmény céljainak megvalósításáért. Most, az évfordulón, a világ igazolva látja a Varsói Szerződés múltját és továbbra is e szövetségbe — amely oszlopának a történelem legnagyobb katonai hatalmát, a Szovjetuniót vallhatja — helyezi reményeit. Különösen megnyugtató most, amikor az imperializmus agresszív erői fokozzák a nemzetközi feszültséget, hogy miénk az erő érve is. S ez az erő, amely szoros egységben van a világ minden haladó erejével, a nemzetközi munkásmozgaloméval, a felszabadult és felszabadulni akaró népekével, a békét szerető mindenkivel — a jubileumán több és nagyobb, mint valaha. II Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata az indokínai térségben folyó amerikai agresszióról A Minisztertanács ütése Á kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott, A külügyminiszter előterjesztése alapján úgy határozott, hogy nyilatkozatban foglal állást az indokínai térségben folyó amerikai agresszióval kapcsolatban. Az Országos Tervhivatal elnöke az 1965. évi népgazdasági terv első negyedévi teljesítéséről, a munkaügyi miniszter az első negyedévi bér- gazdálkodásról, földművelés- ügyi miniszter az állami gazdaságok, valamint a termelő- szövetkezetek 1964 évi gazdálkodásáról tett jelentést a kormánynak. A Minisztertanács a jelentéseket megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke tájékoztatta a kormányt az üzemi balesetek 1964 évi alakulásáról és az új munkavédelmi rendelkezések végrehajtásának tapasztalatairól. A kormány a tájékoztatót megtárgyalta és határozatot hozott, A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe mélységes felháborodással ítéli el az Egyesült Államoknak a vietnami nép ellen indított agresszív háborúját és teljes szolidaritásáról biztosítja az imperialistákkal szemben hazájuk szabadságát és függetlenségé» védelmező vietnami testvéreinket. A Magyar Népköztársaság kormánya helyesli a dél-vietnami nép egyetlen törvényes képviselőiének, a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Frontnak ez év március 22-i nyilatkozatában foglaltakat és támogatja azokat a követeléseket, amelyek sürgetik, hogy: az Egyesült Államok kormánya térjen vissza az 1954. évi genü megállapodásokhoz; az amerikai kormány vonja ki csapatait és egyéb katonai személyzetét Dél-Vietnamból szüntesse be a dél-vietnami nép ellen irányuló gyarmati háborúját; Dcl-Vietnam jövőjéről maga a dél-vietnami nép döntsön; Vietnam két részének békés egyesítését idegen beavatkozás nélkül, a vietnami népnek keli megoldania. A Magyar Népköztársaság kormánya határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni nyílt agresszióját és a magyar nép nevében követeli, hogy azonnal vessen véget katonai akcióinak. A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar nép akaratát teljesítve anyagi cs egyéb segítséget nyújt a vietnami népnek. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának kérése esetén a Magyar Népköz- társaság kormánya kész hozzájárulni ahhoz, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaságba utazzanak azok a magyar állampolgárok, akik önként részt kívánnak venni a vietnami nép szabadságáért, igaz ügyéért vívott harcban. A Magyar Népköztársaság ko-mánvánaU és népének mélységes meggyőződése, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak az Indokína térségében élő népek elleni hóditó háborúja, a legdurvább háborús erőszak ellenére is kuda cba fullad és Indokína népei győzni fognak. Moszkvában megkezdődtek Koszigin — Sasztri tárgyalásai Moszkva (TASZSZ): Csütörtök reggel a Kremlben megkezdődtek Koszigin szovjet és Sasztri indiai miniszterelnök tárgyalásai. Indiai részről Sasztri kíséretének tagjai és Kául moszkvai nagykövet, szovjet részről Selepin miniszterelnökhelyettes, Patolicsev külkereskedelmi miniszter, Szkacskov, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke és Kuz- nyecov, a külügyminiszter első helyettese vesz részt a tárgyalásokon. Ugyancsak csütörtök reggel Sasztri és kísérete koszorút helyezett el a Lenin-ma- uzóleumnál. Moszkva: A. Mikojan fogadta Sasztri indiai miniszterein ököl ffobforót) a Kremlben A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának ülésszaka A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága a bolgár fővárosban megkezdte ülésszakát. amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz részt. Az ülésszakon megfigyelőkkel képviselteti magát a Vietnami Demokratikus Köztársaság. a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba és Jugoszlávia is. Az ülésszak május 15-én fejezi be munkáját. G. Á. Gyenyiwor ebédet adott A. A. Gromilio tisateletére G. A. Gyenyiszov. a Szovjetunió magyarországi nagykövete és felesége csütörtökön ebédet adott A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere es felesége tiszteletére. Részt vett az ebéden Fehér Lajos a Minisztertanács elnökhelyettese. Nemes Dezső az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Pétét János külügyminiszter és felesége, továbbá h Külügyminisztérium több vezető mun i katársa.
