Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

A Varsói Szerződés a béke támasza Batov tábornok nyilatkozata Fagyos légkör Londonban Moszkva. (TASZSZ): Május 14-én lesz a Varsói Szerződé.? aláírásának 10. év­fordulója. A TASZSZ tudósító­ja ebből az alkalomból nyilat­kozatot kért Pavel Batov had­seregtábornoktól, a Varsói Szerződés fegyveres erőinek vezérkari főnökétől. A tábornok elmondotta, hogy a Varsói Szerződés létre­hozása a szocialista országok önvédelmének törvényszerű aktusa volt. Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia, és a Szovjetunió kény­telen volt szembeállítani a nyugati hatalmak észak-atlanti tömbjével saját hadseregének egyesített erejét. A Varsói Szerződés alapjá­ban különbözik a NATO-tól mind a célokat, mind a jelle­get illetően. Hat évvel a NATO létrejötte után írták alá, s ez már egymagában is tanúsítja, hopv kikényszerített lépés volt, válasz volt a nyugati ha­talmak agresszív törekvéseire. Batov tábornok visszautasí­totta a burzsoá politikusoknak azt a kísérletét, hogy egy ka­lap alá vegyék a NATO-t és a Varsói Szerződést. A NATO létrehozása a nemzetközi hely­zet kiéleződését eredményezte, míg a Varsói Szerződés létre­jötte stabilizáló hatással volt a nemzetközi helyzetre. Ez azért történt, mert a szocialis­ta országok békeszerető külpo­litikát folytattak és folytatnak ma is. Batov hadseregtábornok ez­után elmondotta, hogy céljait és elveit illetően a Varsói Szerződés összhangban van az ENSZ alapokmányával. A bé­keszerető államok regionális szövetsége ez. A NATO vi­szont nem regionális szervezet, mert különböző kontinensek országait foglalja magában. A tábornok ezután elmon­dotta, hogy a szocialista or­szágok védelmi szervezete nagyban hozzájárult ahhoz a küzdelemhez, amelyet a népek a békés együttélésért, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért , vívnak. A szerződés tagállamai például 1955-től 1958-ig egy­oldalúan 2 477 000 jövel csök­kentették fegyveres erőik lét­számát. A Szovjetunió 1960- ban és 1961-ben tovább csök­kentette hadseregét. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés más országai ma olyan újabb gyakorlati intéz­kedések megvalósításáért har­colnak, amelyek elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhíté­sét és korlátoznák a fegyver­kezési versenyt. Az Egyesült Államok kiszélesíti az indokí­nai háborút, az amerikai lé­gierők bombázzák a VDK te­rületét, az Egyesült Államok és más imperialista országok agresszív körei a termonukleá­ris háború kirobbantásának terveit szövögetik, aknamun­kát folytatnak a szocialista országok ellen. Ilyen körül­mények között a Varsói Szer­ződés fegyveres erőinek közös parancsnokság megteszi a tag­államok biztonságának szava­tolásához szükséges intézkedé­seket. A Varsói Szerződés a béke hatalmas tényezője, mert meg­akadályozza az imperialista agresszorok cselekményeit ~ fejezte be nyilatkozatát Ba­tov hadseregtábornok. NüTO-tanácskozás Módosított pályán a Lima— 5 Moszkva, (TASZSZ): Május 10-én alkonyaikor a programnak megfelelően mó­dosították a Luna—5 automa- tikus űrállomás pályáját. Miu­tán a Luna—5 önműködően a Nap és a Hold szerint igazo- dott, bekapcsoltak egy módosí­tó hajtóművet a röppálya kel­lő irányú megváltoztatása vé­gett. Rádió távmérések segítségé­vel szerzett adatok alapján ál­lapítják meg a Luna—5 meg­változott pályáját. Az űrállo­mással állandó rádiókapcsola­tot tartanak fenn. Május 11-én, moszkvai idő szerint 2 órakor, a Luna—5 260 000 kilométer távolságban volt a Földtől. A NATO miniszteri taná­csának háromnapos értekezle­te kedden délelőtt nyilvános plenáris üléssel kezdődött, majd a külügyminiszterek ta­nácsadóik kíséretében bizal­mas tanácskozásra vonultak vissza a londoni Lancaster House-ba. A zárt ajtók mö­gött folyó eszmecsere első két felszólalója Stewart brit külügyminiszter és George Ball amerikai külügyminisz­ter-helyettes volt. Előzőleg, az ünnepélyes meg­nyitó ülésen Harold Wilson j burkoltan, de félreérthetetlen célzattal bírálta Franciaorszá­got A,a katonai nacionalizmus taíajan való kalandozás” miatt. Általános feltűnést keltett, hogy Wilson egyetlen szóval sem említette az Egyesült Ál­lamok vietnami háborúját és dominikai intervencióját. Az angol kormány ünne­pélyes alkalmakra fenntartott bankett házában kedden dél­előtt Harold Wilson minisz­terelnök üdvözölte a 15 NATO-hatalom Londonban J összegyűlt képviselőit. A brit miniszterelnök „atlanti egységre” szólító felhívásai üresen kongtak a cseppet sem ünnepé­lyes hangulatú államfér­fiak körében. Amerikai diplomatát utasítottak ki a Szovjetunióból Moszkva, (TASZSZ): A szovjet külügyminiszté­rium nem kívánatos személy­nek nyilvánította Norris D. Garnett amerikai diplomatát, a moszkvai amerikai nagykö­vetség attaséját, mert diplo­máciai beosztásával össze­egyeztethetetlen tevékenységet fejtett ki. A minisztérium tiltakozást jelentett be amiatt, hogy Garnett a Szovjetunióban ta­nuló afrikai diákok körében a Szovjetunióval szemben el­lenséges tevékenységet foly­tatott, s követeli, hogy a jö­vőben ne tűrjék meg az amerikai diplomaták ilyen irányú tevékenységét. Szó vjet—algériai közlemény Moszkva (TASZSZ): Moszkvában közleményt ad­tak ki a Bumedien vezette al gériai küldöttség szovjetunió- beli látogatásáról. 'A közle­mény szerint az algériai ven­dégeket fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és Alekszej Koszigin miniszterel­nök. Bumedien átada Brezs- nyevnek Ben Bella elnök, az FLN pártfőtitkárának üzene­tét. Bumedieíi találkozott ezen­kívül Kirill Mazurov első mi­niszterelnök-helyettessel, és Rogyion Malinovszkij honvé­delmi miniszterrel. Az algériai vendégek ked­den utaztak el a Szovjetunió­ból. akiket a bizalmas eszmecse­rék megkezdése előtt egyetlen kérdés foglalkoztatott: sike­rül-e „eseménytelenül meg­úszni” a NATO miniszteri ta­nácsa mostani ülésszakát, vagy nyílt összecsapásra ke­rül sor Couve de Murville francia külügyminiszter es George Ball amerikai külügy­miniszter-helyettes között az Egyesült Államok vietnami és dominikai beavatkozása ügyében. Az atlanti tanácskozás fő figyelme a NATO-szerződés hatályán kívül eső témák fele irányul: a NATO legutóbbi miniszteri tanácsa óta az Egyesült Államok kiterjesz­tette dél-vietnami háborúját Észak-Vietnamra és nagy­arányú fegyveres beavatkozás­hoz folyamodott Dominikában, Jóllehet a NATO-partnereK közül csak Franciaország bírálta nyíl­tan a partnereivel folyta­tott tanácskozás nélkül végrehajtott amerikai fegyveres akciókat, a szín­falak mögött más tagál­lamok is hangot adnak elégedetlenségüknek. Johnson elnök „texasi revol­verdiplomáciája’ miatt. Nyugatnémet — Izraeli diplomáciai kapcsolatok Tel Aviv, (MTI): Eskol izraeli miniszterelnök kedden reggel levelet küldött Erhard kancellárnak — jelenti az AFP. A francia hírügynök­ség értesülése szerint az iz­raeli kormány a levélben ar­ról értesíti Bonnt, hogy elfo­gadja a két ország közötti dip­lomáciai kapcsolatok létesíté­sére tett ajánlatát. Az erről szóló közös hivatalos közle­ményt és a két kormányfőnek egymáshoz intézett leveleit várhatólag szerdán délután vagy csütörtkön hozzák nyil­vánosságra. iedvezö javaslat az Indiai—pakisztáni határviszályban Raw Alpindi, (MTI): Sir Morrice Hajes James pakisztáni angol főbiztos, aki Anglia nevében közvetít az in­diai—pakisztáni határviszály­ban, hétfőn egyórás megbeszé­lést folytatott Ajub Khán pa­kisztáni elnökkel. A találkozón részt vett AH Bhutto pakisz­táni külügyminiszter is. Az AFP Üj-Delhiből jól tá­jékozott forrásra hivatkozva azt jelenti, hogy Pakisztán ál­lítólag elfogadta az angolok legújabb javaslatát a kutchi konfliktus megoldására és ez a javaslat kedvező fogadtatás­ra talált Indiában is. Üj-Delhiben tudni vélik — írja az AFP tudósítója — hogy Anglia Kutchtól északra demilitarizált övezet létesíté­sét javasolja, ahogy azt Pa- kosztán követeli, azonban két pakisztáni állást is kiürítené­nek. Sipos Gyula: A nagy éjszaka 23. Búciúzni jöttem A legkegyetlenebb mégis az volt, amikor a gyerek meg­lepte őket. Délután volt, ket­ten voltak a présházban, kun­cogtak, hentergőztek játéko­san, mint a kölyökállatok, lé­péseket se hallottak, semmi zajt, csak egyszer váratlanul nyilt az ajtó. Janika állt ott és ijedt nagy szemmel nézte őket. Akkor vették már ész­re, mikor bent állt. Dermesz­tő pillanat volt. Aztán János hirtelen felugrott, megsimo­gatta a gyerek állát, beszélt össze-vissza, vállát ölelte és birkózni hívta, de a gyerek nem játszott, szemében to­vábbra is ott ült a csodálko­zás. Tizenegy éves múlt, kis­gyerek még, de nem annyira kicsi, hogy zavart ne kelte­nének benne ezek a képek, titkot sejtetőn bele ne vésőd­nének emlékezetébe. — A szeretőd vagyok? — kérdezte Sárika. — Én va­1965. május 12. gyök a te szeretőd? Mondd, hogy szeretsz. S János engedelmesen monta utána. . — Még egyszer mondd, hogy szeretsz, hogy nagyon szeretsz. — De_ miért? Ez is csak játék? Ez az asszony ennyire hisz a sza­vakban? János arra gondolt, még soha senkinek nem mondta: szeretlek. Még ifjú­korában sem, Katinak sem. Ügy érezte, ezt a szót nem is szabad soha kimondani. Nem azért mert szürke, eset­len, nem fejez ki semmit ab­ból, ami őket összeköti, ha­nem azért, mert nincs rá szükség. — örvendek, — mondják az udvarias úriem­berek, de kellene-e mondani, ha valóban örülnének. — Világgá kellene men­nünk! — De hová? Saját maga elöl nem futhat el az ember. így múlt el az ősz, a tél java ideje, egyre nyomasz­tóbbak voltak a mélységek a hullám völgyeiben. János meglepődve vette észre, meny­nyire természetévé vált a hall­gatás, mennyire menekülés az a néhány óra, amit Sáriká- í val együtt-tölthet, s hogy né­ha beszélgetni is alig van idejük, olyan sietve zárják be az ajtót, bújnak egymás­hoz és újra meg újra, még a lélegzetük is egy ütemre fújtat, mintha egy test vol­nának. — Buja vagy, kis bujám! — Buja vagyok? Nem baj, ügye? Pedig azt hitted, nem is tudok már szeretni, azt gondoltad rólam, hogy fásult vagyok, hideg. Mondtad. Te kamasz, édes kamaszom, itt a helyed, érzed, úgye? Olyan jó vagy nekem, olyan jók va­gyunk egymásnak. Most mégis el kell bú­csúzni. El kell felejteni min­dent, ezt a présházat is, a nyolcvanhármas kilométerkö­vet is, a bogárkákat is, me­lyek ősszel átmásztak lábuk előtt az úton, a piros zuzmót a fa derekán és az illatot, a haj, a bőr, a tiszta test külö­nös illatát, melyet másnap is érzel sejtelmesen, hogy le kell hunynod a szemedet. El kell felejteni a ködös estéket és a teliholdat, mindent, min­dent, Sárika érdekében és a gyerekekért és önmagáért... Búcsúzni jöttem, elbúcsúzni — ismételgette magában, de sehogyse tudott rátalálni a szóra, mit is mond majd, amikor Sárika belép az aj­tón. Tibor valamivel küszködött álmában, lélegzete szaggatot­tá vált, karját, ujjait meg­feszítette, mintha erőlködve sem tudná behajlítani, aztán furcsa grimasszal kitátotta száját, vijjogó hangot adott. Majd köhögni kezdett és ez­zel fel is oldódott a feszült­ség, a köhögés megrázkódtat­ta, oldalt fordult, most már cipőjét is fölrakta a heverőre, megnyugodva, összehúzott lábbal aludt tovább. Hirtelen történt mindez, Jánosnak ar­ra sem volt ideje, hogy fel­ébressze, vagy vízzel meg­mossa az arcát, csak nézte a vergődő és megnyugvó em­bert, majd az ablakhoz ment és kitárta egyik szárnyát. A beáramló frissességből érezte csak meg, mennyire állott, savanyú, borszagú volt a le­vegő benn a szobában. Töltött magának, ivott még egy pohárral, aztán egy ronggyal feltörölte a tócsát az asztalon, s a nedves rongyot odavágta a farakás mellé. Megnézte a tüzet, már csak néhány szem parázs hunyor­gott a hamu alatt, újra kel­lett éleszteni, száraz venyi­gét rakott rá, majd amikor fellobbant a láng, néhány akácfatuskó darabot. De az ablakot nem csukta be, men­jen ki teljesen ez az áporo- dott szag, csak közben az alvó ember meg ne fázzon. Pokrócot kellene rá teríteni, de Tibor rajta feküdt a pokrócon, óvatosan kell ki­húzni alóla, hogy föl ne éb­redjen. Akkor lépett be Sárika. — Hát itt vagy, kedvesem? Elaludt? Ügye nem történt semmi baj? Annyira vártalak már, — öröm és aggódás, kérdés és hála volt egyszerre szemében. Letette szatyrát a székre, Jánoshoz ment, átfog­ta vállát, nézték az alvó Ti­bort, és kisgyerekes nyafo- gással sóhajtotta: —Jaj, én olyan szerencsétlen vagyok! Leült, lehajtotta fejét, mint­ha sírna, de fölnézett közben, várta János vigasztalását. — Senkim nincs rajtatok kívül és látod, Tibor is, most már majdnem minden hónap­ban... Mi lesz velem? Jaj, én olyan szerencsétlen vagyok. _ Legalább evett volna va­lamit — mondta János ko­moran és a hangból, a moz­dulatból Sárika tudta, hogy valami baj van, mert nem jön ide a szék mellé, nem simogatja meg a haját, nem néz rá vigasztalón, csak meg­igazítja a tüzet, aztán az ab­lakhoz megy, becsukja, meg­áll az asztal mellett, tölt ma­gának. _ Ne igyál, kedvesem. Elvette előle a poharat és a szatyorból kezdte kirakni az ennivalót. — Uborkát is hoztam, nézd, milyen pici aranyos is van közte, biztosan te se ettél reg­gel óta. Jaj, de sok bajom van veletek! (Folytatjuk) Est* Ifi ÓM %fßk sorokban V. Olaf norvég király hét­főn vacsorát adott Tito jugo­szláv köztársasági elnök tisz­teletére. A két államfő pohár­köszöntőt mondott; hangsú­lyozták, hogy mindkét tél rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ-nek. Mél­tatták a norvég—jugoszláv kapcsolatok szívélyességét is. Hétfőn a Német Demokra­tikus Köztársaságban tartóz­kodó kínai párt- és kormány­küldöttség tagjai megbeszélést folytattak a Német Ltojküs- ta Egységpárt Közp nti Bi­zottságának székházában a Központi Bizottság képvselöi- vel. A megbeszélés során mindkét tárgyalófél ismer ci­te nézeteit az egymást köl­csönösen érdeklő kérdésekül. A tanácskozás baráti légkör­ben zajlott le. A svéd rendőrség kedden bejelentette, hogy a biztonsá­gi szervek több olyan sze­mélyt tartóztattak le, akik gyaníthatólag egy titkos poli­tikai szervezet tagjai voltak. A szervezet célja Erlander mi­niszterelnök kormányának erő­szakos úton történő megbuk­tatása. A svéd rendőrség köz­lése szerint a titkos politikai szervezet tagjai náci beállí­tottságúak. A koreai fegyverszüneti ka­tonai vegye&bizottság ülésén a kínai—koreai fél tiltakozott amiatt, hogy május 5-e és 7-e között különböző amerikai hadihajók hatszor behatoltak Észak-Korea területi vizeire. A líbiai választásokon al­kalmazott csalások ellen tilta­kozó tüntetések során össze­csapásokra került sor a rend­őrség és a tüntetők között. Ta- gora városában megtámadták a középületeket és a rendőr­laktanyát. Különösen feszült a helyzet Bengáziában. Erhard kancellár június ele­jén az Egyesült Államokba utazik, ahol találkozik John­son elnökkel. Ismét letartóztatták Miguel Arraes baloldali, Amerika- ellenes brazil politikust, Per­nambuco állam volt kormány­zóját. Mint ismeretes, a volt kormányzót áprilisban a leg­felsőbb bíróság ítélete alap­ján egy év börtönviselés után felmentették. Szabadlábra he­lyezéséhez azonban Branco elnök személyes közbenjárásá­ra volt szükség. Üjabb vád­nélküli letartóztatása a köz- társasági elnök rendelkezését szegte meg. Az arab kormányfők érte­kezletét május 24-ről 26-ra halasztották. Az arab liga fő­titkársága közölte, hogy min­den arab országnak, így Tu­néziának is elküldte az érte­kezlet javasolt napirendjét, amelyen a Palesztinái kérdés­ben támadt viszály is szerepel. Mahmud Riad. az EAK kül­ügyminisztere közölte: Izrael nyugatnémet elismerése esetén az EAK nyomban 'megszakítja diplomáciai kapcsolatait a bon­ni kormánnyal, s ezért kor­mánya megállapodott Afga­nisztánnal, hogy vállalja az EAK érdekeinek védelmét a szakítás után. Halálos ítéletet kért az ügyész a kairói legfelső ál­lambiztonsági bíróság előtt fo­lyó kémperben a két fővád­lóit, a nyugatnémet Johann és Clara Lotz eUen. Az ENSZ leszerelési bizott­ságának hétfői ülésén az al- j gériai küldött után Alva ‘ Mydral asszony, Svédország képviselője szólalt fel. Kije­lentette. hogy kormánya kész tanulmányozni a leszere'es előmozdítására szolgáló javas­latokat, beleértve az atomle- szerelésről szóló csúcsértékéi le tervét is, azonban ügy ve li, hogy eredményesebb lenne I felhasználni az ENSZ és n genfi értekezlet már meglövi 1 fórumait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents