Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

Munkavédelem és mulasztás A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnöksége év elején felhívással fordult a megye üzemeinek vezetőihez és szak- szervezeti bizottságaihoz a munkavédelmi helyzet javítása érdekében. JVem ok nélkül. Mert bár 1963-hoz viszonyítva tavaly csökkent a balesetek száma, kisebb mértékben a ki­esett munkanapok száma is, az üzemek, vállalatok ennek elle­nére nem tettek meg mindent, hogy az ország más terüle­teihez viszonyítva baleseti sta­tisztikánk kedvezőbb legyen. 1965 első negyedében állami vállalatainknál, a tanácsi ipar­ban csökkent a balesetek szá­ma a bázishoz képest, a kieseti munkanapok száma viszont 492 nappal nőtt. Súlyosbítja a bal­eseti statisztikánkat, hogy még az elmúlt év hasonló idősza­kában csupán 1 halálos kime­netelű baleset történt, az idén három. Üzemeink, vállalataink kor­szerűségben, technológiában még nem érik el az iparvidé­kek szintjét, ennek ellenére a baleset nálunk sem elkerülhe­tetlen. Ott, ahol munkavédelmi szempontból az év elején felül­vizsgálták a munkaszervezett­séget, gondosan meghatározták a technológiai feladatokat és megtették a szükséges intézke­déseket, kevesebb a baleset, biztonságosabb a munka. A különböző szakmáknál mutat­kozó statisztikai eltérés is azt bizonyítja, hogy lehet baleset­mentes munkát végezni. A ta­nácsi vállalatoknál például je­lentősen csökkent a balesetek száma, ezzel párhuzamosan a kiesett munkanapok száma is, mert az idén sokkal nagyobb gondot fordítottak a dolgozók nevelésére. Persze akad egy­kéi kirívó példa is, mint pól­óul a Tiszalöki Faipari Válla­lat, vagy a Vásárosnaményi Ládagyár. Mindkét vállalatnál több a baleset, növekedett a munkanapkiesés mértéke. A baleseti oktatás megtörtént, a dolgozók azonban nem végzik munkájukat olyan körültekin­téssel és figyelemmel, hogy a ki ebb sérüléseket elkerülhes­sék. Mindkét vállalatnál ez évben új gyártmányok készíté­sé’ e álltak át és az új munka­folyamat vezetőktől, beosztot­taktól egyaránt nagyobb gon­dosságot követel. A baleseti statisztika taglalá­sánál külön szót érdemelnek megyénk súlyponti üzemei, azok a vállalatok, ahol általá­ban nagyobb a baleseti ve­szély, nagyobb tömegű munkát végeznek. Jó összehasonlítás­nak a tuzséri ÉRDÉRT, vala­mint a mátészalkai ÉRDÉRT Vállalat. Tuzséron az egy év­vel ezelőttihez viszonyítva hat­tal csökkent a baleset, a ki­esett munkanapok száma öt­venöttel kevesebb. A tuzsériak — erre megvolt az okuk — idén fokozottabb gondot fordí­tottak a balesetvédelemre, a biztonsági megbízott is körül­tekintőbben végezte feladatát. Ezzel szemben Mátészalkán 7 fővel nőtt a balesetek száma, 35-tel a kiesett munkanap. Ez annál meglepőbb, mert a má­tészalkai vállalat baleseti sta­tisztikája évekre visszamenőleg jó volt, és elgondolkoztató, hogy mi okozta a jelenlegi nö­vekedést. Az okot minden bi­zonnyal a vállalaton belül kell keresni. Az építőipari vállalatoknál az első negyedévben tovább szaporodtak balesetek. Külö nősen kirívó az ÉM. Sza bolcs-Szatmár megyei Építő ipari Vállalat statisztikája. Bár az első negyedévben a tél kö­vetkeztében kevesebb ember dolgozott, mégis sokan — har- mincketten — szenvedtek bal­esetet. Ez is azt igazolja, hogy az építőiparban nem elég csak felhívni az emberek figyelmét, hogy a baleset veszélye lehet­séges ,hanem meg kell tenni minden szükséges intézkedést a baleset elhárítására. A baleset elhárításában, il­letve azoknak csökkentésében említésre méltóan jól dolgoz­tak Kisvárdán az öntödei Vál­lalat 04-es számú gyáregységé­ben. Azért kiemelkedő ez a példa, mert ipari üzemeink kö­zül talán az öntödében a leg­nagyobb a báleseti veszély. A Vulkánban a balesetek héttel, a kiesett munkanapok 172-vel csökkenlek. A munkavédelmi helyzet ja­vítását célzó felhívás nyomán sok helyen érezhető a javulás, másutt viszont semmi. A MÁV- nál három halálos kimenetelű baleset történt. A MÁV-nál, de más üzemekben is — ezt a szá­mok bizonyítják — még foko­zottabban kell megkövetelni a balesetelhárítási előírások meg­tartását és még szigorúbban kell felelősségre vonni azokat) akik vétenek a munkafegye» lem, a technológiai fegyelem ellen. S. — ítél hét múlva mjit a BNV Száz megawattos turbinaház és új típusú játék — Konzolos marógép és campingfelszerelés — Hidraulikus lemezolló Külön szakmai bemutatók Még két hét és megnyitja kapuit a Budapesti Nemzet­közi Vásár. A Vásár Híradó beszámol az előkészüleíeírröi. ismerteti a kiállításon megje­lenő új termékeket. Nagy érdeklődésre tart­hatnak számot a BNV vas- kohászati pavilonjában be­mutatásra kerülő világ- színvonalon álló export- termékek. A vaskohászat régi iparág Magyarországon, az úgyneve­zett őskohót 1770-es években Fazola Henrik építette. A kö­zel 200 éves kohásza ttörténe- tet tablókon, grafikonokkal mutatják majd be. Ettől is na­gyobb érdeklődésre tarthatnak számot kohászatunk húsz év alatt elért új sikerei; a dúsí­tott ilmenitből gyártott íerro- titán, kohászatunk büszkesége a száz megawattos turbina­ház, csőgyártmányok, vasönt­vények, acélpalackok, drótkö­telek és még sok száz más kohászati termék. A kiállítás területére, külföldről és belföldről árad a rengeteg anyag. Megérkeztek a nemzetközi vá­sárra az Élelmiszeripari Be­rendezés és Gépgyártó Válla­lat első termékei. Az alig pár éve működő vállalat világvi­szonylatban is egyedülálló gé­peket mutat be. így többek között üvegszállító szalagokat, káposztaszeletelő gépeket, boraótöltö gépeket, füatöló- főzőszekrényeket. A Csepeli Szerszámgépgyár és a Diósgyő­ri Gépgyár szakmai újdonsá­gokat mutat be kiállításán. A csepeliek tíz korszerű géppel szerepelnek, így hosszmaró­gépekkel, lyukkártyás prog­ramvezérlésű, nagy teljesítmé­nyű konzolos marógépekkel, nagy teljesítményű mozgatha­tó sugárfúrógépekkel. A Diós­győri Gépgyár leginkább azo­kat a gépeket viszi a kiállí­tásra, amelyek mint export- termékek már számtalanszor sikert arattak: többek kozott huzalgyártó gépsort, amely hajszálhuzalok húzására, lá- gyitására és zománcozására szolgál. DHGN—1 típusú ne- hézforgógépet, nagy teljesít­ményű hidraulikus működé­sű automata darabolóíü részt, automatikus gyorsprést, hid­raulikus lemezollót. Diesel- motoros targoncát és még szá­mos gépet. Érdekes lesz a közszükségle­ti cikkekket kiállító Vasipari szövetkezetek bemutatója. Hu­szonöt vasipari szövetkezet vesz részt a vásáron, többok között konyhai felszerelésekkel, camping felszerelésekkel, műanyag közszükségleti cikkekkel és új típusú já­tékokkal. A konyhai felszerelésekben újdonságok az asztalvédű rács, edénytartó, új kávéfőzők, ösz- szecsukható zsúrkocsik, új ter­vezésű fürdőszoba és előszoba- berendezések. A játékkiáHí- tás, mely minden bizonnyal a gyermekek öröme 'lesz, bemu­tatja majd az újdonság rádió­építő szekrényt, az elektromos játék'vasu tat is. A magyar selyemipar részvétele a nemzetközi vásáron, reprezentatív fel­vonulás lesz, A selyemipar idei kiállításán bemutatja az ipar fejlődésére Jellemző gyártmányokat, Ezek­ből is kiemelkedő a műse- lyemáruk között: a termő- plasztikus tulajdonságú Iria- cetát fonalból gyártott film­nyomott twillanyag, amely gyűrődésállósága miatt ked­velt. Újszerű az egyenlőtlen kifonású végtelen selyemszál- ból, úgynevezett vibren fonal­ból 'készült különleges nafású divatszövet. A női ruhaanyagok vá­lasztékát bővítik a míise- lycm pikéanyagok. ame­lyek fehér és színes ala­pon, különböző csíkozás­sal készültek. Előtérbe kerülnek a különbö­ző müszálas anyagok kombiná­ciójával készült szövetek: a műselyem és viscos műszál keverékéből készült női divat­szövetek. A nemzetközi vásáron a kül­földi kállítók is soha nem lá­tott arányokban vesznek rés^t. Indiát például 28 cég képviseli gépekkel, textiláruk­kal, kávéval, teával, fűszer­árukkal, dohánnyal, festékkel, jutával és vegyescikkekkel. A Budapesti Nemzetközi Vásár május 21—31-ig várja a látogatókat. A BNV-n idén öt napon át szakmai bemutatókat tarta­nak: május 24—25—26—27— 28-án 10 órától 14 óráig csak szakemberek számára tartják nyitva a vásárt. A szakmai bemutatókra a vállalatoknak, közületiknek előre kell jegyet igényelni. Megjutalmazták a földműves- szövetkezetek legjobbjait A múlt évi eredmények, éa a felszabadulás tiszteletére in­dított verseny első szakaszá­ban elért munkasikerekért 146 000 forint pénzjutalmat osztottak ki ezekben a napok­ban a Szabolcs-Szatmár me­gyei földművesszövetkezeiek legjobbjai között, összesen 33 föld művesszövetkezet részes ült kisebb-nagyobb összegű pénz­jutalomban, több kapott elis­merő vagy dicsérő oklevelet. A felszabadulás tiszteletéi« indított versenyben a Ktme- csei földmű vesszővel ke,-e, eft az első, 15 000 forintot kapóit. A csengeri Eö dművesszö et- kezet 13 000, a tisza ök r.y r* bélteki, fehérgyarmati és ti- szavasvári 8—8000, míg a tyu- kodi ötezer forint jutalomban részesült. A szokásos évi ver- senj’t a vásárosnaményi 'msa nyerte, s megszerezte a „ki­váló földművesszövetkezet”’ címet, mellé 11 000 forint ju­talmat. A csengeri és pori s- almai fmsz a SZÖVOS7. és KPVDSZ központi vezetőségé­nek, a tiszavasvári és a vajai a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottságá­nak elismerő oklevelét nyerte el. A rakamazi takarékszö­vetkezet ugyancsak a SZÜ- VOSZ és a KPVDSZ központi vezetőségének dicsérő okleve­lét szerezte meg. A MÉSZÖV igazgatósága még 15 földmű- vesszövetkezetet jutalmazott elismerő oklevéllel és kisebb- nagyobb pénzösszeggel A verseny ez évben is to­vább tart. Cinke Lajos búcsúztatása A Demecserl Burgonya- keményitő Gyár egyik legrégibb munkása Cinke La­jos. Sem az arcáról, sem a mozgásáról nem lehet észre- \ • nni, hogy már 60 éves, hogy világéletében kemény munkán dolgozott. Most a ke­ményítő üzem sarkának dől- \ e. homlokát ráncolva, úgy kanyaritja önmagáról a szót, hogy élvezet hallgatni: — A magam esze szerint 1033-tól dolgozom itt, a hiva­talos papír szerint csak 1935- tílt. Két év elkeveredett, de meglehet, azt a két évet az akkori igazgató sinkófálta el, mert kutya egy világ volt itt akkor. A gyárban munkára csak úgy kerülhetett be az ember, hogy kacsát, libát, vagy tyúkot hozott az igaz­gat» iák. A jelentkezők, akik dóig >zni akartak, odagyűltek a k rzánházhoz, a nagyké- mé»y tövébe, ott volt a piac, és inkinek nem kárált, vagy sá» 'gott valami a hóna alatt, az-* árulhatta magát, Oswald úr figyelemre sem méltatta. — Szintén vitte a kacsát? — Honnan? Én a legpiszko- saijb munkára jelentkeztem, aipsontszénbe. Nem embernek v^Ji, egészségtelen munka voltba®, afe^y akkor a szorp- derffet végez***. Ne* is maradt meg mellettem senki, volt olyan, aki hajnalban be­állt mellém, és a reggelit már nem ette meg velem, időnek előtte leköszönt. Meg aztán, 18 órát kellett dolgozni, de kaptam én olyan parancsot is, hogy 48 órát egyfolytában. Mint a részeg dülöngéltem a fáradtságtól. Hát így néztem ki én akkor, — Családja volt? — Volt. öt fiam van. Már nagyok, családosok. _ Iskolába járt? — Négy iskolám van. Ele­mi. Elég volt az akkor. — Olvasni, szórakozni szo­kott? — Régen nem. Most van az újság, meg a rádió, hát olvasgatok, elszórakozom. Ré­gen csak dolgoztam, ha nem a gyárban, akkor a gazdák­nál. — Külföldön járt? .— Hogyne, a fronton. Egy­szer behívtak 42-ben, oda­voltam 2 évig. aztán negyven­négyben megint hívtak, de én azt mondtam; megy az ör­dög. — Most nyugdíjba megy, mik a tervei a jövőben? — Ha én innen letisztelgek, először is felmegyek Pestre, egy hétre a fiamhoz, aztán meg belépek a tez-be. Dolog Fehér szobák az erdőben Szórakoztató, figyelemelterelő foglalkozások — Egy tbc-s beteg napi gyógyszerfogyasztása 25 forint — Előítéletek, alkohol és a gyógyulás — V illamos váróhelyiség kellene Erdei kitérő. A Sóstóra igyekvők villamosa elhúz a Megyei TBC Gondozó Inté­zet előtt. A kerítés mögött kékmelegitős betegek. Némelyi­kük nem is oly reg még egész­séges volt, vagy legalább is azt hitte. A szűrővizsgálat ki­mutatta a tbc-t. A modern épületben száz­hetven egészségügyi és techni­kai dolgozó vigyázza a be­utaltak gyógyulását. Köztük tizenkét orvos. Az intézet 330 ágyas, egy beteg napi étkezésének nyersanyagnor­mája 17 forint, az egy beteg­re eső napi gyógyszerfo­gyasztás 25 forint. S minden teljesen ingyenes. A társa­dalom kiemelten gondoskodik a tbc-s betegek gyógyításá­ról. A nyíregyházi intézetet a legkorszerűbb gyógyítási esz­közökkel látták el, hogy az egykori népbetegség csíráját is eltüntessék. mistáig. Többségük bízik az orvostud , ray ban és kész alávetni u ■ d a gyógyító el­járásoknak, s betartani az or­vosi utasításokat. De vannak előítéletek áldozatai is. Az egyik fiatal beteg tbc-je azért hatalmasodott el, mert a család nem engedte kezel­tetni. Ilyenkor az orvosok megfeszített munkája sem hoz mindig teljes gyógyulást. Elvét­ve olyanok is akadnak, akik titkolják betegségüket, bár maguk is felfedezték, nem mennek a gondozóba. Másokat a szervezet túlzott igénybe vétele, az anyagiak utáni haj­sza juttatott el a betegséghez. Emberi hiúság is elindítója lehet a bajnak, mint az egyik asszonynál, aki fogyni akart, szervezete legyengült és al­kalmas melegágya lett a kór­okozóknak. Az első számú „közellenség”, az alkohol is ott szerepel a „vádlottak” padján. Más okok, mint rég HoRyan ,a,á,nak nélkül, nem lehet kérem él­ni. Életének értelme, tartalma a munka, a kenyér. A de- mecseri gyár legrégibb mun­kása arra a kérdésre, hogy megérte-e, kurtán felelt: „Meg”. Üj tudományos módszere­ket alkalmaznak az országos szinten álló intézetben, mint a légzésfunkció vizsgálat mű­tétek előtt, s a rákos elválto­zások korai felfedezése tük­rözéssel. Bár még van orvos­hiány, egy-két technikai fel­tétel is most érik meg — ez­után adják át rendeltetésének a sebészeti műtőt — a gyó­gyítás színvonala a kezdeti zökkenőket nem érzi meg. Elegendő-e a gyógyuláshoz az intézeti gondoskodás, a pi­hentető kúrák, a szórakozta­tó, figyelemelterelő foglal­kozások, a gyógytorna, a munkaterápia, a 860 kötetes betegkönyvtár, a minden ágy­ra felszerelt íülhallgatós rá­dió, a hetenként kétszeri filmvetítés...? Az orvosok gyógyításon túli emberi kap­csolatai a betegekkel? A kerítés mögött, — bár sok minden megtalálható ami ak intézet otthonosságát je­lenti, — mégis sajátos belső élet zajlik. A betegek sok-sók típusa található meg, a pesz- saémetíriól a túlzottan opti­vissza : Pszichológusnak' is kell len­nie a gyógyító orvosnak, se­gíteni levetkőzni a betegek előítéleteit, tudatlanságát, hegy minden beutalt akarjon meggyógyulni. Szabaduljon meg minden kölönctől, csalá­di problémától. S ez ^íem mindig egyszerű. Az orvosok egy kicsit panaszfelvevők és intézők. Nyugdíj, elhelyezke­dési ügyek és ehhez hasonlók foglalkoztatják a már gyó­gyulófélben lévő betegeket. Keresik az utat vissza a ré- ei munkahelyre, az egészsé­gesek közé, ahol legtöbbször megértés fogadja őket. De akadnak idegenkedők is, akik elhúzódásukkal, megjegyzé­seikkel nemhogy segítenék a lélek gyógyulását, hanem újabb megrázkódtatásokat okoznak. így aztán nem zök­kenőmentes a visszatalálás a betegség előtti útra. A megyei intézet ebben is utat mutat, alkalmazottainak nyolcvan százaléka volt tbc-s' felgyó­gyult . A fehér szobákban ilyen nem szorosan gyógyítási prob­lémák is foglalkoztatják az orvosokat, a betegeket. Min­den akadályt megmozgatnak* amely még az útban van. Ilyen a közlekedés gondja: az olykor kiszámíthatatlanul közlekedő villamosok sok bosszúságot, s mi több a gyógyulófélben lévő emberre igen sok veszélyt okozhatnak. Élni a lehetőségekkel „Az erdei kitérő várakozó épülete az igényeknek nem felel meg. Jelentős lesz a be­tegek és a beteglátogatók for­galma. Beteglátogató egy-egy látogatási napon esetleg több száz is lehet, akiknek külö­nösen a téli hónapok során zárt — esetleg fűtött — vá­róterem volna szükséges”. A kórház vezetőinek kérő­iét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nem tudta tel­jesíteni, pedig indokolt és szükséges lenne a váróhelyi­ség. Más veszély is leselkedik a gyógyuló emberre, mint az alkohol, amely hatástalanná teheti a gyógyszeres ke­zelést. A közeli Tölgyes csár­da néha kísértésbe hozza a gyengébb akaratot. A még elhárítandó akadá­lyokat leszámítva adott min­den, kiváló klíma, napfény; modern gyógyászati eszközök, az orvosok és a társadalom segítőkészsége. De valami még szükséges a gyógyulás­hoz, a beteg akaratereje, bi­zakodása és önfegyelme. És sok-sok felvilágosító szó, azokhoz, akiket még az elő­ítéletek, vagy a tudatlanság távol tart a fehér szobáktól, ahol a modern orvostudo­mány száműzi az emberiség egyik rémét a tbc-t. Páll Géza T UK. műim l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents