Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-06 / 105. szám
Munkavédelem és mulasztás A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnöksége év elején felhívással fordult a megye üzemeinek vezetőihez és szak- szervezeti bizottságaihoz a munkavédelmi helyzet javítása érdekében. JVem ok nélkül. Mert bár 1963-hoz viszonyítva tavaly csökkent a balesetek száma, kisebb mértékben a kiesett munkanapok száma is, az üzemek, vállalatok ennek ellenére nem tettek meg mindent, hogy az ország más területeihez viszonyítva baleseti statisztikánk kedvezőbb legyen. 1965 első negyedében állami vállalatainknál, a tanácsi iparban csökkent a balesetek száma a bázishoz képest, a kieseti munkanapok száma viszont 492 nappal nőtt. Súlyosbítja a baleseti statisztikánkat, hogy még az elmúlt év hasonló időszakában csupán 1 halálos kimenetelű baleset történt, az idén három. Üzemeink, vállalataink korszerűségben, technológiában még nem érik el az iparvidékek szintjét, ennek ellenére a baleset nálunk sem elkerülhetetlen. Ott, ahol munkavédelmi szempontból az év elején felülvizsgálták a munkaszervezettséget, gondosan meghatározták a technológiai feladatokat és megtették a szükséges intézkedéseket, kevesebb a baleset, biztonságosabb a munka. A különböző szakmáknál mutatkozó statisztikai eltérés is azt bizonyítja, hogy lehet balesetmentes munkát végezni. A tanácsi vállalatoknál például jelentősen csökkent a balesetek száma, ezzel párhuzamosan a kiesett munkanapok száma is, mert az idén sokkal nagyobb gondot fordítottak a dolgozók nevelésére. Persze akad egykéi kirívó példa is, mint pólóul a Tiszalöki Faipari Vállalat, vagy a Vásárosnaményi Ládagyár. Mindkét vállalatnál több a baleset, növekedett a munkanapkiesés mértéke. A baleseti oktatás megtörtént, a dolgozók azonban nem végzik munkájukat olyan körültekintéssel és figyelemmel, hogy a ki ebb sérüléseket elkerülhessék. Mindkét vállalatnál ez évben új gyártmányok készítésé’ e álltak át és az új munkafolyamat vezetőktől, beosztottaktól egyaránt nagyobb gondosságot követel. A baleseti statisztika taglalásánál külön szót érdemelnek megyénk súlyponti üzemei, azok a vállalatok, ahol általában nagyobb a baleseti veszély, nagyobb tömegű munkát végeznek. Jó összehasonlításnak a tuzséri ÉRDÉRT, valamint a mátészalkai ÉRDÉRT Vállalat. Tuzséron az egy évvel ezelőttihez viszonyítva hattal csökkent a baleset, a kiesett munkanapok száma ötvenöttel kevesebb. A tuzsériak — erre megvolt az okuk — idén fokozottabb gondot fordítottak a balesetvédelemre, a biztonsági megbízott is körültekintőbben végezte feladatát. Ezzel szemben Mátészalkán 7 fővel nőtt a balesetek száma, 35-tel a kiesett munkanap. Ez annál meglepőbb, mert a mátészalkai vállalat baleseti statisztikája évekre visszamenőleg jó volt, és elgondolkoztató, hogy mi okozta a jelenlegi növekedést. Az okot minden bizonnyal a vállalaton belül kell keresni. Az építőipari vállalatoknál az első negyedévben tovább szaporodtak balesetek. Külö nősen kirívó az ÉM. Sza bolcs-Szatmár megyei Építő ipari Vállalat statisztikája. Bár az első negyedévben a tél következtében kevesebb ember dolgozott, mégis sokan — har- mincketten — szenvedtek balesetet. Ez is azt igazolja, hogy az építőiparban nem elég csak felhívni az emberek figyelmét, hogy a baleset veszélye lehetséges ,hanem meg kell tenni minden szükséges intézkedést a baleset elhárítására. A baleset elhárításában, illetve azoknak csökkentésében említésre méltóan jól dolgoztak Kisvárdán az öntödei Vállalat 04-es számú gyáregységében. Azért kiemelkedő ez a példa, mert ipari üzemeink közül talán az öntödében a legnagyobb a báleseti veszély. A Vulkánban a balesetek héttel, a kiesett munkanapok 172-vel csökkenlek. A munkavédelmi helyzet javítását célzó felhívás nyomán sok helyen érezhető a javulás, másutt viszont semmi. A MÁV- nál három halálos kimenetelű baleset történt. A MÁV-nál, de más üzemekben is — ezt a számok bizonyítják — még fokozottabban kell megkövetelni a balesetelhárítási előírások megtartását és még szigorúbban kell felelősségre vonni azokat) akik vétenek a munkafegye» lem, a technológiai fegyelem ellen. S. — ítél hét múlva mjit a BNV Száz megawattos turbinaház és új típusú játék — Konzolos marógép és campingfelszerelés — Hidraulikus lemezolló Külön szakmai bemutatók Még két hét és megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. A Vásár Híradó beszámol az előkészüleíeírröi. ismerteti a kiállításon megjelenő új termékeket. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a BNV vas- kohászati pavilonjában bemutatásra kerülő világ- színvonalon álló export- termékek. A vaskohászat régi iparág Magyarországon, az úgynevezett őskohót 1770-es években Fazola Henrik építette. A közel 200 éves kohásza ttörténe- tet tablókon, grafikonokkal mutatják majd be. Ettől is nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot kohászatunk húsz év alatt elért új sikerei; a dúsított ilmenitből gyártott íerro- titán, kohászatunk büszkesége a száz megawattos turbinaház, csőgyártmányok, vasöntvények, acélpalackok, drótkötelek és még sok száz más kohászati termék. A kiállítás területére, külföldről és belföldről árad a rengeteg anyag. Megérkeztek a nemzetközi vásárra az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat első termékei. Az alig pár éve működő vállalat világviszonylatban is egyedülálló gépeket mutat be. így többek között üvegszállító szalagokat, káposztaszeletelő gépeket, boraótöltö gépeket, füatöló- főzőszekrényeket. A Csepeli Szerszámgépgyár és a Diósgyőri Gépgyár szakmai újdonságokat mutat be kiállításán. A csepeliek tíz korszerű géppel szerepelnek, így hosszmarógépekkel, lyukkártyás programvezérlésű, nagy teljesítményű konzolos marógépekkel, nagy teljesítményű mozgatható sugárfúrógépekkel. A Diósgyőri Gépgyár leginkább azokat a gépeket viszi a kiállításra, amelyek mint export- termékek már számtalanszor sikert arattak: többek kozott huzalgyártó gépsort, amely hajszálhuzalok húzására, lá- gyitására és zománcozására szolgál. DHGN—1 típusú ne- hézforgógépet, nagy teljesítményű hidraulikus működésű automata darabolóíü részt, automatikus gyorsprést, hidraulikus lemezollót. Diesel- motoros targoncát és még számos gépet. Érdekes lesz a közszükségleti cikkekket kiállító Vasipari szövetkezetek bemutatója. Huszonöt vasipari szövetkezet vesz részt a vásáron, többok között konyhai felszerelésekkel, camping felszerelésekkel, műanyag közszükségleti cikkekkel és új típusú játékokkal. A konyhai felszerelésekben újdonságok az asztalvédű rács, edénytartó, új kávéfőzők, ösz- szecsukható zsúrkocsik, új tervezésű fürdőszoba és előszoba- berendezések. A játékkiáHí- tás, mely minden bizonnyal a gyermekek öröme 'lesz, bemutatja majd az újdonság rádióépítő szekrényt, az elektromos játék'vasu tat is. A magyar selyemipar részvétele a nemzetközi vásáron, reprezentatív felvonulás lesz, A selyemipar idei kiállításán bemutatja az ipar fejlődésére Jellemző gyártmányokat, Ezekből is kiemelkedő a műse- lyemáruk között: a termő- plasztikus tulajdonságú Iria- cetát fonalból gyártott filmnyomott twillanyag, amely gyűrődésállósága miatt kedvelt. Újszerű az egyenlőtlen kifonású végtelen selyemszál- ból, úgynevezett vibren fonalból 'készült különleges nafású divatszövet. A női ruhaanyagok választékát bővítik a míise- lycm pikéanyagok. amelyek fehér és színes alapon, különböző csíkozással készültek. Előtérbe kerülnek a különböző müszálas anyagok kombinációjával készült szövetek: a műselyem és viscos műszál keverékéből készült női divatszövetek. A nemzetközi vásáron a külföldi kállítók is soha nem látott arányokban vesznek rés^t. Indiát például 28 cég képviseli gépekkel, textilárukkal, kávéval, teával, fűszerárukkal, dohánnyal, festékkel, jutával és vegyescikkekkel. A Budapesti Nemzetközi Vásár május 21—31-ig várja a látogatókat. A BNV-n idén öt napon át szakmai bemutatókat tartanak: május 24—25—26—27— 28-án 10 órától 14 óráig csak szakemberek számára tartják nyitva a vásárt. A szakmai bemutatókra a vállalatoknak, közületiknek előre kell jegyet igényelni. Megjutalmazták a földműves- szövetkezetek legjobbjait A múlt évi eredmények, éa a felszabadulás tiszteletére indított verseny első szakaszában elért munkasikerekért 146 000 forint pénzjutalmat osztottak ki ezekben a napokban a Szabolcs-Szatmár megyei földművesszövetkezeiek legjobbjai között, összesen 33 föld művesszövetkezet részes ült kisebb-nagyobb összegű pénzjutalomban, több kapott elismerő vagy dicsérő oklevelet. A felszabadulás tiszteletéi« indított versenyben a Ktme- csei földmű vesszővel ke,-e, eft az első, 15 000 forintot kapóit. A csengeri Eö dművesszö et- kezet 13 000, a tisza ök r.y r* bélteki, fehérgyarmati és ti- szavasvári 8—8000, míg a tyu- kodi ötezer forint jutalomban részesült. A szokásos évi ver- senj’t a vásárosnaményi 'msa nyerte, s megszerezte a „kiváló földművesszövetkezet”’ címet, mellé 11 000 forint jutalmat. A csengeri és pori s- almai fmsz a SZÖVOS7. és KPVDSZ központi vezetőségének, a tiszavasvári és a vajai a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottságának elismerő oklevelét nyerte el. A rakamazi takarékszövetkezet ugyancsak a SZÜ- VOSZ és a KPVDSZ központi vezetőségének dicsérő oklevelét szerezte meg. A MÉSZÖV igazgatósága még 15 földmű- vesszövetkezetet jutalmazott elismerő oklevéllel és kisebb- nagyobb pénzösszeggel A verseny ez évben is tovább tart. Cinke Lajos búcsúztatása A Demecserl Burgonya- keményitő Gyár egyik legrégibb munkása Cinke Lajos. Sem az arcáról, sem a mozgásáról nem lehet észre- \ • nni, hogy már 60 éves, hogy világéletében kemény munkán dolgozott. Most a keményítő üzem sarkának dől- \ e. homlokát ráncolva, úgy kanyaritja önmagáról a szót, hogy élvezet hallgatni: — A magam esze szerint 1033-tól dolgozom itt, a hivatalos papír szerint csak 1935- tílt. Két év elkeveredett, de meglehet, azt a két évet az akkori igazgató sinkófálta el, mert kutya egy világ volt itt akkor. A gyárban munkára csak úgy kerülhetett be az ember, hogy kacsát, libát, vagy tyúkot hozott az igazgat» iák. A jelentkezők, akik dóig >zni akartak, odagyűltek a k rzánházhoz, a nagyké- mé»y tövébe, ott volt a piac, és inkinek nem kárált, vagy sá» 'gott valami a hóna alatt, az-* árulhatta magát, Oswald úr figyelemre sem méltatta. — Szintén vitte a kacsát? — Honnan? Én a legpiszko- saijb munkára jelentkeztem, aipsontszénbe. Nem embernek v^Ji, egészségtelen munka voltba®, afe^y akkor a szorp- derffet végez***. Ne* is maradt meg mellettem senki, volt olyan, aki hajnalban beállt mellém, és a reggelit már nem ette meg velem, időnek előtte leköszönt. Meg aztán, 18 órát kellett dolgozni, de kaptam én olyan parancsot is, hogy 48 órát egyfolytában. Mint a részeg dülöngéltem a fáradtságtól. Hát így néztem ki én akkor, — Családja volt? — Volt. öt fiam van. Már nagyok, családosok. _ Iskolába járt? — Négy iskolám van. Elemi. Elég volt az akkor. — Olvasni, szórakozni szokott? — Régen nem. Most van az újság, meg a rádió, hát olvasgatok, elszórakozom. Régen csak dolgoztam, ha nem a gyárban, akkor a gazdáknál. — Külföldön járt? .— Hogyne, a fronton. Egyszer behívtak 42-ben, odavoltam 2 évig. aztán negyvennégyben megint hívtak, de én azt mondtam; megy az ördög. — Most nyugdíjba megy, mik a tervei a jövőben? — Ha én innen letisztelgek, először is felmegyek Pestre, egy hétre a fiamhoz, aztán meg belépek a tez-be. Dolog Fehér szobák az erdőben Szórakoztató, figyelemelterelő foglalkozások — Egy tbc-s beteg napi gyógyszerfogyasztása 25 forint — Előítéletek, alkohol és a gyógyulás — V illamos váróhelyiség kellene Erdei kitérő. A Sóstóra igyekvők villamosa elhúz a Megyei TBC Gondozó Intézet előtt. A kerítés mögött kékmelegitős betegek. Némelyikük nem is oly reg még egészséges volt, vagy legalább is azt hitte. A szűrővizsgálat kimutatta a tbc-t. A modern épületben százhetven egészségügyi és technikai dolgozó vigyázza a beutaltak gyógyulását. Köztük tizenkét orvos. Az intézet 330 ágyas, egy beteg napi étkezésének nyersanyagnormája 17 forint, az egy betegre eső napi gyógyszerfogyasztás 25 forint. S minden teljesen ingyenes. A társadalom kiemelten gondoskodik a tbc-s betegek gyógyításáról. A nyíregyházi intézetet a legkorszerűbb gyógyítási eszközökkel látták el, hogy az egykori népbetegség csíráját is eltüntessék. mistáig. Többségük bízik az orvostud , ray ban és kész alávetni u ■ d a gyógyító eljárásoknak, s betartani az orvosi utasításokat. De vannak előítéletek áldozatai is. Az egyik fiatal beteg tbc-je azért hatalmasodott el, mert a család nem engedte kezeltetni. Ilyenkor az orvosok megfeszített munkája sem hoz mindig teljes gyógyulást. Elvétve olyanok is akadnak, akik titkolják betegségüket, bár maguk is felfedezték, nem mennek a gondozóba. Másokat a szervezet túlzott igénybe vétele, az anyagiak utáni hajsza juttatott el a betegséghez. Emberi hiúság is elindítója lehet a bajnak, mint az egyik asszonynál, aki fogyni akart, szervezete legyengült és alkalmas melegágya lett a kórokozóknak. Az első számú „közellenség”, az alkohol is ott szerepel a „vádlottak” padján. Más okok, mint rég HoRyan ,a,á,nak nélkül, nem lehet kérem élni. Életének értelme, tartalma a munka, a kenyér. A de- mecseri gyár legrégibb munkása arra a kérdésre, hogy megérte-e, kurtán felelt: „Meg”. Üj tudományos módszereket alkalmaznak az országos szinten álló intézetben, mint a légzésfunkció vizsgálat műtétek előtt, s a rákos elváltozások korai felfedezése tükrözéssel. Bár még van orvoshiány, egy-két technikai feltétel is most érik meg — ezután adják át rendeltetésének a sebészeti műtőt — a gyógyítás színvonala a kezdeti zökkenőket nem érzi meg. Elegendő-e a gyógyuláshoz az intézeti gondoskodás, a pihentető kúrák, a szórakoztató, figyelemelterelő foglalkozások, a gyógytorna, a munkaterápia, a 860 kötetes betegkönyvtár, a minden ágyra felszerelt íülhallgatós rádió, a hetenként kétszeri filmvetítés...? Az orvosok gyógyításon túli emberi kapcsolatai a betegekkel? A kerítés mögött, — bár sok minden megtalálható ami ak intézet otthonosságát jelenti, — mégis sajátos belső élet zajlik. A betegek sok-sók típusa található meg, a pesz- saémetíriól a túlzottan optivissza : Pszichológusnak' is kell lennie a gyógyító orvosnak, segíteni levetkőzni a betegek előítéleteit, tudatlanságát, hegy minden beutalt akarjon meggyógyulni. Szabaduljon meg minden kölönctől, családi problémától. S ez ^íem mindig egyszerű. Az orvosok egy kicsit panaszfelvevők és intézők. Nyugdíj, elhelyezkedési ügyek és ehhez hasonlók foglalkoztatják a már gyógyulófélben lévő betegeket. Keresik az utat vissza a ré- ei munkahelyre, az egészségesek közé, ahol legtöbbször megértés fogadja őket. De akadnak idegenkedők is, akik elhúzódásukkal, megjegyzéseikkel nemhogy segítenék a lélek gyógyulását, hanem újabb megrázkódtatásokat okoznak. így aztán nem zökkenőmentes a visszatalálás a betegség előtti útra. A megyei intézet ebben is utat mutat, alkalmazottainak nyolcvan százaléka volt tbc-s' felgyógyult . A fehér szobákban ilyen nem szorosan gyógyítási problémák is foglalkoztatják az orvosokat, a betegeket. Minden akadályt megmozgatnak* amely még az útban van. Ilyen a közlekedés gondja: az olykor kiszámíthatatlanul közlekedő villamosok sok bosszúságot, s mi több a gyógyulófélben lévő emberre igen sok veszélyt okozhatnak. Élni a lehetőségekkel „Az erdei kitérő várakozó épülete az igényeknek nem felel meg. Jelentős lesz a betegek és a beteglátogatók forgalma. Beteglátogató egy-egy látogatási napon esetleg több száz is lehet, akiknek különösen a téli hónapok során zárt — esetleg fűtött — váróterem volna szükséges”. A kórház vezetőinek kérőiét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nem tudta teljesíteni, pedig indokolt és szükséges lenne a váróhelyiség. Más veszély is leselkedik a gyógyuló emberre, mint az alkohol, amely hatástalanná teheti a gyógyszeres kezelést. A közeli Tölgyes csárda néha kísértésbe hozza a gyengébb akaratot. A még elhárítandó akadályokat leszámítva adott minden, kiváló klíma, napfény; modern gyógyászati eszközök, az orvosok és a társadalom segítőkészsége. De valami még szükséges a gyógyuláshoz, a beteg akaratereje, bizakodása és önfegyelme. És sok-sok felvilágosító szó, azokhoz, akiket még az előítéletek, vagy a tudatlanság távol tart a fehér szobáktól, ahol a modern orvostudomány száműzi az emberiség egyik rémét a tbc-t. Páll Géza T UK. műim l