Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

4 külföld humora — Tudja régebben rendőr kutya volt,.. mm Ismét négy Sssa van! Én tovább aast Jäter«?», túl falni számomra. __________- _______ A3 iUafbarát. FÖLDES GYÖRGY­Agglúgéuy hálóban Megrögzött hrwe vagyak a házasság intézményének, de ellenzem a túl korai házaságo- kat. Jó ideig büszke voltam ifjú barátomra, Kerekes Menyhértre, aki tanácsomra hallgatva ellenállt minden kísértésnek s nem hagyta ma­gát idő előtt az. anyakönywe- zető elé terelni. Sajnos ké­sőbb, — amikor már főmér­nöki állása, magas fizetése és szépen berendezett összkom- fortos lakása volt — hiába serkentettem a nősülésre. Már-már úgy láttam, hogy Menyhért, barátom végképp kicsúszott a kezemből, amikor éjszakába nyúló eszmecseré­ink egyikén váratlanul így szólt: — Ha jól meggondolom, iga­zad van. Meg kellene nősül­nöm. Harminöt éves vagyok, s az agglegényi élet sivár és öröm télén. — Végié megjött az eszed — feleltem örvendezve. — Persze, jól kell választanod. — Szerintem is ez a legfon­tosabb — magyarázta Meny­hért. — A lány legyen mun­kás, paraszt és értelmiségi... — Egy személy bein gondolod? — kérdeztem nem kevés iró­niával. De Menyhért nem za­vartatta magát. — Legyen intelligens és művelt, egyszerű és rafinált, modern és tartózkodó, jómeg- jelenésű, csinos dolgozó nő. — Még jó, hogy nem szabsz több feltételt, — szakítottam félbe a fiút. —- Ilyen lány nem létezik. — Asszony is jó lenne. — Az ilyen asszony rendsze­rint férjnél van már. — No látod! — szólt Meny­hért felcsillanó szemmel. — Az ilyen asszonyt tehát fi­gyelmen kívül kell hagynom. De egy ilyen tökéletes lányt sem vennék el. Van önkriti­kám. Nem érdemelném meg. — És ha mégis hozzád men­ne? — Ha erae van ne» jcmae hozzám. Bírta lányt pedig nem veszek el. — Ugratsz engem — mond­tam szemrehányóan Menyhért- nek. — Össze-vissza beszélsz. — Félek! — felelte. — Sok á rossz házasság. — Ezért kell jó házasságot kötnöd. — A jó házasság a legros­szabb, — zárta le Menyhért a beszélgetésünket, — abból so- hasem lehet kiszabadulni. Be kell vallanom, hogy még tíz esztendeig hiába fáradoz- tam Menyhért megnősítésén. Dehát nem egyedül én fára­doztam. Erre törekedett min­den barátja és kollégája, sőt még az igazgatónője, a közis­merten okos Magyariné, ír- muska is. Az ő érvei is hatás­talanok maradtak, pedig Ir- muskát még a célprémium is serkentette: egy nagy tábla tejmogyorós csokoládét ígér­tem neki, ha Menyhértet va­laha is megnősíti. ★ A most már túlzottan ifjú­nak nem mondható barátom, Menyhért, tavaly december­ben téli üdülésre a Mátrába utazott. Irmuska így búcsúzott tőle: — Vigyázzon magára. Meny­hért nehogy befonják. Én a ka- rok maganak feleséget szerez­ni. — Kár a fáradságért! Nem szeretem az összehozott házas­ságokat — szabadkozott Meny­hért, — és különben sem nő­sülök. Már megértem negyven- öt esztendőt, de egyetlen ősz hajszálam sincs, ügy élek mint hal a vízben. Ne féljen, nem hagyom magam behálóz- ni. Menyhért elbúcsúzott tőlem is, s én most sem mulasztot­tam el, hogy a családi élet szépségeit ecseteljem előtte. —- Belőled csak a nős em­berek irigysége beszél — szólt gúnyosan, s ennek bi­zonyítására citálta Ady egyik versének néhány sorát: Ám néha mégis szóljon az ének Bús ég-vivásnak, atok-zenének, Csalogatónak. Hadd jöjjön más is, Lalla, lalla, Rokkanjon más is, pusztuljon más is. Ezt a néhány sort dekla- málva lépett fel Menyhért a mátrai autóbusz lépcsőjére, s boldogan elutazott, ügy lát­tam, nem zavarja, hogy Ady „Ének a porban” című remek- művéből vett idézet nem a házasságra, hanem az akkori magyar költői sorsra utalt. Ami ezután következett, le­het sablon is, lehet kivétel is. Két nap múlva Menyhért megismerkedett az üdülőben Bálint Verával. Együtt étkez­tek, együtt sétáltak és együtt szórakoztak esténként. Meny­hért csak Verával foglalkozott, s ki tudná megmagyarázni hogy miért, de szüntelenül csak az agglegényi élet sivár­ságát ecsetelte nagy keserű­séggel. — Én csak azt tudom mon- dani magának — jegyezte meg nem egyszer Vera — bogy sohase nősüljön meg. Ne adja fel szabad életét. Az ilyen megcsontosodott aggle- gény már nem lenne képes feladni az önállóságát. Menyhért meghökkent. Ilyen nővel még nem találkozott. Eddig minden lány és asz- szony, akit csak ismert, azt bizonygatta, hogy milyen ku­tya élete van egyedül egy fér­fiembernek. Vera viszont egyenesen lebeszéli a házas­ságról. Esténként Menyhért egyre nyugtalanabbul hánykódott az ágyában, olykor hajnalodott már, amikor végre álomba szenderült. S a mátrai erdő havas út­jain, séta közben, Vera is elmondott egyet és mást az életéről, csak kissé szűksza­vúbban, mint azt Meny4»*rtl szerette volna. Annyit még*» megtudott Veráról, hogy el­vált asszony rosszul sikerült a házassága s ő ig megtanult, már önállóan és függetlenül élni. Harmincöt éves, osztály- vezető egy pesti vállalatnál,, havi kétezer ötszázzal, ami nem megvetendő. A házasság­ról vallott nézetei teljesen megegyeznek Menyhértével: ő is foggal-körömmel védi s függetlenségét. Amikor az üdülés befejez­tével visszatértek Pestre,- Menyhért úgy érezte, nem örökre búcsúzott el Verától a már másnap hozzákezdett csi­nos üdülőpartnerének a „ká- derezéséhez.” — Nagyon megköszönném, ha utánanézne, hogy tulaj- donkeppen ki is ez a Bálint Vera, _ kérte Menyhért az igazgatónőjét, Irmuskát, miu­tán némileg zavartan, de rész­letesen informálta mátrai ka­landjáról. — Sajnos komoly ügy! Irmuska „utánanézett” es három nap múlva már be ls számolt Menyhértnek. — Bálint Veráról csak jól hallottam kifogástalanul dol­gozik a munkahelyén mindé** ki szereti. — kezdte Irmuska. — Otthon pedig kitűnő házi­asszony... — És csinos — jegyezi» meg Menyhért. — Valóban az! De nem fog magához férjhezmenm -a szögezte le Irmuska feltűnő határozottsággal, Menyhért nagy meghökkenésére. — És miért nem, ha szabad érdeklődnöm? — kerdezt* nyugtalanul Menyhért, amikor már felocsúdott a meglepetésé- bői. — Mert ő is megszokta a* önállóságot. És egy csinos, el­vált fiatalasszony szebb jövőt is el tud képzelni, minthogy vállalja egy megcsontosodotf agglegény rigolyáit. Úgy látszik Vera mégsem volt ennyire állhatatos. Alig múlt el néhány hónap, s Bá­lint Verát már Kerekes Meny. hértnének hívták. Derék feie, sége, az újdonsült férj szere­pében boldogan sütkérező» Menyhért barátunknak. — Bár hallgattam volna rád, s már tíz évvel ezelőtt! megnősültem volna — mond- ta nekem Menyhért a minaf»! — Dehát mindig ajánlottal« valakit. Te is, más is! Én pe­dig nem vagyok híve az „osz- szehozott házasságoknak. __ Drága barátom Menyhért* Sohasem fogod megtudni, hogy Irmuska szervezte meg a nösülésedet. Egy ügyesen és gyorsan elcserélt be utal óvni s kitűnő instrukciókkal ö küldte a Mátrába Verát, a leg, jobb barátnőjét. Én pedig a célprémiumot a nagy tábla tej mogyoróst, — még az esküvő napján átad- tam Irmuskának. KERESZTREJTVÉNY Ma a nemzetközi gyermek­nap alkalmával Juhász Gyu­la égjük verséből Idézünk há­rom sort. A szakasz befejező sora: .................... Elétek lengetem a lobogóm”. Beküldendő sorok sorrend- ben: vízsz. 1, függ. 12, vízsz. 27 es függ. 14. VÍZSZINTES: 13. Rendszeres tv-músor. 15. A színházi belépőjegy (+')• 16. DK. 18. Női név. 20. Sza­badban elkerített hely álla­tok részére. 21. AAF. 23. Má­jus 30. 24. Szilágyi Károly. 26. ....-fere. 30. Számtalan. 31. Helyhatározó s»ó, népiesen. 32. Színésznő, aki színművek­ben naív fiatal nő szerepét alakítja. 34. NF. 35. A 33 vízszintest. 38. YK. 38. Ész- sael felfogták-e? 39. Anód egyik fele. 40. Kelet-Indiában honos hajóépítésre használt fa. 42. Sok ember álma. 43. Kicsinyitöképző. 44. Összegez. 46. Görög betű. 47. Vissza: kopasz. 48. Tizeinkét hónap. 50. Szeszélyes, hóbortos. 52. Izom­daganat. 54. Személyek, tár­gyát egyedi megjelölésére használt szó. 55. Valódi, tény­leges. 57. Vág (pl. kenyeret). 58. „Néma” dal!’ 59. Kisebb fiútestvére. 60. Lám. 62. Ösz- sze-vissza sír. 63 Visszárw! 64. A házastárs apja. 66. Az ábc. kezdete. 67. Tengeri, fo­lyami állomás. 70. Valamivel tartozók. 72. Utánpótlás, szál- lítóosdop. FÜGGŐLEGES. 2. Visszahi. S. Terenrtspo*4»1 űz. 4. Torokrész. 5. Vissza: elhunyt költőnk. 6. Balaton, 7. Mint a 43 vízsz. 8. A-rval a végén Veszprém megyei köz­ség. 9. ZEAT. 10. Köszméte 11. Az egyik évszakban. 17. Keleti eredetű hosszú felső­ruha. KI. Égbolt (—I. 32 Nyomdai betűtípus. 34. Ke vert szék. 25. Valamely tárgy körvonalai. 28. Az olasz deal a hatodik hangja. 29. S. 33. EKCX Sí Vese vess $brétas Május M. keresztrejtvény megfejtése: „Csöndes jósággal ringat, daj­ka! Gyógyít a tavasz ereje — A Május édesanyám hangján dalol, hogy daloljak vele!" Nyertesek: Chriszt Aladar, Nagy Sándor és Reicht György né nyíregyházi, Ko­vács István budapesti. Bá­nyai Imréné csengeri, ö. Sa­mu Andrásné dögéi, Nagy Rozália fehérgyarmati, Farkas István gávai, ö. Fülep Já- nosné nyírbátori. Ujj Katalin orosi kedves rejtvényfejtöink. A nyereménykönyveket o©s- táav elküldtük* szóhasználatbanj. #8. A Ti­sza egyik mellékfolyó­ja. 44. Kötelező Állam­háztartási Számlakeret, rét. 43. Tv-operatőr munka­eszköze. 45. Vissza női név. 47. Becézett női név. 49. Hi­bát, szabálytalanságot követ el. 51. Téli sport. 53. Erősítő szócska. 56. Hangszerem. 59. Porkolábod. 61. Jelenleg. 63. Veszprém megyei község. 64. Állami bevétel. 65. Az ábc. rendje. 68. IE. 69. Régi hossz­mérték. 70. Alga egyik fele. 71. Vissza: egyszerű gép. Megfejtéseket legkésőbb június 7-ig keli beküldeni. Csak levelezőlapon bekül­dött megfejtéseket fogadunk, el.

Next

/
Thumbnails
Contents