Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-30 / 126. szám
4 külföld humora — Tudja régebben rendőr kutya volt,.. mm Ismét négy Sssa van! Én tovább aast Jäter«?», túl falni számomra. __________- _______ A3 iUafbarát. FÖLDES GYÖRGYAgglúgéuy hálóban Megrögzött hrwe vagyak a házasság intézményének, de ellenzem a túl korai házaságo- kat. Jó ideig büszke voltam ifjú barátomra, Kerekes Menyhértre, aki tanácsomra hallgatva ellenállt minden kísértésnek s nem hagyta magát idő előtt az. anyakönywe- zető elé terelni. Sajnos később, — amikor már főmérnöki állása, magas fizetése és szépen berendezett összkom- fortos lakása volt — hiába serkentettem a nősülésre. Már-már úgy láttam, hogy Menyhért, barátom végképp kicsúszott a kezemből, amikor éjszakába nyúló eszmecseréink egyikén váratlanul így szólt: — Ha jól meggondolom, igazad van. Meg kellene nősülnöm. Harminöt éves vagyok, s az agglegényi élet sivár és öröm télén. — Végié megjött az eszed — feleltem örvendezve. — Persze, jól kell választanod. — Szerintem is ez a legfontosabb — magyarázta Menyhért. — A lány legyen munkás, paraszt és értelmiségi... — Egy személy bein gondolod? — kérdeztem nem kevés iróniával. De Menyhért nem zavartatta magát. — Legyen intelligens és művelt, egyszerű és rafinált, modern és tartózkodó, jómeg- jelenésű, csinos dolgozó nő. — Még jó, hogy nem szabsz több feltételt, — szakítottam félbe a fiút. —- Ilyen lány nem létezik. — Asszony is jó lenne. — Az ilyen asszony rendszerint férjnél van már. — No látod! — szólt Menyhért felcsillanó szemmel. — Az ilyen asszonyt tehát figyelmen kívül kell hagynom. De egy ilyen tökéletes lányt sem vennék el. Van önkritikám. Nem érdemelném meg. — És ha mégis hozzád menne? — Ha erae van ne» jcmae hozzám. Bírta lányt pedig nem veszek el. — Ugratsz engem — mondtam szemrehányóan Menyhért- nek. — Össze-vissza beszélsz. — Félek! — felelte. — Sok á rossz házasság. — Ezért kell jó házasságot kötnöd. — A jó házasság a legrosszabb, — zárta le Menyhért a beszélgetésünket, — abból so- hasem lehet kiszabadulni. Be kell vallanom, hogy még tíz esztendeig hiába fáradoz- tam Menyhért megnősítésén. Dehát nem egyedül én fáradoztam. Erre törekedett minden barátja és kollégája, sőt még az igazgatónője, a közismerten okos Magyariné, ír- muska is. Az ő érvei is hatástalanok maradtak, pedig Ir- muskát még a célprémium is serkentette: egy nagy tábla tejmogyorós csokoládét ígértem neki, ha Menyhértet valaha is megnősíti. ★ A most már túlzottan ifjúnak nem mondható barátom, Menyhért, tavaly decemberben téli üdülésre a Mátrába utazott. Irmuska így búcsúzott tőle: — Vigyázzon magára. Menyhért nehogy befonják. Én a ka- rok maganak feleséget szerezni. — Kár a fáradságért! Nem szeretem az összehozott házasságokat — szabadkozott Menyhért, — és különben sem nősülök. Már megértem negyven- öt esztendőt, de egyetlen ősz hajszálam sincs, ügy élek mint hal a vízben. Ne féljen, nem hagyom magam behálóz- ni. Menyhért elbúcsúzott tőlem is, s én most sem mulasztottam el, hogy a családi élet szépségeit ecseteljem előtte. —- Belőled csak a nős emberek irigysége beszél — szólt gúnyosan, s ennek bizonyítására citálta Ady egyik versének néhány sorát: Ám néha mégis szóljon az ének Bús ég-vivásnak, atok-zenének, Csalogatónak. Hadd jöjjön más is, Lalla, lalla, Rokkanjon más is, pusztuljon más is. Ezt a néhány sort dekla- málva lépett fel Menyhért a mátrai autóbusz lépcsőjére, s boldogan elutazott, ügy láttam, nem zavarja, hogy Ady „Ének a porban” című remek- művéből vett idézet nem a házasságra, hanem az akkori magyar költői sorsra utalt. Ami ezután következett, lehet sablon is, lehet kivétel is. Két nap múlva Menyhért megismerkedett az üdülőben Bálint Verával. Együtt étkeztek, együtt sétáltak és együtt szórakoztak esténként. Menyhért csak Verával foglalkozott, s ki tudná megmagyarázni hogy miért, de szüntelenül csak az agglegényi élet sivárságát ecsetelte nagy keserűséggel. — Én csak azt tudom mon- dani magának — jegyezte meg nem egyszer Vera — bogy sohase nősüljön meg. Ne adja fel szabad életét. Az ilyen megcsontosodott aggle- gény már nem lenne képes feladni az önállóságát. Menyhért meghökkent. Ilyen nővel még nem találkozott. Eddig minden lány és asz- szony, akit csak ismert, azt bizonygatta, hogy milyen kutya élete van egyedül egy férfiembernek. Vera viszont egyenesen lebeszéli a házasságról. Esténként Menyhért egyre nyugtalanabbul hánykódott az ágyában, olykor hajnalodott már, amikor végre álomba szenderült. S a mátrai erdő havas útjain, séta közben, Vera is elmondott egyet és mást az életéről, csak kissé szűkszavúbban, mint azt Meny4»*rtl szerette volna. Annyit még*» megtudott Veráról, hogy elvált asszony rosszul sikerült a házassága s ő ig megtanult, már önállóan és függetlenül élni. Harmincöt éves, osztály- vezető egy pesti vállalatnál,, havi kétezer ötszázzal, ami nem megvetendő. A házasságról vallott nézetei teljesen megegyeznek Menyhértével: ő is foggal-körömmel védi s függetlenségét. Amikor az üdülés befejeztével visszatértek Pestre,- Menyhért úgy érezte, nem örökre búcsúzott el Verától a már másnap hozzákezdett csinos üdülőpartnerének a „ká- derezéséhez.” — Nagyon megköszönném, ha utánanézne, hogy tulaj- donkeppen ki is ez a Bálint Vera, _ kérte Menyhért az igazgatónőjét, Irmuskát, miután némileg zavartan, de részletesen informálta mátrai kalandjáról. — Sajnos komoly ügy! Irmuska „utánanézett” es három nap múlva már be ls számolt Menyhértnek. — Bálint Veráról csak jól hallottam kifogástalanul dolgozik a munkahelyén mindé** ki szereti. — kezdte Irmuska. — Otthon pedig kitűnő háziasszony... — És csinos — jegyezi» meg Menyhért. — Valóban az! De nem fog magához férjhezmenm -a szögezte le Irmuska feltűnő határozottsággal, Menyhért nagy meghökkenésére. — És miért nem, ha szabad érdeklődnöm? — kerdezt* nyugtalanul Menyhért, amikor már felocsúdott a meglepetésé- bői. — Mert ő is megszokta a* önállóságot. És egy csinos, elvált fiatalasszony szebb jövőt is el tud képzelni, minthogy vállalja egy megcsontosodotf agglegény rigolyáit. Úgy látszik Vera mégsem volt ennyire állhatatos. Alig múlt el néhány hónap, s Bálint Verát már Kerekes Meny. hértnének hívták. Derék feie, sége, az újdonsült férj szerepében boldogan sütkérező» Menyhért barátunknak. — Bár hallgattam volna rád, s már tíz évvel ezelőtt! megnősültem volna — mond- ta nekem Menyhért a minaf»! — Dehát mindig ajánlottal« valakit. Te is, más is! Én pedig nem vagyok híve az „osz- szehozott házasságoknak. __ Drága barátom Menyhért* Sohasem fogod megtudni, hogy Irmuska szervezte meg a nösülésedet. Egy ügyesen és gyorsan elcserélt be utal óvni s kitűnő instrukciókkal ö küldte a Mátrába Verát, a leg, jobb barátnőjét. Én pedig a célprémiumot a nagy tábla tej mogyoróst, — még az esküvő napján átad- tam Irmuskának. KERESZTREJTVÉNY Ma a nemzetközi gyermeknap alkalmával Juhász Gyula égjük verséből Idézünk három sort. A szakasz befejező sora: .................... Elétek lengetem a lobogóm”. Beküldendő sorok sorrend- ben: vízsz. 1, függ. 12, vízsz. 27 es függ. 14. VÍZSZINTES: 13. Rendszeres tv-músor. 15. A színházi belépőjegy (+')• 16. DK. 18. Női név. 20. Szabadban elkerített hely állatok részére. 21. AAF. 23. Május 30. 24. Szilágyi Károly. 26. ....-fere. 30. Számtalan. 31. Helyhatározó s»ó, népiesen. 32. Színésznő, aki színművekben naív fiatal nő szerepét alakítja. 34. NF. 35. A 33 vízszintest. 38. YK. 38. Ész- sael felfogták-e? 39. Anód egyik fele. 40. Kelet-Indiában honos hajóépítésre használt fa. 42. Sok ember álma. 43. Kicsinyitöképző. 44. Összegez. 46. Görög betű. 47. Vissza: kopasz. 48. Tizeinkét hónap. 50. Szeszélyes, hóbortos. 52. Izomdaganat. 54. Személyek, tárgyát egyedi megjelölésére használt szó. 55. Valódi, tényleges. 57. Vág (pl. kenyeret). 58. „Néma” dal!’ 59. Kisebb fiútestvére. 60. Lám. 62. Ösz- sze-vissza sír. 63 Visszárw! 64. A házastárs apja. 66. Az ábc. kezdete. 67. Tengeri, folyami állomás. 70. Valamivel tartozók. 72. Utánpótlás, szál- lítóosdop. FÜGGŐLEGES. 2. Visszahi. S. Terenrtspo*4»1 űz. 4. Torokrész. 5. Vissza: elhunyt költőnk. 6. Balaton, 7. Mint a 43 vízsz. 8. A-rval a végén Veszprém megyei község. 9. ZEAT. 10. Köszméte 11. Az egyik évszakban. 17. Keleti eredetű hosszú felsőruha. KI. Égbolt (—I. 32 Nyomdai betűtípus. 34. Ke vert szék. 25. Valamely tárgy körvonalai. 28. Az olasz deal a hatodik hangja. 29. S. 33. EKCX Sí Vese vess $brétas Május M. keresztrejtvény megfejtése: „Csöndes jósággal ringat, dajka! Gyógyít a tavasz ereje — A Május édesanyám hangján dalol, hogy daloljak vele!" Nyertesek: Chriszt Aladar, Nagy Sándor és Reicht György né nyíregyházi, Kovács István budapesti. Bányai Imréné csengeri, ö. Samu Andrásné dögéi, Nagy Rozália fehérgyarmati, Farkas István gávai, ö. Fülep Já- nosné nyírbátori. Ujj Katalin orosi kedves rejtvényfejtöink. A nyereménykönyveket o©s- táav elküldtük* szóhasználatbanj. #8. A Tisza egyik mellékfolyója. 44. Kötelező Államháztartási Számlakeret, rét. 43. Tv-operatőr munkaeszköze. 45. Vissza női név. 47. Becézett női név. 49. Hibát, szabálytalanságot követ el. 51. Téli sport. 53. Erősítő szócska. 56. Hangszerem. 59. Porkolábod. 61. Jelenleg. 63. Veszprém megyei község. 64. Állami bevétel. 65. Az ábc. rendje. 68. IE. 69. Régi hosszmérték. 70. Alga egyik fele. 71. Vissza: egyszerű gép. Megfejtéseket legkésőbb június 7-ig keli beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk, el.
