Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK XXIL ÉVFOLYAM, 119. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. MÄJTJS 22, SZOMBAT Párt- cis kormány Tejelők jelenlétében, Fock Jenő ünnepi beszédével megnyílt a Budapesti IVenizdkőzi Vásár A megnyitó után a vendégek megtekintik a vásárt. ü tanyai települések kommunális ellátásáról tárgyalt a megyei tanács vb Pénteken reggelre ünnepi köntöst öltött a Budapesti Nemzetközi Vásár. A vásár­város főterén felállított ár- bócsoron 35 ország nemzeti lobogóját lengette a szél. Kilenc óra előtt sorra ér­keztek a vendégek az ünne­pi megnyitóra, akiket dr. Vitéz András, a vásár igaz­gatója fogadott. Az ünnepi megnyitón megjelentek: Apró Antal, Peltér Lajos, Fock Jenő, a küinisztertanáps elnökhelyet­tesei, Ajtai Miklós, Csa­nádi György, Horgos Gyula, Kovács Imre, Lévárdi Fe­renc, Losoncéi Pál, Nagy József né, Tausz János, Tí­már Mátyás, Veres József a kormány tagjai. Ott volt a magyar politikai, gazdasá­gi és kulturális élet számos képviselője, részt vettek a megnyitón a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmá­ból hazánkba érkezett kor­mányküldöttségek, a külke­reskedelmi miniszter meghí­vására érkezett külföldi de­legációk és vendégek, továb­bá a diplomáciai testület vezetői és tagjai, a vásár külföldi pavilonjainak igaz­gatói. A Himnusv! elhangzása a t án Foek Jenő, a mi­nisztertanács elnökhe­lyettese mondott ünnepi megnyitók — Kedves vendégeink! — Engedjék meg, hogy az 1965. évi Budapesti Nem­zetközi Vásár megnyitása alkalmából üdvözöljem az Elnöki Tanács és a kor­mány megjelent tagjait, a diplomáciai testület képvi­selőit, a hozzánk érkezett kormánydelegációkat, az összes kiállítókat és vala­mennyi kedves vendégünket. — Kanjainkban, amikor a technikai haladás világmé­retekben gyorsuló ütemével «zükségszeröen együtt fej­lődik a nemzetközi munka- megosztás, a világkereske­delemben különösen fontos szerepe van az árucserét «1 őmozdító nemzetközi vásá­roknak. — Ezek sorában a Buda­pesti Nemzetközi Vásár ia mindinkább eleget tesz e fontos és elsődleges felada­tának. — Ezt bizonyítja, hogy •suttal — a rendező Ma­gyarországgal együtt — 35 •urópai és tengerentúli ór- *zág kiállítóinak nyújt al­kalmat és megfelelő keretet éruik bemutatására. Ebben kz évben a külföldi kiállítók által elfoglalt terület nagyobb, mint eddig bármikor. 8 meghaladja a korábbia­kat ugyancsak túlszár­nyaló hazai árubemutató méreteit. — A magunk részéről ötömmel üdvözlünk a ke­reskedelem bővítésére irá­nyuló minden törekvést, an­nál is inkább, mert nép­gazdaságunkban a külkeres­kedelem igen jelentős he­lyet foglal el: exportunk volumene meghaladja a nemzeti jövedelem egyhar- madát. Külkereskedelmi forgalmunk gyors ütemű növekedése pedig azt bizo­nyítja, hogy nemcsak hir­detjük az egyenjogúság és kölcsönös előnyök szem előtt tartásával folytatott kereskedelem fejlesztésének szükségességét, hanem & gyakorlatban is megvalósít­juk. — Ez kétségkívül döntő tényezője a Budapesti Nemzetközi Vásár növekvő vonzerejének. A vásáron a konkrét üzletkötések mel­lett lehetőség nyilik olyan kapcsolatok kialakítására, amelyek, a tapasztalat szerint gyakran érlelőd­nek tartós kereskedelmi összeköttetéssé. — A vásár szemléltetően tükrözi a Kölcsönös Gaz­dasági Segíts Tanácsa keretében a baráti szo­cialista országokkal ki­alakuló termelési együtt­működés eredményeit és feladatait. Ugyanakkor elősegítheti egyéb országokkal is kiala­kítható, kölcsönösen gyü­mölcsöző termelési koope­rációs lehetőségek tavábbi feltárását. — Túlmenően azon, hogy a vásár ma már számottevő találkozóhely a nemzetközi kereskedelemnek, évről évre megújuló találkozást jelent dolgozó népünk alkotó mun­kájának gyarapodó eredmé­nyeivel. — Ebben az évben, ami­kor felszabadulásunk 20. év­fordulóját ünnepeljük, itt bemutatott termékeink egy­ben a szocialista épités út­jára lépett Magyarország ed­digi fejlődését, társadalmi előrehaladását is tükrözi. Mind nagyobb számban bi­zonyítják azt a törekvé­sünket is, hogy termelőerő­inket az iparban magas fo­kú szellemi munkát megteste­sítő, itthon és a külföldi piacokon keresett, korszerű gyártmányok gazdaságos előállítására összpontosít­suk. — A vásár arculatához ezúttal is hozzátartozik, hogy a látogatók százezrei — immár hagyománysze- rűen — itt ismerkednek meg azokkal az új fo­gyasztási cikkeinkkel, amelyek fokozatosan be­vonulnak mindennapi életünkbe. Ezek, szolgálják akár a célszerű, divatos öltözkö­dést, akár a fejlett lakás­kultúrát. ízlésformáló szere­püknél fogva sokban hoz­zájárulhatnak a fogyasztói árkereslet helyes kialakí­tásához. (Bozsán Endre felvétele). — A vásár alkalmából nagy számban ideérkező külföldi vendégeinknek a vá­sáron és a vásáron kívül is alkalmuk nyilik, hogy köz­vetlen tapasztalatokat sze­rezzenek építőmunkánk szá­mos területéről, kultúránk­ról, művészetünkről, min­dennapi életünkről. Meg­győződhetnek és hazatérve számot adhatnak arról, hogy békeszerető dolgozó népünk megbecsüli eddigi eredmé­nyeinket és bizakodva néz a jövő elé. — Kedves vendégeink! — A vásár megnyitására olyan időpontban kerül sor, aiAkor a nemzetközi helyzet több vonatkozásban kiélező­dött. Bármennyire is ünne­pélyes a vásár megnyitásá­nak pillanata, ez alkalom­mal is teljés határozottság­gal meg kell mondanunk: a magyar nép, a magyar kor­mány elítél minden agresz- sziót és teljes mértékben szolidaritást vállal a jogta­lanul megtámadott népek­kel. — Befejezésül, engedjék meg, hogy még egyszer üd­vözöljem az itt megjelent valamennyi kiállítót. Kívá­nom; érjenek el jó eredmé­nyeket, érezzék jól magukat vendégszerető népünk kö­rében és közreműködésükkel járuljanak hozzá a kölcsö­nösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez. — Ezzel az 1965. évi Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt megnyitom. A meghívott vendégek ez­után megtekintették a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt A külterületi lakott helyek egészségügyi és kulturális helyzetéről, s az ezzel kap­csolatos további feladatokról tárgyalt pénteki ülésen a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. Szabolcsban 1323 szét­szórt település van. 83100 ember, a megye lakosságának 14,3 száza­léka tanyán él. A fel- szabadu ás óta a tanyai lakosig életkörülményei is jelentősen megváltoz­tak. A felmérések szerint 90 te­lepülésen van fúrott kút, a tanyák egyharmadában vil­lany, 24 település rende’ke- zik bekötő úttal 38-nak van vasúti megállója, 69-et érint az autóbuszjárat. A felsőta­gozatos tanulók közül 360 diákot helyeznek el kollé­giumba. Az orvosi körzetek­be 176 települést kapcsoltak be, 34 nagyobb tanyán van helyszíni orvosi rendelés. 92 vegyesboltban a lakosság 41 százaléka szerezheti be a legszükségesebb árukat. 110 helyen működik telefon és tíz helyen tanácsi kirendelt­ség. A korszerűtlen települési ’ viszonyok köve' kéziében, azonban — főként egészség­ügy és kulturális téren — a . tanyai lakosság a községek­hez viszonyítottan még me is elmaradottabb körülmé­nyek között él. Jó ivóvízzel pl. a lakos­ságnak csak egynegye­dét. villamos energiával 44,5 százalékát sikerült ellátni. Az öíven főnél nagyobb létszámú tele-^ pülések háromnegyed ré­sze nem közelíthető meg szilárd burkolatú úton. A tömegközlekedési eszkö - zöket az ott élő dolgozók kb. 40 százaléka veheti igénybe. Nagyobb az írástu­datlanok és kisebb az érett­ségivel rendelkezők száma, mint a községekben. Az al­só tagozatú iskolák túlzsú­foltak. a felsőtagozatos ta­nulóknak a rossz közlekedé­si viszonyok miatt nehéz a bejárás. Nem kielégítő a la­kosság orvosi és kereskedel­mi ellátottsága. A végrehajtó bizottság határozata szerint a jö­vőben az eddiginél foko­zottabban törődnek a külterületek kommunális ellátásával. A szétszórt települések ki­alakulásának a külterjes mezőgazdasági termelés volt az oka, mivel a nagy terüle­teket a távoleső községekből Másfél évvel ezelőtt ver­senyt indított a tsz sertésgon­dozók körében a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osz­tálya. A mozgalom eredmé­nyeit értékelte a Földműve­lésügyi Minisztérium állat­tenyésztési főosztálya: azo­kat a termelőszövetkezeti sertésgondozókat, akik a ser­téselhullások és a kényszer- vágások megszűnése érde­kében a legtöbbet tettek, a megyei tanács mezőgazdasá­niegmunkálni nem lehetett. A mai termelési viszonyok már nem igénylik a lakosság e jelentős részének külterü­leten élését. Ezért töreked­nek a megyében — közsé­gekbe való építéssel, a ki­sebb települések meszünte- téséve] — az ott élő lakos­ság számának csökkentésé­re. Ez azonban hosszantartó folyamat. Addig is — a me­gyei pártbizottság ide vo­natkozó határozatának 1i- gyelembe vételével — foko­zottabban biztosítják a na­gyobb települések kommu­nális ellátását. A végrehajtó bizottság ha­tározata szerint a járási tanácsoknak nagy körültekintéssel meg ke’l vizsgálni a te­lepülések helyzetét, a legszükségesebb kommu­nális ellátás javításának lehetőségeit. A továbbfejlesztésre java­solt és az ötszáz lakost meg­haladó településeken az anyagi eszközöktől függően és fontossági sorrendben gondoskodnak megfelelő ivó­vízről, elárusítóhelyekről, a rendszeres orvosi rendelések­ről. népművelési, könyvtári feladatok, klubfoglalkozások céljára alkalmas helyiségek kialakításáról, hivatalos órák, fogadónapok rendszere­sítéséről, kulturális és egyéb rendezvényekről. A villamo­sításnál és bekötő utak épí­tésénél ugyancsak ezeket a településeket részesítik előnyben. A határozat fogalkozik a kisebb településeken élő la­kosság jobb ellátását célzó feladatokkal is. A végrehajtó bizottság utasította Valamennyi szakosztályát: sürgősen készítsék el a tanyai te­lepülések fejlesztéseinek tervét, ütemét, a szüksé­ges anyagi, műszaki fel­tételeket, hogy érinek alapján igényeljék a fel­sőbb szervek támogatá­sát és a helyi lakosság segítségét, közreműködé­sét. A járási tanácsok pedig se­gítsék elő, hogy már a jövő évi községfejlesztési tervek összeállításánál az eddiginél jobban vegyék figyelembe a tanyai lakosság igényét. Felkérte a végrehajtó bi­zottsága MÉSZÖV, KISZÖV, valamint az OTP vezetőit, hogy tegyenek hatékony in­tézkedéseket a külterületek ellátásának további javításá­ra h. 1„ gi osztálya a főigazgatóság­gal és az Állami Biztosító­val egyetértésben pénzjuta­lomban részesítette. A versenyben első lett a kisvárdai Rákóczi, második a tyukodi Kossuth, harmadik a tiszavasvári Rákóczi, ne­gyedik a nagyvarsányi Sza­badság, ötödik pedig a nyír- meggyesi Petőfi Tsz. Az öl közös gazdaság sertésgondoe zói 10—8—6 és 3 ezer fo­rintos pénzjutalomban ré­szesültek. Első: a kisvárdai Rákóczi Tsz

Next

/
Thumbnails
Contents