Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Kiosztották az 1965. évi fliiamí- és KossuthA magyar forradalmi munkás—paraszt kormány a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során elért nagy jelentőségű tudományos termelési, gyógyítási, pedagógiai eredmények elismeréséül

az íllami-díj i fokozatával tünteti ki

SÄVOLT PÄL Kossuth-dí- jast, az Ut-vasúttervező Vállalat szakág főmérnökét, a hídiroda vezetőjét Magyarország első kábelhídjának, az Erzsébet-hídnak tervezéséért, DR. DUMBOVICH BORIST, a Gyógyszerkutató Intézet tudományos osztályvezetőjét;

DK, BORST JÓZSEFET, az orvostudományok kandidátusát, a Gyógyszerkutató Intézet tudományos osztályvezetőjét;

DR, TOLDY LAJOST, a kémiai tudományok kandidátusát, a Gyógyszerkutató Intézet tudományos fómunkatársát; az idegrendszerre ható gyógyszerek új irányzatú hazai kutatásában elért eredményekért (megosztott díj);

DR. ZAMBÖ JÁNOS Kos- süth-díjas egyetemi tanárt, az MTA levelező tagját, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát, a „Bányászati telepítések analitikája" című könyvében összefoglalt tudományos munkásságáért.

NßHAI DR. SZTRÖKAY PÁLT, a műszaki tudományok doktorát, a GANZ Villamos- sági Művek volt okleveles gépészmérnökét, a vasúti és közúti villamosvontatás területén kifejtett munkásságáért;

Az Állami-díj 2. fokozatával tünteti ki

BA.1XAY LÁSZLÓ okleveles építészmérnököt, az ÉM Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalata osztályvezetőjét;

GNÄDIG MIKLÓS Kossuth- díjas okleveles mérnököt, az ÉM Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalata osztályvezetőjét;

OROLIN ANDRÁST, az ÉM

Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalata okleveles gépészmérnökét;

KOVÁCS LAJOST, az ÉM

31. sz. Állami Építőipari Vállalat főépítés vezetőjét;

KIRÁLY JÁNOST, az ÉM.

31. sz. Állami Építőipari Vál- -alat vasbetonszerelő brigád- vezetőjét a Tiszai Vegyikom- binát épületeinek egységes és ‘ipizált szerkezeti megoldásáért és kivitelezéséért (megosztott díj);

GENCSI PÁLT, az Erőmű Beruházási Vállalat főmérnökét a magyar erőműrendszer erőműveinek létesítése terén Mfejtett, több évtizedes tevékenységéért;

SZÁDAT REZSŐT, a Láng Gépgyár főkonstruk' őrét a ha- zai turbinagyártás kifejlesztőben, elsősorban az 50 mW-os •írbina megtervezésével elért eredményeiért, elméleti és pedagógiai munkásságáért;

DB. FENYVES ERVIN egyetemi tanárt, a fizikai tuaomá- nvok doktorát, a Dubnái gyesi tett Atomkutató Intézet azgalóhelyett^sét, a kozmt- -ijs sugárzás területén végzet egy évtizedet meghaladó munkássága eredményeiért;

DR GÁSPÁR REZSŐT, a fizikai tudományok doktorát, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, a kvan- tumkémia területén elért eredményeiért;

OR. RADNÖT MAGDA egyetemi tanárt, az MTA levelező tagját, a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. Sz. _ _ szemésze ti klinika igazgatóját, a szemészeti pathológia és en- docrirológia területén elért eredményeiért;

DR. SÍK ENDRÉT, a történelemtudományok doktorát a Fekete Afrika története” című könyvéért;

DR. TURÁNYI ISTVÁNT, a műszaki tudományok doktorát, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tan- saékvesető egyetemi tanárát,

a közlekedés üzemtana magyarországi tudományos megalapozásával elért eredményeiért, a forgalomtervezés és irányítás gépesítése terén kifejtett munkásságáért;

Az illami-díj 2. fokozatával tünteti ki

BÍRTA ALAJOST, a Borsodi Vegyi Kombinát főművezetőjét;

GROSSZ KÁROLYT, a Péti Nitrogénművek főművezetőjét

KORÁNYI RÓBERTÉT, a

Budapesti Vegyipari Gépgyár gépészmérnökét

Dr. NOSZKAY AURÉLT,

az orvostudományok doktorát, a János Kórház osztályvezető főorvosát

Dr. GÁBOR LÁSZLÓT, a

műszaki tudományok doktorát, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, az épületszerkezettan magyar- országi tudományos megalapozásáért és az „Épületszerkezettan” című művéért.

CZAPÁRY LÁSZLÓ, mező- gazdasági mérnököt, az Állattenyésztési Kutató Intézet Tengelici Kísérleti Gazdasága vezetőjét, a vezetése alatt álló gazdaság 1956 óta elért kiváló gazdasági eredményeiért;

KUNKÉI PÉTERT, a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság komba jnosát,

SZABÓ MÁTYÁST, a boly! „Kossuth” Termelőszövetkezet elnökét,

FLESKONICS ANTALT, a

bólyi „Kossu'h" Termelőszövetkezet párttitkárát,

VARJAS GYULÁT, a székesfehérvári „Szabad É'et” Termelőszövetkezet elnökét;

KIRÁLY GYULÁT, a székesfehérvári „Szabad Élet”

Termelőszövetkezet íőagronó- musát,

LÉVAI LÁSZLÓT, a Keletbükki Állami Erdőgazdaság kompi ex fakitermelő brigádW7ptnípt*

KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁNT,

a Keletbükki Állami Erdőgazdaság fakitermelő segédmunkását;

KOVÁCS JÓZSEFET, a Keletbükki Állami Erdőgazdaság fogatosát;

LÓRIN CZ JÁNOST, a Keletbükki Állami Erdőgazdaság motorfűrészxezelő szakmunkását;

MARGIT A1 LÁSZLÓT, a

Keletbükki Állami Erdőgazdaság fakitermelő segédmunkását,

KALLÓ ISTVÁNT, a Lenin

Kohászati Müvek brigádvezető hengerészét;

KOVÁCS LÁSZLÓT, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatóját, , I

A Martfűi Tisza Cipőgyár ! „Petőfi Sándor” szocia.ista!

brigádját:

GONDA ANDRÁS, brigádvezetőt;

DRÁVUCZ PETER, cipoipa- rj szakmunkást;

ERDŐS 1STVÁNNÉ, cipőipari szakmunkást;

FEKETE PIROSKA, cipőipari szakmunkást;

KOSA ISTVÁN, cipőipari i szakmunkást;

SÁRAI FERENCNÉ, cipőipari szakmunkást

MÁTRAI ISTVÁNT, az

OVF Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítményeket Beruházó Vállalat igazgatóhelyettes főmérnökét, a Tisza-völgy átfogó vízgazdálkodási fejlesztési terveinek kidolgozásáért;

SZABÓ GÁBORT, a Budapesti Húsipari Vállalat brigádvezető szakmunkását,

PÉTERVÁRI JÓZSEFET, a Dorogi Szénbányászati Tröszt borókási bányaüzeme csapatvezető vájárát;

PUTZ JÁNOST, a Dorogi Szénbányászata Tröszt boró- ltási bányaüzem harmadveaető vájárát, 1

SZAX JÁNOST, a Dorogi j

Szénbányászati Tröszt boróká-j si bányaüzeme harmadvezető : vájárát,

BÉKÉS FERENCET, a I

bonyhádi járás tanulmányi j fel ügye'újét

TOMPA ADÄMOT, a Ma- i

gyarbánhegyesi Általános le- kola tanítóját

A magyar forradalmi mun !

kas—paraszt kormány a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során elért kiemelkedő kulturális és művészeti eredmények, valamint a művészetekkel ösz- szefiiggő tudományos-szervező tevékenység elismeréséül

a Kossuth-dij L fokozatával tünteti ki

FERENCZY BÉNI Kossuth- díjas szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét egész életművéért, különösen a legutóbbi időben kifejtett munkásságáért;

PÁTZAY PÁL Kossuth-di- jas szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét, a Képzőművészeti Főiskola tanárát, egész életművéért, a Budapesten felállított Lenin szobráért;

FISCHER ANNIE Kossuth- díjas zongoraművészt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét, az elmúlt években itthon és külföldön nyújtott művészi teljesítményeiért;

NÁD ÁSD Y KALMAN Kos- suth-díjast, a Magyar Népköz- társaság kiváló művészét, a Magyar Állami Opei’anáz igazgatóját, a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatóját, az operakultúra fejlesztésében végzett munkájáért és a Színház- és Film- művészeti Főiskolán kifejtett pedagógiai tevékenységéért;

SZABOLCSI BENCE Kossuth-díjas akadémikust, a Zeneművészeti Főiskola tanárát, a magyar és nemzetközi

zenetudományban elért eredményeiért, valamint pedagógiai tevékenységéért;

KASSÁK LAJOS írót, irodalmi munkásságáért, különösen az utóbbi években megjelent lírai és prózai műveiért:

PÁGER ANTALT, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét a színházi és filmszerepeiért, különösen a „Pacsirta” és a „Húsz óra” című filmekben nyújtott alakításaiért;

A líossuth-díj

2. fokozatával tünteti ki

*

GARAI GÁBOR József At- tila-díjas költőt, műfordítót, közéleti költészetéért, a szocialista magyar irodalom terén végzett tevékenységéért;

VÁCI MIHÁLY József At- tila-díjas költőt, az Uj Írás szerkesztőjét, közéleti költészetéért, a szocialista magyar irodalom terén végzett tevékenységéért;

ILOSFÄLVY RÓBERT Lisztdíjast, a Magyar Állami Operaház énekesét, hazai és külföldi művészi tevékenységéért;

4 Kossuth-díj

3. fokozatával tünteti ki

ÁDÁM OTTÓ Jászai Marf- dijast, a Madách Színház főrendezőjét, a Színház- és

Filmművészeti Főiskolán kifejtett pedagógiai munkájáért, színházi rendezői tevékenységéért, különösen Brecht: „Kaukázusi krétakör” és Gorkij: „Kispolgárok” című színdarabok rendezéséért;

HAVAS FERENC Liszt-díjas balettművészt;

OROSZ ADÉL Liszt-díjas balettművészt;

RÓNA VIKTOR Liszt-díjas balettművészt, az operaházi balett-repertoár vezető szerepeiből elért hazai és külföldi sikereikért (megosztott díj);

LUKÁCS PÁL brácsaművészt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét, a Zeneművészeti Főiskola tanárát, hangversenyein nyújtott művészi teljesítményeiért, valamint a zeneművészeti főiskolán kifejtett pedagógiai munkásságáért.

KAZIMIR KÁROLY Jászai Mari-díjast, a Thália Színház főrendezőjét, a Thália Színházban a szocialista színházkultúra gazdagításában végzett eredményes munkájáért;

KERES EMIL Jászai Mari- díjas előadóművészt, a Thália Színház igazgatóját, a színház ' igazgatójaként a szocialista színházkultúra gazdagításában végzett eredményes munkájáért;

A magyar forradalmi munkás—paraszt kormány a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemek elismeréséül

t IMagvar Népköztársaság

• r t Z

művészé

címmel tünteti ki

DOMINO VSAK Y ENDRE

Kossuth-díjas festőművészt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét, a Magyar Képzőművészek Szőve. sége elnökét, művészi munkásságáért és a Képzőművészeti Főiskolán kifejtett tevékenységéért;

KMETTY JÁNOS Kossuth- díjas festőművészt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét, a Képzőművészeti Főiskola tanárát művészi munkásságáért és művésznevelő tevékenységéért;

FÄBRY ZOLTÁN Kossuth- díjas filmrendezőt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét, a magyar játékfilmművészet terén végzett munkásságáért;

KELETI MARTON Kossuth- díjas filmrendezőt, a Magyar , Népköztársaság érdemes művészét, a magyar játékfilm- művészet terén végzett mun- t *

FÜLÖP ZOLTÁN Kossuth- díjast, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét, a Magyar Állami Operaház szcenikai vezetőjét, a magyar színpadművészet terén kifejtett munkásságáért:

VÁSÁRHELYI ZOLTÁN Kossuth-díjast, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét, a Zeneművészeti Főiskola tanárát, a magyar Kórus- kultúra terén kifejtett munkásságáért;

Mindig közel az emberekhez..

Beszélgetés a Kossuth-díjjal kitüntetett Váci Mihállyal

1924 december 24-én, karácsony viiiáján született. A Váci családban sűrűn volt gyermekáldás, de a hétből csak Mihály maradt, meg és András, a többit hamar elvitte a szegénység. Nyíregyházán, az Ökisteleki szőlőben laktak ekkor. Apja vasúti pályamunka,s volt, majd fékező, s miután megrokkant sorompóőr, azután ruhatáros.

— Hároméves voltam, amikor beköltöztünk a városba. Szerencsém volt. Jó iskolába, jó tanítókhoz kerültem. Mindig mondták apámnak, engedjen engem tovább, legyen belőlem tanító.

A képzőben ismertein meg a nemrég elhunyt Kiss Lajost, a nagynevű néprajzost, akkoriban a megyei Jósa András Múzeum igazgatóját. Nagy hatással volt rám az idős tudós. Egyre gyakrabban kereste fel a tanítójelölt s mindig könyvvel a hóna alatt tért tőle vissza.

Móricz Zsigmond és a néprajz vall az...

— Móricz Zeigmond es a néprajz, ez a kettő volt, amit már életem kezdetén megszerettem. Festőművész, író, vagy tanár akartam lenni. De sokáig nem tudtam választani, így mind a hármat csináltam egyszerre: rajzoltam, olvastam, írtam is és készültem a tanítói pályára. Amikor 1943-ban végeztem a képzőben, több pénz nem volt a tanuláshoz, „Menj tanítani' és gyújts magadnak" mondta az apám. Soha nem felejtem él az első utamat a Manda bokorba, ahová kerültem. Lőjek András bácsi vitt a taligáján. Az életről, a tanulás értelméről beszélgettünk. Vagy inkább az értelmetlenségéről. Még ma is a fülemben vannak a mondatai — most írom meg őket.

— Szomorú, magányos emberként éltem ott. 19 éves voltain, és súlyos vesebeteg. Az orvos diétát írt ki, a fel- szabadulás első három évében háromszor is operáltak. Egy évbői kilenc hónapot töltöttem az ágyban, betegen. Tálán e miatt is fordultam a könyvekhez, az irodalomhoz.

A diétázás huszonnégy éves korára újabb súlyos betegséget hozott.

— Mikor megtudtam, hogy tbc-s lettem, három napig sírtam.

Egy érig' újra a szanatórium. 1948 tavaszán már nem bírta a tétlenséget. Munkát kért és kapott a tankerületi főigazgatóságon, később a kertészeti iskola kollégiumában, aztán a megye kollégiumainak felügyelője lett.

— Romantikus idők, roman, tikus feladatok voltak — emlékezik. Államosítottuk a kálvineumot, az angolkisasszonyok iskoláját és a kis- várdai egyházi. iskolát, szak- érettségis kollégiumot rendeztünk be a helyén. Már nem ismertem az egy évvel azelőtti magamra. A fiatalok között váltam meg végképp a hailálf élelemtől. És akkor, 1948-ban beléptem a pártba.

Ezerkilencszázötven. Budapest, Közoktatásügyi Minisztérium, egyetemi főosztály. Jómaga csak ezután iratkozott be az egyetemre. Nappal munka, este irodalom, s éjszaka tanulás. Három év múlva kiújult a betegsége, újabb egy évi fekvés’ a szanatóriumban. Ott már sok verset írt. Kigyógyult, átkérte magát a Tan- könyki adóhoz, magyar irodalom tankönyveket szerkeszteni,

— Ott ismertem meg feleségemet, aki irodalomtörténész: Neki mutattam még először a versöhnet. Biztatott, küldjük ei Illyés Gyulához, Féltem, hogy kinevetnek. Ily- lyés Gyula válasza az volt, hogy 1955-ben egyszerre tizenkét versemet közölte az Üj Hang. A Magvető szerződést küldött, s hamarosan megjelent az első kötetem, az

Ereszalja. József Attila-dijat kaptam érte.

Tovább? Nappal kiadó, este egyetem, éjjel versek. Három hónap alatt elkészült a következő kötet, a Nincsen számodra hely. Az írószövetség 1958-ban Prágába küldi, onnan mér betegen tér haza, s újra a gyógyintézet következik.

— írtam, gépeltem, fordítottam, s ez könnyebbé tette a betegségemet.

Itt, a szanatóriumban született meg a harmadik kötet, a Bodza, amit SZOT-díjja! tüntettek ki. Itt fordította le Tradovszkijnak a huszadik kongresszus után írott kötetét, az Egyre messzebb-et. Hatvan márciusában az Élet és Irodalom, egy év múlva az új folyóirat, az Ü,j írás szerkesztője. 1962: kiadják a Mindenütt otthon, 1964 a Szegények hatalma című ipfeteit,. s a könyvesboltokba kerül a Zsezse madár című tanulmánykötete is. Most sajtó a^att van a válogatott verseiből készült kötet, a Kelet felől.

Á nép gondjait bevinni a köztudatba ...

Kérdem, elfáradt-e? Mosolyog, s említi, hogy még nem is mondott el mindent. Tudom hogy két éve megyénk országgyűlési képviselője. Ez is sok tennivalóval jár. Beszámoló, fogadónapok, munka a képviselőcsoportban, az országgyűlés kulturális bizottságában. Válaszolni a levelekre, amelyek otthonról jönnek. Eljárni az ügyekben, amelyek a megye sorsát javítják. Cikkeket írni a lapokba a legfontosabb szabolcsi problémákról, az öntözésről, tanyai kollégiumok fejlesztéséről. A lényeg: a szabolcsi-szatmári nép problémáit bevinni a köztudatba.

— Sikerült?

— Igen. Ezt már az országos fórumokon mindig emlegetik. És otthon látjuk a gyakorlati eredményeit is.

Találkozás az olvasókkal. Ez is igen gyakori. Ahogy Váci Mihály mondja, minden másnapra jut egy. Az író kötelessége írói eszközökkel szolgálni a népét. S ha egy író képviselő is, lcétszerésen nagy a' felelőssége.. Az író azonban nem lehet csak egy megyéé, provinciális.

— Szabolcsból hoztam aa ifjúkori, a legélesebb kepeket, de nem lehet leszűkíteni a hatását csak Szabolcsra. Az ember örökösen érzi a kötöttséget az osztályához, a "táj népéhez, de az egész nép írójává kell lenni. A tanyavilág fejlesztése, az iskolák körzetesítése, a könyvtárhálózat fejlesztése különben sem csak •szabolcsi ügy, mint ahogy a munkás—paraszt gyerekek iskoláztatási gondjai sem azok.

Iskola, járda, emberség kell...

Faggató írj, mi a távolabbi célja. Önvallomás a válasz:

— Soha nem volt kenyerem a befeléfordulás, a kispolgár nyavalygása, a nép nélküli kommunizmus. A mi népünknek iskola, jarda és kultúr- ház kell, s emberség — a költőnek pedig ezt kell segíteni humanista költészettél. Ezért is szeretem azokat, akik ezt a célt követik.

A tervei is ezt célozzák. Befejezi a Bürokronézia című szatírát, ír egy noveliaskötetet, egv verseskötetet. A próza a távolabbi terve, novella, majd később dráma.

— Szeretem a tanulmányokat. Úgy kell ez nekem, mint a festőnek a vázlat.

— És pihenni?

— Olyan ez, . mint egy nagy lendítőkerék, amely beindul és nem tud megállni. Nem lehet pihenni. Az olvasók írják a cikkeim után. a leveleket, menjek el hozzájuk is, van téma elég. , És egyik cikk szülj a másikat. Kicsit mánia már ez a munka. De az író nem csinálhatja másként. 1 Tanulni, olvasni, utazni, beszélgetni — csak így. Mindezt meg kell tenni, ha meg akarom keresni az utat, hogyan lehet a népből jött értelmiségi — aki fizikailag másutt él — mindig közel az emberekhez.

Váci Mihály emberközelben van. A könyvesboltokban nehezen találni kötete példányait. Ott vannak azoknál, akiknek szánta. Dunántúlon, a Kunságban, a Tiszántúlon és a csepeli munkások könyvespolcain.

Hadd búcsúzzunk egy verse idézetével;

„Beragyog a Nap, merről felkel,

kísér, vezet tiszta egek- kel,

s vár majd reám az aíko- nyatban,

csak ezt az utat el r< hagyjam.”

Kopka Ián*»