Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Hazánk felszabadulásának 20. évfordulófa alkalmából disz- ünncpségct rendeztek április 3-án. szombaton este Nyíregyházán, Móricz Zsigmond Megyei Színházban. Az ünnepségen a nyíregyházi üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények képviselői-mellett megjelentek és az elnökségben helyet foglaltak Gombás Sándor és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkárai. ár. Féltsd István, a megyei tanács vb. elnöke, Ott volt az elnökségben a Szovjetunió kárpátonlúli területének delegációja. J. V. llnyickíjnek a területi pártbizottság első titkárának vezetésével, a Román Népköztársaság küldöttsége, élén Uglár Józseffel, a máramarosi tartományi pártbizottság első tikáráéul, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság delegációja. Reinchroth Emilnek, a presovi városi tanács vb. elnökének vezetésével. valamint a kárpáioniúli komszomol-fiatalok küldöttsége. élén Orcszi Ivanyickijjel. Az elnökségben foglallak helyet Szegedi József, a Központi Bizottság munkatársa, Antal Pal, Kanda Pál, Murczkó Károly, Oláh László. Szűcs Lajos is Zajach Janos, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagDr. Feleszi Istv beszéde

Tisztelt ünneplő közönség! .

Kedves elvtái'sak!

20 évvel ezelőtt, április 4- én. a dicsőséges szovjet hadsereg az ország utolsó községéből, Nemesmedvesrűl is • kiűzte a fasiszta hordákat, s ezzel hazánk felszabadult a hitleri elnyomás alól. E napon hazánkban elhallgattak a fegyverek és sokat szenvedett népünk megszabadult a háború borzalmaitól, a halál- félelemtől. Az országhatáron túl még esztelenül tombolt a végéráját élő fasizmus, de bennünket már eltöltött a béke és a szabadság boldog érzése.

Ma felszabadulásunk 20. évfordulóján, meghajtjuk a kegyelet és hála zászlaját mindazon hősök előtt, akik életüket és vérüket nem kímélve. megszabadítottak bennünket a hazai és idegen elnyomóktól. Mély együttérzéssel és tisztelettel gondolunk azokra az édesanyákra, özvegyekre és árvákra, akik gyermekeiket, férjeiket, apáikat. legdrágább kincsüket áldozták m'pünk szabadságáért, akiknek sírjához népünk minden évben elviszi a meg- .endékezés és a hála virágait.

Nagv nemzeti ünpepün- l im. ánrili* 4-én köszönteik írlszabaditónkRt. a kommunizmust építő Szovjetuniót, a szocializmust énítő testvéri oi;«".ágohai, barátainkat, kö- szVíiük az orszápéottés feladataiban nagyszerűen hclvt- áUr> munkásainkat, parasztságunkat. érteim iíőgünket.

A menyar héo megfelelően éli azzal a nagyszerű .lehetőséggel. amelyet a Szovietpnió- nak, a második világháborúban az antifasiszta koalíció é'é.n. a fas’zmus felett aratott döntő győzelmei teremtetlek meg.

Országunkban új rendet, új gazdaságot, kel’ett teremteni, olyan körűim érmek között, amikor a külső és belső reakció mec-megú.iuló és fokozód') ereiű támadásaival is meg kellett kiízdenüok. Ebből a nehéz hehvntböl a kommunisták mutatták r kivezető utat, ők voltak a kezdeményezői. vezetői ez újjáénités- vek az élet minden területén.

Büszkén tekinthetünk vissza eredményeinkre. Bármerre járunk az országban, mindenütt találkozunk 20 éves történelmünk nagyszerű alkotásaival.

Megyénkben is számos nagyszerű alkotás hirdeti a felszabadult ember erejét, munkaién dale tét, élniakará- sáí.

Fe'szabadulásunk előtt megyénkben említésre m»ltó Üzem alig volt. Közülük mindössze négy olyan üzem volt. amelyben a munkások száma a százat meghaladta.

Az iparban foglalkoztatottak száma megyénkben állandóan nő. Örömmel vehetjük számba az eltölt, 20 esztendő Új üzemeit, létesítményeit. Olyan országos jelentőségű ipari létesítményekkel gazdagodott megyénk, mint a Nyíregyházi Dohányfermentáló, a Mezőgazdasági Cénja- vík'i Vállalat, a Tiszalöl-i Vízi Erőmű, az almatároló, a Nyíregyházi Gumigyár. a. hovzervpuár. a túréért és * mátészalkai ÉRDÉRT fa- telcnek. Csen gerben, De.roe- cserben, Mátészalkán új sütőipari üzemek kezdték meg a termelést. Ezeken túl mind a mimsztériumi, mind pedig a tanácsi iparban jelentős üxembővítés történt, illetve HSrtcnik. Nagyarányú berujai, továbbá: A. P. Szírjük vezérőrnagy, a szovjet katonai delegáció vezetője. Ambrusa József né tsr-tag. Bakai Ferencné, a megyei kórhá- dolgozója, Csernyánszki József né, konzervgyári munkásnő, Dankó András, veterán. Földi Károly alezredes, Gönczi Ferenc alezredes, Harisai. Sándor, a munkásőrség megyei parancsnoka, Horváth Ernőné gumigyári munkásad, Horváth János, a Ságvári Tsz elnöke, Jeles László veterán. Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Kovácsiés Gyula, as SZMT elnöke. Kovács József Kossuth-dijas, a. Nyíregyháza Tanárképző Főiskola igazgatója, Kukuskin szovjet főhadnagy. Májer István, az MS’ZBT megyei titkára, M. I Akimeser szovjet ezredes, N. A. Artyemceva szovjet munkásnő, Soltész Béla. a tervező iroda igazgatója, .Székely Lajos, c városi tanács vb. elnökhelyettese és Vitkal Elemér, a KISZ megyei bizottságának titkára.

A Frinnusz elhangzása után úttörők és húszéves K1SZ- tagok üdvözölték az elnökséget, majd Koncz Károly mondott elnöki bevezetőt.. Ezután dr. Fekszi István mondott ünnep beszédet, amelyből az alábbiakban részleteket közlünk.

házassal most végzik a Tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Demecseri Burgo- nyakeményítőgyár, a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat rekonstrukcióját.

Megyében mintegy 1000 munkabrigád küzd azért, hogy méltóvá váljék a szocialista brigádcím viselésére. 401 brigád már elnyerte a megtisztelő címet.

Az eddiginél is fokozottabb figyelemmel és segítéssel kísérjük munkájukat, tevékenységüket. Kérjük és várjuk tőlük, hogy keressék, kutassák a termelés eredményei fokozásának újabb és újabb lehetőségeit, segítsék elő a gazdaságosabb, takarékosabb termelést, * mutassanak jó példát a többi dolgozónak a szocializmus ügye iránti hűségben. s ragadják magukkal őket a mint tökéletesebb, magasabb eszmeiségű, széles körű szakmai és általános műveltségű ember kialakításáért folyó harcban.

■ Nagy utat tettünk meg a megye iparának fejlesztésében a felszabadulás óta. A húsz év tapasztalatai,’ és a Központi Bizottság december U’-i határozata figyelmeztetnek bennünket arra. hogy nen tártunk fel minden tartalékot a gazdaságos termelés érdekében. Jobb munkaszervezéssel, a munkafegyelem maradéktalan, betartásával, a dolgozók kezdeményezéseinek bátrabb felkarolásával, a termelékenység és a gazdaságosság. a minőség, a helyes bér és létszámgazdálkodással, a munkanormák karbantartásával sokat tehetünk az 1965. évi népgazdasági tervek teljesítéséért.

20 év alatt mezőgazdaságunk is nagy fejlődésen ment át. Közismert, hogy ebben a megyében voltak a feudalizmus bástyái a legerősebbek. Itt élt a legtöbb földbirtokos.

Pártunk vezetésével, barátaink segítésével az elmúlt 20 esztendő alatt a mezőgazdaságban is történelmi tettet hajtottuk végre. Leraktuk a szociaüzmus alapjait a mező- gazdaságban, és ezzel a ténnyel uralkodóvá váltak falun is a szocialista termelési viszonyok.

Az utóbbi két évben jelentősen növeltük a jól jövedelmező dohánylermő területet.

Megyénk mezőgazdasága évről évre több műtrágyát és vegyszert használ a biztonságosabb termeléshez, 1964-ben közel 10 000 vg. mütrányát és 55 000 kh-ra elegendő vegyszert használtunk fel.

Ma már termelőszövetkezeteink közel 10 090 holdon termesztenek zöldséget és 20 000 kát. holdat fogunk öntözni. Hasonló fejlődés mutatkozik állattenyésztésünkben is. Szar vasmarha-tenyészt ősben a létszámot tekintve első helyen áll g megyénk, sertés- tenyésztésben az ötödik helyet foglaljuk el.

Szövetkezeti gazdaságaink néhány éves múltja meggyőzően bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása ellenőre is növekedett a termelés, gyarapodott a közös vagyon és évről évre több azoknak a. termelőszövetkezeteknek a száma, ahol munkája után megfelelő jövedelemhez jut a tagság.

A termel őriző vetkezetek zöme ma még csupán kiépülőben lévő nagyüzem, s a szövetkezeti útra tért parasztság szocialista tudata még most formálódik. A be.terjes nagyüzemek megteremtése, az egységes szocialista parasztosztály kialakulása még előttünk álló igen nagy feladat.

Fegyelmezettebb munkára és az eszközök gondosabb kihasználására van szükség

mind. a • termelőszövetkeze' lekben, mind az állami gazdaságokban. Idejében kell

elvégeznünk a tavaszi munkákat. Meggyőződésünk, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk, egyetértve a Központi Bizottság december 10-i határozatával, úgy dolgozik ez évben, hogy megyénk teljesíteni fogja az 1965. évi termelési és felvásárlási feladatait.

Az egyre növekvő termelés, a javuló életkörülmények, az életszínvonal emelkedése lehetővé teszi nagyarányú kulturális felemelkedésünket. Felszabadulásunk előtt az uralkodó osztály a néptől gondosan elzárta a kulturaló- dás lehetőségeit, mert tudta, hogy a kultúra igen éles fegyver a szabadságért, az emberi jogokért és felemelkedésükért küzdő dolgozók kezében.

Megyénkben Is jelentősen gazdagodott művelődésügyi intézményeink hálózata. Sőt, az utóbbi években felsőoktatási intézmények is gyökeret vertek és erőteljesen fejlődnek megyénkben. Ezek elsősorban megyénk szakember- szüksépletének kielégítését célozzák. A most végbemenő kultúrálva forradalom mélyen szántó hatását isten so1; tényező mutatja. F.gvik legör- vendetesebb eredmény, hogy az elmúlt két évtizedben négyszeresére emelkedett az általános Iskolát, végzettek szóma, és a tarnt lók 80.2*0-3 szakrendszerű oktatásban részesül. Ma kétszer annyi nevelő oktat, iskoláinkban, mint 20 évvel ezelőtt, számuk több mint 4000. A tantérnek szúrna 1915-ben 878 volt. 1901-ben 2030-ra nőtt. E két adat ösz- szevetése önmagában is bizonyltja. hogy oktatásunk egyre igényesebb, eredményeiben gazdagabb.

Lakosságunk igénybe veszi az iskolán kívüli népművelés egész hálózatát, a művelődési házakat, könyvtárakat, filmszínházakat. múzeumokat. Dolgozóink effvre többet akarnak megismerni és megérteni a világból.

Fai.emelő érzéssel tölt cl bennünket az a tudat, hogy ma mér minden családnak van rádiója — sót sok családban nem is egy. — minden tizedik család saját ív-készülékén tekint a világba, a tudomány és a művészet műhelyeibe, alkotásaiba, Megyénk minden falujában meghonosodo t a filmszínház és a faluszínház is egyre több község kultúrottho- nába kopogtat be.

Kulturális tennivalóink aligha lesznek csekélyebbek a következő években, mint az eltelt húsz évben, hiszen a szocializmus teljes felépité. éért vívó t harc a társadalom minden tagjától céltudatosabb munkát, szocialista gondolkodást igényel.

A két évtized .fejlődésének másik legszebb, fejezete népünk egészségügyi körülményeinek nagyarányú változása. Ezt igazán csak az tudja értékelni, aki visszaemlékszik arra az időszakra, amikor • világszerte „magyar bategségmegörzéséert folytatott küzdelmeiről. Beszédét a szovjet és a magyar nép, az SZK és az MSZMP megbonthatatlan, szüntelenül erősödő kapcsolaténak éltetésével fejezte be. Végezetül a barátság jelképeként Lenin dombomúvet ny 'jtott át a megye vezetőt- nek.

a mayamarosi tartományi pártbizottság első titkára a testvéri román nép nevében köszöntötte a megye lakosságát, a díszünnepség részvevőit.

—Meleg testvéri üdvözletünket adjuk át önöknek és Szabolcs-Szatmár megye egész lakosságának abból az alkalomból, hogy most 20 éve, a szovjet hadsereg jelentős győzelmeket évve el a fasizmus elleni harcban felszabadította Magyarország egész területét, A szovjet hadsereggel együtt hősiesen harcoltak

Ugmr József

a román hadsereg katonái és tisztjei is, akik életüket nem kiméivé járultak hozzá a hitleri Németország feletti győzelemhez.

^Méltatta azokat a sikereké1, amelyeket népünk a fel- szabadulás óta elért. Elmondta: a román nép őszintén örvend a baráti és szomszé- • dór Magyar Népköztársaság sikereinek a szocializmus építésében.

Beszédét a román és a magyar nép testvéri báré'•.•igának éltetésével fejez e be.

Reinchroth Emil

J. V. Ilnyickij a kárpátonlúli pártbizottság első titkára Kárpátukrajna népe nevében köszöntötte a díszünnepség résztvevőit, Szabolcs-Szatmár megye népét. Elmondotta: a szovjet és a magyar nép kapcsolata már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején alakult ki, amikor Oroszország munkásai és parasztjai mellett a magyar internacionalista harcosok ezrei küzdöttek a szovjet hatalomért, s ez a kapcsolat tovább erősödött a Magyar Tanácsköztársaság idején, majd a húsz év előtti felszabadítással örökéletűvé vált. Majd így folytatta:

— Szoros baráti kapcsolat alakult 1 ki a két szomszédos megye dolgozói között. Ez a barátság ma magasabb, m'nt ez 1060. évi. Dolgozóink leg új fokra emelkedett. A mi országaink politikai, gazdasági és szociális kapcsolatainak szép példája a kár- pátontúli terület és Szabolcs- Szatmár megye egyre erősödő barátsága.

Azzal folytatta, hogy . a szovjet emberek büszkék a magyar dolgozók sikereire, majd beszámolt arról a fejlődésről, amely az elmúlt 20 évben a Szovjetunió kárpit* tontúii területén bekövetkezett, s amelyekért a terület dolgozói megkapták a Szovjetunió legnagyobb kitüntetését, a Lenin-rendet. Beszedőt azzal folytatta, hogy a kárpátonlúli terület dolgozói jelenleg az SZKP márciusi pléquma határozatainak végrehajtásáért dolgoznak. Szólt a Szovjetunió sikereiről a termelésben, a világűr meghódításában, a békés egymás mellett élésért, a világbéke

a presovi városi tanács vb. elnöke, a csehszlovák delegáció vezetője a csehszlovák nép forró üdvözletét tolmácsolta.

A magyar nép 20 év alatt elért sikereit mi nagyra becsüljük és szüntelenül törekszünk barátságunk elmélyítésére — mondotta. .Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nép hűséges tagja a szocialista tábornak, s hogy egybefűző kapcsolataink a proletár internacionalizmus nemes elvén nyugszik.

' Beszéde végén étetette a szocialista tábor egységét és egybeforrot'ságát, a felszabadító szovjet hadsereget, a két nemzetet vezető kommunista és munkáspártokat, a csehszlovák és a magyar nép megbonthatatlan, örök barátságát,

Ezután A. P. Szírjük vezérőrnagy szólalt fel. Megköszön- ‘e a meghívást, majd átadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság szívből jövő jókívánságait és üdvözletét. Elmondta, hogy azok a szovjet emberek, akik húsz esztendővel ezelőtt katonákként jártak itt. a magyar emberekkel együtt örülnek az elért sikereknek, amelyek egyben a közös ügynek, a testvéri szociálist* országoknak eredményei is.

Beszólt a delegációvá! eddig Magyarországon töltött kedves napokról, és elmondta, hogy az itt látottakról a Szovjet —Magyar Baráti Társaság rendezvényein beszámolnak a szovjet népnek.

Az ünnepséget kultúrmisor- ral fejezték b*.

" • • ' ‘ ' • '.' t ' • • < . . ( . . ' : ...(. - .

FglszEiisíilási ünnepség Nyíregyházán

nek” nevezett tüdőbaj nap mint nap szeme áldozatait..

Megyénk községeinek kétharmadában nem volt orvos, i 937-ben mindössze 283 orvos dolgozol megyénkben, jelenleg köze) kétszerese: -467. Igen jó mutatója az egészségügyi viszonyok' fejlődésének a kórházi férőhelyek számának növekedése s a kórházak felszereltségének rohamos javulása. Ma 10 000 lakosra 49,2 ágy jut, szemben a felszabadulás előtti 1937-es 19,7-del.

Elég, ha itt csak a legutóbbi időkben létesült nagy egészségügyi intézményekre, mint pl. a fehérgyarmati járási kórházra, és Nyíregyházán a sóstói erdőben megépült 300 ágyas tbc-kórftázra gondolunk. Ker.delőintézet létesült Mátészalkán, Nagyká llóban, Fehérgyarmaton, Vásárosna- ményban és Csengerben.

A 20 szabad esztendő alatt újjáformálódott egész országunk, és annak népe. A régi falu nincs többé, megváltozott a városok képe é3 szemünk előtt formálódik az új gazdasági és társadalmi élet.

Kévés országról mondható el az. ami mienkről, hogy az utóbb: 15 esztendőben a munkások ,ó» alkalmazottak reálbére csaknem 63%-kal, a parasztok fogyasztásának reálér éke valamivel több mint 68nn-kal emelkedett.

Megyénkben az elmúlt évben a bolti kiskereskedelem forgalma 3 milliárd lot) miiJ.V. Ilnyickij f

20 év alatt több esetben pasztái tűk, hogy a nemzetközi helyzet kiélezésére, a háború szitására törekszenek. Ennek bizonyítékai a koreai háború, a szuezi válság és a támadások sorozata, a Kubai Köztársaság és napjainkban a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agresszió. A szocialista tábor, köztük hazánk is mélységesen elítéli a Vietnami ’Demokratikus Köztársaság elleni agressziót c? egész lakosságunk tiltakozik a háború ki erjesztése ellen s követeli a háborús gyújtogatok kezének lefogását.

Mi békét akarunk, teremtő alkotó békét, amelyben az ember minden erejét a szebb és jobb élet megteremtésének, a tudomány és művészetek fejlesztésének, a világűr meghódíttisá- nak kiteljesedésére fordítja. A háború elkerülhető. A szocialista tábor, a Szót1 jetunió félelmetes katonai ereje meggondolásra készteti a legszélsőségesebb háborús ugzítókat is.

20 éves munkánkkal, eddigi fejlődésünkkel szilárd alapot teremtettünk további előrehaladásunkhoz. Népünk munka- lendütetét, alkotó tehetségét bizonyítja, hogy pártunk vezetésevei nemcsak eltüntettük a romokat, hanem évezredes álmaink egész sorát valósítottuk meg. Dicsőség és köszönet illeti dolgozóinkat az elmúlt 20 esztendő harcos, nehéz munkájáért. Történelmünk e ragyogó évfordulóján azt kérjük, hogy továbbra is adják szívüket, tehetségüket, lelkes munkájukat az elkövetkezendő évek célkitűzéseinek. a szocializmus teljes fel*, lésének megvalósításához.

Ma velünk együtt örülnek a Szovjetunió, a szocialista tábor országai, népei, az elnyomás alól felszabadult és fel- szabadulásukért küzdő dolgozók milliói. Érezzük a felénk áradó szeretetet. Vdlaszf.'éht mi azt Ígérjük, hogy erőinket nem kímélve dolgozunk újabb sikerekért.

Amikor gondolatban kezet szorítunk a velünk együtt ünneplő dolgozókkal, megfogadjuk. hogy munkánkkal, egér* tevékenységünkkel tovább növeljük a béketábor erejét, erősítjük a nemzetközi munkásmozgalom egységét és harcolunk a szocializmus világméretű győzelméért.

lió forint Vélt, 18,2%-kal több mint az 1960. évű. Dolgozóink egyre nagyobb összegeket költenek tartós fogyasztási cikkek beseerzésóre. Egy év alatt megyénk lakossága 7 - millió forin'ot költött mosógépre, 17 milliót Iv-re, 61 millió forintot járművökre, ebből 11 milliót gépkocsira, 62 milliót bútorok beszerzésére. Csupán az utolsó 4 évben .állami és szövetkezeti erőforrásból 1477 lakást. építettünk, 181 milliós értékben. Évenként mintegy 50 9'ö-kal nő lakosságunk ta- lcsrékbetétállpmánya, amely jelenleg elérte megyénkben a 130 millió forintot.

Mindezek a számol; és sok más tényező, amelyek jellemzői új életünknek, bizonyítják. hogy a szocializmusban minden a dolgozó népért, annak boldogulásáért történik. Megváltozó t az emberek gondolkodásmódja, mint a kohóban a nemes acc), úgv ötvöződik az építő munka tipsében a szocialista ember. A ma embere nem azonos a tegnap emberével. •

Két évtized alatt mindig tele volt a kezünk munkával, s lesz tennivalónk bőven a következő években is. További munkánkhoz erőt merítünk az elért nagyszerű eredményeinkből. Eredményeink alapja és kiindulópontja, hogy pártunk, munkásosztályunk vezetésével száműztük hazánkból az embernek ember által való kizsákmányolását, s népünk magáénak vallja a szocializmust.

Felszabadult népünk 20 éves, eredményekben . gazdag építő munkája nyomán megnőtt a világban nemzetközi tekintélyünk. Felszabadulásunk óta a szocialista népek nagy családjába tartozunk. A Szovjetunió igaz barátságára támaszkodva megtaláltuk helyünket a világban, s hazánk, mint a szocialista tábor többi országa, szilárd védelmezője a béke nagy ügyének. Szilárdon valliuk. hogy a két rendszer békés egymás mellek elése lehetséges és szükséges.

Az amerikai importul izmus és a hozzá csatlakozó más imperialista hatalmak nem nyugodtak belő,, hogy n föld egy harmadán elvesztették uralmukat é . éppen ezért újabb és i újabb kin .. Misiiét tesznek an- • nak visszaszcrzé..érc. Az elmúlt