Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Dobi István ünnepi beszéde az országgyűlésen Tisztelt országgyűlés! Zászlódíszbe öltözött, ünne­pel Magyarország, Az ünnep melegét szivébe i érzi a nép. A szivekben élő hála vezet, amikor első lek én is kedves vendégeinket üdvözlöm. Ha­zánk felszabadulásának hu­szadik évfordulóján ünnepi ülésünk nevében, köszöntőin '•'magyar népet, '•ű Tisztelt országgyűlés!­A felszabadulás előtt Ma­* g) arország rendkívül nehéz helyzetben volt. Az 1919-es Tanácsköztársaság tragikus bukása után negyedszázados áldozatos, kemény és keser­• Vés küzdelem folyt itt a nem­zet haladó erői és az ország­ra nehezedő zsarnokság kö­tött. , A harcot a munkásosz­tály forradalmi pártja, a komm an ista párt vezet­te. A - magyar raunkás- ’ osztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal — élén járt az önálló nem­zed létért, függetlensé­gért, szabadságért folyó küzdelemnek. Ebben a harcban szövetségesekre talált minden dolgozó osztályban és társadalmi rétegben. Az elnyomott tömegek az élenjárókra figyeltek, onnan várlak jelzéseket, irányítást — biztatást is a jövőre -—, s elmondhatjuk, hogy ezekben a háborúellenes és antifasisz­ta küzdelmekben született meg a nemzet összefogása. ' A haladó és antifasiszta, bé- . kebarát erők mozgalmai, har­cai, véráldozatai nem voltak hiábavalók. Tisztelettel és kegyelettel, emlékezünk most azokra, aacik fegyveresen szer­vezkedtek és harcoltak Ma­gyarország német náci« meg­szállód és a nyilas banditák ellen, a partizánhareók és az , .ellenállási mozgalom hősi ha- lottaira, vértanúira. Érdé; meik és áldozataik örökké -'emlékézetésfe'k "ínáracívíakr:' "- .'í.v: . ’■&>*■'■< Számunkra valóban meg- " vállás volt a felszabadító seregek megjelenése ha- ■ zánk földjén. A szabad­ságot hozták nekünk, a felemelkedés, az emberi élet lelietőőségét sokmillió elnyomott magyar szá­mára. Népünk és orszá­gunk életében forradal­mi és történelmi fordula­tot jelentett a felszaba­dulás, ezért nevezzük és érezzük április 4-ét leg­nagyobb nemzeti ünne- ^ pUnknck. Kérem kedves vendégein­ket, elsősorban szovjet bará­tainkat, s mellettük azoknak az országoknak a képviselőit, amelyek a szovjet seregek oldalán részt vettek Magyar- ország felszabadításában, az itt megjelent román, bolgár, jugoszláv küldötteket, fogad­ják a hála és tisztelet kifeje­zését, amit népünk, ország- gyűlésünk és a' magam nevé­ben tolmácsolok, érezzék, hogy ez a hála és tisztelet né- , púnk szívéből-leikéből árad országuk és népeik felé. A hitleri háború legször- nyübb szenvedéseit a Szovjet­unió népei viselték, ők hoz­ták a legnagyobb áldozatot a fasizmus megsemmisítésére létrehozott nagy szövetség teljes győzelméért, s a mi fel- szabadi fásunkért is. Ezért., érez népünk soha el nem múló hálát és testvéri barátságot a szovjet népek iránt. Ezért megbonthatatlan és Örök­érvényű a szövetség, amely Magyarországot a Szov­jetunióhoz fűzi. A múlt, a hárommillió kol­dus, a nyomor, a munkanél­küliség, a szellemi sötétség, az urak Magyarországa örök­re eltűnt. Uj ország született, a dolgozók Magyarországa, amelyben a hátálomra egyedül hivatott, arra egyedül jogo­sult, a dolgozó nép uralkodik. -Független Magyarország szüle­tett, amelynek kül- és belpo­litikáját nem külső hatalmak, hanem kizárólag a nép érde­kei irányítják. Nagyot fordult e húsz év­ben a munkásság sorsa. A munkásosztály az or­szág, a nép vezetőjévé left, •óraiból pártvezetők, állam­férfiak, gazdasági vezetők ke­rülnék ki. Az élmúlt húsz év­ben a munkásosztály bebizo­nyította, hogy hivatott az or­szág vezetésére és kész ha­zájáért, népéért minden áldo­zatra. A parasztemberek hü szövetséges társként ott állnak a munkások mel­leit. Magas állami, társa­dalmi posztokat is betöl­tenek, megyei és országos feladatokat vállalva. Közben felnőttek a munkás- ősz' ály és a parasztság sorai­ból grk ezett íiatal értelmisé­giek és azt tapasztaljuk, hogy ma már az építőmunkában az öregebbek és a fiatalok, a régi és az új értelmiség egybeforrt. A szociaiisla építés gazda­sági és politikai erőfeszítései közben sikerült népünket a műveltség magasabb fokára emelni, ebben az iskolai ok­tatásnak, a népművelésnek, a sajtónak, az irodalomnak és a művészeteknek egyaránt megvolt a szerepük, érdemük. A nép életszínvonala állan­dóan növekedik. A nemzeti jövedelem 1938 óta meghá­romszorozódott, s nyugodtan mondhatjuk, hogy ez most már valóban a nemzet jöve­delme. Nem kiváltságos osz­tályok fényűzésének, pazarlá­sának eszköze és nem folyik ki az országból a nemzetközi tőke csatornarendszerén. A munkások és alkalmazottak reálbére 1949 óta 70 százalék­kal nőtt, s hasonlóan emelke­dett a parasztság fogyasztásá­nak reálértéke. A lakosságnak majdnem teljes egésze társa­dalombiztosításban részesül. Rombadőlt országot örököl­tünk, százezreknek nem volt a fejük felett hajlék, s ma az ország népének egyötöde, kétmillió ember új lakásban él, amit már mi építettünk. Ma úgy állunk a világ előtt, mint olyan ország,, és nép, ■ amely-figyelemre méltó sike­rekét ért-el. Uazánk belső rendje és nemzetközi tekintélye szi­lárd, eredményei elisme­résre méltók, jövője meg­alapozott és biztató. A Magyar Szocialista Mun­káspárt okos, emberséges, lenini kommunista politi­kával oldja meg életünk problémáit. A hibák és té­vedések nyomai eltűntek eleiünkből, a sebek be­gyógyultak, a párttal egységbe forr a. nem­zet és dolgozik a szocia­lizmusért, a jövőért, A magyar történelemben első ízben beszélhetünk zavartalan, harmonikus, az egész nem­zetre kiterjedő egységről. A termelési eszközök társadalmi tulajdona, a kizsákmányolás megszüntetése, a szocialista ipar, mezőgazdaság, a szocia­lista kulturális és tudományos in iézmények létrehozása egy­séges érdekű társadalmat te­remtett, kiküszöbölte a kibé- kíthetétlen osztályellentéte­ket. A munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiség­nek egyaránt érdeke a munka, az építés, a nemzeti független­ség, a béke védelme. Feladatainkról nem szabad megfeledkeznünk most sem, amikor eredményeink felett tartunk seregszemlét. Jobban, olcsóbban, szervezettebben, kell termelnünk. Gondosabban kell takarékoskodnunk ja­vainkkal. Meg kell becsülnünk a kötelességtudó dolgozókat, ébresztgetnünk kell a társa­dalomért érzett felelősséget. A jól végzett munka, a népért vállalt közös erőfeszítések az alapja a gazdagabb életnek, szocialista hazánk felvirágzá­sának. . Tisztelt országgyűlés! Húsz év alatt nemcsak ná­lunk történtek alapvető válto­zások, hanem a bennünket kö­rülvevő világban is. A szocia­lizmus ma már több világrész­re terjed ki és 14 országból ál­ló világrendszert alkot. Szemünk előtt omlott ösz- sze az egykor megingathatat­lannak hitt gyarmatviíág. He­lyén független ázsiai és afrikai népek, országok jelentek meg: A Szovjetunió nagy technikai és katonai fejlődése, az egész szocialista világ megerősödése, Ázsia, Afrika új országainak függetlenségi és békeakarata, az emberiség békemozgalma megváltoztatta a világpolitikai erőviszonyokat. Először a történelemben a béke és a társadalmi haladás oldalán van a nagy obb erő. Van lehető­ség arra, hogy megaka­dályozzuk a világháborút. A Magyar ' Népköztársaság tagja, része a szocialista vi­lágrendszernek. Testvéri szö­vetségesünk, szoros összefogá­sunk a . szocialista or­szágokkal támasza a bé­kének, nemzeti függet­lenségünknek, politikai és gazdasági biztosítéka szocialis­ta építőmunkánk zavartalansá­gának. Elégedettek lehetünk, hogy e történelmi erő részei vagyunk és magunk is hozzájá­rulunk ahhoz, hogy az még nagyobb, még hatalmasabb le­gyen. Elő bizonyság vagyunk a világ előtt, hogy egy nép mekkora teljesítmé­nyekre képes, ha szabad, szocia^-ta útra lép és bé­kességben dolgozik. A népek reményei — hogy bé­kés eszközökkel fejleszteni le^ hot a különböző rendszerű or­szágok gazdasági és kulturális kapcsolatát, s lehetséges a két rendszer békés egymás mellett éltise, lehetséges a lesze­relés, a tömegpusz­tító fegyverek mesemmisítése. a világ megszabadul az atomha­lál fenyegetésétől — a szocia­lista világ minden erőfeszítést} éllenére még nem váltak való­ra. Miközben szerte a világon százmilliók éheznek, az embe­riség javainak jelentékeny ré­szét még mindig a fegyverkén zés emészti fel. Ebben a nyug­talanító helyzetben a Szovjetunió katonM m gazdasági hatalma, erköl­csi tekintélye. a szo­cialista világ ereje, a pp- ” pek egyre erősödő ii,arca biztosítéka a béke fenn- táftásanak. Népünk elítéli az imperializ­mus lelkiismeretlen kalandor­politikáját, rendíthetetlenül küzd a békéért, a nemzeti füg­getlenség és a társadalmi ha­ladás eszméinek győzelméért. Tisztelt országgyűlés! A belső rend, S biztonság, a szabad emberi élet, a gaz­dasági gyarapodás, a kultu­rális és társadalmi felemel­kedés jegyében örömmel ün­nepeljük felszabadulásunk huszadik évfordulóját. Húsz év történelmének legnagyobb lanulsága, hogy egy pép, ha erőit összefogja. öntudattal, felelősségérzettel és szor­galommal lát munkához, csodálatos erőfeszítésekre történelmi nagy tettek megvalósítására képes. A mai ünnepi megemléke­zés felszabadulásunkról és azóta elért eredményeinkről le­gyen biztatás mindannyi­unknak. Adjon ösztönzést az építő munkához az egész nemzetnek, a pártnak, az or­szággyűlésnek, legyen forrá­sa dolgozó népünk további sikereinek és győzelmeinek. Tisztelt országgyűlés! Javaslom, hogy az ország- gyűlés fogadja el, iktassa törvényeink közé a forradal­mi munkás—paraszt kormány által a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságával, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségével egyetértésben benyújtott tör­vényjavaslatot, amely meg­örökíti a magyar nép fel- szabadulásának történelmi jelentőségét. Dobi István beszédét hosz- szan tartó nagy taps fogad­ta. A magyar nép felszabadu­lása történelmi jelentőségé­ről a törvény a követ­kezőket mondja: — 20 évvel ezelőtt tör­ténelmi fordulat követke­zett be országunk és né­pünk sorsában. _ A fasizmus leverésé­re tömörült szövetségesek győzelmének, elsősorban a szovjet hadsereg áldozatos és diadalmas harcának eredményeként népünk fel­szabadult a sok évszázados úri zsarnokság és idegen elnyomás alól. Valóra vált, amiért a magyar nemzet legjobbjai, a kommunisták és szövetségeseik, az el­nyomott tömegek harcoltak: népünk elnyerte szabadsá­gát, nemzeti függetlensé­gét és végre megnyitott előtte a társadalmi fejlődés útja. — Kegyelettel gondolunk a magyar szabadságharco­sokra, örök hálával és igaz szeretettel emlékezünk hős felszabadítóinkra, a szovjet nép fiaira és a fel­szabadító harcokban részt vett román, bolgár, jugo­szláv fegyvertársakra és más nemzetek fiaira, mind­azokra, akik életüket ál­dozták. vérüket ontották népünk szabadságáért. — A szabad és önálló fejlődés útjára lépett ma­gyar nép felszámolta a népelnyomó tökés-föl.desnri renszert és szocialista tár­sadalmi .rendet teremtett. Két évtized alatt népünk szorgalma és teremtő ere­je az elmaradott tőkés-föl­desúri Magyarországot a fejlett szocialista ipar, a fejlődő szocialista merő­gazdaság, a kulturális fel­emelkedés országává tette. Az egykor anyagi és szel­lemi nyomorúságban síny­lődő, elnyomott nép ma szilárdan kezében tartja a hatalmat, gyarapítja anyagi. szellemi, erkölcsi erőit, szabadon és öntu­datosan dolgozik, sikeresen gazdálkodik az ország ja­vaival és kincseivel. — Egész gazdaságunk szilárd szocialista alap­kőn nyugszik. Nem zsák­mányol ki többé ember em­bert, senki sem elösködhet más munkájából. Leraktuk a szocializmus alapjait, a Magyar Népköztársaság a dolgozó emberek országa, — A Magyar Népköztár­saság ott van azoknak az országoknak sorában, me­lyek állhatatosan küzdenek a békéért. a társadalmi haladásért. Népünk harcol az -általános és teljes le­szerelésért. hogy ne fenye­gessék tömegpusztító fegy­verek a ma élő és az utá­nunk jövő nemzedékek életét, küzd a népek sza­badságáért. minden nép nemzeti függetlenségéért. Az országgyűlés hazánk felszabadulásának 20. év­fordulója alkalmából a kö­vetkező törvényt alkotja: Nagyra értékelve azokat a hatalmas társadalmi, gazdasági és kulturális eredményeket, amelyeket a magyar nép a felszabadulás óta eltelt 20 év alatt elért, annak biztos tudatában, hogy a magyar nép odaadó munkája eredményekért, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal testvéri összefogásban felépül ha­zánkban a Szo(i.'.(lízmus és népünk békében, boldog­ságban élhet. Az országgyűlés a ma­gyar nép felszabad.".iá?árak történelmi jelente régé: tör­vénybe iktatja. Az elnöklő Vas« htvánné ezután bejelentette: hogv a beterjesztett törvényié'■ n dát­hoz hozzászóló nem jelent­kezett. Szavazás következett: az országgyűlés egyhangú ha­tározatta! elfogadta a ma­gyar nép felszabadulása ‘ör- tőnp’mi jelentőségénél' ‘ör­vénybe iktatásáról szóló tör­vényjavaslatot. Ezután A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szov­jetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének el­nöke, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség vezetője lé­pett viharos nagy taps köz­ben a szónoki emelvényre. A. I. Mikojan parlamenti beszéde Igen tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Kedves barátaim! Engedjék meg, hogy köszö­netét mondjak azért a nagy megtiszteltetésért, hogy mint a Szovjetunió képviselői jelen lőhetünk ezen az ünnepen, a J\Iag>'ar .Népköztársaság nagy ünnepén és részt vehetünk az "országgyűlés ülésén. Mi a Szovjetunióból a legforróbb testvéri, forradalmi üdvözle­tét hoztuk, s új sikereket kí­vánunk a szocializmus teljes felépítésép munkálkodó ma­gyar népnek. Tudjuk, hogy ez a nap a felszabadulás nap­ja nyitotta meg magyar nép számára azt az utat, amely a szocializmushoz vezet. Mikojan ezután arról a ha­gyományos forradalmi barát­ságról beszélt, amely népein­ket összefűzi, arról az inter­nacionalista szolidaritásról, amelynek gyökerei a messze múltba nyúlnak vissza. Mindez azt tanúsítja, hogy a szovjet és a magyar forra­dalmárok egységbe forrtak a szabadságért, a szocializmus­ért vívott harcban. A mély szolidaritás és internaciona­lista kapcsolat megmutatko­zott a mi orosz földünkön, Magyarország földjén, Spa­nyolországban. Mongóliában egyaránt. Szentek ezek a ha­gyományok és továbbra is meg kell őrizni őket. Lenin gondosan tanulmá­nyozta jól ismerte Magyaror- száb forradalmi helyzetét. Az Oroszors5ági és a magyarorszá­gi osztályerőket értékelve sok közös vonást talált. A törté­nelem ezt igazolta is: a szov­jet hatalom oroszországi győ­zelme után Magyarország volt a második olyan ország, ahol 1919-ben megteremtették a munkáshatalmat. A hitleri fasizmus hordái­nak megsennmisítéséért vrvott harcban hadseregünk magyar földön támogatást kapott . a magyar néptől, a magyar par­tizánoktól és a budai önkéntes ezredtől, amely a Budapest felszabadításáért vívott har­cokban vett részt. Ezekben a harcokban, mint önök is tud­ják, a szovjet hadsereggel vállvetve harcoltak Bulgária, Románia, és Jugoszlávia ka­tonái is. A forradalmi egység­ben azok a történelmi hagyo­mányok fejeződtek ki, ame­lyek arra köteleznek bennün­ket, hogy továbbra is egysé­gesek legyünk a közös ellen­ség, az imperializmus elleni küzdelemben. Valamennyien nagy megelé­gedéssel hollgattuk Dobi elv­társ beszédét. Ismertette azo­kat a nagy sikereket, amelye­ket a magyar forradalom az elmúlt, húsz év alatt elért, azokat a nehézségeket, ame­lyeket a magyar forradalom leküzdött. A győzelemhez vezető úton minden forradalomnak meg kell küzdenie nehézségekkel. E nehézségek lehetnek na­gyok, vagy kicsik, de csak leküzdésükön át vezet az út a teljes győzelemhez. Ezt mi saját tapasztalatainkból is tudjuk, önök pedig most már teljes joggal beszélhetnek Magyarországnak e téren szerzett nagy tapasztalatairól. A magyar nép sikereiben nagy része varr a .mák, hogy Magyarország proletriátusa már nem megosztott, mint va­laha volt, hanem egységes, égi' nártja van. a Magyar Szocialista Munkáspárt. Meg­győződésünk elvlársak, hogy önök további sikereket érnék majd el, mert munkásosztá­lyuk, marxista-leninista párt­juk és annak összeforrott, egységes vezető kollektívája, élén Kádár János elvtárssal, hozzáértően, marxista—leninis­ta módon vezeti a népet si­kerről sikerre. A szovjet nép, amely a kommunizmust építi, önökkel van! A szovjet emberek érzik a magyar nép testvéri barát­ságát. Barátságunk papról napra erősödik. Mi ugyanúgy mint magyar barátaink is. minden erőnket latbavetjük, hogy ez a barátság továbbra is erősödjék. Most nem kívánok beszélni a Szovjetunió sikereiről még megoldatlan ' problémáiról, azokról a feladatokról, ame­lyeket magunk elé tűztünk. A társadalom cáfolhatatlan törvényszerűségeivel összhang­ban a szocializmus ‘ért hódít bolygónkon, erősödnek azok az országok, amelyek a szocializ­mus építésének útjára léptek; a gyarmati birodalmak térsé­geiben szabad és független ál­lamok keletkeztek. A társa­dalmi haladás tért hódít az egész világon, s ez dühöd'té teszi az imperializmust, amely nem akarja átengedni helyét a haladásnak és a szocializ­musnak. Ezzel magyarázható az is, hogy az imperializmus, különösen pedig az amerikai imperializmus a földgolyó kü­lönböző részeiben megpróbál­ja visszaszerezni állásait, ural­mát, s ennek érdekében a leg­kegyetlenebb eszközökhöz fo- folyamodik, amelyeket az egész haladó emberiség erköl­csileg elítél. A dél-vietnami háború, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen in­tézett amerikai támadás jog­gal kelt felháborodást. Követeljük az amerikai ag­resszió megszüntetését és a* Egyesült Államok csapatainak kivonását Dél-Vie'rutinból, kö­veteljük a sokat szenvedett és megpróbáltatásoknak kitett vietnami népnek azt a jogot, hogy maga döntsön saját sor­sáról, ezt követeli a vietnami nép is. Egyre világosabban kitű­nik annak történelmi szükség- szerűsége, hogy a szocialista országok összes kommunista pártjai, az egész nemzetközi kommunista mozgalom, az összes haladó erők fogjanak össze a közös ellenség ellen. Meg kell mondanunk, hogy a marxista—leninista pártok, a kommunista világmozga­lom, a szocialista országok testvérisége, egysege kérdé­seiben. az MSZMP és az SZKP véleménye és tevé­kenysége azonos. Nincs mit tisztáznunk egymással, nagy­szerűen megértjí-il: egymást ezekben a szocializmus sor­sa szempontjából nagy jelen­tőségű kérdésekben. Ma amikor pártunk, a Köz­ponti Bizottság, a szovjet kor­mány, legfelsőbb tanácsunk, minden szovjet ember testvé­ri üdvözlőét tolmácsoljuk a magyar népnek, meg akarjuk mondani önöknek, magyar ba­rátaink, hogy a világon a munkásosztály minden becsü­letes tagja a haladás miden híve. önök mellett van. mind­azon országok mellett, ame­lyek a szocializmus útjára lépek; Ezután A. I. Miko.ián felol­vasta az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió miniszterta­nácsa üdvözle'ét a Magyar Népköztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából. Utána így fe­jezte be beszédét: Engedjék meg, hogy átnyújt­sam az MSZMP Központi Bi­zottságának, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának aján­dékként Posztyikov szobrász „A világűrben” című szobor­művét, mint felfelé, a kom­munizmus felé iránvuló közös törekvésünk szimból urnát! Mikojan beszéde után Emil Bodnaras, a román delegáció vezetője, Zsivko Zsivkov, a bolgár küldöttség vezetője, Aleksander Rankovics, a jugoszláv küldöttség vezetője és Otokár Simunek, a cseh­szlovák küldöttség vezetője szólaltak fel. Valamennyien meleg szavakkal, hosszan beszéltek népeink szocialista testvériségről, az internacio­nalista összefogás eredményei­ről és a szocialista tábor békét biztosító erejéről.

Next

/
Thumbnails
Contents