Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Irta: Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára H a népünk történetét csak egy évez­redre visszamenően vizsgáljuk, — amióta megtelepedett és hont alapí­tott — akkor is húsz esztendő, nem több, mint egy pillanat. És mégis ez a húsz év, amellyel most számot vet népünk, az egész évezred álmait, vágyait sűríti megvalósulásába. A felejthetetlen 133 nap 1919-ben ezer év sötétjében villantot­ta .első fényét és most húsz év alatt megvir­radt. Korunk spartakuszai, dózsái, táncsicsai ítélkeztek és intézkedtek a történelmi perben: a földet odaadták a paraszt népnek, aki meg­művel, az ipari üzemeket a munkásoknak, akik a javakat termelik és adtak a népnek al­kotmányt, amely egyedül teljes demokrácia, mert mindenki képességei szerint dolgozhat és alkoiatta arányában részesül a közjóból. 1945. április 4-től számítódik a szabadság. Ezen nap a magyar nép legnagyobb ünnepe, hiszen e nap nevében valósulhatott meg már­cius-15-« ás március 21-e minden szent remé­nye. A nagy nap előestein osztották ki és osztják ki ünnepi taggyűléseken a Lenin arc­képével díszített emléklapokat, azoknak a Kommunistáknak akik húsz évvel ezelőtt, vagy asafc megelőzően léptek a párt soraiba, vállalva a harcok élvonalát a szocializmus eszméjéért, céljaiért. Mi kommunisták általá­ban nem szoktunk beszélni magunkról, mun­kánkról. A Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetői nagyon helyesen azt tanítják, szóljanak a parton kívüliek rólunk, bíráljanak ha té­vedtünk és ha úgy érzik, ők ismerjék el, ha helyesen tevékenykedünk. Ezen a napon azon­ban kimondhatjuk — hiszen erre úgyis ta­nunk egész népünk — a kommunista párt, a kommunistái! vezetésével értük el minden evedményünfloet Ezek az eredmények nem ki­csik, ezekre mindnyájan jogosan vagyunk oüszácék* és «sért; érhettük el, mert a magyar nép megértette és elfogadta pártunk politikáját és vállvetve a kommunistákkal, lerakta a szo­cialista társadalmi rend alapjait. A felszabadító szovjet hadsereg győzelme nyomán Ssaboícs-Saatmárbarv, szőkébb ha­zánkban äs lehetővé räkt, hogy a nép kezébe vegye a hatalmat. Ba most számot vetünk, ho­gyan ettünk * szabadsággal először vessünk egy piUan&aev a múltba. Megyénkben, öt a legtöbb dzsentri, s bír- i okaikon több, mint 64 ezer család sínylő­dött Itt volt a legtöbb írástudatlan. A népbe­tegségek sokasága tizedelte a népet.Minden ezer élveszületete csecsemő közül több, mint másfél száznak ásták meg a sírját Rossz élet- körülmények, nélkülözés, elmaradott mezőgaz? da súg, é»e»teé»vs 3A—40 eset* hold föld hevert parlagon, Miféle tM weteheiett akkor a Nyírség nepe? Olyan volt húsz esztendővel ezelőtt S :abolcs-Saatrmw, mintha megállt volna a fej­lődés E valóban sötét korszak szülte "■vg a »sötét® jelzői Szabolcs neve elé. S ek­kor ír iák elősző*' a népi íróks ^Szabolcsban terem a légpirosabb alma és itt lepsápadtab- bak a gyerekek, itt a legtöbb kastély, a leg­több templom és a legtöbb cselédlakás,“ Szabolcs urai több, mint fél évszázad alatt ötvenöt községbe vezették be a villanyt Mi két évtized alatt befejeztük a faluvillamosí- tást Minden faluban van művelődési ház. Csu­pán az elmúlt négy esztendőben 500 új iskolai tantermet építettünk. Az egykori földesúri kas­télyokban a falusi és tanyai gyerekek részére kollégiumokat, diákotthonokat rendeztünk be. Minden középiskolánkban és 150 általános is­kolában megkezdtük a tanulók politechnikai képzését hogy megfelelően felkészülve kerül­jenek. ki az életbe. E két évtized alatt olyan új tanintézetek kezdték meg működésüket Nyíregyházán, mint a Felsőfokú Tanítóképző Intézet., a Tanárképző Főiskola, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. És nem múlhat el egyetlen esztendő, hogy április 4-én hazánk felszabadulásának nagy nemzeti ünnepén ne. avatnának falvainkban művelődési házat, mo­zit, új üzemet, óvodát, utat, könyvtárat vagy mást. Csupán 1958 és 1962 között ötvenhat új művelődési házat, avattunk, újjáépítettük a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színhánat, sza­badtéri színpadot kapott a város. Szépirodal­mi és szakkönyveink 10Ö ezres példányszám­ban jelennek meg. Alig van falusi ház, ame­lyikbe ne szólna rádió, szaporodik a tv-tulaj- donosok száma, .egyre jobban él a megye né­pe. Szép és országosan is elismert utat tett meg Szabolcs irodalma is.* Két évtized alatt eltűntek a népbetegsé­gek, amelyek valósággal tizedelték a szabolcsi családokat. Tüdőgondozóink, szanatóriumaink, szűrőállomásaink, szülőotthonaink, kórházaink óvják és védik népünk egészségét, s a betegek gyógykezeléséről és ellátásáról államunk gon­doskodik. Tbc iskolaszanatóriumot nyitottunk yfóndoteon, Nyíregyházán, 1964 nyarán adtuk át rendeltetésének a korszerűen felszerelt íbe- szanatóriumot, épül az anyás csecsemőotthon, bővítjük a megyei kórházat, új kórházi építettünk Fehérgyarmaton, Vásárosnamény- ban, hogy a szatmári, beregi embernek ne kelljen utaznia Nyíregyházára és vissza. Vala- ' mennyi járási székhelyen fogászati és gyer­mekszakrendelést biztosítottunk. Elértük, hogy Szabolcsban, ahol rügen oly gyakori volt a csecsemőhalál, most n születések 75 százaléka a jól felszerelt egészségügyi intézményekben történik. ’ De ne vágjunk elébe, nézzük kronológiai sorrendben a történelmi eseményeket. Romhalmaz, füstölgő üszkök, kifosztott üzletek, felrobbantott hidak, vasutak, utak, nyomor és kilátástalanság, könny és szenve­dés jelezte a német fasiszták visszavonulását. S talán a legfájóbbak: megsebzett és gyógyít­hatatlan emberi szívek maradtak itt. A ször­nyű háború élő áldozatai. Ezekbe az emberek­be is reményt kellett önteni. Igen ám, csak hogyan, amikor nem volt kenyér, nem volt villany, nem volt tüzelő? Itt volt viszont a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege és se­gített. A vörös csillagos szovjet katonák támo­gatásával indult meg újra az élet. Elsőnek a Magyar Kommunista Párt bontott zászlót, » hirdette, hogy van magyar újjászületés. Amikor az ideiglenes kormápy rendelete megjelent a földreformról, másnap megyénk­ben a kommunisták kezdeményezésére földosz­tó bizottságok alakultak,, s 194S április 10-én már 58 ezer 700 szabolcsi és szatmári nincs­telen paraszt vallhatta magáénak a földet. S 466 ezer hold kiosztott földön hasította az m barázdát az eke. Hősi korszaka voft ez a párt politikájá­nak. És ennek a próbája volt az az időszak, amikor a reakció támadásba indult, s a pa­rasztember itt Szabolcsban is azt érezte, hogy inog a föld a talpa alatt. Ekkor is a munká­sok, élükön a kommunisták kiáltották a reak­ciónak: „Földet vissza nem adunk”! 1946-ba« megyénkből 200 tagú parasztküldöiteég utazott Budapestre, hogy a föld megvédésére való el­szántságát kifejezésre juttassa, e győzelem demonstrálta először és elemi erővel a mun­kás—paraszt szövetség szükségességét, ez mu­tatta meg, milyen döntő a forradalmai vesse#« munkásosztály szerepe minden harcban. Nem állhattunk meg azonban felütő*.. Nem nézhettük tétiemül, hogy a megvédett földdel spekulálnak. Tudtuk, hogy ez mindad­dig így lesz, amíg ki nem söpörjük a nép el­lenségeit a közigazgatásból. Sürgős feladatta vált a régi államapparátus megtisztítást Ak­kor még valójában M sem tudtuk igaaán mér­ni, mit is jelentett ebből a szempontból annak a 30 ezres tömegnek a tüntetése a megyeház*, előtt. E példa nyomán a járási székhelyeken is harc indul a közigazgatás megtiSKtításáért. Tudjuk jól, nem volt ez a heve könnyű sehol az országban, de- Sasaboksfcwn talán a legnehe­zebb volt. Nehéz hsrw vdft SzabMce-Szcümai -ba* asr, iskolák államosítása is. És annak a sikeres csatának a gyümölcse valójában csak mos» kezd beérni az emberek gondolkodásában. A marxizmus—faninizmus eszmei offenzívája kezdődött akkor és ott, az emberi fejekben, s ezt visszük győzelemre ma, amikor a szocia­lista társadalom teljes felépítésének program­ját hirdette meg pártunk. A kulturális forra­dalom már akkor folyt, csak az eredményeit nem sejtették sokan. Mert ki is gondolt akko­riban arra, hogy a régi elavult, istállóriskolák, uradalmi csűrök helyébe — ahol a falu nincs­telenjeit tanította a tanító — valamikor majd tágas, nagy ablakú, jól felszerelt egészséges tanintézmények épülnek? Mert-e valaki ál­modni is arról, hogy Szabolcsnak Tanárképző Főiskolája lesz, hogy megyénkben ötezer pe­dagógus tanít majd? S az. egykori szegény fal­vakban, ahol mécses mellett tanított egy-két néptanító, most villany ég, s 30—40 íaneéős iskolák működnek? Ez is a szabad húsz eszten­dő vívmánya. Az iskolák államosítása 1948 májusában kezdődött, melyet gondos előkészítő munka előzött meg. Felhívásban ismertettük a'megye népével az iskolák államosításának a jelentő­ségét. Népgyűléseket szerveztünk, aláírásokat gyűjtöttünk, s így vetettük meg az alapját an­nak a nagy forradalmi átalakulásnak, amely megalapozta a harcot az analfabétizmus, a sö­tétség ellen. Hiába terjesztett rémhíreket a reakció, hiába volt a pócspetri gyilkosság, 1948 június 18-án az államosított iskolák igaz­gatói letették az esküt népi államunkra, arra, hogy hűségesen szolgálják a népet. Ennek a munkának' a termése is napjainkban érlelő­dik. Most például olyan helyeken vannak gim­náziumok, mint Csenger, Ujfehértó, íbrány, Baktalórántháza, ahol soha nem volt. Szak­technikumok, kihelyezett osztályok működnek falvainkban, hogy művelt parasztság építse a szocializmust, hozzáértő szákemberek gazdál­kodjanak fiatal termelőszövetkezeteinkben. Vajon igazuk volt-e azoknak a reakciós agrárközgazdászoknak, akik a felszabadulás előtt, de még azután is azt hirdették, hogy a magyar parasztság alkatánál és jelieménél ■ fogva nem alkalmas a szovjet példa követésé­re? Nem volt igazuk. A szövetkezeti mozga­lomnak megyénkben régi hagyományai. van­nak. A felszabadulás után, 1948 tavaszán, el­sőnek Császárszálláson 12 új gazda összefo­gott, hogy megvessék a szövetkezeti gazdál­kodás alapjait. Hasonló társulások alakultak Tyúkodon, Ibrányban pedig 30 holdas gyü­mölcsösön termelési szövetkezet kezdte meg működését. A párt helyes marxista—leninista szövetkezeti politikájának volt köszönhető az is, hogy ezek a közös gazdaságok már az ala­kulásukkor megkapták a munkásosztály első segítségét. Szabolcs megyében 1948 szeptem­berében Nagykállóban kezdte meg működését az első gép- és traktorállomás. Erősödött a szövetkezeti mozgalom. 1948 Végére már 19 termelőszövetkezet alakult a megyében. Ezek voltak az elsők, az úttörők, akik lerakták a szövetkezeti mozgalom alapjait, Ebben a fej­lődésben okoztak megtorpanást és gátolták, nehezítették előrehaladásunkat az akkori pa~ rasztpoiriikában elkövetett torzítások, amelye­ket itt-ott még helyi ügy buzgók is elősegítették, meggyengítették a munkás—paraszt szövetsé­get. Éppen ezért 1956 után a párt parasztpo­litikájában korábban elkövetett hibáknak a kijavítása és olyan parasztpolitika kidolgozá­sa és érvényesítése vált döntővé, amely szi­gorúan a lenini elvek alapjára épül, melyet a paraszti tömegek elfogadnak és maguké­nak vallanak. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt az ellenforradalom leverése utón hangos­kodna nélkül, szerényen látott tervei megva­lósításához. A marxizmus—lemnizmus helyes és következetes alkalmazása, a párt politikájá­nak as irányvonalának helyessége; a törvé­nyes vend helyreállítása, a törvénysértések megszüntetése, s nem utolsó sorban az ellen- toryadalmárokkal való kemény és következe­tes leszámolás, a megtévedtekkel szemben pe­dig a nagyvonalú és humánus „tiszta lap” kezdés megnövelte az emberek bizalmát, s fo­kozatosan hozzáláttunk az orsasgépítós nagy munkájához. Termelni kezdtek a gyárak, s földeken is megindult a munka. S ez azért kő-* vetkezhetett be, meri megértettek a pari po- tétikaját. A Magyar Saoci«ai*sta Munkáspárt rflágo- «**ri felvázolta a parasztság előtt álló utal, a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő nagy lehe­tőségeket te. megmutatva es bizonyítva, hogy csak ezen az úton szűnik meg á létbizonyte- kMMág, javulnak meg életének körülményei. Pártunk megyei bizottsága nagy figye­lemmel fordult a mezőgazdaság felé. Helyesen alkalmazta a gyakorlatban Központi Bizottsá­gunk lenini alapelvekre épült parasztpoliíiká- ját, s amikor az MSZMP Központi Bizottsága 1958 decemberi határozata alapján 1959 ja­nuár 20-án megyei nagyaktíva értekezletre hívtuk össze a termelőszövetkezeti mozgalom legjobbjait, nem csalódtunk. 1959 október vé­gén megyénkben a mezőgazdaságnak már 38.4 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. A pártértekezlet határozata többek között rögzí­tette; „A következő évek- feladata lesz, hogy a dolgozó parasztsággal egyetértésben befejezzük a mezőgazdaság szocialista átépítését és ezzel egyidejűleg növeljük a mezőgazdaság termelé­sét.” Történelmi tény: győzött a szövetkezeti eszme, a szocializmus falun is. Nem volt ez könnyű, hisz teljesen új életet kezdett pa­rasztságunk, Tudtuk, hogy ezzel a régi módon gondolkodó ember új termelési viszonyok kö­zé került, s még hosszú az út. saját magával vívott és töprengő harc vezet addig, amíg kialakul falun az új típusú szocialista pa­rasztság, az az egységes szövetkezeti paraszti osztály, amelynek fejlődésével minőségileg magasabb szinten érvényesül a munkás—pa­raszt szövetség; proletárdiktatúránk alapja. Munkások, pedagógusok pártmunkások, tsz-gazdák tízezrei, tanácsi dolgozók, fiatal kommunisták, nők, néptron(aktivisták együt­tesem segítették győzelemre a szövetkezeti mozgalmat, 1961 tavaszán Szabolcs-Szatmár- ban. Igazi forradalom volt ez. Uj történelmi időszak vette kezdetét. Mezőgazdaságunk szocialista átalakítása után új helyzet állt elő, s ezzel számolnunk kellett megyénkben is. Pártunk és tanácsi szerveink a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme után asto-onat tofl szakembert SrSBí lek a fiatal szocialista nagyüzemek megsegít* sére. A párt és a tanács megyei végrehajt* bizottságai közösen kidolgozták az anyagi ér­dekeltség ■ elvének ösztönző módszereit a ter­melőszövetkezeteknek. Kiváló szakemberek be­vonásával elkészítettük a megye távlati. gyü- mölcstelepítési, talajjavítási és öntözési terveit. Államunk minden segítséget megad .t'ermeiű- szövetkezeteink további erősítéséhez. Pártunk politikájának megyéi érvényesítésével elér­tük, hogy megváltoztattuk. Szabolcs-Szatmár földjén a régi elavult külterjes gazdálkodást, « vetésszerkezetet. Ahol húsz esztendővel ezelőtt. 30—40 ezer holdak hevertek parlagon, és éhe­zett a -parasztság, most új; üírágzó, szocialista nagyüzemek gazdálkodnak, erősödnek. : ­A . szocialista mezőgazdaság ..megteremtéw» objektíve megkövetelte, hogy iparilag' te; * to­vábbfejlődjön Szabolcs-Szatmár megye.' A felszabadulás «előtt a burzsoá közgazdászök * következő jövőt jósolták: ennek a megyének A Nyírség és Szabnál- földrajzi és geológiái fekvése valamelyest komoly ipar fejlődéséhez nélkülözi az alapfeltételeket.” Ezen már <*ák mosolygóink. Pártunk helyes - iparosítási,;és ipartelepítési politikája, s az ezekről szóló hú- tározatok fokozatos végrehajtásának a2 ered­ménye, hogy ma már Saabolcs-ázatmárban m egyre több olyan üzem van, amely hírnevét szerzett a nyírségi munkásnak hazánkban ét külföldön. Olyan figyelemre méltó ipari objek­tumokat. építettünk a húsz év alatt, mint * Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fei'mentáio, • Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, ne áj és fejlődő nyíregyházi gumigyár, a modern -kon­zervgyár és az almatároló, a tiszalöki erőmű, az új arcot öltő Záhony, hazánk kincse« ka­puja, a mátészalkai és a tuzséri fatelepek, » jó hímek örvendő Tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár és még sok üzem űjjasaütetefcí a fejlődés megannyi tanúsítói. S ami nagyon lényeges: ezek eredményeként egyre jobbén kifejlődőben van Szabolce-Saatmár megy« munkásosztálya. Amíg 1953-ban alig t ezernél több imm- kast foglalkoztatott a megye ipara, jeletóeg csaknem 20 ezret. . Ipari beruházásokra tos utóbbi négy esztendőben 900 millió forintot adott kormányzatunk. Bár az is igaz, hogy me­gyénk iparilag viszonylag még mindig elma­radott. mégis figyelemre méltó, hogy pétd|ai az elmúlt négy esztendő alatt Szabolcs ipari tewnelése 400 százalékos.felfutást ért el. A társadalom előrehaladását a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelme ówr már nem évszázadokkal mérik. Korunk — mint azt az SZKP XX. és XXII. kotigres*.zá­sainak határozatai *s megállapították — a ka­pitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka, s a XX. század embere már évtiae- dekkel méri a fejlődést. A nemzetközi munkásmozgalom világot át­formáló győzelmes sodratában • él és fejlődik a szocialista Magyarország. Ennek köszönhető, hogy hazánknak történelme során először nagy nemzetközi tekintélye van. Ország világ elis­meri. testvérnépeink nagyra becsülik eredőié- , nyeinket, sikereinket. Ez kötelez is bennünket. Nem volt egyenes és gond nélküli az út, mély a szocializmus alapjainak a lerakásáig veze­tett. Nem lesz könnyű az előttünk álló sem, mely a szocializmus teljes megvaíósításáhbz visz. Sok küzdelmet kelt megvívnunk, De mint mindig, most.te optimisták;vagyunk: Bí­zunk a jövőben. Bízunk, mert sikereink forrá­sa a párt helyes politikája vólt. és maradt. Azé a forradalmi pártié, amelyet koruftk leg­haladóbb esanéjé, a marxizmus—lenlnizmus vezérel. Pártunk a múltban követett el hibá­kat is, de elég bátor volt ahhoz, hogy ezeket beismerje, s .új erőt gyűjtve-harcba-Vigye; a dolgozó tömegeket a szocialista iárkadalóm felépítéséért. , ■; A húsz szabad esztendő során megy étik arculata is megváltozott. Friss, eleven és al­kotó munkától tevékeny az-életünk; A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak és kormányunknak rajtunkAtelt mindig a szeme, mindig éreztük a konkrét segítséget és az iránymutatást. Éltünk a szabadsággal, él­tünk a segítséggel. Az elkövetkezendő évek­ben takarítjuk be a sok éves szívós munka termését. Művelődik, gazdagodik, öntudatoso­dik e széljárta vidék népe. tespedt, esett-nyo­morult múltja már régen nem kísért, az már csak. a Krúdy-kötetek lapozgatása közben és múzeumainkban lelhető meg. Úgy érezzük, jól gazdálkodtunk a anabaa Sággal. Április 4-én született ex « saabedság. »Ha­lával és örök kegyelettel emlékezünk • hő­sökre, a szovjet katonákra, — akik életike t adták cserébe a mí szabadságunkért, . Húsz szabad esztendő

Next

/
Thumbnails
Contents