Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Irta: Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára

H

a népünk történetét csak egy évezredre visszamenően vizsgáljuk, — amióta megtelepedett és hont alapított — akkor is húsz esztendő, nem több, mint egy pillanat. És mégis ez a húsz év, amellyel most számot vet népünk, az egész évezred álmait, vágyait sűríti megvalósulásába. A felejthetetlen 133 nap 1919-ben ezer év sötétjében villantotta .első fényét és most húsz év alatt megvirradt. Korunk spartakuszai, dózsái, táncsicsai ítélkeztek és intézkedtek a történelmi perben: a földet odaadták a paraszt népnek, aki megművel, az ipari üzemeket a munkásoknak, akik a javakat termelik és adtak a népnek alkotmányt, amely egyedül teljes demokrácia, mert mindenki képességei szerint dolgozhat és alkoiatta arányában részesül a közjóból.

1945. április 4-től számítódik a szabadság. Ezen nap a magyar nép legnagyobb ünnepe, hiszen e nap nevében valósulhatott meg március-15-« ás március 21-e minden szent reménye. A nagy nap előestein osztották ki és osztják ki ünnepi taggyűléseken a Lenin arcképével díszített emléklapokat, azoknak a Kommunistáknak akik húsz évvel ezelőtt, vagy asafc megelőzően léptek a párt soraiba, vállalva a harcok élvonalát a szocializmus eszméjéért, céljaiért. Mi kommunisták általában nem szoktunk beszélni magunkról, munkánkról. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetői nagyon helyesen azt tanítják, szóljanak a parton kívüliek rólunk, bíráljanak ha tévedtünk és ha úgy érzik, ők ismerjék el, ha helyesen tevékenykedünk. Ezen a napon azonban kimondhatjuk — hiszen erre úgyis tanunk egész népünk — a kommunista párt, a kommunistái! vezetésével értük el minden evedményünfloet Ezek az eredmények nem kicsik, ezekre mindnyájan jogosan vagyunk oüszácék* és «sért; érhettük el, mert a magyar nép megértette és elfogadta pártunk politikáját és vállvetve a kommunistákkal, lerakta a szocialista társadalmi rend alapjait.

A felszabadító szovjet hadsereg győzelme nyomán Ssaboícs-Saatmárbarv, szőkébb hazánkban äs lehetővé räkt, hogy a nép kezébe vegye a hatalmat. Ba most számot vetünk, hogyan ettünk * szabadsággal először vessünk egy piUan&aev a múltba.

Megyénkben, öt a legtöbb dzsentri, s bír- i okaikon több, mint 64 ezer család sínylődött Itt volt a legtöbb írástudatlan. A népbetegségek sokasága tizedelte a népet.Minden ezer élveszületete csecsemő közül több, mint másfél száznak ásták meg a sírját Rossz élet- körülmények, nélkülözés, elmaradott mezőgaz? da súg, é»e»teé»vs 3A—40 eset* hold föld hevert parlagon,

Miféle tM weteheiett akkor a Nyírség nepe? Olyan volt húsz esztendővel ezelőtt S :abolcs-Saatrmw, mintha megállt volna a fejlődés E valóban sötét korszak szülte

"■vg a »sötét® jelzői Szabolcs neve elé. S ekkor ír iák elősző*' a népi íróks ^Szabolcsban terem a légpirosabb alma és itt lepsápadtab- bak a gyerekek, itt a legtöbb kastély, a legtöbb templom és a legtöbb cselédlakás,“

Szabolcs urai több, mint fél évszázad alatt ötvenöt községbe vezették be a villanyt Mi két évtized alatt befejeztük a faluvillamosí- tást Minden faluban van művelődési ház. Csupán az elmúlt négy esztendőben 500 új iskolai tantermet építettünk. Az egykori földesúri kastélyokban a falusi és tanyai gyerekek részére kollégiumokat, diákotthonokat rendeztünk be. Minden középiskolánkban és 150 általános iskolában megkezdtük a tanulók politechnikai képzését hogy megfelelően felkészülve kerüljenek. ki az életbe. E két évtized alatt olyan új tanintézetek kezdték meg működésüket Nyíregyházán, mint a Felsőfokú Tanítóképző Intézet., a Tanárképző Főiskola, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. És nem múlhat el egyetlen esztendő, hogy április 4-én hazánk felszabadulásának nagy nemzeti ünnepén ne. avatnának falvainkban művelődési házat, mozit, új üzemet, óvodát, utat, könyvtárat vagy mást. Csupán 1958 és 1962 között ötvenhat új művelődési házat, avattunk, újjáépítettük a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színhánat, szabadtéri színpadot kapott a város. Szépirodalmi és szakkönyveink 10Ö ezres példányszámban jelennek meg. Alig van falusi ház, amelyikbe ne szólna rádió, szaporodik a tv-tulaj- donosok száma, .egyre jobban él a megye népe. Szép és országosan is elismert utat tett meg Szabolcs irodalma is.*

Két évtized alatt eltűntek a népbetegségek, amelyek valósággal tizedelték a szabolcsi családokat. Tüdőgondozóink, szanatóriumaink, szűrőállomásaink, szülőotthonaink, kórházaink óvják és védik népünk egészségét, s a betegek gyógykezeléséről és ellátásáról államunk gondoskodik. Tbc iskolaszanatóriumot nyitottunk yfóndoteon, Nyíregyházán, 1964 nyarán adtuk

át rendeltetésének a korszerűen felszerelt íbe- szanatóriumot, épül az anyás csecsemőotthon, bővítjük a megyei kórházat, új kórházi építettünk Fehérgyarmaton, Vásárosnamény- ban, hogy a szatmári, beregi embernek ne kelljen utaznia Nyíregyházára és vissza. Vala- ' mennyi járási székhelyen fogászati és gyermekszakrendelést biztosítottunk. Elértük, hogy Szabolcsban, ahol rügen oly gyakori volt a csecsemőhalál, most n születések 75 százaléka a jól felszerelt egészségügyi intézményekben történik. ’

De ne vágjunk elébe, nézzük kronológiai sorrendben a történelmi eseményeket.

Romhalmaz, füstölgő üszkök, kifosztott üzletek, felrobbantott hidak, vasutak, utak, nyomor és kilátástalanság, könny és szenvedés jelezte a német fasiszták visszavonulását. S talán a legfájóbbak: megsebzett és gyógyíthatatlan emberi szívek maradtak itt. A szörnyű háború élő áldozatai. Ezekbe az emberekbe is reményt kellett önteni. Igen ám, csak hogyan, amikor nem volt kenyér, nem volt villany, nem volt tüzelő? Itt volt viszont a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege és segített. A vörös csillagos szovjet katonák támogatásával indult meg újra az élet. Elsőnek a Magyar Kommunista Párt bontott zászlót, » hirdette, hogy van magyar újjászületés.

Amikor az ideiglenes kormápy rendelete megjelent a földreformról, másnap megyénkben a kommunisták kezdeményezésére földosztó bizottságok alakultak,, s 194S április 10-én már 58 ezer 700 szabolcsi és szatmári nincstelen paraszt vallhatta magáénak a földet. S 466 ezer hold kiosztott földön hasította az m barázdát az eke.

Hősi korszaka voft ez a párt politikájának. És ennek a próbája volt az az időszak, amikor a reakció támadásba indult, s a parasztember itt Szabolcsban is azt érezte, hogy inog a föld a talpa alatt. Ekkor is a munkások, élükön a kommunisták kiáltották a reakciónak: „Földet vissza nem adunk”! 1946-ba« megyénkből 200 tagú parasztküldöiteég utazott Budapestre, hogy a föld megvédésére való elszántságát kifejezésre juttassa, e győzelem demonstrálta először és elemi erővel a munkás—paraszt szövetség szükségességét, ez mutatta meg, milyen döntő a forradalmai vesse#« munkásosztály szerepe minden harcban.

Nem állhattunk meg azonban felütő*.. Nem nézhettük tétiemül, hogy a megvédett földdel spekulálnak. Tudtuk, hogy ez mindaddig így lesz, amíg ki nem söpörjük a nép ellenségeit a közigazgatásból. Sürgős feladatta vált a régi államapparátus megtisztítást Akkor még valójában M sem tudtuk igaaán mérni, mit is jelentett ebből a szempontból annak a 30 ezres tömegnek a tüntetése a megyeház*, előtt. E példa nyomán a járási székhelyeken is harc indul a közigazgatás megtiSKtításáért. Tudjuk jól, nem volt ez a heve könnyű sehol az országban, de- Sasaboksfcwn talán a legnehezebb volt.

Nehéz hsrw vdft SzabMce-Szcümai -ba*

asr, iskolák államosítása is. És annak a sikeres csatának a gyümölcse valójában csak mos»

kezd beérni az emberek gondolkodásában. A marxizmus—faninizmus eszmei offenzívája

kezdődött akkor és ott, az emberi fejekben, s ezt visszük győzelemre ma, amikor a szocialista társadalom teljes felépítésének programját hirdette meg pártunk. A kulturális forradalom már akkor folyt, csak az eredményeit nem sejtették sokan. Mert ki is gondolt akkoriban arra, hogy a régi elavult, istállóriskolák, uradalmi csűrök helyébe — ahol a falu nincstelenjeit tanította a tanító — valamikor majd tágas, nagy ablakú, jól felszerelt egészséges tanintézmények épülnek? Mert-e valaki álmodni is arról, hogy Szabolcsnak Tanárképző Főiskolája lesz, hogy megyénkben ötezer pedagógus tanít majd? S az. egykori szegény falvakban, ahol mécses mellett tanított egy-két néptanító, most villany ég, s 30—40 íaneéős iskolák működnek? Ez is a szabad húsz esztendő vívmánya.

Az iskolák államosítása 1948 májusában kezdődött, melyet gondos előkészítő munka előzött meg. Felhívásban ismertettük a'megye népével az iskolák államosításának a jelentőségét. Népgyűléseket szerveztünk, aláírásokat gyűjtöttünk, s így vetettük meg az alapját annak a nagy forradalmi átalakulásnak, amely megalapozta a harcot az analfabétizmus, a sötétség ellen. Hiába terjesztett rémhíreket a reakció, hiába volt a pócspetri gyilkosság, 1948 június 18-án az államosított iskolák igazgatói letették az esküt népi államunkra, arra, hogy hűségesen szolgálják a népet. Ennek a munkának' a termése is napjainkban érlelődik. Most például olyan helyeken vannak gimnáziumok, mint Csenger, Ujfehértó, íbrány, Baktalórántháza, ahol soha nem volt. Szaktechnikumok, kihelyezett osztályok működnek falvainkban, hogy művelt parasztság építse a szocializmust, hozzáértő szákemberek gazdálkodjanak fiatal termelőszövetkezeteinkben.

Vajon igazuk volt-e azoknak a reakciós agrárközgazdászoknak, akik a felszabadulás előtt, de még azután is azt hirdették, hogy a magyar parasztság alkatánál és jelieménél ■ fogva nem alkalmas a szovjet példa követésére? Nem volt igazuk. A szövetkezeti mozgalomnak megyénkben régi hagyományai. vannak. A felszabadulás után, 1948 tavaszán, elsőnek Császárszálláson 12 új gazda összefogott, hogy megvessék a szövetkezeti gazdálkodás alapjait. Hasonló társulások alakultak Tyúkodon, Ibrányban pedig 30 holdas gyümölcsösön termelési szövetkezet kezdte meg működését. A párt helyes marxista—leninista szövetkezeti politikájának volt köszönhető az is, hogy ezek a közös gazdaságok már az alakulásukkor megkapták a munkásosztály első segítségét. Szabolcs megyében 1948 szeptemberében Nagykállóban kezdte meg működését az első gép- és traktorállomás. Erősödött a szövetkezeti mozgalom. 1948 Végére már 19 termelőszövetkezet alakult a megyében. Ezek voltak az elsők, az úttörők, akik lerakták a szövetkezeti mozgalom alapjait, Ebben a fejlődésben okoztak megtorpanást és gátolták, nehezítették előrehaladásunkat az akkori pa~ rasztpoiriikában elkövetett torzítások, amelyeket itt-ott még helyi ügy buzgók is elősegítették, meggyengítették a munkás—paraszt szövetséget. Éppen ezért 1956 után a párt parasztpolitikájában korábban elkövetett hibáknak a kijavítása és olyan parasztpolitika kidolgozása és érvényesítése vált döntővé, amely szigorúan a lenini elvek alapjára épül, melyet a paraszti tömegek elfogadnak és magukénak vallanak.

Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt az ellenforradalom leverése utón hangoskodna nélkül, szerényen látott tervei megvalósításához. A marxizmus—lemnizmus helyes és következetes alkalmazása, a párt politikájának as irányvonalának helyessége; a törvényes vend helyreállítása, a törvénysértések megszüntetése, s nem utolsó sorban az ellen- toryadalmárokkal való kemény és következetes leszámolás, a megtévedtekkel szemben pedig a nagyvonalú és humánus „tiszta lap” kezdés megnövelte az emberek bizalmát, s fokozatosan hozzáláttunk az orsasgépítós nagy munkájához. Termelni kezdtek a gyárak, s földeken is megindult a munka. S ez azért kő-* vetkezhetett be, meri megértettek a pari po- tétikaját.

A Magyar Saoci«ai*sta Munkáspárt rflágo- «**ri felvázolta a parasztság előtt álló utal, a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő nagy lehetőségeket te. megmutatva es bizonyítva, hogy csak ezen az úton szűnik meg á létbizonyte- kMMág, javulnak meg életének körülményei.

Pártunk megyei bizottsága nagy figyelemmel fordult a mezőgazdaság felé. Helyesen alkalmazta a gyakorlatban Központi Bizottságunk lenini alapelvekre épült parasztpoliíiká- ját, s amikor az MSZMP Központi Bizottsága 1958 decemberi határozata alapján 1959 január 20-án megyei nagyaktíva értekezletre hívtuk össze a termelőszövetkezeti mozgalom legjobbjait, nem csalódtunk. 1959 október végén megyénkben a mezőgazdaságnak már 38.4 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. A pártértekezlet határozata többek között rögzítette; „A következő évek- feladata lesz, hogy a dolgozó parasztsággal egyetértésben befejezzük a mezőgazdaság szocialista átépítését és ezzel egyidejűleg növeljük a mezőgazdaság termelését.” Történelmi tény: győzött a szövetkezeti eszme, a szocializmus falun is. Nem volt ez könnyű, hisz teljesen új életet kezdett parasztságunk, Tudtuk, hogy ezzel a régi módon gondolkodó ember új termelési viszonyok közé került, s még hosszú az út. saját magával vívott és töprengő harc vezet addig, amíg kialakul falun az új típusú szocialista parasztság, az az egységes szövetkezeti paraszti osztály, amelynek fejlődésével minőségileg magasabb szinten érvényesül a munkás—paraszt szövetség; proletárdiktatúránk alapja.

Munkások, pedagógusok pártmunkások, tsz-gazdák tízezrei, tanácsi dolgozók, fiatal kommunisták, nők, néptron(aktivisták együttesem segítették győzelemre a szövetkezeti mozgalmat, 1961 tavaszán Szabolcs-Szatmár- ban. Igazi forradalom volt ez. Uj történelmi időszak vette kezdetét.

Mezőgazdaságunk szocialista átalakítása után új helyzet állt elő, s ezzel számolnunk kellett megyénkben is. Pártunk és tanácsi szerveink a termelőszövetkezeti mozgalom

győzelme után asto-onat tofl szakembert SrSBí lek a fiatal szocialista nagyüzemek megsegít* sére. A párt és a tanács megyei végrehajt* bizottságai közösen kidolgozták az anyagi érdekeltség ■ elvének ösztönző módszereit a termelőszövetkezeteknek. Kiváló szakemberek bevonásával elkészítettük a megye távlati. gyü- mölcstelepítési, talajjavítási és öntözési terveit. Államunk minden segítséget megad .t'ermeiű- szövetkezeteink további erősítéséhez. Pártunk politikájának megyéi érvényesítésével elértük, hogy megváltoztattuk. Szabolcs-Szatmár földjén a régi elavult külterjes gazdálkodást, « vetésszerkezetet. Ahol húsz esztendővel ezelőtt. 30—40 ezer holdak hevertek parlagon, és éhezett a -parasztság, most új; üírágzó, szocialista nagyüzemek gazdálkodnak, erősödnek. : A . szocialista mezőgazdaság ..megteremtéw» objektíve megkövetelte, hogy iparilag' te; * továbbfejlődjön Szabolcs-Szatmár megye.' A felszabadulás «előtt a burzsoá közgazdászök * következő jövőt jósolták: ennek a megyének A Nyírség és Szabnál- földrajzi és geológiái fekvése valamelyest komoly ipar fejlődéséhez nélkülözi az alapfeltételeket.” Ezen már <*ák mosolygóink. Pártunk helyes - iparosítási,;és ipartelepítési politikája, s az ezekről szóló hú- tározatok fokozatos végrehajtásának a2 eredménye, hogy ma már Saabolcs-ázatmárban m egyre több olyan üzem van, amely hírnevét szerzett a nyírségi munkásnak hazánkban ét külföldön. Olyan figyelemre méltó ipari objektumokat. építettünk a húsz év alatt, mint * Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fei'mentáio, • Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, ne áj és fejlődő nyíregyházi gumigyár, a modern -konzervgyár és az almatároló, a tiszalöki erőmű, az új arcot öltő Záhony, hazánk kincse« kapuja, a mátészalkai és a tuzséri fatelepek, » jó hímek örvendő Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár és még sok üzem űjjasaütetefcí a fejlődés megannyi tanúsítói. S ami nagyon lényeges: ezek eredményeként egyre jobbén kifejlődőben van Szabolce-Saatmár megy« munkásosztálya.

Amíg 1953-ban alig t ezernél több imm- kast foglalkoztatott a megye ipara, jeletóeg csaknem 20 ezret. . Ipari beruházásokra tos utóbbi négy esztendőben 900 millió forintot adott kormányzatunk. Bár az is igaz, hogy megyénk iparilag viszonylag még mindig elmaradott. mégis figyelemre méltó, hogy pétd|ai az elmúlt négy esztendő alatt Szabolcs ipari tewnelése 400 százalékos.felfutást ért el.

A társadalom előrehaladását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme ówr már nem évszázadokkal mérik. Korunk — mint azt az SZKP XX. és XXII. kotigres*.zásainak határozatai *s megállapították — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka, s a XX. század embere már évtiae- dekkel méri a fejlődést.

A nemzetközi munkásmozgalom világot átformáló győzelmes sodratában • él és fejlődik a szocialista Magyarország. Ennek köszönhető, hogy hazánknak történelme során először nagy nemzetközi tekintélye van. Ország világ elismeri. testvérnépeink nagyra becsülik eredőié- , nyeinket, sikereinket. Ez kötelez is bennünket. Nem volt egyenes és gond nélküli az út, mély a szocializmus alapjainak a lerakásáig vezetett. Nem lesz könnyű az előttünk álló sem, mely a szocializmus teljes megvaíósításáhbz visz. Sok küzdelmet kelt megvívnunk, De mint mindig, most.te optimisták;vagyunk: Bízunk a jövőben. Bízunk, mert sikereink forrása a párt helyes politikája vólt. és maradt. Azé a forradalmi pártié, amelyet koruftk leghaladóbb esanéjé, a marxizmus—lenlnizmus vezérel. Pártunk a múltban követett el hibákat is, de elég bátor volt ahhoz, hogy ezeket beismerje, s .új erőt gyűjtve-harcba-Vigye; a dolgozó tömegeket a szocialista iárkadalóm felépítéséért. , ■;

A húsz szabad esztendő során megy étik arculata is megváltozott. Friss, eleven és alkotó munkától tevékeny az-életünk; A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és kormányunknak rajtunkAtelt mindig a szeme, mindig éreztük a konkrét segítséget és az iránymutatást. Éltünk a szabadsággal, éltünk a segítséggel. Az elkövetkezendő években takarítjuk be a sok éves szívós munka termését. Művelődik, gazdagodik, öntudatosodik e széljárta vidék népe. tespedt, esett-nyomorult múltja már régen nem kísért, az már csak. a Krúdy-kötetek lapozgatása közben és múzeumainkban lelhető meg.

Úgy érezzük, jól gazdálkodtunk a anabaa Sággal.

Április 4-én született ex « saabedság. »Halával és örök kegyelettel emlékezünk • hősökre, a szovjet katonákra, — akik életike t adták cserébe a mí szabadságunkért, .

Húsz szabad esztendő