Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
Tudomány a merő*azdaságban Szervusz. I kukoricatermelés emelése és a ttiszam X 89 lcpcsö ve|et loh.a. cMsáT-' pécsertoronyba. Körös-körül Üvegablakok. Innen mindent látni, ami a repülőtéren történik. . Bonyolult műszerekkel állandó összeköttetést tartanak. a külföldön . tartózkodó iyiALÉV-gépekkel, jegyzi pontosan , tartózkodási helyüket, magasságukat Ez az , „agyközpont ja" Ferihegy élgtériek. •A diszpécser, minden repülőgép érkezéséről, indulásáról tud. ■ 'Megszólal a hangszóró: „hatom perc ’ múlva leszáll a csehszlovák menetrendszerű gép.” 'A' torony átveszi az irányítást: „Négyes pályára érkezzék.” Simán szalad már. a betonon az óriás IL—18-as. Beáll a jelzett pontra. Most látszólag olyan a tér, mint a megzavart hangyaboly-; innen ás onnan is kis járművök' indulnak. Egyetlen céljuk az óriás gépmadár kiszolgálása. A percnyi pontosságról a toronyban gondoskodnak. Mire lelassulnak a légcsavarok, máris megérkezik az önjárói, utaslépcső. Valahonnan közeleg az üzemanyagszállító. is. Sietnek a takarítók, percek . al^tt; felfrissítik u gép levegő-1 •jét: ’ A műszakiak kocsija a pi-' lóta tájékoztatása alapján kezelésbe veszi á motört. Megérkeznek az étszolgálat inyetíc- '■mesterei is. Míridez percek alatt. Mire megvizsgáljak a jegyeket, s" egyet szusszannak az- utasok, addigra minden a legnagyobb'rendben' van."És mindezért a „magas törorfy'” a felelős. ► -• i h' Niyiron „ napopta, Jáfrn. aáp Is. megfordul ■ a- -Ferihegyen. •Az utóbbi években rohafnb- fiaa;-emelkedett az utasT - és áruforgalom: Persze, a' kedvező'külpolitikái helyzel csak a lehetőségeket teremtette meg' a MALÉV-rrek’ utas és áruforgalma fejlesztéséhez. 'A (itöbbi már rajtpk .múlott:, ké- ,pesek-e megfelelni a rendkívül nagy . igényeknek, «»'<a komoly nemzetközi tronkur- .*anc4ának. Jelenleg 24- országba repül a MALÉV! Mióta .megindította' tranzitvonalait, jelentősen nőtt a járatai iránti Öröklődés. ..H^inkihől.. például Budapestén át .eljuthat az ptas .Átíjéribe, ,'s' onnan to- yább Kairóba. Vagy London« S. » ,ból Budapesten keresztül. Ni- , ccsi|iba. Mivei . .külföld! 'ittasai' ^elégedettek járataikkal, igénybe veszik azokat, s ez jelentős devizabevételt jelent ■ g népgazdaságnak, Polgári légiközlekedésnek zavartalan lebonyolítására minden ország pontosan meghatározott, — nálunk 10.. km széles' — légifolyosókat. jelölt ki. Hogy . valamennyi :.gép precízen ismerje repülés közben tartózkodási helvét, azt a* rádió navigációs berendezések biztosítják. EzeifkiytiJ. a repülő- ' irányító szöjgálat radarer- nyőjén i$ ellenőrzi a .légifolyosó és környékének. légtf- Vét. 'Érről az útról’ letérni' nem lehel MinddWV hárfirfl: 1: i:terébe •k kezö repülőgépet véglT' í "iéi ít e k" Vgét ZeM a leszállás pillanatáig. — Első 'hallásra közhelynek. tűnhet, de rajongója vagyok- a1 hivatásomnak. ■ Na- "ponta-‘ felszállók. Pilóta vagyok.- Mögöttem' majdném száz utas: Előttem d ' végtelen levegőég. Ismerem a fel- .bőket, szeretem őket, ha barátságosak." es megküzdök velük, Hä haragosak. Tudom, "hogy ' én vagyok az erősebb, a modern technikásait : Tálán' még soha sem féltein. • Mindig . találtam megoldást. Ez az * igazság. .Lehet.. . hogy különös kalandok nem történtek velem. .De maga az a tény, .hogy 16 éve repülök,., gondolom ,így önmagában is jelez valamit. Minden, gépet., szeretek. L?g jobban természete Joéjszakftt Ferihegy! sen azt. amelyiken. éppen szolgálatai teljesítek. Már túl vagyok: a negyemén és a harmadik .millió kilomé. A légi kisasszony. Ahogy zakmai berkekben mondják . ktúwt”. Ma itt, holnap ott,, színes, ÍQrgalagos élet. A kukoricatermesztés jelentősége szerte . a Világón egyre nő. Ennek legfőbb oka az, hogy a gabonafélék közül területegységenként a legtöbb tápértékét adja. Szabolcs- Szátmár megyében ebben az évben 132 600 katasztráiis holdon termelnék kukoricát. A kukorica terméshozama évről évre változó. Ez azzal magyarázható, hogy hol több, hói kevesebb csapadékot kap. Csapadékviszonyaink mellett azonban az aszály okozta kár a talaj műveléssel és növényápolással nagymértékben csökkenthető. Abban az esetben pedig, ha a gazdaság meg tudja teremteni az öntözés feltételeit, függetlenítheti magát az aszály okózta tér- mésingadozáStól. A terméshozamot lényegesen ßefolyisoija egyéb sök más tényező mellett a növényállomány, más szóval a területegységre jutó főszám. A régi gyakorlat szerint egy kát asz t- rális holdrá 6—12 000 tó jutott Az újabb kísérletek és tapasztalatok szerint feltétlenül növelni kell a kukorica tőszámát, mert nem a nagy cső, hanem a sok cső adja a hagyobb termést. A kukorica tenyészterületének meghatározásával több helyen végeztek kísérleteket. A kísérletek efedményei szerint fajtáktól, talajadottságoktól, éghajlattól függően — száraz viszonyok között termesztve — 18 OúO— 24 000 tő/kh. szükséges ahhoz, hogy nagy legyed a termés. A tény észterület alakja —* a szélsőségektől eltekintve — alig van hatással a . nősre. A területegységenké,. Rövényszám a döntő. Ha nagyon nagy tenyészterüle.et adunk, akkor a növény nem képes azt jól kihasználni, ha pedig túlságosan sűrűre hagyjuk a kukóricát, a szárazságot jób- *'■* :• csövek nem fejlődnek jól ki. A ho$z- szú tenyészidejű, nagyra növő fajták (például Arany őzön, Mv 1, stb), nagyobb lenyéez- terülotst kívánnak, mint a rövid tenyészidejű kistermetű fajták. (Red King, Mv 40, 12, stb.) A táplálóanyagbab gazdag talaj több növényt képe« éllátni, ezért a lenyészterü- letet csökkenthetjük. Rossz vízgazdálkódású, sekély rétegű, sülaVényésségre hajló területen blztőstöban vészeli át az aszályt a ritkább állományú növényzet. A növényszám meghatározásánál figyelembe kell venni a fajtán kívül a talajadottságot, a talaj vízkészletét, tápanyag- tartalmát, az előveteményt, a talajelőkészítés módját, az öntözési lehetőségeket, sőt még á növényápolás módját i*. Ezekén kívül számolni kell arra is, hogy a tenyészidő folyamán a tőszóm 8—12 százalékkal csökken. Márgittay Miklós Eelsőfokú Mezógazdasagi Technikum Lóspeptiiáai, bőrlay«, 12S*5i eicpcli.. t 1 V„.. ■aitt.li fiamnak már .r három szakmája van“ Szíjgyártó a kisvárdai tsz-bea Startol a gép, szabad ár. út.' Kíváncsian lé írnek magyar földre az ittas ok i't ostromlóm. Állandóan .anulok. Nálunk tv, így—szokás. A szakmai ismereteket mindig frissen kell tartani." No meg nyelveket üj hasz-- nos tanulni: eddig äV. angollal és az orosszal birkóztál« meg... ! * ' "'I , — Tagnap délután Varsóban voltam. este már Sz'ő- • fiában. S' hía délelőtt újj’a Budapesten. Hát nem gyönyörű?! ■ Mindezt Sebők Zoltán, -az IL—18-as első pilótája mondta eí. Akinek -szakmai tudásánál talán csak a szerénysége nagyobb., -A , • gép súlya, amelynek parancsnoka, 61 ezer kilogramm, 39 ut,ast szállít, óránként 650— 700 km-es sebességgel. . — Tessék 1 információ! Azonnal megmondom. 14,05 perckor érkezik a gép. Utasítást leszálláskor kapunk, akkor tessék ismét érdeklődni. — Mire , kíváncsiak, általában aZ utasok? — kérdezem Fekete Máriától. — Mikor indulnak a . gépek, mikor érkeznek, milyen idő van ■ a rendeltetési "ors'zágban. Olykor ’ még azt is megkérdezik: „ugye •néni “kell félni?!*’ Sok serdülő kislány irigyli öltétr* 7gHz~ ez, Vécsei Ágota? — Én csak azt tudom, hogy mindig a repülésre vágytam. Megismerni1 a világot. És hogy ez sikerült, Szinte hihetetlen. Most jöt- tem vissza az első utamról. Budapest—Moszkva—Budapest. A tanfolyamon kitűnően végeztem, gondolom ezért kerül- tem az elsők között gépre Tanultam utaskiszolgálást, navigációt, egészségügyi ismereteket és még sokmindent, amit a repülőgépen az utasok érdekében hasznosíthatunk. Már az első utam is tele volt élménnyel. Kedves utasok. a Kárpátok csodálatos havas csúcsai, álmodni sem lehet szebbet. — A két „öreg” stewardess, akik az első utunkra elkísértek, Moszkvában egy ba bát ajándékoztak nekünk: nr.gy köyér fababát, benne egy ki' sebb, aztán mégegy. összesen tíz. Azt írták rá a legnagyobbra: „Első utatok emlékére, — 'jól' dolgoztatok, kislányok, — a következő babára maid a milliomodik kilométer után 'írunk]’f Irta és fényképezte: Regős István Negyvenháróm éve vett először cserzett bőrt és árat a kezébe Kiss Menyhért. Ügy gondolta áz akkor még tizenkét esztendős gyermek, övé a legnagyobb boldogság: Szamasszegröl V ásárosna- méhyba kerülve, mostohaap- ja melleit tanulhat szakmát Mesterség helyett hitegetés Öröme nem vőlt teljés. Már ét éve inaskodott, mégsem lehetett segéd. Mostöha- apja csak hitegette, hivatalosan lé sém szegőd tette. Otthagyta Vásárösflaményt is. Egyedül állt a Világban. Végre mégis sikerült nagynehézen beszegődni az egyik iparósnél. Végtelennek tetsző kínlódás volt a mesterlevél megszerzése és becsületesnek maradni a szakmában. Száz felől csípte-marta a kisiparost is a hatalom valamikór, Óránként 12Ó centi Véglegesen Kisvárdán telepedett le. Most tagja a Rákóczi Termelőszövetkezetnek. Szakmájában dolgozik, be 6 végzi el a szomszédos bogén és Benken is a tez-ek szíj- gyórtómünkáját. Hogy hamar érjen ide ié, oda iá, a 129-ös Csepel jó szolgálatot tesz. Kopnak a lószerszámok, gépszíjak — valahol mindig szükség Van rá. Munkája arányában becsületes kereseté van.., Kezében Villan az ár, gyorsan bújtat át egyszerre két tűt a bőrbe fúrt kicsi lyukon. Óránként 120 centi hősszúságot Varr, mindén centiben három öltéssel. Hogy mennyi lehet, amit közel fél évszázada öltött? Hozzávetőlegesen son tudja. C6ak annyit mond: „nagyon sok’*. Vigyázat: „fates“ tehet Téli időszakban, mikor kevesebb az igazi szíjgyártói munka, az egyik budapesti háziipari szövetkezet megrendelésére futballkülsőt készít, exportra. — Nem is hinné az ember — jegyzi meg közbevetve —, hogy egy ilyen szabályos külsőn több mint öt méter varrást kell végezni. Nagy figyelemmel óm, mert a legkisebb vigyázatlanság a labda veszedelme lehet: „falcsot kap”. Szurkozza, sodorja a tűbe húzott újabb méternyi fonalát, A beszéd kedvéért pillanatra sem hagyja abba a munkát. — Az a legnagyobb örömöm, hogy még mindig meglehetősen bírom magam. De talán még nagyobb, hogy jól Van a családom. Az én fiamnak már háx-om szakmája van: szíjgyártó, sofőr és bőráru sportszer készítő. Kislányom közgazdasági technikumba jár. Ok más világban születtek, mint én. Asztalos Ralls'
