Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-23 / 95. szám
Kedvező változásra számítanak ! a nyíregyházi járás közös gazdaságaiban Járási párt- és lanácsvezelők nyilatkozata Megyénk járásai közül a nyíregyházi az, amelyikben a múlt évben a legtöbb gyenge és mérleghiányos termelőszövetkezet volt. A közös gazdaságok többségében kedvezőek a talajadottságok, éveken át halmozódtak a nagyüzemi termelési, szervezési tapasztalatok, az üzemeknek mégis több mint fele megtorpant, eredményeiben visszaesett. — Tóth Ernőt, a Nyíregyházi Járási ' Pártbizottság mezőgazdasági osztályának a vezetőjét és Juhász Sándort, a járási tanács vb elnökhelyettesét kértük fel: értékeljék a tavalyi tapasztalatokat, s tájékoztassanak azokról az intézkedésekről, amelyeket a gazdasági helyzet megváltoztatásáért tettek. — Milyen természeti, közgazdasági okai voltak a tavalyi nagyarányú visszaesésnek a nyíregyházi járás köze« gazdaságaiban? Juhász Sándor: — Mérlegelve az 1964-es évet, szükséges különválasztanunk a gyenge és a visszaesett tsz-eket. A több éve gyenge üzemek többségében nem elsősorban a természeti adottságok miatt következett be tavaly is a mérleghiány, hanem — azzal is párosulva —. főként a vezetésben, a termelés szervezésében meglévő hiányosságok voltak döntőek. Vitathatatlan, hogy az aszályos időjárás nagyban rontotta a kilátásokat. Gyulatanya körzetében — a járás középpontjában — 488 milliméter volt az évi csapadék mennyisége. s ebből 194 esett március— július hónapokra. Elsősorban a kenyérgabona, a burgonya, s néhány fontos növény sínylette meg az aszályt. Burgonyából 40 millió forint érték esett ki. És éppen ebben az esetben kell megemlíteni a visszaesett tsz- ek csoportját, amelyek közé például Vencsellő is tartozik. Ezeket a közös gazdaságokat semmiképpen nem sorolhatjuk az általánosan alkalmazott jelzővel a gyenge tsz-ek közé, mert csak közepes esztendő esetén sem lehet kétséges, hogy az idén talpra állnak, g tovább haladnak a jó és közepes szövetkezetek kozott. — Különben járásunk tavalyi eredményei, a rossz kép ellenére is, összességében előrehaladásról tanúskodnak. Az egy esztendővel ko- rábbiakhoz képest a halmo- zatlan termelési érték 69 millióval, a beruházott vagyon 32,3. a közös vagyon 31,5 a tagok jövedelme 5,5 százalékkal gyarapodott. Az állami áruértékesítésben 2,5 százalékos előrehaladást értünk el. Tó'h Ernő: — A gyengeség okai közül az érintett szövetkezetekben a szubjektív tényezőkkel szeretnék foglalkozni, ide sorolva a közgazdasági szemléletet is. A gyenge tsz-ek között néhányban hiányzott a párt- és gazdasági vezetés egy. sége. A pártszervezet sem a tsz-vezetőket, sem a tagokat nem tudta magával ragadni. Egy-két helyen, mint Nyírpa- zonyban és Nyírszőlősön, ellentét volt a vezetők között. — Járásszerte magas volt a termelési költség, aránya meghaladta a halmozatlan termelési érték gyarapodását. Több közös gazdaságban rosszul használták ki a beruházásokat. Nyírszőlősön a tervezettnek megfelelő dohánypajtát építettek, de a területnek csak kétharmadát ültették be. Az űjfehértói Vörös Hajnal Tsz- ben negyedmillió forint kiesést okozott az. hogy üresen állt a baromfitojóház. — A nem megfelelő szervezés, a vezetés egyenetlensége és ezekkel együtt a munkafegyelem meglazulása néhány helyen azzal járt, hogy a termelt érték egv része is tönkrement. Nyírpazonyban mintegy félmillió értékű dohányt szántottak le, Kemecsén a területet nem bontották családokra, ez közrejátszott abban, hogy 15 hold cukorrépa megsemmisült. Több helyen nem volt megfelelő a terület megválasztása az adott növény számára. A rossz adottságok közt gazdálkodó Nyírtu- rán közel 12 mázsás búzatermést értek el holdanként az arra kiválasztott talajon, s a kemecsei sokkal jobb természeti feltételek mellett csak 4,5 mázsát takarítottak be. — Megvannak-e a feltételei annak, hogy az idén kedvező változás következzen be a gyenge tsz-eknél? Juhász Sándor: — A termelés terén igyekeztünk az úgynevezett pénzes növények arányát fokozni. Ilyen a dohány, a zöldségfélék. A beruházásoknál is ezeket a szövetkezeteket helyeztük előtérbe. Az idei 32 pajtából 19-et építenek e tsz- eknél, a tavaly kapott öntözőberendezések többsége is hozzájuk került, amivel többek között több mint félezer holdon burgonyát is öntözhetnek. Az új traktorok, munkagépek ugyancsak hozzájuk kerülnek. — A vetésszerkezet kedvező változtatására általában a járásban és a gyenge tsz-eknél sincs lehetőség. Ebben a járásban a legnagyobb arányú a megyén belül a kenyérgabona területe. Nőtt a zöldség, ipari növények, a gyümölcsös területe is, és mindez a takarmánytermesztés rovására történt, aminek következtében mind több gondot okoz a nagyszámú állat eltartása, a szerves trágya biztosítása. Ez komoly akadálya az eredményesebb gazdálkodás gyorsabb kibontakozásának. Tóth Ernő: — Idei intézkedési tervünk elkészítését, annak különféle fórumokon való megvitatását megelőzte a Központi Bizottság titkárságán tavaly novemberben történt tanácskozás, amelynek az alapján láttunk a feladatok megoldásához. A több éve mérleghiányos tsz-eknél a gazdasági és pártvezetés megerősítését kellett és kell megoldani. Néhány helyen a közgyűlés elnököt váltott le, kihelyezett szakembertől vonta meg a bizalmat. Hét tsz egyesítésére is sor került. _— A gyenge tsz-ek párt vezetőségének tagjai továbbképzésen vettek részt. Elsősorban közülük küldünk háromhónapos, vagy hosszabb időre szóló pártiskolára vezetőségi tagokat. A gyenge tsz-ek titkárai esetenként részt vesznek a járási párt vb üléseken; segítséget kapnak a pártmunka irányításához, beszámolnak eredményeikről, gondjaikról. Juhász Sándor: A gyenge tsz-ekbe igyekszünk a legrátermettebb szakembereket küldeni. A gazdasági vezetés vizsgálata részletesen történik, s úgy döntünk a szakember kihelyezéséről. A felmérések szerinti szükséges szakembereknek a fele már el is foglalta munkahelyét ezekben a tsz- ekben. — Megítélésünk szerint, közepes időjárási adottságok mellett, 5—6 tsz kivételével az idén jelentős változás következhet be, mert mindinkább megvannak az előrehaladásnak feltételei. Néhány közös gazdaságban, ahol a természeti viszonyok is sújtják a tsz-t, csak három-négy év múlva várhatunk viszonylag kedvező előrejutást, — Egyre égetőbb feladat, hogy a járás Is*-*** gazdaságilag gyorsabb ütemben erősödjenek. Képes-e a járási tanács mezőgazdasági osztálya ezt hatékonyan segíteni? Tóth Ernő: — A tanács mezőgazdasági osztályán létszámgond nincs. Feladatának maradéktalan ellátását azonban néhány dolog akadályozza- Sok a fiatal, kellő tapasztalatokkal még nem rendelkező szakember. Az osztály dolgozóinak jelentős része — kilenc fő — felsőbb oktatásban vesz részt. Tanulmányi szabadságuk érzékenyen érinti az operatív segítségadást, s ezek a kieső idők egybeesnek a főbb munkaszezonokkal. A gépállomások gyors ütemű felszámolása, a tsz-ek gépparkjának a rohamos gyarapodása már jóval túlhaladta az osztály ilyen irányú szakmai segítségadásának a lehetőségét. A Z igazgatónő picit hát- 4* radőlt a székén és behunyta a szemét. Képzeletében sorra jelentek meg a képző egyes tantermei és a padokban, szigorú ülésrendben, a lányok... Hopp, már meg is van. Harmadik cé... Az első padban, baloldalt, mindjárt a katedrával szemben. Ott ül ez a mindik mosolygó, szépszemű kislány... Várjunk csak... Kató? Magda? Irénke? Júlia? Hát persze, hogy Júlia... Vasad! Julianna. Az elsőben tanította is. Azért akkor még csak siil- riőcske volt, kis gombóc. Most meg csinos, formás, — kész nő... Júlia... Julianna, örült, hogy ilyen szép, hozzáillő neve van. — Szóval egy napra mennél el, Julika. És miért? _ Bírósági tárgyalásom lesz. Erzsi néni. Tessék, itt az idézés — tette le ügyesen a blankettát az íróasztal közepére. — Tízre szól, de hálha várni kell, akkor nagyon elhúzódhat. Ajz igazgatónő letekintett a cédulára. Nem tévedett... Vasadi Julianna. — Mi dolgod neked a bíróságon? — Sértett vagyok — felelte a lány, — Sértett, és felperes. Az a körülmény, hogy egyszerre két ilyen fontos tisztséget tolt be, szemmellatbató elégedettséggel töltötte el. — Ülj csak le, fiam — intett Erzsi néni. — Természetesen elengedlek. De mondd, mi ez az ügy, amibe belekeveredtél? — Rágalmazás és becsület- sértés. Tetszik tudni. — igazította meg szoknyáját a térdén —, Lacim anyja fűnek- fának azt pletykálja, hogy amióta felköltöztem a városba, ide a kollégiumba, az a fiú kap meg aki csak akar. Mert, hogy én... olyan rosszféle lettem. — Micsoda?! — ült ki a döbbenet a kérdező arcára. — Ki az a „Lacim anyja?” Milyen jogon terjeszt ilyen gyalázatosságokat? — Laci falumbéli — magyarázta türelmesen a kislány. — Már egy éve udvarol." Mire én végzek, addigra ő is leszerel a katonaságtól, feleségül vesz. De Róza néni, az anyja, a Fentős Marikát szeretné menyének. Mert annak önálló fodrász az apja. Ezért pletykál rólam ilyeneket. Az igazgatónő lassan levette. és egy szarvasbőr darabkával gépiesen dörzsölni kezdte aranyszegélyű szemüvegét. Sápadt volt, és valahogy hirtelen fáradtnak, kimerültnek látszott. — Értem — állt fel. — Hót csak menj, Julika. Aztán majd meséld el, hogyan végződött a tárgyalás. Te kis boldogtalan — nézett utána, amikor a lány kilibbent a szobából. Nálunk még másfél éved van hátra, aztán az elosztásnál sírva kéred a bizottságot, hogy küldjenek bárhová, minden munkát szívesen vállalsz, de a faludba, oda vissza semmiképpen nem mehetsz... Miért?... Csak. Mert a falu szája, — az valami borzasztó! Harmadnap, alighogy csengetnek nagyszünetre, illedelmes kopogtatás az igazgatói szoba ajtaján. — Azt tetszett mondani, Erzsi néni — bukkant elő egy feketefürtös fej a kilincs felett —, jelentsem, hogy mi veit a tárgyaláson. — Ne jelents semmit, hanem gyere be, foglalj helyet, és szépen mesélj el mindent. így ni. Szóval? „Lacim anyja” ugyebár tagadta, hogy ő pletykált rólad? _ Nem tagadhatta, tanúk voltak rá! Kitüntették a mátészalkai vasát! csomópont dolgozóit Közlekedés percnyi pontossággal — Tolatás tudományos módszerrel Háromszoros élüzem cím, több miniszteri és vezérigazgatói dicséret fémjelzi a mátészalkai vasúti csomópont munkáját. Most az egyik legmagasabb kitüntetést, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját kapták 1964. évi teljesítményükért. A személyvonatok menetrend szerinti indítását 97 helyett 97,71 százalékra, a tehervonatok menetrend szerinti közlekedtetését az előirányzott 78 helyett csaknem 82 százalékra, a vonatközlekedési tervet éppen 85 százalékra teljesítették. Ugyancsak elérték a tehervonatok 98 százalékos átlagos terhelését is. A kocsitartózkodási időt nyolc százalékkal csökkentették, a teherkocsi kihasználást több mint öt százalékkal növelték. A vonatkísérők egy szolgálati órára jutó vonatkilométerét 108,74 százalékra teljesítették. A tehervonatok menetrend szerinti indításánál csaknem 14 százalékkal teljesítettéji túl az élüzem szintet. Mindeiwtt a legkorszerűbb, tudományos elveket és módszereket alkalmazzák. A tehervongtokat lépcsőzetes előrendezéssel. hatvá- nyos tolatási módszerekkel állítják össze; a kocsik rakodásánál is hasonló elgondolásokat valósítanak meg. Ennek gyakorlati eredményeként jelentkezik az is, hogy a záhonyi kocsihelyzet javítására nem ritkán 24 órával előbb érkezik meg egy-egy harminc vagont tartalmazó üres szerelvény Mátészalkáról. Ugyancsak új módszerekkel a gyűjtőkocsik kihasználásánál a négytonnás tervet — csökkentett raktári munkáslétszámmal — 5,2 tonnára teljesítették. A mátészalkai állomáson 24 óra alatt átlagosan több, mint ezer kocsi fordul meg. Nagyobb forgalom esetén nem ritka a napi 1500 kocsi sem. Hat irányba indítanak személy és teher- vonatokat. Ilyen forgalom mellett el sem képzelhető a vasutasok munkája jó kapcsolatok nélkül. A szállíttató felekkel — amelyek közül a legnagyobbak az ÉRDÉRT, a TÜZÉP, a faipari vállalat — komplexbrigádokat alakítottak. így a kocsitartózkodási időt Mátészalkán minimálisra csökkentették. A brigádok sorában előkelő helyet foglalnak el a szocialista címért küzdő, illetve a címet már elnyert brigádok. Az állomáson 14, a fútóháznál 13 brigád dolgozik a szocialista cím elnyeréséért. Ez a szám egyre növekszik. A szocialista brigádok vezetőinek márciusban megtartott értekezletén vállalták, hogy minden brigád beszervez a mozgalomba még egy brigádot és így elérhetik, hogy a mátészalkai állomás szocialista üzemmé válik, A mátészalkai csomópont vasutasai ünnepségre készülnek Április harmincadikén átveszik a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaiát. Ugyanakkor adjáfc át a bvigádjnunka elismeréseként öt szocialista brigádnak a jelvényt, ötnek pedig az oklevelet. A kiemelkedő egyéni munka megbecsüléseként Bulyánszki György kormánykitüntetésben, Szües End. re miniszteri dicséretben, három dolgozó vezérigazgatói elismerésben részesül, 14 vasutasnak pedig a Kiváló dolgozó oklevelet illetve jelvényt nyújtják át, és mindezek mellé Mátészalka vasúti csomópont valamennyi dolgozójának a 40 százalékkal felemelt év végi jutalmat. Marik Sándor Mindig tiszta lelkiismerettel Az első közgyűléstől tizennégy a kitüntetésig — Székely éve az elnöki poszton György Egyik alkalommal a rádiótól keresték. A riporterrel a tsz- iroda ajtajában futott össze. „Mondja kérem, hol találom meg az elnököt? Székely György egy pillantást vetett a magnókészülékre. Én is őt keresem — találta fel magát, s elsietett a halárba, csak nyilatkoznia ne kelljen.’* Talán hasonlóképpen járok, ha nem ismerem. Bizonyítani akartam ö már 1952 tavaszán itt dolgozott Kállósemjénben. Tizennegyedik esztendeje elnöke az Üj Élet-nek. Harmincöt esztendős volt, mikor az első közgyűlésen a-z ő nevét kiáltották. S most a félszázadikat tapossa, s minden választáskor rászavaznak. Ez a — Értem. És te? — Én nem szóltam egy mukkot sem. Még rá is mosolyogtam Róza nénémre. Amikor aztán a bíró megkérdezte, van-e valami megjegyzésem, kérdésem, felálltam és letettem a bíró elvtárs elé az orvosi igazolást. Arról, hogy érintetlen vagyok. Több tanút aztán már nem is hallgattak ki. A bíró összeszidta Róza nénit, és nyolcszáz forintra büntette. Még az ülnökök is nekimentek. Az egyiknek a hosszú bajusza is rángatózott mérgében, ahogyan * rákiabált. Álig tudtam tartani, hogy }<i ne pukkadjon belőlem a kacagás. — Hát ez idáig nagyon üdvös és tanulságos — sóhajtott fel az igazgatónő. — És most mi a terved a jövőre nézve? — A jövőre nézve? — kerekedtek ki Julika szemei a csodálkozástól. — Hát mi lenne? Ami eddig volt. Mire végzek, Laci is leszerel. Feleségül megyek hozzá, és óvónő leszek nálunk a faluban. — És a „Lacim anyja”? Tőle nem félsz? Ugyan — kacagott vidáman a lány. — Takarékos, jó gazdasszony az. Mégegy- szer nem dob ki nyolcszáz forintot az ablakon. Kürti András munka teljes embert, egész szívet kíván, összekapart állami tartalék föld. Szétszórt nadrágszíj parcellák. „Akkor azt mondták nekem, hogy bolond vagyok. Nem tudok én a tíz hold juttatottból megélni?” Jól tudták a faluban, hogy kiváló gazda. Le akarták beszélni. „Egy lovunk volt, meg egy szekér. Azt is én vittem be. így kezdtünk.” És még nem is lábadozott a szövetkezet, amikor jöttek a cikcakkos idők. Próbára tették az akaratot. „Én bizonyítani akartam. Igenis mi önkéntesen alakultunk, nem kényszerített senki.” És állták a vihart ötvenháromban. Tépázta az erősödő kis közösséget az ötvenhatos ellenforradalom. Székely hajnalban kel. Kerékpárra ül Nyíregyházán, s reggel már Semjénben van. Éjszaka visz- sza, Mindennap. „Egyetlen konfliktusra emlékszem. Egyik tagunk a feleségével akarta hazahúzni a szekeret, Nem engedtem’*. Odaállt eübük. Szó szót követett. A többiek egy ideig nézték, aztán az elnök mellé álltak. „Még csak egy tyúkot sem vittek el az emberek*’. Megfenyegetik levélben: „Ha három nap alatt nem oszlatja fel a tsz-t, a legközelebbi sürgönyfára felhúzzuk”, Másik levél: „Leütjük az úton.” Székely akkor sem magát féltette, hanem a közösséget. Itt nettem fel közöttük 1957, esős tavaszi este. Hazafelé indul kerékpárral. Borbánya alatt leütik. „Sötét volt, nem láttam. Arra ébredtem, hogy fekszem az út mentén, s folyik a fejemből a vér. Nem tudtam tájékozódni mi történt, s merre menjek. Egy férfi és két idősebb nő állt mellettem. Ók segítettek.” Hazamegy. Felesége azt akarja ne menjen vissza, de mig alszik, ő újra kerékpárra ül. ..Azóta sem kerestem ki volt, nem is jelentettem.” Makacs, nyakas nép a sem- jéni. így ismerik megyeszer- te őket. Többsége cseléd, ke- pés, napszámos volt Kállay- nál, meg a többi birtokosnál. Nehéz velük boldogulni. Különösen ősszel, amikor forr a bor- „Én nem tudok rosszai mondani rájuk Szorgalmasak. Itt nőttem fel közöttük, s úgy igazán még szóváltásom sem volt. ?íem is köphette le senki a mi földünket azért, mert felverte a gaz. Nem emlékszem olyan évre, hogy ne teljesítettük volna az állammal szembeni kötelességünket. „S egy . évet kivéve mindig jutott a tagságnak is”. Nem bírnék elviselni egy olyan közgyűlést* ahol a fejemre olvasnák: no szép elnök,. Belepusztulnék tán. „Székely György mindig tiszta lelkiismerettel állt a tagság elé.“ Legrosszabbul akkor éreztem magam, amikor a másik tsz-szel egyesültünk, s csak később hozták tudomásomra, hogy annak mérleghiánya volt. Azt hittem a guta üt meg. „De még akkor is osztottak munkaegységenként 28 forintot. A tavalyi esztendőt ötvenhéttel, az azelőttit hatvan forinttal zárták. „Mi már ötven forinton nem adjuk alul, jöhet akármilyen időjárás.” Érdemes volt Mikor megkezdte az új életet, azt fogadta, hogy tizenöt esztendeig csinálja, vállalja, aztán lemond. „Még egy bő esztendőm van. De nehéz még gondolni is arra, hogy megváljak a közösségtől. S ez akkor jutott igazán az eszembe, amikor a párttitkár bejelentette a közgyűlésnek. hogy Munkaérdemrenddel tüntetett ki a kormány. Tapsoltak a többieknek is. akik kitüntetést kaptak, de valahogy a nekem szóló taps mintha erősebb lett volna. Ekkor éreztem igazán, hagy érdemes volt.- Valamelyik nap a hetvennégy esztendős Nyisztor János kereste fel. A régi világból ismeri Székelyt, amikor a Kovács-féle birtokon irnokos- kodott. Csak ennyit mondott, amikor Székelyt meglátta: ..Itt jártam a faluban, mondom bejövök öesém megnézlek még halálom előtt. Mert te mindig rendes ember voltál.” Csak ennyit mondott és elbúcsúzott. Székely György szeme telefutott könnyel. Farkas Kiírna*
