Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

Koszigin fogadta az afganisztáni kormányfőt Moszkva, (TASZSZ): ♦ Alekszej Koszigin minisz­terelnök csütörtökön a Kremlben meleg, baráti han­gú megbeszélést folytatott dr. Mohammed Juszuf afganisz­táni kormányfővel. A megbeszélésen részt vet­tek Dmitrij Poljanszkij mi­niszterelnök-helyettes, And­rej Gromiko külügyminiszter j és más hivatalos személyek. Felavatták a Kremlben Lenin emléktábláját A Kremlben, áz Ivan téren sokezer moszkvai jelenlétében ünnepélyes külsőségek között avatták fel Lenin emléktáb­láját azon az épületen, ahol a szovjet állam megalapítója 1918 és 1923 között élt és dol­gozott. Az ünnepségen ott volt Alekszej Koszig! n. Nyikolaj Fodgornij, Kirill Mazurov és több más szovjet vezető, a párt. számos veteránja. aki ismerte Lenint és együtt dol­gozott vele. Jelen volt a Moszkvában tartózkodó Mo­hammed Juszuf afgán minisz­terelnök is. Az SZKP május 1-i jelszavai Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizott­sága közzétette máius elsejei jelszavait. Jelszavaiban élteti a marxizmust—leninjzmust, az SZKP lenini fő irányvonalát, amelyet a párt XX., XXI. és XXII. kongresszusán dolgoz­tak ki. a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységét és összefogását a marxizmus—te- ninizmus, a proletárnemzetkö­ziség, a moszkvai tanácskozá­sok nyilatkozatai alapján — hangzik az egyik jelszó. Az SZKP Központi Bizott­sága felhívja a világ népeit, harcoljanak a szégyenletes gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért, az imperialista függőség vala­mennyi formája ellen, a bé­kéért, a demokráciáért és a szocializmusért, az általános és teljes leszerelésért, az atom­fegyverek betiltásáért. Harcra szólít fel az amerikai imperi­alizmus dél-vietnami interven­ciója és a VDK ellen irányuló agresszív cselekményei ellen. Jelszavaiban az SZKP Köz­ponti Bizottsága elítéli a sok­oldalú NATO-atomhaderő ter­vét, harcra hív a nyugatné­met revansista és militarista erők ellen, a német békeszer­ződés megkötéséért. Élteti a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, továb­bá a Szovjetunió és Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, a Koréi Népi Demok­ratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia és Románia népeinek örök megbonthatatlan barát­ságát és együttműködését. „Éljen a szocialista világ- rendszer — a nemzetközi munkásosztály fő vívmánya!” — hangzik az egyik jelszó. Az SZKP Központi Bizott­sága forró üdvözletét küldi In. dia. Indonézia és más ázsiai országok népeinek, az arab országoknak, az afrikai álla­moknak és Latin-Amerika né­peinek. „Fejlődjék és erősöd­jék Anglia, az Egyesült Álla­mok, Franciaország és a Szovjetunió népeinek barátsá­ga és együttműködése az egyetemes béke érdekében!” — olvasható a jelszavak között. Az SZKP Központi Bizott­sága élteti a Szovjetunió leni­ni békeszerető külpolitikáját, majd felhívja a Szovjetunió dolgozóit, hogy állítsák min­den erejüket a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa létre­hozásának szolgálatéba. Az egyik jelszó a munkás- osztály és a kolhozparasztság szövetségét, az össznépi szo­cialista állam megbonthatat­lan alapját élteti. A jelszavak hangsúlyozzák a párt és a nép megbontha­tatlan egységét, éltetik a kom­munizmust építő szovjet né­pet, a kommunizmust, amely megvalósítja a világon minden nép számára 2 békét, a mun­kát, a szabadságot, az egyen­lőséget, a testvériséget és a boldogságot. Moro és Johnson tárgyalása Az amerikai fővárosban szerdán befejeződtek Moro olasz miniszterelnök és John­son elnök tárgyalásai. A Fehér Ház este közös közleményt hozott nyilvános­ságra a két kormányfő meg­beszéléseiről. A közlemény sze­rint Johnson ismertette az Egyesült Államok délkelet- ázsiai célkitűzéseit. Moro pe­dig „teljes megértését” nyilvá­nította az Egyesült Államok vietnami pozíciója és felelős­sége iránt. A két vezető egyetértett abban, hogy kívánatos az egyesült Európa megteremtése és újból állást foglalt a KATÓ mellett. Szerdán este az olasz nagy- követségen fogadást rendeztek Moro és Fanfani tiszteletére és ezen megjelent Johnson el- űök is. Az elnök közölte, hogy Moro átnyújtotta neki Sara- gat olasz köztársasági elnök meghívását, s kijelentette: örömmel tesz eleget a meg­hívásnak. mihelyt elfoglaltsá­ga lehetővé teszi számára, hogy Európába látogasson. szerelési világértekezlet meg­tartását. A két elnök elengedhetetlen­nek minősítették az ENSZ- közgyülés tevékenységének normalizálását. Rámutatnak arra, hogy az ENSZ-nek pontosabban kell tükröznie a fejlődő államok növekvő szerepét és a világban végbement változásokat. A felek nagy figyelmet szenteltek az afro-ázsiai szo­lidaritás kérdéseinek. A két elnök megállapítja, hogy a gyarmatosítás és új­gyarmatosítás erői változatla­nul tevékenykednek Afriká­ban. A közleményben a felek teljes szolidaritásukról és tá­mogatásukról biztosítják a függetlenségéért küzdő kon­gói, angolai, mocambique-i és portugál-guineai népet, együtt­érzésüket fejezik ki a szé­gyenletes Apartheid uralom igájában sínylődő dél-afrikai nép iránt. A két elnök a szocializmus világméretű térhódítását „korunk realitásának” ne­vezi. Hangoztatják mélységes meggyőződésüket, hogy a szo­cializmus általános világrend- szerré válik. Aláhúzzák: a szocialista rendszer fejlődésé­nek útjai az egyes országok és nemzetek viszonyaitól füg­gően különböznek egymástól. Algír, (TASZSZ): Algírban közös közleményt adtak ki Ben Bella algériai és Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök tárgyalá­sairól. A közös közleményben a felek hitet tesznek az el nem kötelezettségi politika mellett. Ez a politika az egyetemes nemzetközi együttműködés­nek, a különböző társadalmi rendszerű országok aktív és békés egymás mellett élésé­nek fejlesztésére és a világ­béke megőrzésére irányul — hangzik a közlemény. A két elnök megállapítja, hogy az Egyesült Államok vezető köreinek Dél-Viet- nain belügyeibe történő beavatkozása és a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság ellen irányuló szaka­datlan katonai interven­ciója súlyosan veszélyez­teti a világbékét. — Itt az ideje, hogy a vi­lágnak ebben a részében vé­get vessenek a vérontásnak, s haladéktalanul tárgyalásokat kezdjenek olyan békés és igazságos megoldásról, amely megfelel a vietnami nép vá­gyainak. Tito és Ben Bella megál­lapítja, hogy a leszerelés prob­lémája változatlanul korunk leglényegesebb problémája, 3 ezért szorgalmazzák egy le­A Bolgár Távirati Iroda közleménye Az állítólagos bulgáriai puccskísérletről szállongó hí­rekkel kapcsolatban a Bolgár Távirati Iroda a következő közleményt adta ki: A nyugati hírügynökségek, rádióállomások és lapok az utóbbi időben önkényesen olyan híreket terjesztettek, hogy Bulgáriában állítólag nagy összeesküvést lepleztek le, amely a belső rendet és a népi kormány stabilitását fe­nyegette. Egyes hírügynöksé­gek és lapok, ezen túlmenő­en, számos letartóztatásról, gyilkosságról és szökésről, va­Eseményck sorokban U Thant ENSZ-főtitkár szer. dán délután menyitotla a Szovjetunió kérésére összehí­vott 114 tagú. leszerelési ENSÉ- bizottság ülésszakát. Mint emlékezetes, a Szovjet­unió ' a bizottság összehívását sürgető kérdésében rámuta­tott, hogy a tizennyolcas lesze­relési bizottság munkája zsák­utcába jutott, és szorgalmaim olyan konkrét intézkedések megjelölését, amelyek előbbié vinnék a leszerelési tárgyalá­sokat. Pompidou francia min'sztcr- elnök a kormánypárti képvi­selők tiszteletére adott ebéden kijelentette, De Gaulle keddi televízió beszédével rnegny tja a köztársasági elnök válasz. á.~i kampányt, anélkül azonban, hogy közölné újra jelölteíi-e magát vagy sem. A miniszter- elnök szerint „remélni lehet”, hogy De Gaulle indul az el­nökválasztáson, a végleges döntést azonban a lehető leg­későbbre kívánja halasztani. Gerstcnmaier, a nyugat: .é- I met parlament elnöke a ma- j rokkói kormány meghívására 1 kétnapos látogatást tett Rabat- ban. A látogatás befejeztével szerdán sajtóértekezletet tar­tott. A többi között elmon­dotta. hogy az NSZK és Iz­rael tárgyalásai e Ipát végére befejeződnek, s akkor fogják bejelenteni, hogy Nyugat-Né- metország hivatalosan elisme­ri Izraelt. Szerdán Duhlinban az in­terparlamentáris unió munka- bizottságai üléseztek. A nem­zetközi béke és biztonság kér­déseivel foglalkozó politikai bizottság ülésén felszólaltak a szocialista országok parlament­jeinek küldöttei. A szónokok határozottan elítélték az Egye. sült Államok indokínai fegy­veres intervencióját és köve­telték a VDK területe ellen in. tézett barbár bombatámadások megszüntetését, Pompidou francia miniszter- elnök csütörtökön 40 perces megbeszélést folytatott Zo- rinnal. a Szovjetunió új pári­zsi nagykövetévei. Távozóban Zorin kijelemet- te. hogy szóba jöttek mindazok a kérdések, amelyek a két or­szágot érdeklik, s megjegyez­te, hogy Gromiko szoviet kül­ügyminiszter látogatásának előestéjén a helyzetet kedvelő­nek látja. (Gromikót ápr.l s 25-re várják Párizsba — a szerk. megj.) Sean F. Lemass, Írország újra megválasztott miniszter- elnöke szerdán De Valera el­nöknél tett látogatása után közölte kormányának össze­tételét. A miniszteri tárcákat nagyrészt az előző kormány tag­jai kapták meg, némi módosí­tással. Frank Aiken továbbra is külügyminiszter maradt, emellett miniszterelnök-he­lyettesi megbízást is kapott. Sipos Gyula: A nagy éjszaka 70. Heves mozdulattal lecsapta a cigarettát a földre, pedig még félig se szívta el. Mintha a gondolatot akarná elheseget- hi, a hiábavaló gondolatot. Eljön ide és beleveti magát a munkába. Kati meg bent él Nagyligeten a gyerekekkel, kertes házat vesznek valahol a város szélén, Szőlősön pedig felszámol mindent, még az em­lékeket is. Végre kifelé tódul a társa­ság az épületből, indulnak a tehénistálló felé és itt már az alacsonyabbik minisztériumi ember vette át a szót: szarvas­marha-ügyekben országos te­kintélynek számít. Csekővel si­1965. április 23. került végre hátramaradni a libasor végére, míg a többiek a lerakott téglákon egyesével mentek át az út túlsó oldalára. Csekő még mindig kedélyes volt, vidám, ahogy átértek, átölelte Jánost, hátbaveregetle. — Na, Jánoskám, kezdheted te is. Láttad, mi volt itt, ami­kor idekerültem? Egy határ ganéj, szöktek az emberek, ak­kora gazuk volt a kukoricában, hogy még máma is emlegetik. Mért lógatod az orrod — for­dult hirtelen szembe Jánossal — talán te is verekedtél, mint az öreg Sós Kálmán? — Már ezt is tudod? — Mondom, hogy járt nálam Kovács Feri, mindent elmon­dott. Éppen ebben az ügyben ment ki már hajnalban Szőlős­re. hazaküldtek néhány népne­i velőt. Ittak a betyárok. De az öreg Sós is jól beszívhatott, mert úgy hadonászott, hogy valóban le kellett fogni. Aatán , reggel maga jött be, hogy aláír, i Mit szólsz hozzá? — Sós Kálmán belépett? — Te nem is tudtad? Jó embered lesz ő a szövetkezet­ben. — Éppen erről van szó. Paj­tás, te ismersz engem, nem akarok sokat magyarázni, el kell jönnöm Szőlősről. Érted? — Bántottak? — Nem arról van szó. Csekő egészen meghökkent, János se tudott szólni, csak nézték egymást pillanatokig. — Családi ügy, most nem tudok beszélni róla. Nem ma­radhatok ott. Végy föl akármi­nek, mondd hogy itt van szük­ség rám és már régebben megegyeztünk. Csekő semmit nem értett az egészből, csak azt látta, hogy János szinte sírással küszkö­dik, ismerte jól a cimboráját, érézte, hogy itt komoly dolog­ról van szó, mégis legszíveseb­ben hátbaverégető vidámsággal folytatta volna, hogy föl a fej­jel, neki a munkának, mit búsulsz, testvér! Nem, evvel most semmire se menne. — Tudod. hogy énnálam neked mindig kész a helyed — mondta hát komolyan. — Hívtalak egy párszor. Csak at­tól félek, most egy kicsit el­késtünk. Kovács Feri már úgy beszélt rólad, mint biztos em­berükről. Ha csak rajtam mú­lik, ide . holnap beállhatsz, vagy akár most, még választ­hatsz is. Tudod mit! Ahogy ezekkel végzek, úgyis megyek a járáshoz, beszélek velük. — Délután jönnek hozzám, akkor kell nekik valamit mon­danom. — Hány órára? — Négyre ígérték. — Négyre, négyre... — dör­zsölte homlokát Csekő. _ Ha négyre nem is, de ügy öt felé odamegyek. — Noteszt vett elő, lapozgatott. — ötre bizto­san. Addig te ne mondj sem­mit. Nagy baj van? — nézett mégegyszer szembe Jánossal. — Kimászunk belőle öregem, voltunk mi már nagyobban is! ötre! — mutatta még az ujján. — Na, menjünk, még azt hi­szik, elvesztünk, — és sietett a többiek után. János csak állt tétovázva, menjen, ne menjen? Habozásá­ból végül egy vontató segítette ki, üres pótkocsival indult ki­felé a majorból. — A központba? — Oda - intett a vezető. János még szólt a sofőrnek, mondják meg Csekőnek, hogy neki el kellett menni, avval fölmászott a pótkocsira és be- döcögíek a gazdaság központ­jába. Ufkó?ben Az út, az úi! Mennyi út van a világon és ezt mind emberi lábak tapos­ták ki lépésröl-lépésre. asszo­nyok meg kicsi gyerekek, réte­ken, dombokon keresztül. És kanyarognak néha értelem nél­kül. az ember meg a régiek lábanyomán, nem keresi a haj­dani kanyarulatok, kitérők ér­telmét, mert végül is értelme van mindnek, ha siető embe­rek nyáron rövidítenek rajta egy-egy átvágással, őszre újból csak a régi úton mennek, mert az átvágást elöntötte a víz, föl­verte a latyak. Mit keresnék ezek az utak? Vége sincs egy­nek se. Egy háznál tanyánál azt hiszed, véget értek s a ház mögöt, a kert végében kicsi ösvény indul, kanyarog to­vább, más tanyákhoz, más há­zakhoz, más városokba. És ke­resztezik egymást, ágaznak há­rom meg négyfelé, lehetősége­ket kínálnak: sokat és mégis mindig csak egyet. Mert nincs több választásod. Megállnak egy kertben, egy réten, megpihennél házban vagy árokparton és előtted az út, nagy csábítója, nyugtalaní­tója az embernek. Míg döcögött a vontató, Já­nos maga előtt látta azt a ren­geteg utat, amit idáig megjárt. A mezei ösvényeket, me­lyeknek talán minden darab­káját érintette a talpa, annyi­szor lépkedett végig rajtuk bo- zótbafuló erdei csapást, me­lyen úgy ment végig, hogy hát. ra se nézett, havas utakat, sá­ros utakat, itthon és messze idegenben, a vasutat, melyen megy a vonat, éjszaka csak a külön csattogás jelzi, hogy vál­tón. állomáson haladnak át, különben azt se tudják, merre járnak s azt se, hova men­nek. Hogy megmarad egy-egy útdarab az ember emlékezeté­ben. Aztán törheti a fejét, honnan maradt meg ez az emlék, hol látta ezt az utat, mikor járt rajta? (Folytatjuk) Sztrájkra készülnek az amerikai acélipari munkások Mintegy félmillió acélipari munkás lép sztrájkba május 1-től az Egyesült Államok­ban. A szakszervezetek és a' munkáltatók közötti tárgyalá­sok ugyanis holtpontra ju­tottak, s a szakszervezet még a hét vége előtt kiadja a sztrájkfelhívást. Johnson el­nök egyelőre nem mutatta jelét annak, hogy meg akar­ja akadályozni a sztrájkot. Az acélipari munkások és a vállalatok vitája elsősorban a munkabérek és a nyugdíjak körül forog. Az acélipari munkások legutóbbi nagyobb sztrájkja 1959-ben csaknem 4 hónapig tartott és sok milli­árdos veszteséget okozott az iparnak. Az afrikai országok a Biztonsági Tanács összeírását kérik Harmincegy afrikai állam szerdán este a Biztonsági Ta­nács e havi elnökéhez inté­zett levelében a tanács hala­déktalan összehívását kép te „a nemzetközi békét és biz­tonságot fenyegető dél-rho- desiai probléma megvitatása céljából”. A levélhez csatolt emlék­iratban a kérés előterjesztői az ENSZ és az Afrikai Egy­ség Szervezet számára különö­sen sérelmesnek tartják a dél-rhodesiai gyarmati ható­ságoknak azt a döntését, hogy május 7-én az 1961-es alkot­mány alapján kívánnak vá­lasztásokat tartani. Ez az alkotmány ugyanis megfoszt­ja a szavazati jogtól az or­szág lakosságának túlnyomó többségét alkotó afrikaiak zömét. lamint arról számoltak be, hogy az ország egyes terüle­tein rendkívüli állapotot ve­zettek be. Ezek a híresztelések oélza- tosak és távol állnak a való­ságtól. Bulgáriában nem tör­tént kísérlet államcsíny elkö­vetésére, nem voltak kivégzé­sek és szökések. Az ország­ban nyugalom uralkodik, a kormány élvezi a nép támo­gatását. Bulgária határait nem zárták le és nincs is er­re irányuló szándék. A BTA mértékadó forrá­sokból szerzett értesülései szerint az ország törvényei­nek megsértése miatt előzetes letartóztatásba helyeztek bi­zonyos személyeket, akik el­len a nyomozás folyamatban van. Letartóztatták Colo Krisztevet, a külügyminisz­térium munkatársát és Cvet- ko Anev tábornokot, Szófia katonai parancsnokát. Ivan Todorov-Gorunya, a vízgaz­dálkodási főigazgatóság elnö­ke, tudomást, szerezve bűnös tevékenységének leleplező­déséről, pánikba esett és ön- gyilkosságot követett el. Minden egyéb híresztelés és kommentár légbőlkapott ko­holmány és rosszindulatú hír­verés Bulgária és államveze- tői ellen. Közös közlemény Ben Bella és Tito megbeszéléseiről

Next

/
Thumbnails
Contents