Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

MOSZKVA MA ÉS HOLNAP Kalandos negyedszázad az erd Tavaly csaknem négyszáz­ezer moszkvai költözött új la­kásba. 1904. tizenkét hónapja alatt a szovjet főváros 3 mil­lió 400 ezer négyzetméter la­kással gyarapodott, ami azt jelenti, hogy az esztendőben 1300 ház épült fel! Moszkvában azonban nem­csak lakóházak épülnek. Ugyancsak a múlt évben 43 Iskola, óvoda és bölcsőde lé­tesült: összesen 20 ezer férő­hellyé!, továbbá nyolc mozi, 23 szakorvosi rendelőintézet, két nemzetközi színvonalú szálloda: a Min.szk és az Aeroflot, 234 üzlet, mintegy kétszáz új üzemi étkezde, kávéház. étterem gyors­büfé. valamint több mint négyszáz különböző szolgáltatóipari üzem nyitot­ta meg kapuit. Átadták ren­deltetésének a Metro egy üjabb vonalát is, amely a város központját köti össze o a Himki-Hovrino új lakóne­gyeddel. Az idén hasonló ütemben folytatódik a szovjet főváros fejlődése, amelyre több mint Szabó Sándor zsákmánya: száz róka és borz, ölvén szarvas , „hétszer lőttek rám az orvvadászok**— Az első fák tizenöi evesek A szmolcnszki rakpart dasági szempontból indokolt, s városépítészetileg is he­lyénvaló, 12—16 és ennél ma­gasabb épületeket is emel­nek. Az oktatási hálózat ugyan­csak bővül: az idén 42 isko­laépület készül el. Ezzel az ben, s háromezeregyszázzal gyarapszik a kórházi ágyak száma is. Az idén újabb 25 szakorvosi rendelőintézet nyitja meg kapuit. Több kilométerrel meg­hosszabbítják a Metro vona­lát. A moszkvai városi közle­kedés különben naponta 11 millió embert szállít. Növelik a vízvezetékhálózat kapaci­tását is és újabb 113 ezer elő­fizetőt kapcsolnak be a táv­beszélőhálózatba, tíz új.mozi, 210 üzlet, 150 üzemi étkezde, étterem és kávéház, több száz szolgáltatóipari üzem nyílik. Ugyancsak az idén több nagy építkezés kezdődik, folytatódik, illetve fejeződik be. Ezek: a KGST 29 emele­tes székháza és szállója a Ka­li ny in sugárúton, a Rosszija, Európa legnagyobb szájlo- . dája, amelynek .giső részlege mar az idén megkezdi mű­ködését, a National szálló új, 22 emeletes épülevvoi- .--sa, a Szmolenszkij tér két -új 19 emeletes szállodája, a Szov­jet Képtár épülete, és a moszkvai Művész Színház új épülete, a Visnyevszkij sebé­szet 15 emeletes épülelcso­Tél végi márciusi reggel Hó- pelyhek szállonganak. Az er­dőt vastag fehér takaró bont­ja, Azt. mondják alszik 4Z er­dő. A fáknak csak a csupasz ágai bámulják az ólomszürke eget. A friss hóban nyulak lábnyoma. Távolból fejszék csattogása hallatszik Az erdei ösvényen lassan bandukol a kétkerekű taliga előtt a ló. A bakon szép szál, edzett em­ber: Szabó Sándor erdész. Eleséget visz a fácánoknak, foglyoknak. — Jó vplt az idei tél rájuk — mondja. Most már ele- ség után is kutatnak. Ha azon­ban szigorúbbra fordul az idő, segítünk — jegyzi meg. Ring a taliga. Beszél. Huszonöt év: hatszáz hold erdő I Huszonöt esztendeje járja az erdőket. Télen, nyáron, gyalog- ! szerrel, puskával a vállán, ta- ) ligával, mikor hogy.. Munká- : jának statisztikája rövid, de j magvas. Telepített Tarpán, i Bockereken. Tiborszálláson és most a Hodászi Állami Gazda­ságban. A negyedszázad alatt j hatszáz holdnyi akácost, nyárt, ! tölgyet. Egyetlen szenvedélye van: a vadászat. S a lista itt is dicséretes. Legalább ötven i szarvast és 100 őzet lőtt. ' — Persze az erdésznek fon­tos feladata a ragadozók pusz­títása — jegyzi meg. — Na­gyon szeretek rókalesre járni. Sokszor 20—25 fokos hidegben bevájja az ember magát a földbe, s várja, hogy mi lesz... i Nem panaszkodhatom, mert í legalább 100 rókát és horzt is ; lőttem már. i. Tisztásra érünk. A ló meg­áll. Az erdész már tudja, hol Van nagyobb fácátiáilomány. Kiszórja a napraforgó aijt, •-* : megyünk tovább. — Ez volt minden vágyam — mondja halkan. — Pedig az apám tiltott. Ügy szöktem meg otthonról még tizenhét eszten­dős koromban. De a nyugalom csak látszóia gos. Mert mint az erdész mondja, itt mincl.'g van mun­ka. Télen falermelés. Az ifjún 600 köbmétert vágtak ki. A fa héjával a nyulak járnak jól. S hamarosan kezdik a telepí­tést is. Elődei a gazdaságban nem vqltak szakképzettek, s így 400 hold erdőt rosszul tele-' pítettek. Ez bizony több mint 1 millió forint kárt jelent. — Ahol a telepítés megkez­dése előtt a talaj mélyművelé­sét nem végezték el, most új­ra kell erdősítenünk. Van az­tán az erdésznek más teendő­je is. Vigyázni, hogy senki ne zavarja a vadak nyugalmát. Mert ilyen is akad. Hajsza az erdőben S erre kétszer csaknem az életével fizetett. Egyjl; alka­lommal akkor, amikor a tar- pai állami erdészeinél szol­gált. Három döglött szarvast talált az erdőben. Meg akarta tudni, ki volt a tettes. ■— ősz volt, Szakadt az eső. Amint elállt, azonnal indultam az erdőre, hisz minden erdész tudja, hogy a vadak ilyen idő­ben korábban mennek eieség után. Tudják ezt. az orvyadá- sgok is. Egy kőrisfa mellett menteni el, amjkgr kéfszer rámlőttek. A mellettem lévő fát' forgácsolta szét a golyó. Hirtelen futni kezdtem a hang irányába, de a tettesek ej illan­tak A másik -eset ■ ugyan-' csak itt volt. öt garázda, olyan személytől kellett mene­külnöm, akik lopták a fát, s ezt nem engedtem. Kaszával villával rontottak rám, t ont kilométert' hajszol tak az erdő­ben — emlékezik a 43 esz'cn- dős. szívós természetű, helyt­álló erdész. A hajsza kimerít.:t e -■ le­fogyott egy fa tövéi' n lí pi­hent meg. S ekkor c, i meg igazán mit jelent v. u éjjel, nappal egyaránt tud tá­jékozódni az erdőben. Meri az erdész minden erdőben gi.l.jn van. S, ha Szabó Sándor Lét— szer bejár egy erdil. már a legkisebb jellegzetességei után tájékozódik. Lidészcsnlnrl — Most hetenként ket-hú- rom alkalommal járok ni a'. er­dőre — mondja. — De, ha már­cius végén a telepítés megjcozr dödik, már ott töltöm időm legnagyobb részét. Feleségem, lányom is erdész, így aztán alig . vagyunk otthon. Egy ‘a hiba: a mj munkánk • eredmé­nye csak tíz-tizenöt esztendő után látható igazán, Szabó Sándor azonban . egy­két év után a csemetéket pézve már maga előtt látja a húst nyújtó, gombákat termő hatal­mas erdőt, lombos fáival, vad­jaival, madaraival együtt. . — A legelső fákat a bockere­ki erdőben telepítettem. Most 15 esztendősek a tölgyek. Szarvasok, vaddisznók hazája. Sok munkám van benne. -.Volt olyan ősz, hogy 250 mázsa tölgymakkot gyűjtöttem, s ab­ból telepítettem tovább az er­dőt. JDe megérte.. Minden éy- ben meglátogatom.' Jólesik a szememnek is, meg a szívem­nek is. . S most ezt folytatja Hodá- szon, az állami'. gazdaságban, ügy is.mint párttitkár-, , — Üjjáváiasztáskoiy rám s§$i- vaztak. Megpróbálom az embe­rek között is a magot hinteni — mondja halkan.' — Jq talaj­ba hullik, Farkas Kálmán A daráló a helyseiére megy Moszkva — Űj lakóházak a délnyugati városrészben. egymilliárd rubelt fordíta­nak. 140 ezer négyzetméter­rel több, összesen 3 millió 040 ezer négyzetméter lakás épül. Nemcsak az olyan újonnan beépülő terü­letek gyarapodnak to­vább, mint a Himki-Hovrino, Beljajev-Bogorodszkoje, De- gunyino, Medvedkovo és a többi, hanem Moszkva vá- rosképileg már kialakult kerületei is. Ezekben felújít­ják és rekonstruálják a főút­vonalakat, egész háztömböket és tereket alakítanak át a ré­gi, lebontásra ítélt házak he­lyép új — építészetileg, és ki­vitelezés szempontjából — modern épületek magasodnak majd. A moszkv ai városépítészet­re az utóbbi időben jobbára a négyemeletes házak voltak a jellemzőek. Ennek követ­keztében a város a kívána­tosnál jobban kezdett ter­jeszkedni, s ami ezzel jár: a közműveket is „széliében", nagy területen kellett fej­leszteni. Üjabban azonban ma­gasabb házakat, főként nyolc­emeleteseket építenek. Ugyanakkor ott, ahol ez gaz­1965. március 14. iskolaépületek száma megkö­zelíti az ezret a szovjet fővá­rosban. További ?6 ezerrel nő a férőhelyek száma az irodákban és a bölcsődék­portja és a többi. A felsorolás így áem teljes, Moszkva 1965-ös tervének megvalósítása tovább építi- szépíti a szovjet fővárost. A. Igorjev A lucernaliszt szakszerű felhasználású Ilyen lesz á KalSnyin sugárút Az abraktakarmányozási gondok jelentősen esökkentbe- ! tők, ha megfelelő arányban jó minőségű lucernalisztet kever- ' I nek a takarmányba. A lucer­naliszt felhasználása akkor eredményes, ha megfelelően készítik el és szakszerűen ete­tik. A termelőszövetkezetekben többféle módszerrel készül a lucernaszéna. Van ahol renden és állványon szárítás után ke­rül a kazalba, máshol hideg- levegővel szárított szénát tar­tanak a szérüskertben. Köztudomású, hogy a széna minősége és táplálóanyag tar­talma jelentős mértékben a szárítás módjától függ. Gya-, korlati tapasztalatok, de az Ál- latenyésztési Kutató Intézet kísérleti adatai is arról tanús­kodnak, hogy általában a hi­deglevegővel szárított szénából készülő lucernaliszt értéke- j sebb. Előfordul azonban az I is, hogy — a szakértelem | hiánya miatt — a hideglevegő- I vei szárítóit széna minősége i rosszabb, m nt a renden sza- rítotté. Éppen ezért mindig a darálás előtt kell eldönteni, hogy melyik szénából készül­jön a lucernaliszt. Erre az olyan széna alkalmas, amely, k | nem penészes, vékony, záró, szép zöld színű és levéldú3. Fontos, hogy a sertések ré­szére készített lucernaszemei s- kék nagysága 1 milliméternél kisebb legyen. Amikor a kazalból a kalapá­csos darálóhoz szállítják a szé­nát, általában sok levél pereg el. így a takarmány legértéke­sebb része megy veszendőbe. Ennek elkerülésére az eleki Lenin Tsz leleményes gazdái a kalapácsos darálót vas szán­talpra szerelték; s nem a szé­nát viszik a darálóhoz, hanem fordítva: a kalapácsos darálót húzza a vontató a kazalhoz. A szénát a kazalból közve: le­nül a darálóba villázzák, te­hát a legértékesebb levélré­szek nem peregnek el, hanem az őrleménybe kerülnek. Mi­vel az így készült lucernaliszt lényegesen jobb minőségű, ot; ahol áramforrás van, érdekes az elekiek példáját követni. A jó minőségű lucernaliszt kétségkívül jó sertéstakar­mány. Ez azonban, sernm, eset­re sem jelenti azt, hogy kor­látlan mennyiségben etethető' a jószágokkal. Nem egyszer tapasztalható, hogy a sertések abrakfejadagjának egyharma-. dát, sót ennél is nagyobb hji- nvadát képezi a lucernaliszt. Ez karós. A sertés ugyanis rosszul emészti a rostot: ha a mértéktelenül nagy adag 3u- cernaiiszttel túl sok rost kerül a gyomrába, akkor az az egy­idejűleg etetett egyéb takar­mányokat is rosszul értékesí­ti. Annyi lucernalisztet EMI tehát etetni, amenny.t a szak­szerű takarmányozás és a' gáz- daságosság megkíván. Ojj, jár­nak el helyesen, ahol a h zó­sertések és előrehaladottan vemhes kocák abrakadagjába legfeljebb 15 százaléknyi, az egy-két hónapos vemhes kocá­kéba pedig 20 százalék, jó mi­nőségű lueernaljsztei kever­nek. dr. Fehér Károly Furidin, Devermin . • • Uj állatgyógyászati szerek j Számos új állatgyógyászati 1 szert is előállít az idén a Chi- noin gyógyszergyár. Az úgynevezett nitrofurán vegyületekből korábban ké- : szített baromfitifusz ellem szerek új változataként, a Fu- ridint hozzák forgalomba. Ez : azért jobb az eddigieknél, jmert nemcsak a baromfi ti- ! íusza, hanem_ orsólérgessége és galandférgessége ellen is hatásos, ezenkívül a sertések galandférgességét szintén meg­szünteti. Előnye, hogy takar­mányba is keverhető. Külön­leges gaiandférgesség elleni készítmény a Devermin A is, a Devermin B pedig az első olyan májmétely elleni szer, amely nem injekcióként, ha­nem takarmányba keverve éri el hatását. A Zonikol ugyan­csak takarmányba keverve a baromfikolera nagyhatású sze­rének ígérkezik. A- Chlorosep- tyl elnevezésű készítménytől nagy hatást várnak a? álla­tok bélgyulladásának gyógyí­tásában, bármilyen kórokozó idézte azt elő. Dolgoznak két takarmány kiegészítő szerén "is. Az egyik növeli a szarvas­marhák húshozamát, a má­sik a baromfi tojáshozamát fokozza 8—10 százalékkal, j

Next

/
Thumbnails
Contents