Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

HiijósoSí a jég liáfán

Március 15-i ünnepség Nyíregyházán

Őrszolgálat, karbantartás, míg a zajlás elvonul

Havashátú hajók tétlenkednek kikötve. Tiszai vontatók, uszályok. A Keleti Főcsatorna tiszalöki SÉÖjáról úgy tetszik, nincs rajtuk semmi élet. De mégis... A rajtuk mozgó emberek távolról kicsiknek tűnnek

i Tisza veszélyes lélen

Száraz, csontos ember a parancsnokhelyettes. Kenyere félét ehette meg a vizek hátán. Ördög Sándornak hívják. Aki szereti a vizi életről szóló könyvet, filmet, azonnal rámondhatja: tipikus hajós.

— És a parancsnok?

— Fábián Imre, a kapitány, a Bodrogon van. Két jégtörővel. •

Többen is előjönnek a lakhajó fedélzetére. Edzett, kemény arcú férfiak.

— Kilencen vagyunk most. Őrszolgálatot teljesítünk, karbantartást végzünk. Itt lehet. December 15-én vonultunk ide. A Tisza veszélyes télen. Nein reszkírozhatjuk a hajókat — mutat körbe. A csatornának a vize álL Olyan szinttel, amilyennel az igazgatóság szükségesnek látja. Az pedig nem számít, hogy befagyott.

„Amerre a parancs szóh

Többségben tokajiak, tisza- lökiek, meg a környékre valók. A család otthon, ők pedig kényszerű őrszolgálatot teljesítenek.

— Váltás»

— Hetenként.

A lakhajó belsejét „háznak” nevezik. Bemegyünk.

Ágyak, katonás rendben bevetve Két „Szépasszony” tűzhely jó meleget áraszt. Egyiken piros zománca fazékban gulyásleves rotyog. A hosszú lócákkal körülvett asztal i végiben, szekrények előtt, másik kis asztalon nagy rádió. Tiszta, barátságos minden. Egyáltalán nem érezni, hogy a „ház” alatt víz van. Mindig víz... Most pedig, kétoldalt még jég is. Odább, I foltosán havas a meredek pártoldal.

— Ha jól járható x víz, merre közlekednek?

— Legtöbbször Tokaj és Tiszafüred között Egyébként,

amerre a parancs szól. Terhet, árut szállítunk. Megyünk Namény felé is.

Már nem soká tarthat

a kényszerűség

A csapat egyik légfiatalabb- ja. Fehér József türelmetlenül topog'.

— Fene egye a kényszerűséget. Egy helyben unalmas. Az a jó, ha mehetünk. Az az igazi.

A Tiszán erősen vékonyodik a jég. Foltosodik mindenütt. Erősen nyalja, mert ilyenkor gyorsan folyik. Csak a zajlá- sa vonuljon el hamar. Akkor nyitva az utunk — véleményezi Kanyok József.

Ezen vitatkoznak kis ideig. A többség amellett szól: igen, nem soká tarthat már kényszerű egyhelyben levésük. Maga a parancsnokhelyettes is azt mondja bűcsúzáskor:

— Reméljük, egy hét múlva nem igen látnak bennünket a hídról.

Asztalos Bálint

Télen jeget tör, nyáron vontat, a folyami jégtörőhajó. A képen látható *>f»0 lóerős hajó a napokban készült el a Balatonfüredi Hajógyárban,

íi.. Kovács S. felvétele.

Ibrányi Kossuth díjasok

Tizenkét évvel a kitüntetés után

j Tizenhét esztendeje, március 15-én, öt szabolcsi ember lépett be szorongó érzésekkel j a Parlament Márvány-termébe. Ibrányiak voltak: B. Németh Sándor, Tar Imre, Cseke Bálint földművesek, Cifronics Mihály kiskereskedő és Géczi Gyula szeszgyári pénztáros. Ekkor, ezen a napon kapták meg az arra érdemesek az állam első nagy kitüntetését, a Kossuth-díjat.

Az elsők közölt

Ezek között voltak az ibrányiak, akik öten, megosztva az érdemet, a földművesszövetkezeti mozgalom kibontakozásában kifejtett kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen részesültek aKossuth- díj kitüntetésben.

Idős emberek, az fmsz-moz- galomnak az ibrányi veteránjai: Tar Imre, a Dózsa Tsz tagja, a legfiatalabb is már meghaladta az ötven esztendőt, B. Németh Sándor pedig már a hetvenkettőt tapossa.

öten együtt — százakkal. Mert Ibrányban akkora lángot csapott az új élet iránti felfokozott érdeklődés, hogy abban a koalíciós világban „vörös Ibrányként” beszéltek erről a községről. Például, 1945-ben több száz tagja volt a Magyar Kommunista Pártnak ebben a faluban.

Az éles pártharcok közepette bontakozott itt is az élet, a termelés, a kereskedelem. Ennek az élére álltak ők, s hozták létre a „népi szövetkezetét”.

Hogyan étnek maY

B. Németh Sándor tsz- nyugdíjasként tesz-vesz háztáji gazdaságában. Nincs türelme várni a tavaszt; már metszőollóval matat a szőlőtőkék között. Az élet mai sodrából kiesett, emlékeit ha- sonlítgatja a mostani világ folyásával.

— Tojással róttuk le akkortájt a párttagsági díjat — emlékezik —•, és az olaj volt a valuta, a csereeszköz.

Tar Imre tsz-tag raktárosként dolgozik a Dózsa Tsz- ben, s választott vezetőségi tag ma is a földművesszövet- kezetnel.

— Gyorsan ment negyvenötben a szövetkezés — mondja, amikor ebédidőben találkozunk vele. — Mert ki ne akart volna akkor legalább egy boltot, ahol valamit vásárolni lehet? Az első napokban százával csatlakoztak.

Cseke Bálint otthonülő ember. Megrokkant 1954-ben. Egyedüli büszkesége ma már Bandi fia, aki az ibrányi gimnáziumba jár. Harmadikos. Életerős, szeret sportolni és részt vesz a napokban zajló iskolai tanulmányi versenyen. Jó képessége van az idegen nyelvek elsajátításához.

Cifronics Mihályról, az évforduló alkalmából a Nép- szabadságban is megemlékeztek. Hetven esztendejét megcáfoló fiatalos energiával vesz részt ma is a földművesszövetkezeti életben, igazgatósági tagként. Ellenőriz, szervez, segít, pedig már közel tíz esztendeje megérdemelten nyugdíjasa a fqldmű- vesszövetkezeti mozgalomnak.

Húsz év múltán

És az ötödik, Géczi Gyula? Ő nem megy el az ibrányi beszélgetésekre, össze jövetelekre. Budapestre került, a szeszipari vállalathoz. Ott dolgozik ma is.

ök voltak öten és többi társuk, akik Szabolcsban elsőként, az országban is a legelsők között megtették a lépéseket ahhoz, hogy húsz év múltán a földművesszö- vetkezeti mozgalom, a falusi felvásárlás és kereskedelem fontos bázisa, méltán ünnepelje eredményeit és még sikeresebben haladjon az új tennivalók megoldásában a hajdan megkezdett úton.

Samu András

1 " 1 "i

I 1848 március 15-énok évfor- ! dulóján ünnepséget rendeztek szombaton délután Nyíregyházán a József Attila Megyei

• Művelődési Ház nagytermé- ; ben. Az elnökségben helyet

■ foglalt Kancla Pál, a megyei 'part végrehajtó -bizottságának j tagja, Koncz Károly, a Haza■ fias Népfront megyei titkára.

, Deák,. Sándor, a városi párt ! végrehajtó bizottságának tagja.

I dr. Kovács István, a taiiárké'j- I zó főiskola igazgatója, továb- ; bá a/ iskolák, üzemek, vállalti ltok fiataljainak képviselői.

Konc- Károly megnyitó szavai i után Diczkó József, a KISZ megyei bizottságának első titkára ; mondott ünnepi beszédet.

Bevezetőben megemlékezett | az 1848-as forradalom eseményeiről, az ifjúság szerepéiül, a i szabadságharc győztes csatái- | ról. Kiemelte, hogy a márciusi ifjak legjobbjai egyszerre ■ ea- ’ küdtek fel a háromszínü lobogóra és a világszabadság vörös, ; zászlajára. Nem az 1848-as hon- í védek, a márciusi ifjak hő- : sietségén múlott a győzelem iA dicsőséges szabadságharc a | reakció túlereje, az európai hatalmasságok összefogása, a bel- ! só árulás következtében bukott lel.

• Az első magyar márciust kö- ! vette a második: 1919 március ; 21-e. A magyar nép altkor már

hős munkásosztálya és kommunista pártja vezetésével : bontott zászlót, hogy győzelme- j sen befejezze azt, ami a sza- . badságharc bukásával befejezésen maradt, sőt tovább lépett annál: kikiáltotta a Tanácsköztársaságot. A márciusi ifjúság példájának követői 1919-ben már kommunista fiatalok voltak, akik megalakí- jtották szövetségüket, áldozatos küzdelmet vívtak a szocializ- 1 musért és arnv/or kellett, tö- : megével jelentkeztek a Vörös ; Hadseregbe.

Az első proletárdiktatúrát újra leverte a külső es belső reakció. A végleges es visszavonhatatlan felszabadulást * harmadik magyar tavasz, lt)4ó. április 4-e hozta el. A felszabadult magyar nép t uta tetteiben igazolta, bizonyította, hogy méltán vallja magát 1848 március örökösének, az első március folytatójának.

— 1843 nagy eszméje a jobbágyfelszabadítás volt. Mi többet tettünk: 1945-ben felosztottuk a nagybirtokukat, lóidhoz jutottak a földnélküliek. Azóta e téren még egy lépés történt előre. A dolgozó parasztság c szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára legeit. A volt huoeri és egyházi birtokok heiyén világzó termelőszövetkezetek, állam i gazdasagok móiiiiaiKocl- nak. Nem egy közülök eggen Kossuth, Petőfi, Táncsics nevét viseli.

117 évvel ezelőtt a márciusi ifjak a köztársaság jelszavát tűzték zászlóikra, nia kásánk

független népköztársaság. A magyar népet ismét a kor leghaladóbb eszméi lelkesítik, országunk a hatalmas szocialista tábor tagjaként, a szociaiizmu* építésén munkálkodik.

A Magyar Szocialista Munkáspárt azt várja az ifjúságtól, hogy öntudatos, szocialista hazafiak, internacionalisták módjára szüntelenül erősítse a szocialista országok összefogását, egységéi, harcoljon a béke •nfegőrzéséért, a gyarmati rendszer felszámolásáért, a szocializmus világméretű győzelméért. A párt decemberi határozata, a KISZ VI. kóngrűsz- szusa is arra kötelezi ifjúságunkat, hogy a márciusi if jakhoz méltóan álljanak helyt a termelésben, a tanulásban egyaránt.

Diczkó József .beszéde, után a tanárképző főiskola, a tanítóképző intézet és’a József Attila megyei Művelődési Ház szimfonikus zenekara adott műsort.

Pillanatkép a nyíregyházi 3. számú postahivatalról. Hv.njn- |. di Lászlóné, Törő Gyula és . víz József osztályozza a leveleket.

Foto: Hammel József

Szalmaháború ...

O

nnan kezdeném; hogy jó harminc évvel ezelőtt sem volt, valami nagy becsülete mifelénk az istálló- trágyának.

Egyrészben a káposztaföldek kivételével nem. nagyon volt ró szükség. Hisz, a lecsa- polás óta eltelt húsz esztendő alatt, nem sokat vesztett erejéből ez az ecsedi ős talaj.

Másrészben pedig a szükség ebben a vonatkozásban is megbontotta azt a bizonyos íratlan törvényt.

Mert azok az úgynevezett „kisgazdák” bizony hiába feszítettek néha. Szalmáért, alj nakvalóért másra szorullak.

Ezen aztán kapott az uradalom, és rekompenzenciós alapon kisegítette a gazdákat. Egy szekér szalma, öt szekér trágya, adták ki utasítás szerűen a gazdatisztek, ami annyit jelentett gyakorlatban, hogy' a

két-három jószággal rendelkező embernek, az egész téli trágyájába került. (A béresgazda ugyanis ellenőrizte a rakodást, és jaj volt annak a béresnek, aki csak falazott).

Későbben a szomszéd falubeliek is rákaptak, erre a cserére.

Ugyanis a nyíren gazdálkodó embert, megtanította a föld. Ha nem adói, én sem adok, duruzsolta szinte szántás közben a sárgaszínű, szélhorata homok, és azzal fizetett a hanyag gazdának. hogy egy veréb orránál nagyobbra nem növelte meg a Halászt.

Az igaz, hogy az elmúlt pár esztendőben ezek a gazdák is elfeledkeztek e nemes hagyományról. Még másról is, ha nagyon firtassuk, de az idén, mint ahogy' mondani szokták, úgy neki fogtak * trágyahordásnak, mintha csak a szentlélek szállta volna meg őket.

Mert, amíg a’mi embereink a zárszámadás körüli huzavonával voltak elfoglalva — aminek az volt a lényege, hogy elő ludják-e teremteni a beígért 30 Ft-ot, vagy nem —, azok cselekedtek.

Felkerestek minden utcát, ígértek, alkudoztak, rábeszéltek.

' — Készpénz kell?

— Hogyne, fizetünk azonnal.

— Szalma szükséges?

— Az is lesz. (Az igaz. hogy cséplés után, de az még mindig több a semminél).- Az új vezetőség — mert odáig fajult a harminc forint körüli huzavona, hogy a régi útilaput kötött a saját talpa alá — nem nézhette ölbe tett kézzel a fejleményeket.

Az első eligazító gyűlésen — ezt minden héten a függetlenített vezetők részére tartják — határozat is született.

— Meg kell értetni az emberekkel — mondták ki —, hogy ne adja idegen faluba a trágyát. Mi lesz a tápanyagutánpótlással, a talajszerkezet javítással, elvadul így még a legjobb föld is!

De a szó, mint annyi esetben, most is szó maradt. Elhangzott. elnyelte a csend és a vontatók tovább csinálták az ingajáratokat.

Későbben tudtam meg, hogy mégis van rendszer ebben a forgalom okozta látszat rendetlenségben. A'Őrt sürögnek annyira, mert minden brigád magának trágyáz. Érdekük a sokszori fordulat, és nem utolsó sorban a rakodás.

Pár nap múlva újabb határozat látott napvilágot. Sokkal keményebb mint az előbbi.

— Aki másnak adja a trágyát, az ki lesz zárva a természetbeni juttatásból, magyarul mondva nem kap szalmát.

Lett erre felháborodás.

— Még hogy kizárnak ben- ".úrtket és nem adnak szalmát!

Lesz még közgyűlés! ;

Meg mit tegyek a jószágom aiá? Paplant, . vagy matracot? Megtermett az, miért adták el a MÉK-nek? Azért is adjuk, hangoztatták úton, útfélen.

Az elnök nem ijedt meg, de úgy látta jónak, ha mást is beavat az intézkedésbe. Szól a járásnak — gondolta —, hogy ami disznóság. mégis csak disznóság. Ne engedjék elvinni a zsírt, mivel a tagság nagy része csak a pillanatnyi érdekeit nézi.

A járás meghallgatta a panaszt. ígéretet is tett — hisz miért is ne tett volna —, de a vontatók tovább hordták a trágyát.

A szorgalmasok és leleményesek eszén nehéz túl járni. T. i. azt ígérték aziiletó'" raknék, hogy csak azt viszik el. amire előleget adtak. Másképpen ugye oda veszne a pénz, és azt nem kívánhatja még a járás sem...

...Ennek a háborúnak is, mint mindegyiknek a józan ész vetett véget. A függetlenített ’ vezetők összedugták a fe- jüket, és megadták amit a*ok adtak. A száz mázsa trágya

után járó 3 q szalmát —. természetesen újból — mely a leghatásosabb meggyőző eszköznek bizonyult.

Azóta a helybeli gépek is járják az utcákat. Mennek, dübörögnek, és a íöagronómus asztalára új jelentés került.

— A háztájiból 3000 mazsa trágyát hordtak ki egyetlen nap alatt ;— hangsúlyozta az írás —, mely 150 q holdankén- ti átlaggal 20 holdnyi területnek felel meg.

A tizenhárom ezerből, még harminccal szorozva sem sok ez a húsz hold, de a körülményekhez viszonyítva hatalma* lépés.

Főleg az a jelentős, amit nem lehet beszorozni. Az, hogy' felismerték, amit a nyíri ember már régen tudott, hogy ha nem adunk a földnek, ne is várjunk tőle.

(Szállási)

I9Ö5- marejtte 14