Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

Események

sorokban

Thaiföld északi és északkeleti részében hadgyakorlatok folynak, hogy kidolgozzák a „lázadók” elleni hadműveleteket. A március végéig tartó hadgyakorlatokon nagy számban vesznek részt amerikai katonai „tanácsadók” és különleges amerikai egységek.

Egy portugál politikai bíróság 26 hónapi börtönre ítélte Jósé Guerreiro Drago 29 éves fiatalembert. A vád szerint Drago tagja volt az illegális kommunista pártnak.

Manolísz Glee Avgiban követelte, hogy haladéktalanul engedélyezzék a görög társadalom legszélesebb rétegeinek támogatását élvező Görög Kommunista Párt törvényes működését.

Jesus Fariának, a Venezuelai Kommunista Párt súlyosan beteg főtitkárának állapota rosszabbra fordult — jelentették be az orvosok. Azt is hozzáfűzték: a rabkórházban nincs mód Jesus Faria gondos ápolására.

Johnson amerikai elnök fogadta hivatalában a polgári jogokért küzdő mozgalom képviselőit, valamint az amerikai egyházak küldötteit. Négyórás megbeszélést tartott velük, tájékoztatta őket arról az elhatározásról, hogy a jövő héten üzenetben fordul a kongresszushoz és törvénytervezetet nyújt be a négerek választójogának biztosítására.

Élők, emlékezzetek !

Írta Lei Szmirnov., az OSZSZSZÄ Legfelsőbb Bíróságának elnöke

v

Egyiptomi ellenérzés alá helyezték a nyuaalnéir.et cégeket

Az imperialista gaztettek egész történetében nem találni gyűlöletesebb, az emberi természetről összeíérhetetle- nebb bűncselekményeket a hitlerizmus bűneinél. A bűncselekményeket gondosan kitervelték, mégpedig egyidejűleg a szabadságszerető államok elleni agresszió terveivel.

A Szovjetunió elleni támadás, az úgynevezett Barbaros- sa-terv kidolgozásakor a hitlerista fegyveres erők főparancsnoksága, a birodalmi. biztonsági szolgálat SS-iá homo- ' kaival karöltve kidolgozott egy külön dokumentumot is, „Intézkedés a különleges bíráskodásról a Barbarossa-öve- zetben” címmel. Ez a dokumentum a békés lakosság és a, hadifoglyok elleni

bestiális cselekedeteket

az állami politika rangjára emelte, mondván, hogy azok „a politikai igazgatás előkészítésének különleges feladatát” jelentik.

E sorok írója — más szovjet jogászokkal együtt — a nürnbergi nemzetközi bíróság szovjet fővádlójának egyik munkatársa volt, s ebbeli minőségében részt vett a hitlerista háborús főbűnösök elleni vád megszerkesztésében.

Együtt dolgoztunk igen sok külföldi jogásszal, a Hitler-el- lenes koalícióban részt vevő országok: Anglia, az Egyesült Államok. Franciaország képviselőivel. akik hazájuk -’észéről teljesítették az ügyeszi teendőket.

Mint ismeretes,, a nürnbergi nemzetközi katonai bíróság 1945 november 20-án kezdte meg a tárgyalást. Addigrc

megismerkedhettünk a külpn.höző. hitleri?tg, „ intézmények jitkos levéltári afiyagával, amelyeket a szövetségi csapatok zsákmányoltak'. Ezek alapján dokumentumokkal kimutatható volt: a hitleristák a történelemben példáján gaztetteket szervezetten és tervszerű előkészítés után hajtották végre. Hogy ez a gyakorlatban mit jelentett, arról tragikusan tanúskodtak azok a foglvok is. "akik túlélték az auschwitzi, mauthauseni, da- chaui, buchenvaí di halálláho- rok borzalmait. És mellettük rengeteg tárgyi bizonyíték, amelyekhez foghatót még nem ismert az igazságszolgáltatás története: emberi haj fonatok, amelyeket tonnaszám gyűjtöttek össze a gázkam: ókban meggyilkolt áldozatokról; a birodalmi bank széfjei, amelyekben mázsaszám őrizték a halottakból kioperált arany fogakat;

a szörnyű emberi bőrdarabok

amelyeket iparilag íeldoigo:- tak, valamint a megmaradt tartalék mérgesgázok, de maguk a különleges rendelt-résnek megfelelően épült krema- tóriumi kemencék is. Az emberirtásnak ez az undorító gépezetei amelyet a htleris- ták aljas céljaik és a világuralom, egész népek kiirtása érdekében hívtak életre.

A nürnbergi nemzetközi bíróságnak bemutattak számos eredeti dokumentumot, amelyeken ez a pecsét állt: „Csak tiszteken keresztül! Szigorúan bizalmas! Birodalmi ügy!” Ezek között a dokumentumok között olyanok voltak, mint a már bevezetőben említett „intézkedés a különleges bíráskodásról” és hasonlók, amelyeket a hitlerista főhadiszállás adott ki, . valamint a politikai biztosok kiirtását előíró , nir- hedt. rendelkezés, vagy megannyi titkos gyorsírásos jegyzet és SS-parancs. amely- mind valamilyen formában a ha! álgyárak embermilliókat megsemmisítő működését szabályozta.

A nemzetközi bíróság, amelynek a szovjet jogászokon kívül tagja volt még a Hitler-ellenes koalíció más országainak további hat jogásza, a legteljesebb egyetértésben mondta ki ítéletében: „A háborús bűntetteket illetően a bizonyítékok tnennyisége egyenesen kolosszális volt, am; pedig tartalmukat illeti, a bizonyítékok igen részletesek Az az igazság, hogy ezeket a háborús bűntetteket olyan méretekben hajtották végre, aminőhöz foghatót nem .smer

történelem. Ilyen büntetlenre sor került mindazokban az országokban-, - ame yck-et'n hit- lerj-Sták megszálltak; s ezeket- a bűntetteket ,-olyan arányú, kegyetlenség és terror, kísérte, amelyet még elképzelni >s nehéz.*’

A vád naponta kapott újabb és újabb bizonyítékokat: mind' újabb gaztettekre derítettek fényt. ” '

Emlékszem az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Hessnek a kihallgatására, amelyet a nürnbergi bíróság előtt Eimann amerikai hadbíróezredes vehetett. Amikor az amerikai ezredes feltette a kérdést, igaz-e, hogy az SS- hóhérok eleven gyermekeket vetettek a krematóriumok égő kemencéibe. Hess nyomban készségesen megerősítette ezt a vádpontot. Elismerte, hogy az ő parancsnoksága idején

(1940. május 31. — 19-43. december 1.) az auschwitzi gázkamrákban kétmill óöt ’áz-.:er embert irtottak ki. Áz áldozatok száma azonban ötsz^ezer- rel nagyobb volt, ugyaníá' még ennyien pusztultak el ,a betegségek és az éhezés követkézcé- ben.

A lengyel—szovjet ozottság ■megállapító; ta: Aus -h wi föbeff

több mint négymillió mi. eiT gyilkoltak meg. Ez a halál*a-:‘‘ bor azonban csupán egy volt á 18 fő megsemmisít úbor kö „ül, amelyekhez több kisebb - koncén rációs tábor tartozott. ’ De ezeken kívül még o^ábbi alközpontokat állítottak, fel a • tömeges emberirtásra.

A nürnbergi nemzetközi bi* • róság ’ ítéletében' különö én ‘ nagy figyelmet szentelt azoknak a bizonyítékoknak, ame- - ly'ek a hitleristák ..általi á ineg-s semmisítő táborokban- elkövetett bűnökről vallottak. A<- nemzetközi .bíróság, naega.lapította, hogy „a koncentrációs . táborok szervezett és. rendszeres gyilkosságok szín- . helyévé váltak, ahol . több . millió embert pusztították el”j . Ezeket' a tömeggyilkos ágokat, súlyosbítja, ’hogy az áldozatokat előzőleg iszonyatosán rn g- kínózták, a foglyokon em „értélén kísérleteket. ha'-totfak végre.

' A második világhábo ú befejezése után a' négy n így hatalom számos dokumentumban kifejezésre juttatta azt a

szándékát, hogy megbüntet a • német háborús bűnösöket. Ismeretes az is, hogy az ENSZ- közgyűlése jóváhagyta 4

nürnbergi nemzetközi bíróság működési szabályzatát és a bíróság ítéleteit, amelyekkel a i német háborús főbűnösöket- sújtotta, illetve . test'»; le üteg bűnösnek mondotta ki a z SÄ-t, . a Gestapot és az SD-t.

Végezetül hadd idézzem a,, nürnbergi szovjet ügyészének szavait, amelyek

a nemzetközi bíróság. . ..

'.-íírt.ú4 .• '<* f *

eíptt 1946, februárjában. 19 esgl'u térideje hangzottak efv , . ,

„ .. .A világ leikiismgfét<íres, apellálnak azok, . aki két á Uftr iáltáborokban és a gázkamrákban elpusztítottak, akiket, bestiálisán szétmarcangoltak,, akiknek testet krématóHumók \. kemencéiben égettek el é* hamvait szerteszórták á szélben. A gázkamrák penészes, falain, a vesztőhelyeken, a si- rálomházakban, a börtönceliák és pincék falain is elolvashatjuk azokat a szörnyű, fájdalommal teli .. .feliratokat, amelyek a halálraítélt emberektől származnak Az “lök emlékezzenek a fasiszta terror áldozatéinak e kőbe vésett hangjára, amely haláluk eíőft a világ lelkdismeretéhez szólt, igazságtételért kiáltott.”

Gero János:

Kicsi Biri királysága

Szatirikus« kisregény

25.

Kétségbeesve nézett az utcán mindenfelé, de hiába át- kozódott, hiába kereste, Kérész eltűnt nyomtalanul.

Már nem is lehetett tovább keresni, mert a közbiztonságiak ott voltak körülötte mind, s vezényszó nélkül húzódtak1 a kormányépület bejárata felé: Két rendőr azonban feltartóztatta őket.

— Hová, hová? Álljon meg a menet!

Kicsi Biri lejjebb húzta kozáksapkáját a fején és izgatottan magyarázott:

_ A belügyminiszterhez

megyünk. Ide hivatott, vele akarunk beszélni.

1965. március M.

— "Nyugalom, azonnal megkérdezzük. Honnan jöttek?

— Biharberettyóból.

A rendőr arca felderült. Nevetett tele szájjal. Kicsi Biri legszívesebben a képébe mászott volria, de akkorra már több rendőr is odaérkezett.

— A biharberettyói köztársaságiak! — nevetett az előbbi rendőr és ujjal mutogatott rájuk, mint az állatkertben a majmokra. — Pillanat, azonnal jövök — mondta Birinek és felszaladt a lépcsőn.

Az emberek cigarettára gyújtottak, izgatottan szívták tüdejükre a füstöt. Kicsi Biri pedig türelmetlenül topogott az ajtóban. Néha az utcára pillantott, hátha meglátná Kérészt, a gyalázatost. Közben bátorítgatta magát, meg embereit is.

— Nvuc"'1”TT'. fiúk, türelem | polgártársak:

*

I Nagy türelemre nem voit i szükség, mert az iménti rendőr hamarosan megjelent.

_ Biri Tit'ort kéreti a belügyminiszter úr — mondta, és várta, h -»Sy a szólított menjen után 1

Kicsi Biri 'zonban nem mozdult. Egye ^ül nem akart felmenni a b plügyminiszterhez, hiszen épp en ettől tartott. Nem azért hozta magával fegyveres ki. érőit, hogy most nélkülük tárgyaljon. Ezek az emberek mindig hűségesek voltak hoz zá, bennük van minden bízod; alma most Is.

A rendőrt kérdez te csendesen.

— A többiek nt 'm jöhetnek?

Kurta feleletet kapott:

— Nem!

Biri kihúzta magát— Akkor én se m-egyek.

A rendőr hátrafelé lépett

néhányat, az öve körű í kaparászott, úgy kérdezte:

— Hogy értsük ezt? . — Ahogy akarja. ' Nélkülük nem megyek.

Molnár Anti elsápadv a húzódott az elnök mellé. Bíztatta:

. — Menjen csak. elnök polgártárs. Mi megvárjuk ide- kint.

A rendőr is sürgette,

— Na, mi lesz?

Biri megdöbbenéssel kevert undorral nézett Molnárra Az ijedtség- egészen eltorzította a „százados” arcát. Biri még soha nem látta ilyennek. Keserűen felsóhajtott: szóval, ez se különb? Inukba szállt a bátorság, egyik se jobb Kérésznél. Ez lett a vége... Ezt. érdemelte tőlük? Amíg adni tudott, addig jó volt... amíg felemelte őket. Most meg az első komolyabb feladatnál megfutamodnak.

— Hát, jól van! — mondta határozottan, és megindult a rendőr után

A második emeleten sarokszobába nyitottak be. Egyetlen ember ült a kerek dohányzóasztal mellett. Biri azonnal megismerte. A belügyminiszter éppen olyan volt, mint amilyennek Molnár .önti lefestette. Közepes termetű, fekete hajú, inas-csontos ember. A szemével valóban szúrósan tudott nézni, annyira, hogy Kicsi Biri elfordította róla a tekintetét.

A belügyminiszter kedélyesen köszöntötte:

—. Jónapot, elnök úr! Foglaljon helyett!

Kicsi Biri nem fogadta el

a kínált fotelt. Állt szótlanul, dacosan, várta, hogy ‘a belügyminiszter beszéljen. De az se szólt többet; csak intett a kísérőjének. Erre a rendőr kinyitotta a szomszéd szoba ajtaját és beengedte rajta Mihályit. A kovácsot.

— Jónapot, Biri! — köszöntötte Mihályi is. — Újra összesodort a szél bennünket, mi?

— Jónapot! -— biccentett a fejével a suszter, de a kérdést felelet nélkül hagyta.

Akkor már felállt . a belügyminiszter és odalépett hozzá mosolyogva:

— Nos, jóember, mi legyen magával? Itt tartsuk talán vendégségben néhány hétig? Csak addig, amíg Mihályi barátunk a falu és a mi segítségünkkel helyrehozza azt, amit maguk elrontottak.

Kicsi Biri a belügyminiszter szavait is válasz nélkül hagyta. Mihályi Sándort nézte hitetlenkedve. Eszébe jutott Mihályi letartóztatása, szökése, az elmúlt másfél hónap,' amíg ő volt a parányi köztársaság elnöke, úr mindenek- felett. Csak volt. Vége... Nem tette el Mihályit az útból... ez lett a veszte.

Fojtogatta a torkát a keserűség, szinte sírni tudóit volna tehetetlenségében. Legalább Mihályi ne lenne itt, ne látná a bukását, ettől az egytől megkímélhette volna a belügyminiszter,. .

ha már így kifundálta a, dől- ,. got.

De most már mindegy. Ez is mindegy... — Jól van. Mir hályi — mondta végre, majdnem suttogva. — Hun kerék, 1 hűn talp. Most neked kedvezett a szerencse, te maradtál - félül.

Leroskadt a fotelbe, mert elhagyta minden ereje.' Az ablakon keresztül a Csokonai- Színház piszkos, galambszür-; ‘ ke tetejét bámulta mereven. ’

Mihályi nem felelt neki. A belügyminiszterhez fordult:

— Én amondó vagyok, nem

érdemes itt tartani-: Holnap

már haza is engedhetik, - hí- r szén kell a suszter a faluban. Mert mi tagadás, szakember-,. nek nem rossz, csak politikusnak csapnivaló.

Még ez is? — gondolta Kicsi Biri teljesen összetörve. Ez a nagylelkűség - jobban fájt mindennél. Inkább csuktál volna be, csak ezt ne mutatnák, hogy már ennyire semmibe veszik, cseppet sem . tartanak tőle.

— Legyen a maga javaslá-.

ta szerint — mondta' Mihályi-. nak a miniszter csendesen,', s .arra gondolt, milyen mélyről, milyen zűrzavarból indul ez a kicsi, meggyötört^ ország áz új, az ismeretién ’ élét' felé. -r j o 5

Vége

Moszkvai dolgozók a március 4-i diáktüntetésről

levél — nagyon jól megértjük azoknak a becsületes embereknek az érzéseit, akik elítélik az amerikai imperialisták vietnami agresszióját. Mi is határozottan elítéljük a baráti VDK elleni cseleke- 1 deleket, elítéljük az ameriKai imperializmus bűnös politikáját és szolidárisak vagyunk a hős vietnami néppel. De határozottan tiltakozunk az ellen, hogy az imperializmus gaztettei elleni tüntetés ürügyén durva és rossz szándékú kilengéseket kövessenek el a külföldi nagykövetségek, azok személyzete, valamint a diplomáciai kécviseleteK védelmével megWzott hatósági közegek ellen. Reméljük, hpgy! a közrend megsértői, a huligánok elnyerik büntetésüket.

A március 4-i tüntetés sérültjeit a Botkin-kórházban részesítették elsőségé'} ben. A - kórház dolgozói levelükben a , következőket írják: március í

4-én az esti órákban egy ; csoport kínai diák és ' aspi- ráns jelent meg a Kórházban. Kijelentették, hogy a tüntetés során súlyosan megsérültek. A rendelőintézet orvosai megvizsgálták a diákokat. de „súlyos sérüléseket” nem észleltek. A kínai diákok erre, nyilvánvalóan provokatív célzattal, erőszakosan követelni kezdték a kórházi k szelest. A kórház dolgozói ezután meg egy alapos vizsgálatot végeztek, amely után kénytelenek voltak kijelenteni, hogy a diákok panaszai nem helytállóak, s kórházi kezelésre a legcsekélyebb ok sinc3.

A kínai diákok ismét kijelentették, hogy a kórházban maradnak és követelik a látleletek kiállítását Rendkívül kihívóan viselkedtek és sér- j tegették a szovjet orvosokat. 1

A kórház kollektívája — fejeződik be a levét — rend- j kívül megütközött a kínai | diákok viselkedésén. A kór-1 házban rendezett botrány v<*- j leményük szerint nem más, mint provokációs célzatú hu- ! ligánkodás.

4 Spanyol komimmi^ía Pari nyilatkozata

Moszkva, (TASZSZ):

A március 4-i moszkvai diáktüntetéssel, kapcsolatban a szombati Pravda két fővárosi intézmény dolgozóinak levelét közli, akik közvetlenül, vagy közvetve szemtanúi voltak az amerikai nagykövetség előtt lezajlott s az utána következő eseményeknek.

Az amerikai nagykövetség tőszomszédságában lévő Krasz- nopresznyai kerületi állami bankfiók tisztviselői leírják, hogy az általuk békésnek vélt tüntetés miképpen fajult el. A tisztviselők arra ,lettek figyelmesek, hogy a nagykövetség épülete előtt tüntetésre gyülekező külföldi diákok nagyrésze késekkel, botokkal, parittyákkal, vasdarabokkal, palackokkal és más eszközökkel voltak felfegyverézve. Amikor a nagykövetség épülete előtt szolgálatot teljesítő rendőrök oszlásra szólították fel a tömeget, • a diákok egy része garázdálkodni kezdett. Be akartak törni a nagyKö- vetség területére. Parittyáz- tak, késekkel hadonásztak, vasdarabokat dobáltak. A levél írói látták, hogy néhány diák verekedést provokált, durván sértegette a rendőröket, sőt testi épségüket fenyegette. Olyan magatartást tanúsítottak, amely a szovjet törvények értelmében büntetendő cselekmény. Annál is | inkább, mivel viselkedésük ; következtében több rendőr sú- I lyosan megsérült.

Az egész szovjet néphez hasonlóan — folytatódik a

hogy a Franco-rendszerre! való tárgyalás útján érvényt ■ lehet szerezni a különböző rétegek jogos követeléseinek. A Spanyol Kommunista Párt elveti a kompromisszumos meg- o'dásí- Rámutat, hogy az adott körülmények között békés e-z- ' özekkel, a politikai harc fokozásával és általános sztrájk kirobban fásával meg lehet dönteni . \ Franco-rendszert.

A r yilatkozat ezután hangsúlyoz ta: a különböző nemzeti erők k özött sürgősen meg kell kezdeni a tárgyalásokat, majd kifejti egy nemzeti egységprogram alapvető pontjait.

Párizs, (MTI):

Az Humanité közli a Spanyol Kommunista Pártnak a spanyolországi helyzetet elemző és a korinmunista párt programját körvonalazó nyilatkozatát.

A nyilatkozat kiemeli, a Fra-nco-diktatúraellenes mozgalom a münkástüntetésekkel, sztráj / jkkal, újabban pedig a diákok valamennyi főiskolára kiterjedő megmozdulásaival ed- , dig nem tapasztalt méreteket j öltött. A néptömegek harca fontos részeredményeket ért el. De naivitás lenne azt hinni,

is szolidáris lesz a testvéri j arab országokkal. Az araboknak be kell bizonyítaniok a világ előtt, hogy szembe ' t„.d- nak nézni a problémákkal és meg tudják oldani őket — ' mondotta.

Kairó (MTI):

Az Al Gumhürija jelentése alapján közli a TASZSZ, hogy az EAK-ban működő nyugatnémet részvény társas aoT\!«7r'+ é'r' <• ■' • p-» Vá-'•yj

mi hatóságok ellenőrző -> alá helyezték,--ami-" gyakorlátiíag annyit jeierit, hogy a hatóságok figyelemmel fogják kísérni e vállalatok tevékenységét.

Hasszuna, az Arab Liga főtitkára péntek este díszvacsorát adott a Kiaróban tartózkodó II. Hasszán marokkói király tiszteletére. Hasszuna a díszvacsora alkalmából kijelentette, a jelenlegi politika: körülmények között igen nagy jelentősége van a marokkói uralkodó kairói látogatásának, s hangsúlyozta, az arab nép nemzeti szolidaritásának kifejezése volt az, hogy II. Hasszán lemondta nyű atnémetorszá- gi utazását.

Válaszában a király kijelentette, hogy Marokkó mindig